Az ukránok készek egy februári békecsúcsra, de előbb bíróság elé állíttatnák Oroszországot

Holtan találták Pavel Antovot, a Putyin-párti Egységes Oroszország párt képviselőjét, miután rejtélyes módon kizuhant az indiai Sai International Hotel szállodából. Antov 2019-ben Oroszország legjobban kereső választott tisztségviselője volt, milliárdos vagyonát élelmiszeripari vállalkozásaiból szerezte. Cikkünket itt olvashatják.

Zelenszij esti videóüzenetében arról beszélt, hogy a legnagyobb kihívást most a Bahmut, Kreminna és a Donbasz többi városa körüli területeken folyó heves harcok jelentik, ahol az oroszok minden rendelkezésükre álló erőforrást felhasználnak az előrenyomulásuk érdekében. Az ukrán elnök szerint csapataik ennek ellenére szilárdan tartják a pozícióikat.

Zelenszkij megköszönte az energiaágazatban dolgozók munkáját, hogy lehetővé tették, karácsonykor minél kevesebb helyen legyen fennakadás az áramszolgáltatásban. Ennek ellenére az áramszünetek továbbra is mindennaposak, Ukrajna különböző régióiban mintegy 9 millió ember van áram nélkül. A tendencia viszont javulást mutat, az áramkimaradások száma és időtartama fokozatosan csökken.

Csökken Oroszország idei gázexportja és gáztermelése elsősorban a külföldi kereslet visszaesése miatt – nyilatkozta az energetikáért is felelős orosz miniszterelnök-helyettes a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott interjújában. Alekszandr Novak azzal számol, hogy

az idei orosz gázexport mintegy a negyedével, a gáztermelés pedig 12 százalékkal csökken tavalyhoz képest.

Oroszország gáztermelése 2021-ben 10 százalékkal 763 milliárd köbméterre, exportja pedig 3 százalékkal 250 milliárd köbméterre bővült. A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy 2021-hez viszonyítva a cseppfolyósított földgáz (LNG) termelése és exportja több mint 8,7 százalékkal nő az idén. Megjegyezte, hogy a szankciók nem érintik az Európába irányuló LNG-szállításokat, Oroszország 19,4 milliárd köbméter cseppfolyósított földgázt exportált Európába az idei első 11 hónapban, az év végéig pedig a mennyiség elérheti a 21 milliárd köbmétert – tette hozzá.

Alekszandr Novak szerint a gázhiány miatt továbbra is magasak maradnak a gázárak Európában. Mint mondta, nem látja esélyét annak, hogy jelenleg ezer dollár körüli árak visszatérhetnének a 2021 eleji, ezer köbméterenkénti 200-250 dollárhoz. A miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy mivel Európában továbbra is gázhiány van,

Oroszország készen áll arra, hogy a Jamal-Európa gázvezetéken újraindítsa a szállítást Európa felé.

Oroszország ezen kívül tárgyalásokat folytat a Törökországon keresztül történő szállítások növeléséről. Jelenleg Oroszország a teljes kapacitással üzemelő Török Áramlaton keresztül szállít vezetékes gázt Európába, az ukrán útvonalon napi 42 millió köbmétert exportál.

(MTI)

Az ukrán külügyminiszter szerint Ukrajna célja, hogy február végéig béketárgyalásokat kezdjen, amire az ENSZ felügyelete alatt kerülhetne sor, írja a Sky News. Dmitro Kuleba szerint a diplomácia fontos szerepet fog játszani az ukrajnai konfliktus lezárásában.

„Minden háború a csatatéren és a tárgyalóasztalnál tett lépések eredményeként ér véget” – mondta. A tárgyalások menetével kapcsolatban Kuleba azt mondta, hogy

mielőtt Oroszország csatlakozna a tárgyalásokhoz, az orosz vezetést nemzetközi bíróság elé kell állítani az elkövetett háborús bűnök miatt.

Arra a moszkvai kommentárra, miszerint Oroszország készen áll a tárgyalásokra, azt válaszolta: „Folyamatosan hangoztatják, hogy készen állnak rá, de ez nem igaz, mert minden háborús tettük az ellenkezőjét bizonyítja”.

Dmitro Kuleba arról is beszélt az AP hírügynökségnek, hogy nagyon elégedett Zelenszkij amerikai látogatásának eredményeivel, és azzal, hogy amerikai segítséggel fél éven belül Patriot légvédelmi rakétarendszert állítanak üzembe Ukrajnában.

Ukrajna követeli, hogy távolítsák el Oroszországot az ENSZ Biztonsági Tanácsából és zárják ki az egész ENSZ-ből – írja a Guardian.

Az ukránok érvelése szerint Oroszország törvénytelenül foglalta el a Szovjetunió helyét az ENSZ BT-ben, az azóta eltelt három évtizedet pedig az jellemzi, hogy Moszkva háborúkat indít, és elfoglalja más országot területeit.

Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter tegnap azt írta Twitteren, hogy, diplomáciai körökben már tárgyalják Oroszország vétójoggal rendelkező állandó helyének kérdését az ENSZ BT-ben. Ilyen vétójoggal rajtuk kívül az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína rendelkezik.

