Orbán Viktor barátja megbukott, egy műsorvezető-zenész pártja robbant be új bolgár erőként

2021. április 22. – 23:58

frissítve

Orbán Viktor barátja megbukott, egy műsorvezető-zenész pártja robbant be új bolgár erőként
Szlávi Trifonov koncertje Szófiában 2016-ban – Fotó: Nikolay Doychinov / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Senki nem tudja, mi lesz Bulgáriában. A választások után legnagyobb erőként az eddigi miniszterelnök Bojko Boriszov távozó pártja, a GERB próbálkozhat először a kormányalakítással. Sok esélye azonban nincs, mert a többi párt elutasítja vele az együttműködést. A legnagyobb nyertes Szlávi Trifonov tévés műsorvezető és rockzenész, a Ku-Ku Bend frontembere, az ő pártja esélyes igazán kormányalakításra. De kisebbségi kormányzás is kezdődhet, vagy könnyen lehet, hogy új választást kell kiírni.

Bojko Boriszov távozó bolgár miniszterelnök és Orbán Viktor magyar kormányfő között nagyon sok a hasonlóság, de vannak lényeges különbségek is.

  • Mindketten sikeres, jobboldali, konzervatív politikusok, hosszú időt töltöttek el az Európai Néppárt pártcsaládban, az EPP-ben. Orbán negyedik kormányfői ciklusát tölti, Boriszov eddig háromszor volt miniszterelnök. Míg azonban Orbánnak nincs kommunista múltja, Boriszov a bolgár kommunista állampártvezér, Todor Zsivkov testőre, bizalmasa volt.
  • Mégis inkább Orbán az oroszbarát és Brüsszellel kritikus politikus, míg Boriszov Nyugat-barát, Moszkvával konfrontatív aktor. Szófiában inkább a baloldali ellenzék húz Moszkvához. A Fidesz már nincs is az EPP-ben, Boriszov pártja sok kritikus ügy után sem távozott.
  • Mindkét országat számosan kritikálják a közpénzek irányított elosztására, a korrupcióra, a támogatott üzleti körök térnyerésére hivatkozva. Vannak erős analógiák is, például mindkét országban van gyorsan gazdagodó „baráti” üzletember, van hőerőmű-vásárlás és elfoglalt ágazatok.
  • Magyarországon és Bulgáriában is szelektív hozzáállással vádolják az ügyészséget. Amíg Bulgáriában tavaly komoly demonstrációk is zajlottak a „közellenség” főügyész ellen, itthon csendes az utca, inkább csak az ellenzéki politikusok emelik fel olykor a hangjukat.

A bolgár politikai élet sokkal dinamikusabb, mint a magyar, ha ez a megfelelő szó arra, hogy állandóan új arcok bukkanhatnak fel. A parlamenti mandátumok egyéni körzetekben nem, hanem csak a pártokra leadott szavazatok alapján dőlnek el, ami folyamatos koalíciós kényszert visz a politikába. A legutóbbi, április 4-i választás után is rendkívül összetett helyzet alakult ki.

Mindjárt mutatjuk a színes részleteket, de először különböztessünk meg hat csoportot, illetve mutassuk be az elért szavazati arányaikat is:

  • jobboldalinak tűnők (GERB, Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért), 25,8 százalék,
  • korrupciótagadók, populisták (Van Ilyen Nép), 17,4 százalék,
  • balosok (BSP, Bolgár Szocialista Párt), 14,8 százalék,
  • törökök (DPS, Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért), 10,4 százalék,
  • valódi jobboldaliak, konzervatív-liberálisok (DB, Demokratikus Bulgária), 9,3 százalék,
  • nacionalisták, szélsőjobbosok (VMRO, Nemzeti Front, Ataka). Ők nem jutottak be.

Az eddig hatalmon levő Boriszov jobbközép pártja tehát megnyerte ugyan a választásokat, de ugyanúgy rengeteg mandátumot vesztett, mint a vele hagyományosan viaskodó balosok. Boriszovéknak 240-ből 75, a szocialistáknak 43 mandátumuk lesz. A bolgár miniszterelnökről azért gyorsan szögezzük le, hogy pártja inkább egy érdekszövetség, csupa egykori kommunista funkcionáriussal. A nacionalistákat kivehetjük az elemzésből, ők úgy összevesztek egymással, hogy be sem jutottak a parlamentbe.

