A mélypontra zuhant bolgár–orosz viszonyt már valódi aknák veszélyeztetik

Az orosz–ukrán háborúban a Fekete-tenger is hadszíntér, így a felek bevethetnek tengeri aknákat is. Ezek jobb esetben nem ölnek meg senkit, csak a háború után majd nagy költséggel össze kell szedni őket, rosszabb esetben pedig pusztítanak, kereskedőhajókat, gabonaszállítókat, akár egy olajtankert, vagy akár szépen elsodródhatnak egy semleges ország strandjaira is.

Egy akna Bulgáriában

Képzeljük el, hogy a jól megérdemelt szabadságunkon a tengerben lubickolunk, majd mellénk úszik egy gigantikus pusztításra is képes, lebegő akna. Szerencsére a napokban nem pont ez történt, mert nem egy strandoló, hanem a libériai felségjelzés alatt közlekedő Monterey elnevezésű tankerhajó fedezett fel egy aknát Bulgária partjainál, de tényleg nem voltak messze a nyaralók.

A bolgár haditengerészet később idilli, „naplementés” képeken számolt be arról az akcióról, amikor június 30-án felrobbantotta ezt a szovjet gyártású YaM típusú aknát. Nem egyedi esetről van szó: egyre több tenger melletti ország, például Románia is, beszámolt lebegő aknákról, így a Fekete-tenger bolgár partjaihoz sodródott akna beleillik e sorozatba.

Honnan érkezett?

Azt a bolgár haditengerészet Facebook-bejegyzése nem részletezi ugyan, hogy melyik országot gyanúsítja az akna elhelyezésével, de ilyenkor Oroszország és Ukrajna egymást szokta vádolni a kihelyezéssel.

A bolgár védelmi minisztérium szerint mindenesetre az aknát először a bolgár Kamcsia folyó torkolatánál vették észre, egy búvárcsoport emelte ki, a bolgár Kavarna határőrhajó pedig védett helyre szállította, és felrobbantotta.

A Fekete-tenger érdekessége, hogy két vízellátása van, a könnyebb (édes) vizek a Duna, a Dnyeper, illetve a Dnyeszter folyók révén érkeznek a tengerbe, míg a nehezebb (sós) tengervíz a Boszporusz felől. A sós víz gyakorlatilag mélyebben van, az édesebb feljebb, és két áramlat halad egymással szemben, a felső, amit „ördögi áramlatnak” is hívnak, Odesszától akár Isztambulig is elsodorhat egy elszabadult aknát.

A kormányválság

Ennyit a fizikai aknákról, de mint látni fogjuk, Bulgária és Oroszország viszonya most átvitt értelemben is olyan, mint egy aknamező.

Bulgáriában ismét kormányválság van. Kiril Petkov, a Harvardon végzett bolgár korrupcióellenes politikus, a Folytatjuk a változást (PP) elnevezésű friss pártjával mindössze fél évet kormányzott.

Az egyik koalíciós partnere, Szlávi Trifonov extévés és énekes Van Ilyen Nép (ITN) nevű pártja ugyanis kihátrált mögüle, és Petkov a parlamenti bizalmi szavazást is elbukta. Ez már korábban, június 22-én történt, de cikkünk szempontjából érdemes felidézni a távozó kormányfő búcsúmondatát:

„Megtiszteltetés volt számomra, hogy egy olyan kormányt vezethettem, amelyet Peevszkij, Boriszov, Trifonov és Mitrofanova közösen buktatott meg. Ígérem, hogy folytatjuk a harcot, hogy hazánkat győzelemre vigyük, és egy napon Bulgária egy normális ország legyen, az árnyékból irányító emberek, illetve a maffia nélkül.”

Ez a négy név talán a legtöbb olvasónak így nem ismerős, de ritka érdekes felsorolásról van szó.

