Putyin: Oroszország minden rendelkezésre álló eszközzel megvédi magát

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint Oroszország megpróbálja „befagyasztani”, azaz szüneteltetni az Ukrajna elleni inváziót, hogy a tél végeztével újult erővel tudjon majd támadni – írja a Guardian.

Stoltenberg egy a Financial Times által szervezett rendezvényen arról is beszélt, hogy a háborút lezáró béketárgyalások feltételei jelenleg nem adottak, mert Oroszország nem hajlandó olyan feltételekről beszélni, amelyek tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és területi integritását. „Az ukránok feladata eldönteni, hogy mikor van itt az ideje a tárgyalások megkezdésének és a feltételek egyeztetésének. A legtöbb háború, és valószínűleg ez a háború is, a tárgyalóasztalnál fog véget érni” – tette hozzá a főtitkár.

Stoltenberg arra figyelmeztette NATO-szövetségeseit, hogy Oroszország megpróbálja „szüneteltetni” a háborút, hogy felkészülhessen egy tavaszi offenzívára.

„Most azt látjuk, hogy Oroszország megpróbálja befagyasztani ezt a háborút, legalábbis egy rövid időre, hogy az orosz haderőnek legyen ideje regenerálódni, és jövő tavasszal megpróbáljon egy nagyobb offenzívát indítani” – mondta Stoltenberg, aki szerint ezért is fontos, hogy a szövetségesek továbbra is küldjenek fegyvereket Kijevbe, és támogassák Ukrajnát az Oroszország elleni harcban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az emberi jogi tanácsának éves ülésén kijelentette, hogy Oroszország „minden rendelkezésére álló eszközzel megvédi magát” a szerinte a Nyugattal szemben a nemzeti érdekeikért folytatott küzdelemben.

Putyin szerint nyugati jogvédő szervezetek úgy tekintettek Oroszországra, mint „egy másodosztályú országra, amelynek nincs létjogosultsága”. Erre Putyin szerint csak egyetlen válasz lehetséges, folyamatos küzdelem a nemzeti érdekeikért. „Csakis ezt fogjuk tenni, és senki ne számítson bármi másra.” Azt mondta, hogy ezt különböző módokon fogják megtenni. „Elsődlegesen békés módszerekre koncentrálunk, de ha nem marad más, akkor minden rendelkezésre álló eszközzel megvédjük magunkat.”

Arról is beszélt, hogy szerinte a „különleges katonai művelet” Ukrajnában – ahogy Oroszországban még mindig nem lehet háborúnak nevezni a háborút – hosszú folyamat lehet, de jelenleg nem látja szükségesnek újabb katonák mozgósítását. A szeptemberben bejelentett részleges mozgósítás keretében behívottak közül már 150 ezren vannak a háború által érintett területen. Putyin azt mondta, hogy közülük 77 ezren harcolnak, a többiek védelmi feladatokat látnak el. A szeptemberben bejelentett mozgósításról itt írtunk bővebben.

„Nem őrültünk meg, tisztában vagyunk vele, mik az atomfegyverek” – mondta, miközben a Guardian szerint arról is beszélt, hogy az orosz nukleáris arzenált védelmi elrettentésnek tekinti. De a lap szerint arra is figyelmeztetett, hogy egy nukleáris háború veszélye növekszik.

Putyin azt is kijelentette, hogy egyedül Oroszország tudja garantálni Ukrajna területi integritását, ez pedig Ukrajna új vezetőin áll. (Guardian)

Épületeket gyújtottak fel és embereket lőttek le orosz katonák szerdán a kelet-ukrajnai Kurakhove városában – közölte Volodimir Zelenszkij a Telegramon. Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Kijlo Timosenko szerint a támadásban nyolcan vesztették életüket, valamint öten megsebesültek, amikor az orosz katonák egy piacot, buszpályaudvart, benzinkutakat és lakóépületeket lőttek. Zelenszkij terroristáknak nevezte a támadásban résztvevő orosz katonákat. „A terroristák embertelenek, és ezért felelni fognak” – írta az ukrán elnök.

(Reuters)

Vlodimir Zelenszkij ukrán elnököt és „Ukrajna szellemét” választotta idén az év emberének az amerikai Time magazin.

