Interkontinentális ballisztikus rakétákkal kezdenek hadgyakorlatba az oroszok

Miközben a magyar kormány minden fronton nyomja a „lábon lőttük magunkat a szankciókkal” propagandát, már maga Vlagyimir Putyin is elismeri, hogy Oroszországnak komoly nehézségekkel kell szembenéznie az inv… bocsánat, a különleges katonai művelet miatti nyugati büntetőintézkedéseknek köszönhetően.

Szerdán például a kormánytagoknak tartott videóeligazításán azt mondta, hogy bár Oroszországnak általánosságban sikerült alkalmazkodnia az új helyzethez, „a törvénytelen korlátozások középtávon negatív hatással lehetnek”.

Éppen ezért arra utasította minisztereit, hogy javítsanak a gazdaság hatékonyságán, és támogassák az orosz technológiai és infrastrukturális fejlődéséhez szükséges beruházásokat. A szankciók egyébként már őszre elkezdték éreztetni a hatásukat, pedig csak február elején léptek életbe az olyan komoly energiaimport-korlátozások, mint az Oroszországból származó finomított termékek importjának tilalma, illetve a csővezetéken az unióba behozott orosz kőolajból az unióban előállított finomított termékek exportjának tilalma (az ún. „reexporttilalom”).

Putyin azt is elmondta, hogy ezen a téren sokat vár a Hszi Csin-ping kínai elnök múlt heti találkozóján megbeszélt együttműködésről, mely a technológiai transzfertől a pénzügyi kapcsolatok erősítéséig nyolc szektort ölel fel. Ahogy azt részletesen bemutattuk, valójában a hagyományos kapcsolatait az agresszióval elvágó Oroszország egyre jobban ki van szolgáltatva Kínának, és ha nem enyhít a háborús politikáján, akkor a kiszolgáltatottság mértéke egyre kellemetlenebb mértéket fog ölteni.

(via Andalou News Agency)

Szerda hajnalban három nagy detonációra ébredtek az oroszok által megszállt Melitopol lakói. A Zapirizzsja megye területén található, az invázió előtt 150 ezer lakosú városban találat ért egy teherpályaudvart és az energia-infrastruktúra egyes elemeit is (erre abból lehet következtetni, hogy egy időre megszűnt az áramellátás a városban és a környező falvakban). Melitopol fontos vasúti csomópontnak számít az oroszországi Rosztovból a szintén megszállt Mariupolon át az annektált Krím félszigetre vezető utánpótlási vonalon.

Arról nem jelentek meg információk, hogy milyen fegyverrel támadták Melitopolt. A várost még épphogy el lehet érni az ukrán precíziós csapásokra használt HIMARS rakétákkal, a HIMARS indítószerkezeteiből kilőhető, 150 kilométeres hatótávolsággal rendelkező GLSDB típusokkal pedig kényelmesen belőhető az Azovi-tenger teljes déli partvidéke. A GLSDB rakétahajtású lőszerek beérkezésének időpontja még kérdéses – mondjuk Oroszország állítja, hogy a fronton már lőttek le ilyen típust.

(Reuters)

Az ukrán miniszterelnök-helyettes arra kérte az oroszokat, ne adoptáljanak „Ukrajnából elrabolt gyerekeket”. Irina Verescsuk a Telegramon arra figyelmeztette az orosz állam által szervezett örökbefogadási akcióban részt vevő családokat, hogy „ezeket az árvákat illegálisan deportálták Ukrajna ideiglenesen megszállva tartott területeiről”. Az ukrán politikus azzal fenyegette a „nevelőszülőket” és a „gyámokat”, hogy

előbb vagy utóbb felelniük kell tetteikért.

