Orbán a Telexnek: IMF-hitel nem lesz, nekünk ne mondják meg, hogy járjunk a fülünkön

• A rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve – mondta nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor.
• A kormányfő szerint „a brüsszeli és a liberális világ baloldali kormányt akart”, a választáson sikerült megvédeni az ország függetlenségét, kimaradtunk a háborúból, álltuk a sarat a migrációval szemben, megőriztük a munkaalapú gazdaságot.
• 2023-ban a legfontosabb az lesz, hogy kimaradjunk a háborúról, az európai recesszióból, és egy számjegyűre szorítsák le az inflációt.
• A 25 éves korig járó adómentességet 30 évre emelik fel a gyermeket vállaló nőknél. Megpróbálják fenntartani a babaváró hitelt.
• Sikerült megállapodni az EU-val, ez a hatodik nagy siker, sikerült leküzdeni a „hungarofóbiát”, amit az EU-s vezetők részéről tapasztalt Orbán Viktor.
• A tanárokat arra kérte, válasszák a tiltakozás törvényes formáit. A Magyar Tudományos Akadémia szerinte nyílt törvénysértésre szólítja fel a kormányt.
• A kormányfő Matolcsy György jegybankelnök kritikájára azt mondta:
  annyira van válságközelben a magyar gazdaság, amennyire az európai gazdaság.
• Ukrajna ügyében előbb tűzszünet, majd orosz–amerikai tárgyalás kell. Orbán szerint ugyanakkor Ukrajna csak akkor lehet független és szuverén, ha megmarad a területi integritása. A kormányfő egyelőre nem készül Kijevbe.
• A gázfogyasztást akkor lehet jelentősen csökkenteni, ha Paks II. megvan.
• A kormányfő nem gondolkodik azon, hogy jövőre 17 év kormányzás után távozzon posztjáról, miután 16 évet volt ellenzékben is. A Fideszben sok az utódjelölt, „óvatosan kell ott közlekedni”.
• Az országnak szüksége lesz nemzetközi hitelfelvételre, de IMF-hitel nem lesz, „nekünk ne mondják meg, hogy járjunk a fülünkön”.

Orbán örül neki, hogy újra Benjamin Netanjahu lett Izrael miniszterelnöke. 30 évig nem járt izraeli kormányfő Magyarországon, majd pár évvel ezelőtt Netanjahu eljött ide hozzánk, és teljesen új fejezet nyílt a magyar–izraeli kapcsolatokban. Sok területen együttműködik a két ország, és „készülünk is egy-két olyan lépésre, ami még magasabb szintre fogja emelni a két állam kapcsolatát” – mondta Orbán.

Azt gondolja a magyar kormány, hogy ha Európa nem működik együtt Kínával, akkor el fogja veszíteni a versenyképességét. Orbán szerint a liberálisok képmutatók, mert bírálják Kínát, de közben meg együttműködnek vele.

Orbán Viktort a horvát köztévé a nagy-magyarországos sáljáról kérdezte, ami Horvátországot is Magyarország részeként tünteti fel.

– Ebben semmi különleges nem volt. 1100 éves országról van szó, történelmi szimbólumok vesznek minket körül, itt is láthat talán olyan szimbólumokat, amiket a múlt században is használtak – mutatott körül. – Én mindig különbséget teszek aközött, amit önök Nagy-Magyarországnak hívnak, én pedig történelmi Magyarországnak hívok.

– Ezzel nem provokált senkit?

– Sokkal jobb ötleteim lennének, ha provokálni akarnék – felelte Orbán Viktor.

A horvát nemzeti televízió kérdésére arról beszélt, hogy az Adria vezetéken érkező olaj áráról meg kell egyeznie a két országnak. A horvát újságíró kérdezte arról is, hogy mit gondol Orbán azt illetően, hogy Horvátország nagy belső ellentétek után úgy döntött: nem képez ki ukrán katonákat. Orbán szerint Horvátország egy szuverén ország, maga dönthet a saját ügyeiről.

Nem hiszünk a fegyverekben, nem szeretnénk finanszírozni a katonai eszközöket sem, mert ez nem a mi háborúnk – vezette le Orbán. Szeretnénk, ha minél hamarabb tárgyalások lennének a hadban álló felek között.

– A Fudan Egyetem továbbra is napirenden van-e? – kérdezte a kínai központi televízió, a CCTV munkatársa.

