Két hónapja alapították korrupcióellenes pártjukat, felrázták a patthelyzetbe szorult Bulgáriát

2021. november 26. – 21:43

Két hónapja alapították korrupcióellenes pártjukat, felrázták a patthelyzetbe szorult Bulgáriát
Kiril Petkov (b) és Aszen Vaszilev, a Folytatjuk A Változást párt társvezetői Szófiában 2021. november 14-én, miután a szavazók kikérdezésén alapuló közvélemény-kutatás eredménye szerint újonnan alapított korrupcióellenes pártjuk győzött az ezen a napon tartott bolgár parlamenti választásokon – Fotó: Nikolay Doychinov / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Alig több mint fél év alatt harmadszor kellett parlamenti választást tartani Bulgáriában, de most először van reális esély arra, hogy az országnak hatékony kormánya alakuljon a patthelyzetek és ügyvezető kabinet után. A csak hetekkel a szavazás előtt alapított új korrupcióellenes erő vezetője, Kiril Petkov és társai személyében talán most olyan szereplőkről lehet írni, akiknek a nevét érdemes lesz megjegyezni.

Az nem biztos, hogy a bolgár állampolgárok rajonganak a saját színes politikai életükért. Hiszen az természetesen a gazdaság működőképességét, sőt, akár a Covid elleni harc hatékonyságát is csökkenti, hogy a helyzet állandóan változik, a semmiből robbannak be, majd tűnnek el a süllyesztőben a pártok, hogy állandó koalíciós kényszer van, hogy harmadszor kellett idén parlamenti választást tartani november közepén.

Ugyanakkor a semleges sarokból figyelni az eseményeket tényleg változatos, túlzás nélkül nagyon izgalmas. Kedvcsinálónak pár aktuális kérdés és fejlemény:

  • a választást Kiril Petkov és néhány hete alapított, korrupcióellenes pártja, a „Folytatjuk a Változást” nyerte, amely már kormányalakítási tárgyalásokba is kezdett. De felmerült a kérdés, hogy a politikus szabályosan foglalta-e el az ismertségét megteremtő ideiglenes miniszteri posztját, amikor ugyanis kinevezték még kanadai állampolgár volt, és ez összeütközhet a bolgár alkotmánnyal.
  • Kulcskérdés lett Észak-Macedónia ügye is. A bolgárok ugyanis nem szeretik azt, hogy szerintük a macedón történelemkönyvek hamisítanak, ezért blokkolják a szomszéd uniós törekvéseit. Csakhogy ez a Nyugatnak nem tetszik, ezért fontos kampánytéma lett az is, hogy ki, mit lépne, miben engedne.
  • Az újraválasztott Rumen Radev régi-új köztársasági elnök szerepe is megnőtt, ő például egyszer csak feldühödött, mert szerinte a török-bolgár kettős állampolgárok Törökországból szervezetten és nagyüzemben szavaztak a török pártra. Csak aztán addig „hisztizett”, hogy azzal is csak mozgósított, még azok a törökök is elmentek szavazni, akiknek ez előzetesen nem jutott volna az eszükbe.
  • Végül mindig izgalmas Bulgáriában, hogy mi van a korrupcióval és az oligarchákkal, Dubajból például hazatért az egyik legzűrösebb oligarcha, az amerikaiak célkeresztjébe is bekerülő Deljan Peevszki, aki egy huszárvágással otthon korrupció- és oligarchaellenes kampányba kezdett, és a körzetében le is győzte a valóban korrupcióellenes ellenfelét.

Egy ideje már küzdenek

Bulgária az áprilisi, „rendes” parlamenti választások után a kialakult patthelyzetek miatt előbb júliusban, majd legutóbb most november 14-én is előrehozott választást tartott. Eközben pedig ügyvezető kormány irányított. A bolgár politikai helyzettel és a patthelyzet okaival korábban itt, itt és itt is foglalkoztunk már részletesebben.

A mostani választáson a Folytatjuk a Változást párt végzett az élen, megelőzve a Bulgáriát csaknem tíz éven át irányító, Bojko Boriszov volt miniszterelnök vezette jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) pártot. Az új, alig néhány hete alakult, korrupcióellenes erőt két közgazdász, az elmúlt hónapok átmeneti kormányának két Harvardon végzett minisztere (a gazdasági miniszter és a pénzügyminiszter) hozta létre. Mindjárt bemutatjuk őket, de a szerepük megértéséhez előbb nézzük meg, hogy az átmeneti időszakban hogyan működött Bulgária.

