Lövések érték a zaporizzsjai atomerőművet, a felek egymást vádolják
2022. augusztus 5. – 08:29
frissítve
A kis balkáni ország, a kétmilliós Észak-Macedónia tankokat és repülőgépeket szállít Ukrajnának – erősítette meg Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. Korábban már szó volt arról, hogy Észak-Macedónia régi szovjet harckocsikat szállítana, de repülőgépekről eddig még nem esett szó.
„Sok nemzet – köztük Észak-Macedónia – ma több bátorságot mutat, mint egyes G20-as országok”
– kommentálta a döntést Podoljak. A hírek szerint négy Szuhoj Szu–25 sugárhajtású repülőgépről van szó, ráadásul olyan gépekről, amiket 2001-ben vásároltak Ukrajnától, 2004 óta pedig eladásra várnak. A macedón hatóságok július végén adtak át T-72-es harckocsikat Ukrajnának, a köztársaság egyetlen harckocsizászlóalját az átadás után feloszlatták.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Twitteren ítélte el a zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatos orosz lépéseket, a következőket írva: „Ez a nukleáris biztonsági szabályok súlyos és felelőtlen megsértése, és újabb példa arra, hogy Oroszország semmibe veszi a nemzetközi normákat”.
Az ukrán állami atomenergetikai vállalat, az Energoatom az erőművet „komoly kockázatúnak” minősítette. Pénteken tüzérségi lövések érték a zaporizzsjai atomerőművet, a szemben álló felek azóta egymást vádolják.
(Guardian)
Kijevben az orosz invázió első öt hónapja alatt 9120 házasságot kötöttek, ami több mint nyolcszoros növekedés a 2021-es év azonos időszakához képest. Júliusban például volt olyan nap is az egyik kijevi anyakönyvi hivatalban, amikor több mint 40 pár kötött házasságot, írja a Sky News.
De mi lehet az oka ennek az ugrásszerű növekedésnek? Bármilyen furcsának is tűnik elsőre, a háborús időszakokban ez egy teljesen megszokott tendencia: ha az emberek bizonytalanok a jövőjüket illetően, hajlamosabbak az élet fontos dolgaira fókuszálni. A második világháború közepén, 1942-ben az Egyesült Államokban például 1,8 millió esküvőt tartottak, ami 83%-os növekedést jelentett az azt megelőző évtizedhez képest.
Az ukrán párok ráadásul kihasználják azt is, hogy egyszerűsödött a házasságok megkötésének folyamata is, már nincs szükség előzetes regisztrációra, elég az oltár elé fáradni, és össze is adják őket. Sokakat az is a házassági kötelék felé terel, hogy bármelyik pillanatban indulniuk kell a frontra.
Tüzérségi lövések érték a zaporizzsjai atomerőművet, amiért a szembenálló felek egymást vádolják.
Az orosz védelmi minisztérium azt közölte: kis híja volt, hogy az ukrán erők lövései miatt radioaktív szennyezőanyag kerül a környezetbe. De így is lecsökkent az egyik reaktor termelőkapacitása, egy másik áramellátása pedig megszűnt. Sőt, a közeli Enerhodar városban áramkimaradást és vízellátási gondokat okozott az erőmű sérülése.
Enerhodar az orosz hadsereg kezén van március eleje óta, és Moszkva által kinevezett vezetés irányítja. Az erőműben azonban ukrán szakemberek dolgoznak továbbra is. Az ukrán állami atomenergiaipari vállalat, az Energoatom a nap folyamán azt közölte, hogy az orosz hadsereg lövései eltalálták az erőművet, de az továbbra is működik, és nincs radioaktív sugárzás. (MTI/Reuters)
Ukrajna szeptembertől megkezdheti az idei termésből származó búza exportját tengeri kikötőiből egy Törökország és az ENSZ által felügyelt megállapodás értelmében – közölte pénteken az ukrán mezőgazdasági miniszterhelyettes.
Ukrajna reméli, hogy néhány hónapon belül az augusztusra valószínűsített 1 millió tonnáról havi 3-3,5 millió tonnára növelheti a gabonaszállítmányokat ezen az útvonalon – mondta Tarasz Viszockij, aki szerint ezek a mennyiségek már lehetővé teszik, hogy Ukrajna elegendő pénzeszközhöz jusson, így nem kell csökkentenie vetési terveit.