• Bojko Boriszov volt a korábbi kormányfő. A bolgár GERB párt jobboldali, populista, de Nyugat-barát és oroszellenes formáció volt. Az antikorrupciós felbuzdulás jegyében a volt kormányfőt nemrég őrizetbe is vették.
• Deljan Peevszki szintén politikus, de azért inkább üzletember, aki a török párt képviselője volt, ő az egyik leggazdagabb oligarcha, aki gátlástalanul, rengeteg állami segítséggel építette üzleti és médiabirodalmát, de eközben annyi ember gyűlölte meg, hogy vagy rengeteg testőrrel védi magát, vagy inkább Dubajban tartózkodik.
• Szlávi Trifonov a már említett énekes, illetve tévés (egy talk-show házigazdája), aki a semmiből egy időre az egyik legnépszerűbb politikus lett, de már visszaesett pártja népszerűsége. Ahogy említettük, ő lépett ki Petkov kormányából.
• Végül Eleonora Mitrofanova Oroszország szófiai nagykövete, aki a háború kitörése óta kőkemény adok-kapokban volt a bolgár kormánnyal, ennek során maga is válogatott sértésekkel illette az Ukrajna mellett határozottan kiálló és az oroszokkal tengelyt akasztó kormányt.

Mitrofanova harcai

Mivel cikkünk alapvetően a nagyon elhidegült bolgár–orosz viszonyról szól, nézzük meg, hogy egyáltalán ki is ez a nagykövet! A tapasztalt és meglepően harcias orosz diplomata a kormányfő búcsúbeszédére csak annyit mondott, hogy

„Oroszországot ma már mindenki úgy állítja be, mintha minden rosszért mi felelnénk”.

Ugyanakkor a konfliktus tényleg éles volt.

Eleonora Mitrofanova egyébként alig másfél éve, 2021. január 15-én érkezett Szófiába. A bolgár kormány és sokszor maga a bolgár nép pedig azzal vívta ki rendkívül durva kirohanásait, hogy az orosz agresszió után Bulgária az orosz nagykövetség előtti utcát „Ukrajna hősei” utcának nevezte át, míg a szomszéd utcát pedig Borisz Nyemcov útnak (a csecsen bérgyilkosok által meggyilkolt orosz politikus korábban élesen bírálta az orosz korrupciót és magát Vlagyimir Putyin elnököt is).

Mitrofanova erre azt mondta, hogy

valóban vannak ukrán hősök, akik félelem nélkül harcoltak a barna pestis ellen a szovjet hadsereg soraiban, de Hitler szárnysegédeit ne ünnepeljék.

Konkrétan arra a Sztepan Bandera ukrán politikusra, a nyugat-ukrajnai nemzeti mozgalom vezetőjére utalt, aki 1941. június 30-án Lvivben megpróbálta kikiáltani a független Ukrajnát. Banderát a szovjet KGB később Münchenben meggyilkolta, azóta Nyugat-Ukrajnában nemzeti hősnek tartják, míg az oroszok és a velük szimpatizáló kelet-ukrajnaiak náci kollaboránst látnak benne.

Egyre mélyült a konfliktus

Mindenesetre az orosz nagykövet rendre sajtótájékoztatókon értelmezte az orosz speciális hadműveletet és szidalmazta az ukrán és nyugati „dezinformációt”, valamint az azt elfogadó bolgárokat.

Végül, június 27-én azzal vívta ki végképp a már lemondott Petkov haragját, hogy a szófiai orosz nagykövetség felhívást tett közzé, amelyben a bolgárokat arra kérte, hogy támogassák anyagilag is az oroszok invázióját.

Petkov pedig, aki ekkor már csak ügyvezető miniszterelnök volt, bejelentette 70 orosz diplomata kiutasítását kémkedés miatt.

A bolgár külügy azt is közölte, hogy Bulgária ideiglenesen bezárja jekatyerinburgi diplomáciai képviseletét, és arra is utalt, hogy Oroszország is ezt tehetné a bulgáriai Ruszéban. Végül Bulgária kikötötte, hogy Oroszországnak ezentúl követnie kell azt a hivatalos szabványt, hogy létszámukat 23 diplomáciai és 25 adminisztratív alkalmazottra korlátozzák.

Hogyan tovább?

