Ukrán politikus a különutas magyar politikáról: Emögött valamilyen orosz zsarolás lehet

„A pincében ültem, amikor az Európa Tanács 47 tagországának külügyminiszteri találkozójára kapcsoltak be, hogy megvitassák a kezdeményezésünket és kizárják Oroszországot a szervezet minden szintjéről” – emlékezett vissza Marija Mezenceva a Moszkva által 13 hónappal ezelőtt Ukrajna ellen indított támadás első napjaira.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) ukrán delegációjának vezetője két nappal később – a háború miatt kizárólag nőkből álló küldöttség élén – már Strasbourgban volt, ahol aztán Európa Tanács döntött Oroszország teljes kizárásáról.
Ez volt az első alkalom, hogy egy országot az Európa Tanács teljes struktúrájából kizártak – Oroszország addig csak a PACE-ből volt kizárva, a Krím 2014-es annexiója óta.

Magyarország is támogatta Oroszország kizárását

„A kezdeményezést Magyarország is támogatta, amiért nagyon hálásak vagyunk” – villantott fel egy olyan epizódot, amely jól mutatja a nyilatkozatok szintjén az EU tagjaihoz képest inkább különutas magyar vezetés ellentmondásos gyakorlatát.

Ezt még további öt olyan határozat követte, amelyet Magyarország is támogatott. De az első is egyértelmű volt: a kizárást azzal indokolta a határozat, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen, méghozzá 2014 óta. „Nekünk fontos volt, hogy tudatosítsuk, a háború nem tavaly, hanem 2014-ben kezdődött.”

A Magyarország által is támogatott egyik határozat egy rendkívüli büntetőbíróság megalapítását javasolta, amely kifejezetten az agresszióval kapcsolatos bűncselekményekre fókuszálna. Ennek jogi oka van:

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által az orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancs (amelyről részletesen itt írtunk) most emberiesség elleni bűncselekményekre vonatkozik, az agresszióra nem – mivel sem Ukrajna, sem Oroszország nem írta alá a bíróság jogi fennhatóságának elfogadását rögzítő Római Statútumot.

Ukrajna ennek ellenére elfogadja az ország területén elkövetett háborús bűncselekmények feltárásához az ICC fennhatóságát, ez azonban az agressziót illetően nem lehetséges a Római Statútum mindkét fél általi aláírása nélkül.

Ezért célozta meg Ukrajna a különleges bíróság felállítását, ahol az agresszióhoz kapcsolódó bűncselekmények elkövetéséért a felelősséget a legmagasabb szinten, Vlagyimir Putyinnál és körülbelül 20 fős környezetében állapítanák meg. „72 ezer bűncselekményt tartunk számon, de ez töredék, az én harkivi otthonomat ért találat sincsen benne, és rengeteg hasonló van.”

Az ICC szerint bűncselekmény, a Kreml szerint segítség

A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa a fenti jogi okoknál fogva civilek, főként gyermekek elhurcolásának gyanújáról szól, közvetlenül az orosz elnököt és az általa kinevezett gyermekjogi ombudsmant felelőssé téve: Oroszország legalább 16 700 gyereket szállított át saját területére. „Ez a szám jóval magasabb is lehet, de nem 700 ezer, amennyiről Oroszország beszél” – mondta Mezenceva. Elsőre meglepő, hogy épp Oroszország mond magasabb számot, ennek az a magyarázata, hogy Moszvka a deportálásokat humanitárius akciónak állítja be, így abban érdekelt, hogy minél több gyerekről beszéljen – magyarázta a parlamenti képviselő. Egyelőre 326 gyereket sikerült visszahozni az úgynevezett nyári táborokból.

A jelenséggel a Telex is találkozott az orosz megszállás alól felszabadult városok egyikében: Harkiv mellett egy házaspár nyári táborba küldte gyereküket, eközben a város ukrán ellenőrzés alá került, és az orosz fél nem vitte vissza a gyereket.
De szállítottak el az oroszok a megszállt Kupjanszkból rendőröket, orvosokat is – sorolta a képviselőnő. Szerinte teljesen esetlegesen történt, hogy kit deportáltak az oroszok vagy kínoztak meg fogságban, és kit hagynak szabadon.

Az elhurcolások jelzik, milyen nehéz a megszállt területeken élő civilek és a fogságba esett katonák hazahozatala. A minszki megállapodásról szóló tárgyalásokon az egyik pont a minden fogoly kölcsönös hazaengedése volt – civilek és katonák egyaránt. Ez messze nem teljes mértékben, de folyamatosan zajlik, Mezenceva szerint hetente százak sorsa rendeződik.

