Lavrov: Az ukránok adják át a négy, félig elfoglalt régió maradékát, vagy az orosz hadsereg foglalja el azokat

„A magyar miniszterelnök kijelentései az orosz agressziónak ellenálló Ukrajna és az ukrán nép beteges megvetéséről, valamint saját politikai rövidlátásáról tanúskodik” – írja közleményében az ukrán külügyminisztérium.

Az ukrán külügy Orbán Viktor Magyar Nemzetnek adott karácsonyi interjújára reagált, amiben arról is beszélt, hogy amennyiben az USA békét akarna, béke lenne Ukrajnában. A közlemény kiemelte, hogy

„Ukrajna háborús veresége, amelyet Orbán Viktor közvetve szorgalmaz, az orosz agresszió közvetlen fenyegetésével járna Magyarország és a magyarok számára.”

„A magyar vezető tegye fel magának a kérdést, hogy békét akar-e” – írják. Szerintük amennyiben igen, akkor Orbánnak fel kellene használnia a Moszkvához fűződő „szoros kapcsolatait”, hogy leállítsa az orosz elnök Ukrajna elleni agresszióját és kivonja csapatait.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kedden Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott beszélgetésében megerősítette, hogy kormánya teljes mértékben támogatja az ukránokat – áll az olasz miniszterelnöki hivatal által kiadott közleményben.

Meloni és Zelenszkij először október 28-án egyeztetett egymással, a keddi telefonbeszélgetésen az olasz kormányfő megerősítette Olaszország maximális elkötelezettségét minden olyan „hasznos intézkedés mellett, amely az ukrán nemzet igazságos békéjét célozza”.

Meloni megerősítette, hogy év elején Kijevbe tervez látogatni, továbbá Zelenszkijt is meghívta Rómába.

„Megköszöntem a szolidaritást és a támogatást Giorgia Meloni miniszterelnöknek” – írta a beszélgetésről a Twitteren az ukrán elnök. Zelenszkij háláját fejezte ki az olasz kormánynak a tízmillió eurós segélyért is. Hozzátette: Meloni arról tájékoztatta, hogy mérlegelik az égbolt védelmét szolgáló légvédelmi rendszerek biztosítását is.

Giorgia Meloni – akinek szeptemberi választási győzelméhez Orbán Viktor Facebook-oldalán is gratulált – már megválasztása után támogatásáról biztosította az ukrán népet. A Meloni-kormány álláspontjával kapcsolatban korábban felmerültek kétségek, mivel az Olasz Testvérekkel szövetséges Liga és Hajrá Olaszország pártok vezetői, Matteo Salvini és Silvio Berlusconi többször is hangoztatták, hogy nincs értelme a keménykedésnek Moszkvával szemben. Meloni azonban erősen Putyin-ellenes, Ukrajna-párti vonalat visz. Orbán Viktor év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „nem szerepel a programjában” kijevi látogatás.

Vlagyimir Putyin elnök kedden aláírta azt a rendeletet, amely február 1-jétől öt hónapra megtiltja az olaj- és olajtermékek szállítását az ársapkát alkalmazó országokba.

Oroszország már korábban is jelezte, hogy nem fogadja el a kőolajára vonatkozó árkorlátozást. Az Európai Unió tagországai december elején állapodtak meg a tengeren szállított orosz olaj hordónkénti árplafonjáról, amely 60 dollár lesz. Az orosz miniszterelnök-helyettes korábban úgy fogalmazott, hogy „Oroszország dolgozik azon, hogy betiltsa a nyugati árkorlátozás alá eső olajszállításokat”.

A Kreml ezt mostanra írásba is adta, Putyin pedig alá is írta:

Február 1-től betiltják a kőolajexportot az érintett országokba. Az olajtermékek tilalmának időpontját az orosz kormány határozza meg, ez február 1. után is lehet.

Az aláírt rendelet 2023. február 1-jén lép hatályba, és egyelőre 2023. július 1-ig van érvényben. A rendelet tartalmaz egy záradékot is, ami lehetővé teszi Putyin számára, hogy különleges esetekben hatályon kívül helyezze a tilalmat.

Magyarország egyébként Szijjártó Péter külügyminiszter tájékoztatása szerint kivételt jelenthet majd. „Az olajársapkáról szóló tárgyalások során sokat küzdöttünk a magyar érdekekért, és végül sikerrel jártunk: Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól” – írta Facebook-oldalán.