Mint írják, „Zelenszkij háborús vezetői sikere azon a tényen alapult, hogy a bátorság ragályos. Ez az invázió első napjaiban terjedt el Ukrajna politikai vezetésében, amikor mindenki számára világossá vált, hogy az elnök kitart”.

A Time magazin elismeréséről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint 31 „gyanús csomagot” küldtek 15 országban működő ukrán külképviseletekre, amit Kijev „terror- és megfélemlítési kampánynak” tart. Kuleba szerdán arról posztolt a Facebookon, hogy az elmúlt két napban gyanús csomag érkezett az olaszországi, lengyelországi, portugáliai, romániai és dániai nagykövetségekre, valamint a gdanski konzulátusokra.

Az ukrán külügyminiszter összesítése szerint 31 esetről van szó 15 országban: Ausztria (1), Vatikán (1), Dánia (1), Spanyolország (5), Olaszország (4), Kazahsztán (1), Hollandia (1), Lengyelország (6), Portugália (2), Románia (2), USA (1), Magyarország (2), Franciaország (1), Horvátország (1), Csehország (2).

Kuleba szerint minden borítékon „ugyanazt a feladói címet tüntették fel: Tesla-kereskedés a németországi Sindelfingen városában”. Azt mondta, hogy a csomagok olyan postahivatalokból érkeztek, amelyekben nem volt videós megfigyelő rendszer.

(Guardian)

A dél-ukrajnai Herszon megye orosz megszállás alatt lévő részét irányító hatóságok felszólították a lakosokat, hogy váltsák át megtakarításaikat rubelre, mert január elsejétől nem használhatják az ukrán fizetőeszközt, a hrivnyát.

Volodimir Szaldo, Herszon megye megbízott kormányzója a Telegramon közzétett videoüzenetében a hrivnya gyors elértéktelenedésével indokolta a lépést. Az ukrán gazdasági problémák miatt a fizetőeszköz hamarosan semmit sem fog érni – mondta. Közölte: minden bank köteles átváltani a hrivnyát rubelre. „2023. január 1-jétől csak rubelben lehet fizetni az üzletekben és a szolgáltatásokért” – közölte Szaldo.

(MTI)

Napok óta fagypont alatt van a hőmérséklet és a hó is leesett Kijevben, miközben az ukrán hatóságok viszont arra figyelmezetetnek, hogy akár a város fele is áram nélkül maradhat a hétfői orosz rakétatámadások után.

Az ideiglenesen megszállt kelet-ukrajnai Donyeck térségében történt közúti balesetben 16 ember meghalt és többen megsérültek – közölte az orosz állami média. A Torez és Satarszk között történt balesetben egy kisbusz és egy teherautó ütközött, az utasok között katonák is voltak – közölték a mentőszolgálatok a Tass orosz állami hírügynökséggel.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint két feltételnek kellene teljesülnie ahhoz, hogy tűzszünetről lehessen tárgyalni az oroszokkal:

• Oroszország hagyjon fel inváziós terveivel,
• és vonja ki csapatait ukrán földről.

Kuleba az NDTV indiai hírcsatornának nyilatkozva azt mondta: „Ahhoz, hogy véget vessünk az ukrajnai háborúnak, két dolgot kell tenni: meg kell változtatni a Kremlben uralkodó véleményt, és az olyan hatalmak, mint India, segíthetnek ezt elősegíteni. Moszkvának fel kell hagynia a háborús terveivel, és a háborús uszításról át kell térnie a békés gondolkodásmódra. Másodszor, Oroszországnak vissza kell vonnia erőit Ukrajna teljes területéről.”

Az ukrán külügyminiszter szerinte ezek lennének azok a kiindulópontok, amelyek lehetővé tennék a tűzszüneti, majd ezt követően a béketárgyalásokat.

(Sky News)

A háború harcainak helyszínére, a kelet-ukrajnai Donbaszba, majd Harkivba látogatott kedden Volodomir Zelenszkij ukrán elnök. „Ukránok ezrei adják életüket azért, hogy eljöjjön a nap, amikor egyetlen megszálló katona sem marad a földünkön, és amikor népünk szabad lesz” – mondta Zelenszkij Szlovjanszkban, ami 45 kilométerre fekszik az utóbbi napokban hevesen támadott Bahmuttól.