A jogsértéseket azonban orosz részről rendszerszintűnek látja. Szerinte erről tanúskodott annak a katonának a sorsa is, akit egy felvétel szerint a helyszínen lelőttek, miután Ukrajnát éltette. „A genfi konvenció alapján ő már hadifogoly volt. Az ő kivégzése a kamerák előtt bizonyíték arra, hogy a konvenció nem érvényesül, és sok hasonló eset történhetett” – mondta Mezenceva.

Moszkva már próbálkozásai végén jár

„Jártam orosz hadifoglyoknál, megelégedéssel tapasztaltam, hogy mi, ukrajnaiak, betartjuk a genfi konvenciót, a hadifoglyoknak orvosi ellátást, napi négy étkezést, internetet és a levelezés lehetőségét is biztosítjuk.” „Volt, aki itt jutott először fogorvoshoz” – sajnos hasonlóra orosz fogságban nem számíthatnak az ukrajnaiak, mondta Mezenceva, megjegyezve, hogy vannak ott ukránok, akik bőven a tavalyi támadás előtt kerültek orosz fogságba, akár több mint öt éve.

Orosz részről azonban szerinte konstruktív hozzáállásra nem lehet számítani, a képviselő szerint a Kreml sosem biztosította az evakuálási konvojok biztonságát sem.

Még kevésbé várható ez azután, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette: taktikai atomfegyvereket telepít Belaruszba az ukrán határ közelébe. „Bármilyen szomorú is ez, legalább annyira nevetséges. Ez már az utolsó eszköz, amivel még megpróbál hatni a folyamatokra, amelyek felett teljesen elveszítette a kontrollt a zátonyra futott villámháború kezdete óta. Már csak a rögtönzés maradt” – mondta a Kreml politikájáról Mezenceva. Épp ezért kiemelt jelentősége van a nyugati támogatásnak, amelyben a magyar kormány külön utat jár.

A magyar kormány bizonytalansági tényező Kijevben

Magyarország blokkolási szándéka miatt „nem voltunk biztosak az utolsó pillanatig abban, hogy a 18 milliárd eurós támogatást megkapjuk. ” Mezenceva példaként hozta fel azt is, hogy miközben Magyarország az ICC részese, nem támogatta, hogy az EU kiadjon egy nyilatkozatot, amely üdvözölte volna az ICC elfogatóparancsát. (A magyar külügy visszautasítja, hogy vétózott volna, szerintük csupán nem kívánta azt kommentálni, de nem ellenezte, hogy bármely tagállam vagy főképviselő azt megtegye – utóbbi meg is történt, a nyilatkozatot Joseph Borell külügyi főképviselő ellenjegyezte.)

Ez már csak azért is furcsa, mert Magyarország egyike volt annak a 38 országnak, amely kezdeményezte az ICC eljárását, feltárandó az Ukrajna területén a háborúval összefüggésben elkövetett bűncselekményeket – ennek eredménye lett a Vlagyimir Putyin elleni elfogatóparancs, amelynek végrehajtása a magyar kormány szerint egyébként nem lehetséges, bár a kormány és a nemzetközi jogászok véleménye ebben eltér.

„Talán nem számított arra Magyarország, hogy ilyen gyorsan döntés születik” – vélte Mezenceva, aki szerint Putyint nagyon is aggasztja ez a fejlemény.

Az elutasító retorika ellenére a magyar kormány a gyakorlatban nem is annyira kerékkötő. Az EU szankciós csomagjait is megszavazta, emellett a PACE hat határozatát is támogatta, valamint a NATO parlamenti közgyűlésének két határozatát, egy esetben pedig az EBESZ parlamenti közgyűlésének határozatát is.

A PACE határozatai között – amelyeket Magyarország támogatott – van, amely terrorista államnak mondja ki Oroszországot, egy másik Ukrajna számára légvédelmi rakéták beszerzését támogatja. „Ezek igen extravagáns határozatok egy szervezettől, amely alapvetően az emberi jogokkal foglalkozik” – ismerte el Mezenceva.

Áprilisban tervben van egy határozat a PACE részéről a gyerekek védelmében. „Biztos vagyok benne, hogy Magyarország támogatni fogja”. Mezenceva szerint ez azért is valószínű, mert Orbán Viktor sokat beszél az LMBT kapcsán a gyermekek védelméről, márpedig itt sincs szó másról, mint gyermekvédelemről, hiszen

az Oroszországba hurcolt gyerekek „jogai naponta sérülnek, amikor hazudnak nekik, például, hogy meghaltak a szüleik, hogy orosz állampolgárságra van szükségük a védelem érdekében”. Mezenceva szerint később az is megtörténhet, hogy ezeket a fiatalokat afféle ifjúsági katonai szervezetekbe tömörítik, és Ukrajna ellen fordítják.