– A gazdaságban kétféle tudás van, nyugati tudás és keleti tudás. Nem akarom, hogy bezárkózzunk a nyugati világgazdaság tudásába. Japán, Kína, Dél-Korea tudása rendkívül fontos. Ezért támogatom ezeket a programokat.

A másik kérdés Magyarország és Kína gazdasági kapcsolatáról szólt. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta:

– Az elszigetelés nagy hiba lenne. Mindent meg kell tenni, hogy Kína és Magyarország között a lehető legjobb gazdasági kapcsolatok legyenek. Kína már nemcsak fogyasztója, hanem termelője is a legmagasabb szintű technológiáknak is. A magyar kormány kifejezetten támogatja a keleti feltörekvő országokkal való gazdasági együttműködést. És mi is akarunk menni Kínába, és ott is akarunk beruházni, szeretnénk magyar tőkét odavinni.

Orbán szerint semmilyen jelentősége nincs annak, hogy a magyar kormány Donald Trumpot vagy a kihívóját, Ron DeSantist támogatja-e. De „mi kitartunk a barátaink mellett” – mondta, utalva arra, hogy Trump jelöltségét támogatják.

Arról is kérdezték a magyar kormányfőt, hogy mit mondana Völner Pálnak, ha találkozna vele. „Megkérdezném, hogy van, hogy áll az ügye” – mondta. Amíg nem ítélik el, addig úgy tekintenék rá, mint mindenkire, akit csak gyanúba hoztak – tette hozzá.

Volner és Bencsik pozíciókat kapott a Külügyminisztériumtól, és ebben nem lát kivetnivalót Orbán, mert szerinte külpolitikát pártpolitikai alapon nem lehet művelni.

– Várható-e, hogy a magyar kormány a jövőben hasonló ügyekben, az uniós alapértékeket érintő kérdésekben vitatkozni fog az EU-val? – hangzott el egy kérdés.

– Ha az a kérdés, hogy magyarunk maradunk-e, és harcolunk-e, akkor igen, magyarok vagyunk, és harcolunk.

A Dunaferr-rel kapcsolatban arról beszélt Orbán, hogy a magyar kormány igyekszik segíteni a munkahelyteremtésben a helyieknek. Egy nagy dél-koreai cég települt például Dunaújvárosba, ahol 2500 új munkahely jött létre így.

De ennyire kaotikus ügyet, mint a Dunaferré, Orbán még nem látott, pontosan azt sem lehet tudni, ki a tulajdonos. Ráadásul 500 milliárd forint adóssága van a cégnek, az is a nyakába szakadna annak, aki megvenné a vállalatot.

A kisebbségeket érintő új ukrán törvénnyel kapcsolatban arról beszélt, hogy 2015-ig olyan törvények voltak a szomszédos országban, amik megfeleltek nekünk. 2015-ben viszont Ukrajnában elvették a magyarok jogait, és ebből „a mostani törvény nem ad vissza semmit”.

– Milyen szankció volt az, amely a magyar gazdaságra hatással volt, de az uniós olajpiacra nem? – kérdezte az Euronews a december eleji benzinpánikkal, benzinhiánnyal kapcsolatban.

– Mennyi időm van, hogy kigondoljam a választ? – kérdezte először, mondván, sok száz szankciós intézkedés van. Majd amikor ismét elhangzott a kérdés a benzinhiányról, azt mondta:

– Ez attól van, hogy magyarok vagyunk. Ha itt most bemondanám, hogy nem lesz cukor Magyarországon, mindenki odamenne a bolt elé.

– Miután megszavazták a 9. szankciócsomagot is, folytatják-e a szankciók elleni kampányt? – kérdezte az Euronews.

– Persze. Mi minden szankciót ellenzünk, a szankciós politikát is ellenezzük. A szankció nem jó. Ezért ezeket nem is szavazzuk meg a szónak abban az értelmében, hogy ellene beszélünk, csak végül nem vétózzuk meg. Nem azt kellene mondani, hogy megszavazzuk a szankciókat, hanem azt, hogy nem vétózzuk meg őket.

Nyugdíjemelés mértékén akarnak-e, tudnak-e módosítani, ha az infláció miatt szükség lesz rá? – kérdezték.

A jegybank inflációs előrejelzése alapján döntenek a nyugdíjról. Ha év közben azt látják, hogy az infláció magasabb lesz, akkor korrigálnak, erre egészen novemberig van lehetőség.