Viszockij júniusban arról beszélt, hogy idén több tavaszi búzát vetettek, mint tavaly, de a kukorica és a napraforgó vetése jelentősen visszaesett. A tervek szerint így idén körülbelül 48-50 millió tonna gabonát tudnak majd betakarítani. Ez jóval kevesebb, mint az előző években, amikor akár 85 milliót is elértek. A miniszterhelyettes 60 millió tonna gabona és olajos mag betakarítását becsülte, ami alig haladja meg a tavalyi eredmény felét.
Az Amnesty International kitart azon vádja mellett, miszerint Ukrajna civileket veszélyeztet azzal, hogy az oroszok támadta lakott területeken hoz létre katonai bázisokat. Az Amnesty International álláspontja szerint az ukrán hadvezetés megsérti a nemzetközi jogot azzal, hogy lakott területen, például iskolákban és kórházakban alakítanak ki katonai bázisokat vagy helyeznek el fegyvereket. Jelentésükben azt írják hogy Donbasz, Harkiv és Mikolajiv környékén összesen 19 olyan települést találtak, ahol bizonyíthatóan ilyesmi történt.
A jogvédő szervezet jelentése dühös választ váltott ki Kijevből, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta az Amnestyt, szerinte hamis egyenlőségjelet tesznek Ukrajna, mint az agresszió áldozata és az orosz megszállók közé, írja a Guardian.
Az Amnesty „teljes mellszélességgel kiáll a kutatásunk mellett” – közölte az AFP-vel Agnes Callamard, a szervezet főtitkára, hozzátéve:
„A megállapítások... kiterjedt vizsgálatok során összegyűjtött bizonyítékokon alapulnak, amelyekre ugyanazok a szigorú előírások és kellő gondossággal végzett eljárások vonatkoztak, mint az Amnesty International minden munkájára.”
Callamard ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán kormány reakciója azzal a kockázattal jár, hogy ellehetetleníti a témáról folytatott fontos eszmecserét. Hozzátette, hogy az ukrán kormány nem válaszolt érdemben az Amnesty megállapításaira, és azt is hangsúlyozta, hogy a csoport több olyan jelentést is kiadott, amelyek dokumentálják az orosz erők által Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményeket.
Az Amnesty ukrajnai irodájának vezetője, Okszana Pokalcsuk szerint az Amnesty figyelmen kívül hagyta kérését, hogy ne tegyék közzé a jelentést. Hozzátette, hogy az Amnesty ukrajnai irodája nem fordítja le a jelentést ukrán nyelvre, és nem tölti fel az anyagot az ukrán honlapjára.
Callamard azt mondta, hogy jelenleg nem helyénvaló kommentálni a Pokalcsuk nyilatkozatában szereplő „pontatlanságokat”, de hangsúlyozta, hogy jelentése teljes belső felülvizsgálati folyamaton ment keresztül, ahol az Amnesty Ukrajna felvethette az esetleges aggályait.
Melinda Simmons, Nagy-Britannia ukrajnai nagykövete szintén bírálta az Amnestyt a Twitteren, mondván: „Ha Oroszország abbahagyná az ukrajnai inváziót, nem lenne veszély”.
Tizennégy bolgár diplomatát nemkívánatos személynek nyilvánított és kiutasított az országból az orosz külügyminisztérium pénteken. A bejelentés szerint az intézkedést a bolgár fél korábbi „teljességgel indokolatlan” lépése indokolja. Június végén Bulgária bejelentette, hogy kiutasít hetven orosz diplomatát és nagykövetségi dolgozót.
Oroszország azt is kifogásolta, hogy Bulgária július végén bejelentette, ideiglenesen bezárja konzulátusát Jekatyerinburgban. Az oroszok válaszként ugyanezt teszik az észak-bulgáriai Rusze városában működő főkonzulátusukkal. „Ezekért a kontraproduktív intézkedésekért teljes egészében a bolgár kormányt terheli felelősség” – közölte az orosz külügyminisztérium.