Magyarok Kárpátalján, ukrán menekültek itthon

Mezenceva elismerte, hogy Kijev és Budapest vitájának középpontjában a 2017-ben elfogadott oktatási törvény áll, amely még Volodimir Zelenszkij elnökké választása előtt született, a jelenlegi vezetés azt csupán örökölte.

Emellett ott van a szintén vitatott, decemberben megszavazott kisebbségi törvény. „Ehhez várjuk a Velencei Bizottság állásfoglalását, ezen kívül a PACE is készít jelentést, ennek felelőse egy magyar nemzetiségű szerb állampolgár, Elvira Kovac, akit meghívtunk Kárpátaljára is.”

Mezenceva szerint Ukrajna készen áll arra, hogy ismét elinduljon a magyar–ukrán kisebbségügyi kormányközi bizottság munkája, amely a háború miatt leállt. „Szükség van a párbeszédre” – amely Kijev álláspontja szerint egy újabb elemmel bővülne.

„Magyarországon 33 ezer menekültet tartanak nyilván, ez lényegében csak nőket és gyerekeket jelent, akik online tanulnak, de közben igyekeznek megtanulni magyarul is, hogy a társadalom teljes értékű tagjai legyenek, amíg itt tartózkodnak. Akkor viszont lépéseket várunk. A győzelemre készülünk (Oroszországgal szemben), már idén. De tudnunk kell, hogy ha ez elhúzódik, akkor ugyanolyan lehetőségeket várunk el mi is – hiszen ők is nemzetiségi kisebbség, 33 ezer, ez nem is olyan kevés.”

Arra a felvetésre, hogy nagy különbség van a határt átlépő menekültek és az ezer éve jelenlévő kárpátaljai magyar közösségek között, akik nem az ő mozgásukkal, hanem a határokéval kerültek külföldre, megjegyezte, kétségtelen, de élnek évszázadok óta ukránok is Magyarország területén „ők is mondhatnák, hogy a helyi önkormányzatokban ukránul szeretnének beszélni, ha például a magyar fél kér minket erre” – mondta.

Az ellenvetésre, hogy a magyar parlamentben az ukrán nemzetiségi szószóló felszólalhat ukránul is – ahogy első mondataiban tette is Grexa Liliána – Mezenceva azt mondta: igen, ez világos, ezért fontos elmagyarázni az ukrán nyelv bonyolult helyzetét. „A történelmünk nagy részében azért küzdöttünk, hogy ez a nyelv egyáltalán fennmaradjon. Oroszország célja most is az, hogy eltöröljön minket, népként, kultúraként, nyelvként.”

„A nyelv és a kultúra számunkra jó értelemben vett fegyver” – mondta a képviselő, utalva arra, hogy 2015 óta még a korábban orosz nyelvűbbnek tekintett területeken is egyre többen szólaltak meg ukránul, felfedezve saját ukrán indentitásukat.
„Mi nem akarjuk csorbítani a nemzetiségi kisebbségek jogait, de ugyanígy várunk válaszlépéseket is.” Hogy konkrétan milyen magyar lépést várna Kijev, arra

Mezenceva azt mondta, hogy első lépésként a kormányközi bizottságok munkájának felújítására van szükség.

„Készen állunk a párbeszédre és a konstruktív munkára” – jelentette ki a képviselő, aki szerint abban, hogy Magyarország a 2017-es nyelvtörvényre hivatkozva blokkolja a NATO–Ukrajna Bizottság működését, „orosz nyomot lehet felfedezni.” Erről mondta Szijjártó Péter külügyminiszter múlt kedden, a Jens Stoltenberggel folytatott találkozója után, hogy a NATO-főtitkár azt mondta, össze fogja hívni a NATO–Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülését az április 4-én tartandó külügyminiszteri tanács alatt, dacára a magyar elutasító álláspontnak.

Mezenceva szerint szeretnék, hogy a miniszteri szintű NATO–Ukrajna bizottsági találkozók újra megvalósuljanak, és hogy Magyarország ne csak humanitárius segélyt adjon, többek között havi 47 katonának kórházi ellátást nyújtva. „20 katona már meg is kapta az orvosi ellátást, amiért nagyon hálásak vagyunk, de szeretnénk, ha többre is volna mód.”