(Reuters, TASZSZ)

Heves harcok dúlnak az ukrajnai Kreminna közelében, Liszicsanszktól északnyugatra, állítja a luhanszki katonai igazgatás vezetője, Szerhij Hajdaj. Hajdaj arról beszélt, hogy a megszálló orosz csapatoknak egy hónap alatt nagyon erős védelmét sikerült kiépíteniük. Hozzátette: hatalmas mennyiségű tartalékot és felszerelést halmoztak fel a térségben, folyamatosan erőik megújításán dolgoznak.

A katonai vezető szerint annak ellenére, hogy az orosz erők nagy veszteségeket szenvedtek, folyton hozzák az utánpótlást.

„Tisztában vannak vele, hogy amennyiben elveszítik Kreminnát, akkor gyakorlatilag az egész védelmi vonaluk összeomlik”

– mondta Hajdaj. Szintén heves harcok dúlnak a Kreminnához közeli magasabban fekvő területeken, valamint a donyecki Bahmut és Avgyijivka környékén is. Zelenszkij ukrán elnök éjszakai beszédében „nehéz és fájdalmas” harcokról beszélt.

(Guardian)

Ultimátumot adott Ukrajnának Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amiben azt követeli, hogy az ukrán hadsereg vonuljon ki Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon tartományokból. Ha az ukránok nem adják át a négy tartomány egészét, akkor az orosz hadsereg veszi el azokat szerinte.

Az oroszok régóta követelik az ukrán területek „demilitarizációját” a nácitlanítási kampányuk jegyében. A mostani követelésnek az ad súlyt, hogy napok óta egy februári béketárgyalásról szólnak a hírek. Ha az oroszok kitartanak a követelésük mellett, hogy az ukránoknak ki kell vonulniuk a négy félig elfoglalt tartományból, akkor a béketárgyalásokból valószínűleg nem lesz semmi.

A követelés alapját az adja, hogy a megszállt területeken tartott népszavazásokon az oroszok álláspontja szerint a lakosság megszavazta az Oroszországhoz való csatlakozást. A népszámlásokon az oroszok minden jel szerint csaltak és a lakosságot megfenyegetve szavaztattak. Annak eredményét az ENSZ nem fogadja el.

Az ukránok a háború előtt elfoglalt területek több mint a felét visszafoglalták mára, legutóbb éppen az oroszok által követelt Herszon tartomány jelentős részét a névadó fővárossal, Herszonnal együtt.

(CNN)

Tíz pontból álló jóslatgyűjteménnyel állt elő Dimitrij Medvegyev 2023-ra, amiben őrültnél őrültebb ötleteit tette közzé a világ alakulásával kapcsolatban. Szerinte:

• Magyarország és Lengyelország elfoglalhatják Nyugat-Ukrajna egy részét;
• Németországban megalakul a Negyedik Birodalom, ami háborúba fog keveredni Franciaországgal;
• az Egyesült Államokban polgárháború tör ki, Kalifornia és Texas kiválnak, maradék államot felosztják a demokraták és a republikánusok, a republikánus részen pedig Elon Musk nyeri az elnökválasztást;
• az Európai Unió feloszlik, az euró helyét pedig átveszik az online fizetőeszközök.

A teljes listát ebben a cikkünkben lehet végigolvasni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az elmúlt 24 órában kétszer is találkozott a belarusz elnökkel, Alekszandr Lukasenkóval, hogy „számos kérdést megvitassanak” – jelentette a Belta belarusz állami hírügynökség. A találkozókra Szentpéterváron került sor, hétfő este a Független Államok Közössége (FÁK) informális csúcstalálkozóján, kedd reggel pedig az Orosz Múzeumban tárgyalt a két vezető.

Lukasenko így nyilatkozott a hétfői találkozókról: „Tegnap sok mindent megbeszéltünk. Néha évekbe telik, hogy egyes államok ilyen rövid idő alatt ennyi mindent megbeszéljenek. Sok kérdésben pontot tettünk az i-re.”

Putyin kedden reggelizni hívta a belarusz elnököt, hogy megvitassák a kétoldalú kapcsolatokat és más fontos kérdéseket – jelentette Belta. Putyin a Lukasenkóval folytatott egyeztetéseiről azt mondta: „Bár folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, időről időre felmerülnek bizonyos kérdések, amikkel foglalkoznunk kell, és meg kell hoznunk a szükséges döntéseket.”