Az utóbbi hónapokban több európai ország is kiutasított orosz diplomatákat az ukrajnai háború miatt. Ezekre az intézkedésekre Moszkva hasonló lépésekkel reagált. Az orosz gáztól erősen függő Bulgária számára a gázszállításokat is korlátozni kezdte az orosz fél. A mélypontra zuhant orosz-bolgár kapcsolatokról ebben a cikkben írtunk részletesen.
(MTI, Interfax)
A pénteki adatok alapján az Európai Unió már ezer ukrán beteg egészségügyi evakuálását koordinálta az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében. A betegek különböző európai kórházakban részesülhetnek szakorvosi ellátásban – írja az Európai Bizottság közleménye.
Mivel Ukrajnában napról napra nő a sebesültek száma, a helyi kórházak nehezen birkóznak meg a feladataikkal. Lengyelország, Moldova és Szlovákia is támogatást kért egészségügyi evakuálási műveletek végrehajtásához kórházaikból, tekintettel a hozzájuk érkező betegek nagy számára.
A helyi kórházak tehermentesítése érdekben március 11. óta az EU gondoskodik annak koordinálásáról, hogy a betegeket más, szabad kórházi kapacitással rendelkező európai országokba szállítsák át. Már 18 országba szállítottak így betegeket: Németországba, Franciaországba, Írországba, Olaszországba, Dániába, Svédországba, Romániába, Luxemburgba, Belgiumba, Spanyolországba, Portugáliába, Hollandiába, Ausztriába, Norvégiába, Litvániába, Finnországba, Lengyelországba és Csehországba.
Újabb három gabonát szállító hajó indult el Ukrajna kikötőiből, a teherhajókat ezúttal is Törökországban ellenőrzik – közölte pénteken a török védelmi minisztérium.
Az AP tudomása szerint a három hajónak összesen 58 ezer tonna kukorica a rakománya. Az első hajó, a Razoni még hétfőn indult útnak a blokád alá vont Odessza kikötőjéből.
Ukrajna 20 millió tonnányi gabona exportját nem tudta megoldani a háború februári kitörése után. Ha ezek a raktárakban és a kikötőkben maradnának, a globális élelmiszerválság még jobban fokozódhat. Most van reális esély arra, hogy megindul a rendszeres szállítás.
A közép-ukrajnai Nikopol környékén az oroszok erődítménnyé alakították Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjai létesítményt, és annak árnyékából lövik az ukrán erőket. Ez a helyzet önmagában is elég aggasztó, de közben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) már arról beszél, hogy az ott dolgozóktól származó információk szerint „ellenőrizhetetlenné vált, teljesen elszabadult” az erőmű. A pajzsként használt atomerőműről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken ismét tárgyalnak, és az ukrajnai háború mellett Szíria is szóba kerül. Erdoğan alig több mint két héten belül másodszor találkozik Putyinnal. Teherán után most Szocsi lesz a helyszín.
A török elnöknek jelentős szerepe volt abban, hogy 26 ezer tonna gabona hétfőn elindulhatott a blokád alatt lévő Odesszából Isztambul érintésével Libanonba. Erdoğan ezt a diplomáciai sikert meglovagolva igyekszik fegyverszüneti tárgyalások felé terelni Putyint.
A két fél között vannak feszültségek is, mert Oroszország továbbra is ellenez minden újabb offenzívát, amelyet Törökország kurd fegyveresek ellen tervez Szíria északi részén. (Guardian)
- Az Amnesty International szerint az ukrán hadvezetés megsérti a nemzetközi jogot és veszélybe sodorja a civil lakosságot azzal, hogy például iskolákban és kórházakban alakítanak ki katonai bázisokat vagy helyeznek el fegyvereket.
- 141 millió eurónyi vagyont foglaltak le egy olasz építésztől, akiről úgy tartják, hogy ő tervezte Putyin luxuspalotáját.
- Zelenszkij undorítónak nevezte Gerhard Schröder viselkedését, miután az egykori német kancellár Moszkvában arról beszélt, hogy „tárgyalásokon alapuló megoldást” szeretne a háborúra.
- A NATO-főtitkár szerint a második világháború óta nem tapasztalt pusztítást látunk Ukrajnában.
- Kilenc év börtönre ítélte az orosz bíróság Brittney Griner amerikai kosárlabdázót.