– Egy egész havi nyugdíjat vissza is tudtunk adni" – mondta a 13. havi nyugdíj visszaállításáról. – A nyugdíjasok számíthatnak a kormányra – idézte fel, hogy 2010 óta a kormánynak megállapodása van a nyugdíjasokkal.

Lehetséges-e új adók bevezetése jövőre is, ahogyan az idén történt? – hangzott el egy kérdés.

Úgy látom, más naprendszerben vagyunk: nem terheltünk lakosságra adókat, a mi filozófiánk a gazdaság élénkítése, és nem az elvonás

– válaszolta a kormányfő.

Arra a felvetésre, hogy a kata megszüntetése, a rezsicsökkentés lefaragása ilyen volt, és hogy várható-e 2023-ra ilyen lépés, azt mondta:

Az új költségvetés segíteni akarja az embereket, nem elvenni tőlük.

A pedagógusok, a szülők, a diákok és a munkaerőpiacon lévő cégek véleménye számít abban, hogy megítéljük, milyen állapotban van a magyar közoktatás – mondta Orbán. Szerinte nem neki kell ráerőltetnie az akaratát másokra, hanem meg kell fogadnia ezen szereplők meglátásait.

A 24.hu újságírója arra kérte a kormányfőt, mondjon két problémát, amiben szerinte előre kéne lépni a magyar közoktatásban. Orbán nagy nehezen mondott két olyan területet, ahol szerinte sikerült előrelépni, intézkedést hozni: az iskolai testnevelés és a hittanoktatás terén. A magyar fiatalok fizikai és lelki egészsége a két legfontosabb kérdés a kormányfő szerint.

– A magyar kormány és kormányfő semmilyen szinten nem tartja magát felelősnek abban, hogy Magyarországon a legmagasabb az infláció?

– Az infláció több tényező eredménye, mondta Matolcsy jegybankelnök úr, és ebben egyetértek vele. Ebben lehet több tényező, ami érintheti a kormányt. Az egyik az árfolyam kérdése, miután nem vagyunk az eurózóna tagjai. A másik a gazdaság termelékenység kérdése. A harmadik a magas magyar államadósság. Ezek mind olyan elemek, amik szerepet játszanak – felelte Orbán Viktor. De nyomban hozzátette:

De a legfontosabb a szankciók kérdése, ha nem lenne energiaszankció, a magyar infláció akár a felére is lezuhanhatna.

– Szükség lesz nemzetközi hitelfelvételre 2023-ban – mondta Orbán Viktor a Telex kérdésére. – Fizettünk 2021-ben 7 milliárd eurót, 2022-ben 17 milliárdot, 2023-ban 17-20 milliárd eurót fogunk fizetni az energiáért. A pénzügyminiszternek az a dolga, hogy az ország finanszírozási tervét elkészítse, ez megtörtént, kedden sajtótájékoztatót tartott róla, ma a kormánynak is bemutatja.

– Tárgyalnak az IMF-fel? – kérdeztük.

– Az IMF-hitel kizárható. Itt vaskalaposabbak vagyunk a kelleténél, azt hiszem. Az IMF az egy szuverenitáskérdés. Az IMF-fel lehetne tárgyalni, gyakran kedvezőbb kondíciójú a hitel, de azok mindig feltételhez kötöttek, olyan feltételekhez kötik, ami fáj az embereknek. Az IMF, ha nem is rézből van, de mindenképpen egy mumus, a szuverenitás elvesztése, azt, hogy nem voltál képes magadat menedzselni.

Az IMF-é a legjobb kamatozású, de legrosszabb politikai feltételű hitel. Aztán jönnek az EU-s pénzek, végül a pénzpiaci pénzek, mert ott nincsenek feltételek, nem mondják meg, hogy járj a füleden, énekelj szopránul – mondta Orbán.

A Telex arról kérdezte Orbán Viktort, hogy gondolkodott-e már azon, hogy meddig tervezi az aktív politizálást, jövőre lesz 60 éves. A kormányfő arról beszélt, hogy ő másfajta matematikát követ, hiszen 16 évig volt ellenzékben, és jövőre lesz az, hogy 17 évet töltött kormányon, ezt így „nem tartja kielégítőnek”.

Azt is mondta, hogy az ő szakmájában nem lehet tudni, hogy „meddig bírja az ember”. Jöhet olyan nap, amikor már azt érzi, hogy „100 évet öregedett”. De „a jósiten majd eldönti, nem nekünk kell túl okosnak lennünk.” A Telex arról is kérdezte, hogy lát-e olyan embert a Fideszben, aki az utódja lehet. „Csak ilyet látok” – mondta Orbán, „óvatosan kell ott közlekedni”. De szerinte nem azért jött most létre ez a kormányinfó, hogy ezt megvitassuk.