Rumen Radev köztársasági elnök elvileg a baloldali nagy párt, a Bolgár Szocialista Párt (ők egy baloldali szövetség keretében most a negyedik helyen végeztek) embere volt. Ő nagyjából olyan pozícióban van, mint a magyar köztársasági elnök, annyiban erősebb csak, mint a mi Áder Jánosunk, hogy Bulgáriában közvetlenül választják, de amúgy békeidőben eléggé formális szerepe van az elnöknek.

Igen ám, de mivel már két választás is eredménytelen volt, és nem alakult kormány, Radev nevezhetett ki egy ügyvivő kormányt a legutóbbi választás után. A szocialisták, vagyis az eredeti pártja fanyalogtak is, úgy érezték hogy az elnök az ügyvezető kormányban nem a régi politikai családjához nyúlt, hanem önállóan politizált, és addig ismeretlen szakértőket hívott.

Rumen Radev szavaz a bolgár parlamenti és elnökválasztáson Szófiában 2021. november 14-én – Fotó: Vaszil Donev / EPA / MTI
Rumen Radev szavaz a bolgár parlamenti és elnökválasztáson Szófiában 2021. november 14-én – Fotó: Vaszil Donev / EPA / MTI

A harvardi fiúk

Így került helyzetbe a két, Harvardon végzett tehetséges bolgár is, Radev ugyanis beválogatta az aranycsapatba Petkovot gazdasági miniszternek, illetve Aszen Vaszilevet pénzügyminiszternek. Ők pedig keményen nekimentek a korábbi populista kormányzat korrupciós ügyeinek. Ennek a kornak a GERB volt a vezető pártja, vezetője, a karizmatikus Bojko Boriszov maga anno Todor Zsivkov „örökös” bolgár pártfőtitkár testőre, bokszoló és futballista volt.

A két fiatal gazdasági szakember nagyon népszerű lett, Kiril Petkov annyiban fokozottan, hogy neki volt egy jó, szerethető, személyes sztorija is. Petkovnak kanadai felesége van, és Linda McKenzie Petkova igazi sztár Szófiában, részt vett egy bolgár főzőműsorban, illetve, mivel a pár három gyermeke közül az egyik cukorbeteg, Amelie néven létrehozott egy nagyon trendi pékséget és süteménycéget, cukor- és gluténmentes termékei közismertek.

Kiril Petkov maga is vegán és probiotikus szerekkel lett sikeres cégén keresztül. Ráadásul a Harvardon nemcsak üzletelni tanult meg, de a sikeres amerikai üzletembereket követve maga is sokat adományozott, előremutató célokra.

Mindenesetre Petkov és Vaszilev a baloldali elnök felkérése után alakított egy amúgy magát jobboldalinak és centristának valló, korrupcióellenes pártot.

A pártnak se stábja, se pénze nem volt, de a kormányzati tettek jobb marketingnek bizonyultak, mint bármely plakátkampány, így sikerült megnyerniük a választást.

Mint a Politico cikke összefoglalja a két gazdasági ember meg tudta erősíteni a korrupcióellenes imázsát (például feltárták, hogy a fejlesztési bank teljesen koncentráltan, egy a korábbi hatalomhoz köthető oligarchakörnek juttatott fejlesztési pénzeket), és hitelesen adták át azt az üzenetet, hogy a visszaszerezhető milliárdokat az oktatásra és az egészségügyre lehetne fordítani. Erre már csak azért is szükség lenne, mert Bulgáriában most Magyarországnál éppen alacsonyabbak az új fertőzöttségi vagy halálozási adatok, de átoltottságban az egyik legrosszabb helyzetben levő európai országról beszélünk, ahol a lakosság kevesebb mint negyede kapott két oltást.

Na de ki kormányozhat?

A 240 fős parlamentbe hét párt jutott be.

  • A „harvardosok” Folytatjuk a Változást pártja 25,67 százalékot kapott, és így 67 helyet szerzett.
  • A GERB, vagyis Boriszov eddig kormányzó és sokak által elutasított populista pártja 22,74 százalékkal (59 hely) második lett, de azt mindenki deklarálta, hogy velük nem számol partnerként.
  • A török párt, vagyis a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért 13 százalékot és 34 helyet szerzett. Sikerükre jellemző, hogy Bulgáriában csak a lakosság 9 százaléka török, de a korábban Törökországba emigrált bolgár állampolgárok is szavaznak rájuk.
  • Meglepően rosszul szerepeltek a korábban erős szocialisták, a baloldali szövetségük, a BSZP 10,21 százalékot kapott csak (26 hely).
  • Az elmúlt két választáson remeklő Van Ilyen Nép, Szlávi Trifonov énekes új pártja mostanra kipukkant, a választók megunták, hogy nem képes kormányt létrehozni, most csak 9,52 százalékkal 25 helye lett.
  • A legnyugatiasabb, liberális, zöld Demokratikus Bulgária mindig bekerül, de sohasem erős, most is 6,37 százalékra (16 helyre) lett csak elég a városi értelmiségi körökben népszerű párt.
  • Míg az Újjászületés nevű új, nacionalista, Nagy-Bulgáriában gondolkodó csapat 4,86 százalékot és 13 képviselői mandátumot nyert el.