(Guardian)

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) idén több mint 4500 Ukrajna elleni kibertámadást semlegesített – közölte Ilja Vityuk, az SZBU Kiberbiztonsági Főosztályának vezetője. Azt mondta, Ukrajnának már nyolc évnyi hibridháborús tapasztalata van, a januárban és februárban visszavert kibertámadások pedig további „kiképzésnek bizonyultak az invázió előtt”.

A kibertámadások mértéke most sokkal szélesebb körű a korábbi évekhez képest: 2020-ban közel 800 kibertámadást regisztráltak Ukrajnában, 2021-ben ez 1400-ra ugrott, 2022-ben pedig megháromszorozódott az ilyen támadások száma – mondta Vityuk. „Ma az agresszor ország naponta átlagosan több mint tíz kibertámadást indít. Szerencsére a legtöbbről az ukrán társadalom nem is tud” – tette hozzá.

Elmondása szerint a támadók leggyakrabban az energetikai, logisztikai, katonai létesítményeket, kormányzati adatbázisokat és információs erőforrásokat veszik célba. „A kockázatokat és fenyegetéseket valós időben, a nap 24 órájában figyeljük. Az ellenünk dolgozó orosz különleges szolgálatok hekkereinek többségét név szerint ismerjük. Dolgozunk azon, hogy dokumentáljuk őket” – mondta Vityuk.

(CNN)

Maximális erőt és koncentrációt igényelnek a donbaszi harcok – mondta el hétfő esti beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Szerinte:

„A helyzet ott nehéz, akut. A megszállók minden rendelkezésükre álló erőforrást felhasználnak – és ezek jelentős erőforrások –, hogy legalább némi előretörést kicsikarjanak.”

A donyetszki terület kormányzója hétfőn azt mondta, hogy a harcok középpontja, Bahmut város, infrastruktúrájának 60 százaléka részben vagy teljesen megsemmisült. Szerinte:

„Oroszország folyamatosan bombázza Bahmut infrastruktúráját. Az ellenség a felperzselt föld taktikáját folytatja”

Beszámoltak arról is, hogy csak hétfőn 225 tüzérségi és harckocsi lövedék érte Bahmut térségét.

(Guardian)

Holtan találták Pavel Antovot, a Putyin-párti Egységes Oroszország párt képviselőjét, miután rejtélyes módon kizuhant az indiai Sai International Hotel szállodából. Antov 2019-ben Oroszország legjobban kereső választott tisztségviselője volt, milliárdos vagyonát élelmiszeripari vállalkozásaiból szerezte. Cikkünket itt olvashatják.

• Az orosz védelmi minisztérium szerint három katona meghalt a lehulló maradványok miatt, miután egy ukrán drónt lelőttek az Oroszország Szaratov régiójában lévő Engels légi bázisnál. Néhány hét alatt másodszor érhette dróntámadás a nehézbombázóknak helyet adó bázist, több mint 600 km-re az ukrán határtól.
• Az ukrán légierő nem erősítette meg, hogy ők állnak a támadás mögött, de jelezték: az orosz légi bázison történt robbanás Moszkva ukrajnai tetteinek következménye.
• Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint február végéig béketárgyalásokat kezdenének az ENSZ felügyelete alatt, de mielőtt Oroszország csatlakozna a tárgyalásokhoz, az orosz vezetést nemzetközi bíróság elé kell állítani az elkövetett háborús bűnök miatt.
• Ukrajna követeli, hogy távolítsák el Oroszországot az ENSZ Biztonsági Tanácsából és zárják ki az egész ENSZ-ből.
• Az orosz erők október óta leginkább a védelmük megerősítésére fókuszálnak a fronton, írta jelentésében a brit védelmi minisztérium.
• Túl sok áram fogy, ezért vészhelyzeti áramszüneteket jelentett be az Ukrenergo, az ukrán energiahálózat üzemeltetője.
• Alekszandr Novak energetikáért is felelős orosz miniszterelnök-helyettes szerint Oroszország készen áll arra, hogy a Jamal-Európa gázvezetéken újraindítsa a szállítást Európa felé. Ezen kívül tárgyalásokat folytatnak a Törökországon keresztül történő szállítások növeléséről.
• Újabb orosz milliárdos, a Putyin-párti Egységes Oroszország párt képviselője zuhant ki egy hotelből.

Az orosz-ukrán háború hétfői híreit ide kattintva tudják elolvasni.