A NATO megelégelte a magyar ellenállást, összehívja a NATO–Ukrajna Bizottságot

Kedden Brüsszelben járt a magyar külügy- és külgazdasági miniszter, és ottani találkozóiról, a magyar kisebbségvédelmi prioritásokkal és gázimporttal szembeni „hatalmas nyomásról” részletesen is beszámolt az MTI-nek. Szijjártó Péter szerint

„hatalmas a nyomás a kormányon az Atlanti-óceán mindkét partjáról, hogy adja fel a kárpátaljai magyar közösség védelmét, ez azonban semmilyen körülmények között nem fog megtörténni”.

A tárcavezető arra utalt, hogy a magyar kormány évek óta következetesen blokkolja a NATO–Ukrajna Bizottság összehívását, novemberben azt is megakadályozta, hogy az ukrán külügyminiszter a NATO-külügyminiszterek kétnapos találkozójának teljes hivatalos ülésén ott legyen. Szijjártó ezt a törekvést azzal indokolta, hogy „mi a NATO-ra értékközösségként is tekintünk (...) Ezért fontosnak tartjuk, hogy a NATO-hoz csak olyan országok kerülhessenek közelebb, amelyek tiszteletben tartják a nemzeti közösségek jogait.” Azonban Ukrajnában 2015 óta „gyakorlatilag folyamatosan csorbítják a nemzeti közösségek, köztük a magyar nemzeti közösség jogait”. A magyar kormány valóban évek óta követeli a mindenkori ukrán vezetéstől a teljesen magyar nyelven folyó közoktatást megszüntető oktatási törvény visszavonását.

Kedden azonban Szijjártó találkozott Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkára pedig a miniszter elmondása szerint bár „megértést tanúsított a kérdésben”, közölte, hogy

„különböző okok miatt, amelyeknek részletezése nem az én tisztem, össze fogja hívni a NATO–Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülését az április 4-én tartandó külügyminiszteri tanács alatt, dacára a magyar elutasító álláspontnak, dacára annak, hogy mi azt gondoljuk, hogy ezen ülés összehívására csak egyhangú akarat esetén kerülhetne sor”.

Szijjártó szerint bár a magyar elutasító álláspont ellenére hozott döntés „sérti a NATO egységét, az egységes akaratra vonatkozó eljárásrendet, ugyanakkor nem tehetünk mást, mint tudomásul vesszük a főtitkár döntését”. Az egyelőre nem világos, a NATO milyen jogcímen tudja negligálni az eddig figyelembe vett magyar ellenállást.

Küldtünk kérdéseket a NATO-nak, amint válaszokat kapunk, frissítjük cikkünket.

Az EU-állásfoglalásokban is megkerülték a magyar különvéleményt

Ahogy arról írtunk, hétfőn az Európai Unió tagállamai is figyelmen kívül hagyták a magyar kormány ellenállását a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyinra kiadott elfogatóparancsa ügyében. Magyarország sem az Európai Tanács, sem pedig az uniós igazságügyi miniszterek közös, a lépést támogató állásfoglalásához nem csatlakozott.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden hazugságnak nevezte, hogy ők megvétózták volna az EU-s nyilatkozatot Putyin elfogatóparancsáról. Szerintük Borrellnek jelezték, hogy Magyarország tudomásul veszi a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, és azt semmilyen módon nem kívánja kommentálni. Amennyiben azonban a főképviselő vagy bármely tagállam nyilatkozatot szeretne kiadni, Magyarország nem emel kifogást ellene.

Előbbi esetben Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő így csak a saját nevében fogalmazhatta meg az állásfoglalást, az igazságügyi miniszterek esetében a tagállamok egyenként jelennek meg, azonban az állásfoglalás az erről szóló sajtónyilatkozatban mégis „egységes európai akarat”-ként jelent meg.

Hasonló módon az EU kétmilliárd eurós lőszervásárlási alapjáról való döntésnél is a „konstruktív tartózkodás” álláspontjára helyezkedett a magyar kormány, és az alapba való befizetésből is csak egy kreatív könyvelési eljárással tudott legalább névleg kimaradni – ahogy azt a 444.hu cikke is bemutatja, Magyarország a rá háruló kétszer egymillió eurót a balkáni békemissziókra vagy a bevándorlók ellen kivezényelt határőrök költségeire számolhatja el, és ezen keresztül könyvelik át az ottani forrásokat lőszervásárlásra.