– Le kell jönni a gázról, mondta Tusványoson. Ebben hogy állunk? – vetette fel az RTL munkatársa. – Hogy állunk ebben?

– Ha Paks II. megvan, akkor nagy léptékben tudjuk csökkenteni a gázfogyasztást. Amíg az nem megy, addig sufnimegoldások vannak – felelte a kormányfő.

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a tenger alatti azeri áramszállítás távlati megoldás lesz, 2026-27-re készülhet el.

– Mit üzen a miniszterelnök azoknak, akik a boltokban az elszabadult árakkal találkoznak, egy olyan országban, ahol európai összevetésben az egyik legalacsonyabbak a keresetek? – hangzott el egy kérdés.

– Úgy tudjuk segíteni az embereket, hogy többet keressenek, hogy csökkentjük az adókat.

– De az áfát például nem csökkentik.

– Ez egy régi vita, 2010-ben megvitattuk, de újra megbeszélhetjük: a magyar adórendszer vonzereje, hogy a munkát terhelő adók Európában a legalacsonyabbak, a fogyasztást adóztatjuk. Ezen nem akarunk változtatni.

Az Európai Néppárt már nem nyerheti el a Fidesz kezét, mert azt már más kapta meg – mondta Orbán.

A BBC újságírója arról beszélt, hogy 12 éve vár arra, hogy interjút kapjon a magyar kormányfőtől. Kérdezte arról Orbánt, hogy mennyire érzi magát izoláltnak Európában. Orbán szerint Magyarország nem elszigetelt, mert részt vesz fontos döntésekben, csak éppen sok kérdésben nem értünk egyet a többiekkel. Nekünk mindig fontos volt, és most is az, hogy összeköttetésben legyünk más államokkal. Az oroszokkal való együttműködésről se akar lemondani Orbán, és elmegy Ománba, Katarba is.

Interjút pedig szívesen ad, „ha van mondanivalója”. És akkor, ha azt látja, van „értelmes konzultációra lehetőség”, mert nem szeretne olyan interjúkat adni, amik inkább egy bikaviadalra hasonlítanak.

• Bízik-e Pintér Sándorban, abban, hogy a vezetésével sikerül tárgyalásokkal megoldani az oktatásban kialakult nehéz helyzetet?
• Természetesen.
• De az ágazatban dolgozók nem ezt látják.
• Ezen dolgozni kell.

Van érv az euróhoz csatlakozás mellett, ismerte el a kormányfő egy kérdésre, például a hektikus, kiszámíthatatlan forintárfolyam.

De tapasztalat, hogy az euróhoz csatlakozás lelassítja a a gazdaság növekedését. „Ha a magyar gazdaság növekedni akar, és fel akar zárkózni, maradjon kívül az eurózónához, ha a stabilitás fontosabb, akkor lépjen be”.

Orbán szerint az előbbi fontosabb, szóval ne lépjünk be az euróövezetbe.

A nukleáris energia tekintetében is leválasztja-e magát Európa Oroszországról? Erre voltak kísérletek, de ezeket eddig sikeresen verte vissza Szijjártó Péter és Magyarország. De Paks II. sikeréhez elengedhetetlen, hogy a nukleáris energia ne kerüljön szankciós listára.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország fenntartja-e, hogy Budapesten lehetne orosz–ukrán béketárgyalás, a kormányfő azt válaszolta, hogy ez egy állandó felajánlás, de valójában amerikai–orosz tárgyalásra lenne szükség a béke érdekében.

Orbánt kérdezték Németh Szilárd kijelentéseiről is, aki szerint jó, hogy egy fehér bőrszínű csapat (Argentína) nyerte a labdarúgó világbajnokságot. Felhozták azt is Orbánnak, hogy a tusványosi beszédében az etnikai homogenitás megőrzésének fontosságáról beszélt. Miért ennyire fontos a bőrszín a Fidesznek? – érkezett a kérdés. Orbán azt mondta, nincs problémája senkinek a bőrszínével, hiszen a magyar válogatottnak is van színes bőrű tagja. Neki csak azzal van baja, ha valaki alacsonyabb rendűnek tart egy közösséget akkor, ha homogén, és magasabb rendűnek tartja, ha heterogén.