„Hiszem, hogy legközelebb az ukrajnai Donyeckben, Luhanszkban, és biztos vagyok benne, hogy a Krímben is találkozunk” – mondta Zelenszkij egy videóban, ukrán katonák egy csoportja között állva. Az ukrán elnök később a harkivi régió egyik kórházában sebesült katonákat is meglátogatott.

A Bahmutért folyó harcban az orosz és az ukrán csapatok is jelentős veszteségeket szenvedtek, a brit hírszerzés szerint az orosz erőfeszítéseket a Wagner-csoport, irányítja. A zsoldoshadsereget nagy valószínűséggel az a Jevgenyij Prigozsin pénzeli, aki Putyin szakácsaként híresült el.

A Bakhmutért folyó csatát a BBC szerint többen is az első világháború idején vívott harcokhoz hasonlították az elszenesedett fák között húzódó, sáros lövészárkok miatt.

(Kijev Independent)

Belarusz szerdán és csütörtökön katonai felszerelés és a biztonsági erők „mozgatását” tervezi, hogy ellenőrizze az esetleges terrorcselekményekre adott válaszlépéseit – közölte az állami BelTA hírügynökség. „Ebben az időszakban a tervek szerint katonai felszereléseket és a nemzetbiztonsági erők személyzetét mozgatják” – idézte az állami hírügynökség az ország biztonsági tanácsát.

A művelet miatt egyes közutakon, közterületeken korlátozhatják a forgalmat, de arról egyelőre nincs információ, hogy az ország mely részei lehetnek érintettek – írja a Reuters.

(Reuters)

Ukrajna déli régiójában, Zaporizzsjában két falut drónokkal és rakétákkal támadtak kora reggel, három ember megsérült – közölte a régió kormányzója a Telegramon közzétett bejegyzésében. A sérültek egyike egy 15 éves lány volt – mondta. Az orosz támadásban három ház megsemmisült, további 18 pedig megrongálódott.

(Guardian)

„Nem bátorítottuk és nem tettük lehetővé az ukránoknak, hogy Oroszország területén belül csapást mérjenek” – mondta újságíróknak Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy keddi sajtótájékoztatón.

Ezzel arra utalt, hogy hétfőn dróntámadások értek több olyan orosz katonai létesítményt, amelyek több száz kilométerre találhatók az ukrán határtól. Kijev nem vállalta közvetlenül a felelősséget, de nem is bírálta az akciókat, amelyek oroszországi jelentések szerint három ember halálát okozták, valamint nagy hatótávolságú bombázógépeket és egy üzemanyagraktárt rongáltak meg.

Blinken ugyanakkor megismételte Washington eltökéltségét, hogy biztosítani kívánja Ukrajna számára a védekezéshez szükséges fegyvereket és eszközöket.

(Reuters)

• Hétfőn éjszaka Zaporizzsja területét támadták az oroszok.
• Orosz területen is történt támadás: dróntámadás érte az oroszországi Kurszk repülőterét. Áldozatok nem voltak, egy olajtároló tartály kigyulladt. A brit védelmi minisztérium szerint a legutóbbi dróntámadások a háború eddigi legnagyobb orosz kudarcának tekinthetők. Oroszország egyébként már hetekkel ezelőtt kifogyhatott az öngyilkos drónokból. A Kreml szerint egyelőre nincs esély béketárgyalásokra.
• Dánia és Románia ukrán nagykövetségei is kaptak véráztatta csomagokat – számolt be az ukrán külügyminiszter. Előző héten több ukrán nagykövetség és főkonzulátus is kapott állatszemeket tartalmazó, véres csomagokat, köztük a budapesti is.
• Oroszország „nukleáris terrorizmussal” vádolja Ukrajnát a zaporizzsjai atomerőmű környékén zajló harcok miatt.
• Magyarország vétózta a közös EU-hitelt Ukrajnának. Rácz András Oroszország-szakértő azt mondta erről, hogy ez a magyar külpolitika jelentős, korábban sosem látott mélypontja.
• Interjút adott Jens Stoltenberg a Partizán közéleti-politikai YouTube-csatornának. A NATO-főtitkártól itt az hangzott el, hogy már ősszel tisztában voltak azzal, hogy Putyin Ukrajna megtámadására készül, és az erről szóló hírszerzési információkat a szövetség összes tagjával – így Magyarországgal is – megosztották.

A keddi híreket az orosz-ukrán háborúról itt tudja elolvasni.