Kuleba szerint ezek a kérdések még nem kerülnek elő kormányok nyilvános megszólalásaiban, de alacsonyabb szinteken az emberek már felteszik a kérdést, hogy „milyenné kell válnia Oroszországnak ahhoz, hogy ne jelentsen veszélyt a békére és a biztonságra”.

A Bellingcat oknyomozó csoport munkatársa, Christo Grozev bolgár újságíró (aki többek között Alekszej Navalnij megmérgezésének hátterét is felderítette) megosztott egy videót, amelyen a Wagner Group félkatonai szervezet zsoldosai szarházinak nevezik Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnököt. A felvételen a Wagner Bahmut közelében harcoló zsoldosai azt mondják Geraszimovnak címezve:

Te szarházi. Hol vannak a lőszerek? Nincs egy darab lőszerünk sem!

Grozev azt írja, hogy a videóhoz a Wagner Group tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin csak annyi kommentárt fűzött, hogy nincs mit mondania róla. Grozev szerint ez azt mutatja, hogy Putyin szövetségese hallgatólagosan egyetért a vezérkari főnök bírálatával. A brit védelmi minisztérium egy hete arról írt, hogy Putyin egy megrendezett, jól dokumentált találkozón igyekezett eloszlatni a közösségi médiában terjedő pletykákat Geraszimov tábornok elbocsátásáról.

Grozev hétfőn felkerült az oroszok körözési listájára, azzal vádolják, hogy részt vett egy Szu-24-es szuperszonikus vadászbombázó, egy Szu-34-es nagy hatótávolságú, nehéz vadászbombázó és egy Tu-22 M3 hadászati bombázó eltérítésében. Az orosz belügyminisztérium honlapján hétfőn közzétett adatbázisból az derül ki, hogy a 2022 júliusi akciót az SZBU, vagyis az Ukrán Biztonsági Szolgálat szervezte, és Grozev koordinálta.

A Bellingcat tevékenységét Oroszországban nemkívánatosnak nyilvánították.

Az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) azt állítja, hogy az „likvidáltak” négy ukrán felderítőt, akik szabotázst terveztek elkövetni Oroszországban – írja a Sky News. Az eset a közlemény szerint az orosz-ukrán határon történt. Ukrajna egyelőre nem kommentálta a hírt.

Az FSZB szerint a felderítők nyugati fegyverekkel voltak felszerelkezve, és 40 kilónyi TNT-nek megfelelő robbanószer is volt náluk.

Bár nem erősítették meg, hogy ők állnának a támadás mögött, az ukrán légierő szóvivője szerint Moszkva ukrajnai tetteinek következménye, hogy három katona meghalt, miután két robbanás történt az oroszországi Engels légi bázisnál – írja a Sky News.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint lelőttek egy ukrán drónt és az csapódott be véletlenül a bázisba. Bár nem mindenki hiszi el ezt az elméletet, mindenképp felmerül a kérdés, hogy hogy juthatott be egy ellenséges drón Oroszország légterébe, a fronttól 600-700 kilométerre.

„Ha az oroszok azt hitték, hogy a háború nem éri majd el őket a hátországban, tévedtek”

– mondta az ukrán légierő szóvivője.

Túl sok áram fogy, ezért vészhelyzeti áramszüneteket jelentett be az Ukrenergo, az ukrán energiahálózat üzemeltetője – írja a Guardian.

A leállás Dnyipropetrovszkot, Zaporizzsját, Harkivot, Lvivet és Kijevet érintik, a fővárost is beleértve. A közlemény szerint dolgoznak a hálózat helyreállításán, mert kilenc nagyobb orosz rakétatámadás ismét komoly károkat okozott.

Több ukrajnai ortodox templomban is azt a döntést hozták, hogy nem január 7-én ünneplik a karácsonyt, ahogy évszázadok óta tették, hanem a Nyugaton hagyományos december 25-én – látható az AFP videójában.

Röviden arról, hogy miért is ünnepelné bárki januárban a karácsonyt: az első niceai zsinaton (325-ben) püspökök megegyeztek arról, hogy húsvét napját a julián naptár szerint határozzák meg. Ez azonban, mint kiderült, nem volt olyan jó ötlet, mert az azt kiötlő egyiptomi csillagász 11 perccel elszámolta az év hosszát. Hosszú távon ennek a lett az eredménye, hogy a naptár és a valós évszakok egyre inkább elcsúsztak egymástól.

De ez azt is jelentette, hogy az egyházi ünnepek dátumai is elcsúsztak az eredeti időszaktól. 1582-ben XIII. Gergely pápa ezért vezettette be a gregorián naptárt, ami karácsony ünnepét december 25-re tette.

Azonban majdnem fél évezreddel korábban, 1054-ben az egyház ketté szakadt, a vezetőik pedig kölcsönösen kiközösítették egymást. Emellett az új naptár miatt a húsvét és a pészah néha egy dátumra esik, amit az ortodox egyház elfogadhatatlannak tartott, így maradtak a julián naptárnál. Így viszont maradt egy 13 napos különbség, így január 7-én ünneplik a karácsonyt.