Hat év blokkolás ér véget

Az ukrán oktatási törvény 2017-es elfogadása után – amely fokozatosan ukrán nyelvű tantárgyakat vezet be azokban az állami iskolákban, amelyekben most teljes mértékben magyar nyelvű oktatás folyik – a magyar kormány 2017 novemberében jelezte, hogy vétójogával élve blokkolni fogja a a NATO–Ukrajna Bizottság miniszteri szintű üléseit.

Ez azonban nem jelentette a párbeszéd teljes ellehetetlenítését: alacsonyabb szinten így is folytatódhattak a találkozók, a NATO pedig szükség esetén talált más formátumot, amelyen találkozhattak a miniszterek – például 2018-ban volt egy NATO–Grúzia–Ukrajna megbeszélés külügyminiszteri szinten. De az akkori ukrán külügyminiszter Pavlo Klimkin is találkozott Szijjártóval 2018-ban, az oktatásért is felelős Kásler Miklóssal és ukrán kollégájával együtt.

A magyar vétót relativizálta az is, hogy Magyarország 2020-ban nem akadályozta meg, hogy Ukrajna részt vehessen az úgynevezett „kibővített lehetőségek partnerség” programban (Enhanced Opportunity Partner – EOP).

Nem sokkal azelőtt, hogy Oroszország megtámadta volna Ukrajnát a magyar fél azonban vétót emelt az ellen, hogy Ukrajna csatlakozhasson NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához (Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence). Ez utóbbi azonban kisebb jelentőségű, mint az EOP, amit viszont a magyar fél nem akadályozott meg.

Ahogy azt március közepén megírtuk, Ukrajna már másfél éve próbál csatlakozni a NATO alá tartozó, de attól szervezetileg elkülönülő Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központhoz (CCDCOE), ami eleinte a magyar vétó miatt hiúsult meg, de kiderült, hogy tavaly márciusban már Magyarország is rábólintott a csatlakozási kérelemre. Ahogy azonban a NATO esetében, itt is minden tagállamnak egyesével kell aláírnia a csatlakozási megállapodást, ami még most is folyamatban van.

Ugyanígy következetesen hullámzott a magyar kormány hozzáállása az EU Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásáról is. Előbb Magyarország meg akarta vétózni a 18 milliárd dollár eljuttatását – erről azonban végül letett, miután az EU tudatta, hogy talál más módot erre –, a napokban viszont a második rész elutalásakor már kísérletet sem tett a magyar kormány, hogy ezt lassítsa.

Egyelőre nem világos, hogy a NATO–Ukrajna Bizottság miniszteri ülése esetében milyen módon kerüli meg a NATO a magyar ellenállást, hogy a korábban blokkolt formátumra mégis sor kerülhessen április 4-én.

Szijjártó szavaiból nem derül ki, hogy ez hogyan történt, elméletileg akár úgy is lehetséges, hogy a magyar fél levette a vétót, csak szóban továbbra is jelzi fenntartásait. Ez lenne a legkézenfekvőbb megoldás: ezzel gesztust gyakorol Ukrajna felé, leveszi a feszültséget magáról a NATO-ban, miközben az ellenzés hangoztatásával még mindig jelzi Moszkva felé együttműködési készségét, ellentétben a Nyugattal.

Még érdekesebb azonban, hogy az áprilisi NATO–Ukrajna Bizottság ülése milyen eredményeket hoz – júliusban ugyanis a NATO vilniusi csúcsára Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is hivatalos lesz.

Kétoldalú találkozója a 2019-ben megválasztott Zelenszkijnek és Orbánnak egyelőre nem volt, bár többször tettek kísérletet a felek ennek előkészítésére. A magyar kormányfő az egyetlen vezető a térségből, aki nem látogatott el Ukrajnába sem – igaz, ezt végül megtette helyette köztársasági elnöki minőségében Novák Katalin.