Ukrajnában védik Európát

Mezenceva szerint azonban az is kellene, hogy Magyarország tegye lehetővé a nyugati fegyverszállítmányok tranzitját is. Válaszából nem derült ki, milyen gyakorlati jelentősége volna annak, hogy a többi NATO-tagországon túl ez Magyarország felől is megtörténne, helyette a képviselő megjegyezte, hogy Magyarország az egyetlen NATO-tagállam, amelyik eleve elzárkózik az ukrajnai katonák kiképzésétől – igaz, ez nem jelenti a blokkolását például annak a más partnerekkel már zajló programnak, amelyre a tagállamok 43 millió eurót irányoztak elő.

A NATO „kollektív biztonságának biztosítása most lényegében Ukrajnában zajlik” – érvelt Mezenceva amellett, hogy Magyarország a NATO tagjaként igazodjon a közösséghez. Hogy valóban mennyire a védelem zajlik, azt jelzi az is, hogy az orosz inváziót megállító ukrán hadsereg az egy évvel ezelőtti 250 ezer főről mára 700 ezresre nőtt – ebből 60 ezren nők.

Orosz narratívának tartja annak a törvénynek az értelmezését is, amely kifogásolja, hogy a 2021-ben elfogadott, az őshonos népekről rendelkező törvény nem tekinti őshonosoknak azokat a nemzetiségeket, amelyeknek van anyaországuk. Így a kárpátaljai magyarok, szlovákok, lengyelek, bolgárok nem, csak a krími tatárok és a lényegében mára nem fellelhető karaimok számítanak őshonosoknak. Mezenceva szerint félrevezető a kifogás, mert az őshonos nép fogalmát „a nemzetközi jog határozza így meg.” A saját állammal egyébként rendelkező, Ukrajna területén élők nemzeti kisebbségnek számítanak.

„Nemzetközi jogi végzettségem is van. Fontos a különbséget világossá tenni. A legkeményebb orosz narratíva volt, amikor az oroszok arról beszéltek, hogy ők is őshonos nép Ukrajnában. De hát barátaim, nektek bőven van saját területetek Szibériáig, menjetek, foglalkozzatok azzal, van saját országotok.”

„Ők a nemzetközi jog szerint a nemzeti kisebbségnek számítanak, ennek megfelelően készek vagyunk az ő jogaikat is tiszteletben tartani.” Ez vonatkozik a többi nemzeti kisebbségre is, de „egyensúlyt kell találni, a magyar kisebbség nyelvhasználata és a között, hogy Ukrajna állampolgárai megtanuljanak ukránul.” Mezenceva szerint egyébként is eljön az idő, amikor az ukrán nyelv az Európai Parlamentben is felhangzik, amikor Ukrajna az EU tagjává válik. Méghozzá szerinte nem is sokára, már 2029-ben. „Én 2012-től foglalkozom az integrációval, akkor is 20 évre becsültem, nagyjából ez teljesülne is”. (Arról itt írtunk, mit jelent, hogy Ukrajna uniós tagjelölti státuszt kapott.)

Moszkva zsarolja a magyar kormányt?

Mezenceva szerint „Magyarország mintha spárgában lenne, és ezt nem is a földön tenné, hanem három széken” billegve: az egyik Oroszország, a másik Kína, a harmadik az EU. „A választási eredménytől függetlenül érzem, hogy ez nem a magyar társadalom általános világképét tükrözi”, hanem kizárólag a magyar kormányét.

„Személyes véleményem szerint emögött a magyar kormányt érő valamilyen orosz zsarolás lehet. Másképp nem tudom megmagyarázni a kettősséget, hogy az ország egyrészt az ICC részese, másrészt nem támogatja az EU erről szóló közös nyilatkozatát, máskor a 18 milliárdos hitel megadásának akadályozásával fenyeget, aztán az utolsó pillanatban utat enged neki, amikor Magyarország is pénzhez jut” – monda Mezenceva, utalva az EU és Magyarország közötti, költségvetési és támogatási pénzek körüli huzavonára utalva.

„Folyamatos félmegoldásokat látunk, márpedig mi felelős, partneri kapcsolatra törekszünk, kulturális, gazdasági téren egyaránt. A nyugati végeken bizonyosan nem szeretnénk elmélyülő problémákat, ezeket közösen kell rendeznünk.” Már csak azért is, mert a magyar kormányt értékelve a felmérések szerint az ukránok 45 százaléka nem tekinti baráti országnak Magyarországot, jegyezte meg a képviselő, elismerve, hogy humanitárius segély bőven érkezett.

„Ez a kormányzatról szól, nem a magyar társadalomról, amelynek tagjai segítséget nyújtottak az ukrajnai menekülteknek saját otthonaikban. Ezekért nagyon hálásak vagyunk.”