Ha ma meglenne Paks II., akkor csak kérnénk egy kávét – felelte arra a kérdésre, hogyan lehet az ország energiafüggőségét, energiakitettségét csökkenteni. Az országnak 60 százaléka lenne nukleáris energiából.

De Paks II.-t mindig elgáncsolta valaki, hol az ellenzék, hogy az EU, hol mások, emiatt Orbán Viktornak rossz érzései vannak. Ha nem gáncsolják, 2023-ban beindulna a termelése. Nem az lenne a kérdés, hogy orosz vagy nem orosz, hanem lenne energiánk. A legkisebb kitettséget a nukleáris energia jelentené az országnak.

Felsorolta, milyen lehetőségeink lennénk a diverzifikációra, de a megoldás szerinte Paks II. lenne.

– Miért duplája a magyar infláció az unió átlagának? – kérdezte a 444.

– Miután a jegybank felel az árstabilitásért, ők készítik az elemzéseket, mi ezeket ismerjük és elfogadjuk – kezdte Orbán Viktor, majd egyből azzal folytatta az „elfogadjuk” után, hogy de kétségeik vannak, nem értik, hogy az árszabályozás miért növelné az inflációt. Szerinte a bankárok és a jogászok között ősi szakmai különbség van, a bankárok nem értik meg, hogy az árstopok nem a bankároknak szólnak, hanem az embereknek.

– Tervez-e Orbán Viktor jövőre Kijevbe látogatni? – kérdezték.

– Nem szerepel a programomban – felelte erre.

A V4-es országok együttműködésének a fókuszában eddig a migráció volt, lehet az új központi téma az energetika? – kérdezte az Index munkatársa.

Orbán Viktor megdicséri a kérdést, és azt mondja, lehetne valóban ez a V4-ek kiemelt témája. „Az a baj, hogy ma az energia is alapvetően a szankció felől közelítődik meg”, és mivel a háborúról és a szankciókról véleménykülönbség van, ebben is a különbség van.

Nincs napirenden a forint árfolyamának az euró árfolyamához való rögzítése, és nem is támogatná ezt Orbán.

Orbán úgy véli, ő nagyon jól ismeri a pedagógus-világot, édesanyja „kiváló” gyógypedagógus volt szerinte, most már nyugdíjas. A kormány külön akarja választani a szakszervezeti és a szakmai kérdéseket, mert Orbán szerint az anyagi jellegű kérdésekről a szakszervezetekkel jobb tárgyalni, a szakmai kérdésekről meg a pedagóguskarral. De a tanártiltakozások kérdésében a kormányfő szerint nem a pedagóguskarral kell beszélni, hanem az igazságügy miniszterrel, mert „a jogszabály az jogszabály”. De amíg a pedagógusok nem tartják be (az Orbán-kormány által újonnan hozott) jogszabályokat, addig a miniszterelnök szerint „nem lehet tárgyalni sem”. (A pedagógusok pont azt kifogásolják, hogy a sztrájkot szabályozó törvények átszabásával a kormány szinte ellehetetlenítette a hatásos sztrájkolás lehetőségét.)

A 444 újságírója erre azt vetette fel a miniszterelnöknek, hogy 2006-2007-ben az akkor ellenzékben lévő Fidesz – Orbán vezetésével – nem ment be a parlamentbe (tehát a munkahelyére) és a mostani pedagógusokhoz hasonlóan a polgári engedetlenség eszközéhez folyamodott (kordont bontottak a parlamentnél), és hangsúlyozták: példát kell mutatni a fiatalság számára, hogy van egy határ, amin már nem lehet túlmenni. Mi a különbség az akkor helyzet és a mostani között? – érkezett a kérdés.

Orbán szerint amikor a fideszes kordonbontás történt, akkor ők nem azért folyamodtak ehhez az eszközhöz, mert magasabb fizetést akartak, hanem az volt a problémájuk, hogy „nyilvánvalóan megsértették a szabadságjogaikat”, a „gyülekezési jogot sértette meg a hatalom”, és ezzel szemben akartak egy szimbolikus gesztust tenni. Most a kormányfő szerint „szabadon tüntethet és sztrájkolhat mindenki, úgy, ahogy a jogszabályok megengedik”. Az akkori kormány nyílt törvénysértés követett el, most viszont nem csinál ilyet a kormány Orbán szerint, aki ezért nem tartja ésszerűnek a két helyzet összehasonlítását.