A párhuzamosan tartott elnökválasztáson 23 jelölt indult, az első fordulóban a hivatalban lévő Rumen Radev 49 százalékot szerzett, ez magabiztos előnynek tűnt Anasztasz Gerdzsikovval szemben, utóbbi a szófiai egyetem rektora, és a GERB támogatta. A két legerősebb jelölt november 21-én egy második körben mérkőzött meg a posztért, Radev a szavazatok kétharmadával magabiztosan újrázott.

Az összesen 240 parlamenti helyből 121 kell egy biztonságos, működőképes többséghez. A legvalószínűbbnek jelenleg egy olyan 134-106-os kormány-ellenzék leosztás tűnik, amiben nem a jobb- és a baloldal számít, hanem a korrupcióellenesség versus a nem elfogadhatóak.

Ebben a felosztásban úgy néz ki, hogy mindenki jöhet, csak a GERB (Boriszov pártja) és a török párt nem. A GERB volt maga a korrupt rendszer vezető ereje, de a törökök képviselői is hagyományosan minden zavaros ügyben ott ólálkodtak. Ezekről, illetve arról, hogy az Egyesült Államok miképpen elégelte ezt meg, korábban már részletesen írtunk. Az Újjászületés amúgy korrupciós szempontból tiszta, hiszen új párt, csak éppen a korrupcióellenesek a szélsőjobboldali formációból nem nagyon kérnek.

A többiek, vagyis az újabb formációk és az amúgy szintén elég rovott múltú BSZP beférhet a koalícióba, és Petkov sokkal jobban is nyitott, mint Szlávi Trifonov, aki korábban nyert, de azzal taktikázta el magát, hogy nem egyeztetett, nem lépett koalícióra senkivel, azt hitte, hogy vagy lesznek követői az általa megnevezett kormányfőjelöltnek, vagy egy újabb szavazásnál majd megint erősödik.

A kanadai szál még számíthat

És akkor a bevezetőben már feldobott érdekességekről! A GERB és a törökök azzal támadták a győztes Petkovot, hogy kiderült, hogy ő bolgár és kanadai állampolgár is volt, amikor miniszternek nevezték ki. Pedig Bulgáriában úgy szól az alkotmány, hogy parlamenti képviselő és miniszter, de még külföldi nagykövetségen dolgozó országképviselő sem lehet olyan ember, akinek a bolgár állampolgárságán kívül más állampolgársága is van.

Petkov ugyan gyorsan bejelentette, hogy lemond a kanadai állampolgárságáról, de a sajtó szerint a megválasztása még szabálytalan volt, ezt később a bolgár alkotmánybíróság is így látta. A támadások innen már könnyen érkezhettek:

  • Ha valaki tiszta közéletet akar, miért nem tartja be a szabályokat?
  • Azok a döntések, amelyeket a szabálytalanul megválasztott miniszter hozott, érvényesek egyáltalán?

Ilyen kérdések merültek fel, de úgy néz ki, hogy mintha Bulgária közvéleménye valahogy mégis átsiklana ezek felett. Mindenesetre Petkov most már nem kanadai állampolgár, de ez a jogi kérdés még előkerülhet.

Petkov egy kampányeseményen a bulgáriai Kyustendil városában 2021. november 9-én – Fotó: Dimitar Kyosemarliev / AFP
Petkov egy kampányeseményen a bulgáriai Kyustendil városában 2021. november 9-én – Fotó: Dimitar Kyosemarliev / AFP

A Nyugat drukkol

A stabil Bulgáriában érdekelt Nyugat egyelőre lelkes. Hiszen végre látszik a koalíciós esély, van kooperációs szándék. Ennek keretében elkezdtek beszélni az észak-macedón kérdésről is, mert az EU és az Egyesült Államok ebben is szeretne előrelépést. Bulgária korábban blokkolta Szkopje közeledését az unióhoz, mert úgy érzi, hogy a macedónok saját történelmet gyúrnak a bolgár hősök kisajátításával.