Oroszország becslések szerint 20 ezer gyereket deportált az invázió kezdete óta. Ezek egy része az elfoglalt területekről begyűjtött hadiárva – bár az oroszok nem törik össze magukat a szülők felkutatására –, más részüket az árvaházakból viszik el, de vannak olyan gyerekek, akiket ötletszerűen hurcolnak el „árvaként” orosz területre. Ukrajna szerint legalább 20 ezer kiskorú kerülhetett így Oroszországba, és Kijev szerint a hatóságok azokat a gyerekeket sem hajlandók visszaszállítani, akiknek közben jelentkeztek a szüleik. Sőt, a Telex tudósítói olyan szülőkkel is találkoztak Ukrajnában, akik az orosz megszállás idején oroszországi nyári táborokba küldték gyerekeiket, ám eközben a terület Ukrajna ellenőrzése alá került vissza, és a szülők akkor már hetek óta eredménytelenül próbálták gyereküket visszahozni.

Moszkva az intézkedést nem is tagadja, a védelmi minisztérium már tavaly augusztusban azt állította, mintegy 3,5 millió embert, köztük félmillió gyereket „mentettek ki” a konfliktuszónából. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) is a „civilek, közöttük gyerekek deportálása, Oroszországba kényszerítése” miatt adott ki nemzetközi elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin elnök és az adoptálási programért felelős orosz gyermekjogi ombudsman, Marija Lvov-Belova ellen.

A szisztematikus deportálásról és a gyakorlatot szankcionáló nemzetközi elfogatóparancs jelentőségéről itt olvashatja elemzésünket.

Svédország szerdán bekérette Oroszország stockholmi nagykövetét, hogy panaszt tegyen az orosz nagykövetség honlapján megjelent nyilatkozat miatt, amely szerint a NATO-hoz való csatlakozás „legitim célponttá” tette az országot – írja a Reuters a svéd TT hírügynökségre hivatkozva.

„Az ellenséges blokk új tagjai legitim célpontjai lesznek az orosz megtorló intézkedéseknek, beleértve a katonai jellegűeket is”

– jelent meg a honlapon a Svéd lépés a szakadékba című írásban.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már korábban is azt mondta, hogy Oroszország kénytelen lesz intézkedéseket tenni északnyugati határainak megerősítésére, ha a NATO-támaszpontok lesznek Finnországban és Svédországban.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár szerint mindkét részről jelentős erőfeszítésre van szükség, hogy áthidalják a két ország közötti szakadékokat, és Magyarország támogassa Svédország NATO-tagságát. Magyarország sértve érzi magát a svédek kritikái miatt, pedig az idő sürget, mivel a régió biztonsága a tét. Mindenkinek ez lenne az érdeke, de úgy tűnik, hogy a svédek továbbra is ellenszenvvel viseltetnek Magyarország iránt, írja Kovács.

Hosszú hónapokig tartó huzavona után a magyar parlament hétfőn elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi Finnország számára a NATO-csatlakozást, de a svédeket illető törvényjavaslat még mindig a parlament döntésére vár.

Zelenszkij meghívta Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy látogasson el Ukrajnába, miután a kínai államfő nemrég Putyinnál járt, de nem jelentette ki, hogy nyíltan támogatná Oroszország invázióját, írja a Sky News.

„Készen állunk arra, hogy vendégül lássuk. Szeretnék beszélni vele. A háború kezdete előtt kapcsolatba léptem vele, de már több mint egy éve nem beszéltünk” – mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök úgy véli, hogy Putyin döntése, miszerint taktikai atomfegyvereket telepít Belaruszba, csak arról próbálja elterelni a figyelmet, hogy a kínai vezetővel való találkozója nem az elképzelések szerint alakult.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

• Folytatódnak a harcok Bahmutban, bár az az elmúlt hetekhez képest kisebb intenzitással.
• Az ukrán hadműveletek egyik legfontosabb eredményeként ugyanis az orosz Wagner-csoport harcosait visszaszorították az ukrán védők utánpótlási útvonalától, a 0506-os országúttól. A Wagner zsoldosai korábban már pár száz méterre megközelítették ezt az útvonalat.
• 2023. március 26-án az orosz média azt közölte, hogy a Wagner teljesen ellenőrzése alá vonta a Bahmut központjától északra fekvő Azom gyáregységet.
• A terület feletti ellenőrzés azonban továbbra is vitatott. Mivel Wagner mostanra megerősítette, hogy leszereli azt a legalább 5000 zsoldost, akik a börtönbüntetésük helyett választották a harcot, és akik emiatt pár napja kegyelemben részesültek, a csoport létszámhiánya valószínűleg visszaveti az orosz támadások sikerét.