A csúszó naptár problémája persze továbbra is fennált, ezért 1923-ban összeültek az ortodox vezetők, és néhányan átálltak egy szerb tudós által újragondolt julián naptárra, ami követi a gregorián dátumát. Ezért van az, hogy például a görög, ciprusi és román ortodox egyházak december 25-én tartják a karácsonyt, az orosz, ukrán és egyiptomiak pedig január 7-én.

Legalábbis eddig, mert a háború miatt sok ukrán úgy érzi, hogy jobban kihangsúlyoznák, hogy nem oroszok (ami az orosz különleges katonai művelet egyik korai sarokköve volt). Emellett az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka az invázió egyik lelkes támogatója. Emiatt ünnepelték december 25-én a karácsonyt.

„Nagyon fontos a híveknek, hogy bármi, ami Oroszországgal kapcsolatos, az ne legyen Ukrajnában”

– mondta egy pap az AFP-nek.

Beüzemelték az Oroszországtól kapott Iskander rakétarendszereket és S-400-as légvédelmi rendszereket Belaruszban – írja a belarusz védelmi minisztérium közlése alapján a Guardian. Az Iskander-M 500 kilométeres hatótávolságon belül képes nukleáris rakéták kilövésére is.

A közlés szerint a rendszerek készen állnak, hogy végrehajtsák a kijelölt feladatuk végrehajtására, akárcsak az üzemeltetésükre kiképzett katonák.

Nem tudni pontosan, hogy hány Iskandert kaptak a belaruszok. Vlagyimir Putyin orosz elnök december 19-ei látogatása után kapták meg a rendszereket, ami aggasztó hír az ukrán vezetés számára, hiszen felmerülhet, hogy orosz kérésre Belarusz is beszáll a háborúba, ami egy új frontot nyitna északon.

Az orosz erők október óta leginkább a védelmük megerősítésére fókuszálnak a fronton – írja hétfői jelentésében a brit védelmi minisztérium. Emiatt újabb és újabb aknamezőket telepítenek.

A minisztérium szerint egy aknamező leginkább akkor jelenthet veszélyt egy jól képzett alakulat számára, ha például megfigyelés tűz alatt vannak. Emiatt az orosz erők nehézségbe ütközhetnek, ha nincs megfelelő megfigyelésre alkalmas eszközük, és képzett emberük, aki felügyeli az aknamezőket.

Az orosz erők több mint 40 rakétatámadást indítottak Ukrajna ellen december 25-én, jelentette be az ukrán hadsereg. Emellett tüzérségi támadás érte Luhanszk, Donyeck, Harkiv, Herszon és Zaporizzsja régiók több tucat települését. Egy nappal korábban is számos támadást hajtottak végre ukrán városok ellen.

Az ukrán hadsereg szerint az erőik húsz orosz célpontot támadtak vasárnap. Az orosz védelmi minisztérium aznap arról számolt be, hogy hatvan ukrán katonát öltek meg Kupjanszk és Liman közelében. A Guardian hozzáteszi, hogy nem lehet ellenőrizni a beszámolókat. (Guardian)

Először az RBC-Ukraine hírügynökség számolt be arról, hogy hajnalban két robbanás volt az Oroszország Szaratov régiójában lévő Engels légi bázisnál. Az orosz védelmi minisztérium szerint három katona meghalt a lehulló maradványok miatt, miután egy ukrán drónt lelőttek a bázisnál, írja a Sky News. Az ukrán hadsereg nem kommentálta a történteket.

Engels mélyen Oroszországban, több mint 600 km-re van az ukránok ellenőrizte területtől. Ez az orosz nagy hatótávolságú légierő (LRA) fő működési bázisa Nyugat-Oroszországban, ahol több mint 30 nehézbombázónak állomásozik. Már december elején is dróntámadás érte egyszer a támaszpontot és a Moszkvától délre, a Rjazany területen találgató djagiljajevói repülőteret is.

Arról itt írtunk korábban részletesen, hogy mi a jelentősége annak, hogy az ukrán határtól sok száz kilométerre is elértek orosz katonai bázist feltehetően ukrán drónok.

• „Mindig, mindent békés eszközökkel akartunk megoldani” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök 305 nappal azután, hogy lerohanta Ukrajnát.
• Az Institute for the Study of War (ISW) amerikai agytröszt szerint lelassult az orosz offenzíva Bahmutnál.
• Az orosz oligarchák és gazdagok keveset tesznek az orosz háborús erőfeszítések érdekében, mondta a Wagner zsoldoscsoport alapítója.
• Az orosz parlament arra készül, hogy magasabb adókulcsot vezessen be azok számára, akik februárt óta elhagyták Oroszországot.
• Ferenc pápa értelmetlennek nevezte az ukrajnai háborút, és azonnali befejezésére szólított fel karácsonyi beszédében.

Az orosz-ukrán háború vasárnapi híreit ide kattintva tudják elolvasni.