Petkov személye azért reményteli, mert ő a kampányban arról nyilatkozott, hogy végre meg kellene kezdeni a valódi tárgyalásokat, erre pedig az ő személye garancia, mert hat nyelven beszél, és egész életében tárgyalásokkal oldott meg helyzeteket.

Ráadásul a kanadai és a macedón kérdés mellett Bulgáriában mindig van török kérdés is. Az összes külföldön leadott szavazat (ez Bulgáriában mindig fontos, mert sok bolgár él Nyugaton) 40 százaléka a törökökre érkezett. Radev elnököt ez nagyon zavarta, felvetette, hogy az amúgy is korrupt török párt nem a bolgár, hanem a török érdekek követője, és panaszolta, hogy a legmagasabb törökországi körök segítették ezt a szavazási kedvet. Ebből nagy vita lett, de végül a konfliktus csak fokozta a törökök szavazási kedvét.

Muszlim bolgárok: a pomák nép

Hallott már erről a különös népről, a pomákokról, vagy más néven, a pomázokról? Ők is fontos választói tömeget jelentenek Bulgáriában, valamelyest középutat képeznek a bolgárok és a törökök között. Legalábbis annyiban, hogy ők inkább bolgárnak vallják magukat, bolgár nyelven is beszélnek, de a törökökhöz hasonlóan muszlim vallásúak. E különös etnikai csoportnak alig 300-400 ezer tagja van, a döntő többségük Bulgáriában, de eléggé szétszóródva élnek, Törökországban, Görögországban, Észak-Macedóniában és Albániában is jelen vannak. Érdekesség, hogy Tom Hanks amerikai színész felesége, a szintén színész Rita Wilson maga is görögországi eredetű pomák (eredeti neve Margarita Ibrahimoff) családból érkezett. Bár a török területeken élők inkább pomáznak hívják magukat, a Budapest közeli Pomáznak a neve állítólag nem e népcsoporttól ered.

Említettük, hogy a súlyos bolgár korrupciót és annak gyatra európai üldözését az Egyesült Államok megunta, nyáron korrupciós ügyek miatt lecsapott néhány bolgár oligarchára és az őket kiszolgáló kormányzati hivatalnokokra.

Az amerikai lépések után az Euractiv szerint kicsit már az EU is bekeményített, Bulgária szankciók elé is nézhet, a korrupciós mechanizmusai és azok nem megfelelő üldözése miatt. Ezt a bolgár baloldali képviselők is támogatják, akiknek az egyik fő ellensége Ivan Gesev legfőbb ügyész, aki állandóan eltussolja a súlyos korrupciós ügyek kivizsgálását.

A két leginkább korruptnak tartott oligarcha, vagyis Vaszil Bozskov a szerencsejáték-király és Deljan Peevszki médiacézár korábban egyaránt Dubajban élt, de mindketten megpróbáltak részt venni a választáson is.

Bozskov saját pártot hozott létre, de lemaradt, viszont Peevszki egy huszárosabbat húzott.

Jelöltette magát a török párt képviselőjeként, nyert, és most majd visszakerül a parlamentbe. A kampányban szokásával ellentétben nyilatkozott is a sajtónak, az volt a fő üzenete, hogy harcolni kell a korrupció és az oligarchák ellen.

Nyugati elemzések

A bolgár választási eredményeket pozitívan fogadó nyugati elemzésekben pedig visszatérő momentum, hogy a közép-kelet-európai populista rezsimeket eléggé együtt kezelik, noha azok amúgy természetesen nagyon eltérőek. A European Council of Foreign Relations think tank elemzésében például összemosódnak az országok, vagyis

  • Bojko Boriszov Bulgáriája,
  • Orbán Viktor Magyarországa,
  • Janez Janša Szlovéniája,
  • Andrej Babiš Csehországa és
  • Alaksandar Vučić Szerbiája.

A BBC cikkében például rögtön párhuzamot láttak Orbán Viktor helyzetével. Márpedig a gyors értékelések szerint ezek az országok ugyanabban a helyzetben vannak. Röviden összefoglalva, valahogy így látják a helyzetet ezek a nyugati értékelések:

nem tudjuk ki a jó fiú, ki a rossz fiú, nem tudjuk, hogy milyenek az egymással most összefogó kritikus ellenerők. De a közélet tisztaságához és a demokratikus változásokhoz vezető út első lépése, hogy akár némi instabilitást is vállalva, de mozgásba lendüljön valami, ami megbolygathatja a túl régóta kiépülő rendszereket, a profi propagandával blokkolt változásokat és a gazdaságot megbénító kleptokráciákat.