Oroszország gyakorlatokat kezd a Yars interkontinentális ballisztikus rakétarendszerrel, több ezer katona részvételével. Ez Moszkva újabb akciója, melyben megmutatja nukleáris erejét – írja a Reuters. Putyin a Topol rendszert felváltó Yars rakétarendszerrel mutatná meg Oroszország „legyőzhetetlen fegyvereit” és nukleáris arzenálja földi telepítésű részének fő támaszát.

A gyakorlatokon több mint 3000 katona vesz részt, közölte a védelmi minisztérium nyilatkozatában. Az úgynevezett Stratégiai Rakétaerők – más szóval a nukleáris rakétacsapatok – hadgyakorlatait tavaly júniusban tartották legutóbb, miután az Egyesült Államok közölte, hogy fejlett rakétarendszereket szállít az ukránoknak.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) három szakértője marad két hónapig a zaporizzsjai atomerőműben – tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget szerdán Renat Karcsaa, a Roszenergoatom orosz konszern vezérigazgatójának tanácsadója.

A NAÜ Rafael Grossi főigazgató által vezetett küldöttsége, amely szerdán egynapos látogatást tesz az erőműben, 11 tagú. Heten közülük az ENSZ biztonsági és támogatási főosztályát képviselik.

Grossi szerdai látogatása a második az atomerőműben, a főigazgató a tervek szerint ellenőrzi az erőmű biztonsági szintjét, és felhívja a figyelmet a létesítmény védelmének fontosságára. Látogatásának másik célja a NAÜ szakértői rendszeres rotációjának fenntartása. Grossi látogatása egybeesik a szakértők cseréjével.

Interjút adott a Telexnek Marija Mezenceva, az Európa Tanács ukrán küldöttségének vezetője, amelyben kifejtette: Budapest és Kijev között egyezségre kell jutni a kisebbségi és a nyelvhasználatot is szabályozó oktatási törvényben. Szerinte Magyarország fenntarthatatlan módon próbál EU-tagként oroszbarát politikát vinni, ami hatékony orosz zsarolást sejtet. A teljes interjú itt olvasható.

• Az amerikaiak szerint nincs jele annak, hogy az oroszok nukleáris eszközöket vittek volna Belaruszba;
• Napi 105 milliárd forint, hétszeres túlerő, néhány óra túlélés – a háború kegyetlen matematikája;
• Orosz drónokat lőttek le Kijev közelében,
• Sok harckocsit vesztett az orosz haderő, mikor megpróbálta bekeríteni a keleti Avdijivka városát;
• A szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője szerint az ukránok már a sebesültjeiket se tudják kivinni Bahmutból;
• Belarusz külügyminisztérium: A NATO nyomása miatt döntöttünk úgy, hogy befogadjuk az orosz taktikai atomfegyvereket;
• Kramatorszkban óvodát és iskolát, Herszonban kórházat ért rakétacsapás hétfő éjjel;
• Az Egyesült Királyság és Lengyelország két ideiglenes falut épít Ukrajnában;
• Bahmutban az orosz túlerő kifárasztásán dolgoznak az ukrán csapatok;
• Északi Áramlat elleni szabotázsakció: az ENSZ Biztonsági Tanácsa leszavazta, de Oroszország tovább követeli, hogy betekintést kapjon a vizsgálatba;
• Két év börtönt kapott, de az ítélethirdetés előtt megszökött az orosz apa, akinek a 12 éves kislánya háborúellenes képet rajzolt;
• Az ukrán miniszterelnök-helyettes szerint közel 4400 ukrán gyereket raboltak el az orosz csapatok;
• Zelenszkij újabb frontvonalbeli településeket látogatott meg;
• Atomenergia-ügynökség: Élesednek a harcok a zaporizzsjai atomerőmű közelében;
• Zelenszkij: Köszönet mindenkinek, aki emlékezteti a világot, hogy az orosz agresszió hamarabb véget érhet.

A keddit itt lehet elolvasni.