Csakhogy, mint a Balkan Insight is írja, innentől egyre bonyolultabb lett a helyzet, az orosz nagykövetség működése lefagyott, de a visszatérésre készülő Petkov koalíciós partnerei, vagyis az oroszbarát szocialisták (BSZP) és a Van Ilyen Nép is túlzásnak érezte a lépést. A szocik már korábban is bírálták a túl sok segélyt Ukrajnának, míg Trifonovék egyik vezetője kétkedésének adott hangot, hogy valóban mind a 70 diplomata kém volt-e.

Mindez már csak azért is érdekes, mert Bulgáriában új kormányt kellene alakítani. Miután a korábbi kormánykoalíció szétbomlott, vagy megint választani kell, vagy valamilyen újrarendezéssel kell többséget létrehozni. Ha tippelni kellene, akkor a legvalószínűbb az, hogy megint választás lesz.

Kisebb a valószínűsége annak, hogy képviselői átülésekkel Petkov a jelenlegi parlamentben újra többséget szerez. Ebben az esetben állítólag az is felmerült, hogy helyet cserél az uniós forrásokkal is foglalkozó pénzügyminiszterével, Aszen Vaszilevvel, és fordított felállásban próbálnának kormányt alakítani.

De akár akadhat olyan koalíció is, amelynek a GERB is része. Ez azért Boriszov korábbi letartóztatása miatt nem túl valószínű, de a két párt a nyugati orientációban váratlanul egy platformra került, amikor Petkov engedékenyebb lett Észak-Macedónia kérdésében. (Vagyis nem vétózta volna a macedónok uniós közeledését.) Ez Boriszovnak is rendben volt, de Trifonovnak nem.

Mindenesetre, amikor a parlamenti többség szétbomlott, a legjobban Szlávi Trifonov pártja gyengült meg, vagyis mintha a választók nem annyira a kormányfőre, mint a kormányt megbuktató koalíciós partnerre lennének dühösek.

Mi folyik itt, mi nem folyik itt?

Bulgáriára mindenesetre nagyon ráférne egy erős kormány. Mint a régióban mindenhol, Bulgáriában is tombol az infláció, ráadásul itt a kormányzat csak nagyon minimális védőernyőt húzott a lakosság fölé. A Gazprom már leállította a bolgár gázszállításokat, és a görög interkonnektor késik, ami azeri gázt tudna hozni.

Emellett van egy csomó nagy ügy is, Petkov például nekiment a bolgár–török kamionhatáron monopolhelyzetben levő cégcsoportnak, egy fertőtlenítőcégnek, amely nagy jövedelmet szedett abból, hogy ő végezhette a fertőtlenítési feladatot, illetve a zöldség-gyümölcs szállítmányok egészségügyi kontrollját, napi több tízezer jármű esetében. Állítólag ez törvénytelen volt, az állam a bolgár törvények szellemében nem delegálhatta volna magáncégnek egy államilag előírt szabály alapján a díjbeszedést.

Viszont ezzel Petkov nagyon nekiment egy komoly büntetőjogi aktával rendelkező figura, Hristoforosz Nikosz Amanatidisz és a GERB közös üzletének. Mindez azért nagyon hangsúlyos, mert Bulgária még mindig nem része a schengeni övezetnek. A kialakult helyzetről a Politico is írt.

A fertőtlenítés csak egy kicsi része a bolgár–török határellenőrzésnek, de az egész határrendészet szempontjából fontos lenne, hogy Bulgária bizonyítsa, a határra nem enged korrupciót, lefizetős mechanizmusokkal nem jöhet be bárki Kis-Ázsiából az Európai Unió területére.

A biztonságos uniós ország képe nagyon fontos lenne Szófiának. A bolgár–orosz elhidegülés és az ukrajnai háború ugyanis visszavetheti a bolgár turizmust, kevesebb orosz és kevesebb ukrán érkezhet.

Ugyanakkor a 20-40 százalékos drágulás után is kifejezetten olcsó bolgár tengerpart versenyképes, ha a nyugati vendégek nem ijednek meg az aknáktól és más hírektől, 2022 nyara akár jó szezon is lehet a nehéz gazdasági helyzetben levő országban.