A két korábbi nagy pártnak viszont annyi helye lesz a törvényhozásban, hogy nélkülük csak úgy lehetne kormányt alakítani, ha mindenki más összefogna (a fentieken túl van még egy Takarodjatok, gengszterek! nevű pártnak is pár helye).

Leadja szavazatát egy védőmaszkot viselő férfi a bolgár parlamenti választásokon Szófiában 2021. április 4-én – Fotó: Visar Kryeziu / AP / MTI

Miután nem nagyon látszott esélye koalíció felállítására, a 2009 óta megszakításokkal háromszor is kormányzó Boriszov már bejelentette a múlt héten, hogy ő maga biztosan nem lesz miniszterelnök, és képviselői mandátumáról is lemond. Kedden pártja, a GERB, a legnagyobb parlamentbe jutott erőként megkapta a kormányalakítási megbízást, Daniel Mitov korábbi külügyminisztert javasolják miniszterelnöknek. A GERB csütörtökön sikertelenül próbálta megkezdeni a kormányalakítási tárgyalásokat, mert a Van Ilyen Nép frakcióvezetője, Tosko Jordanov kijelentette, hogy a pártot a status quo szimbólumának tartják, és nem tárgyalnak velük. Ha a várakozásoknak megfelelően nem sikerül koalíciót alakítaniuk, akkor a második legnagyobb erőként, 51 képviselővel a Van Ilyen Nép próbálkozhat.

Boriszov a választások után már felvetette, hogy támogatná a Van Ilyen Népet vezető tévés-énekes Szlávi Trifonovot a kormányalakításban, ha ezzel elkerülhetik az előrehozott választásokat, és a Szocialista Párt is hajlandónak tűnt erre. Trifonov azonban a GERB-et és a szocialistákat köti össze a korrupcióval, és elsősorban a korrupció elleni üzenetekkel kampányolt. A Balkan Insight szerint a párt különösen népszerű volt a 18−30 év közöttiek, a falvakban és kisvárosokban élők között, ahogy a külföldön szavazók közül is őket választották a legtöbben.

Trifonov pártjának úgy is lehet esélye az ország többségi vezetésére, ha a jobboldali liberálisokkal és a törökökkel is összefogna. Ám az elmúlt években a legtöbb korrupciós botrány (például a nevezett hőerőmű is) éppen a kormányt kívülről támogató törökök kispártjánál volt tetten érhető, így ez a koncepció is kérdéses. Trifonov terveiről egyelőre keveset tudni, az Euractiv szerint a választás utáni Facebook-posztjaiban egyelőre azt jelezte, hogy nem akar koalícióra lépni a sem a GERB-bel, sem a szocialistákkal, sem a török párttal – viszont ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem fogadná el a támogatásukat.

Azért lehet, hogy mégis

  • összejön egy váratlan összefogás, amibe esetleg a szocialistákat és a törököket is beveszik,
  • elindul egy kisebbségi kormányzás, a GERB vagy Trifonov pártja is próbálkozhat ilyesmivel,
  • vagy jöhet hamarosan az új választás, ahol a jól szereplők abban bíznak, hogy még több szavazó pártol át hozzájuk.

Hazai tálalás

Orbán Viktornak Bojko Boriszov azért is fontos partner volt, mert a bolgár kormányfő kritikusai kezdtek magyarellenessé válni. Az zavarta őket, hogy Magyarország Észak-Macedóniában a jobboldali médiát támogatta. A Magyarországon tartózkodó Nikola Gruevszki volt északmacedón kormányfő környezete ugyanis erősen bolgárellenes volt, és így áttételesen Magyarországot az a vád is érte, hogy bolgárellenes médiát finanszíroz.

Ebbe a konfliktusba most nem mennénk bele, leegyszerűsítve: a bolgárok szerint a macedónok is bolgárok, olyan súlyosak a konfliktusok, hogy jelen állás szerint Szófia vétózná Szkopje uniós törekvéseit.

Orbán Viktor miniszterelnök és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök találkozója Helsinkiben, az EPP kongresszus helyszínén 2018. november 7-én – Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Mindenesetre akit érdekel, hogy miképpen tálal egy ilyen választási helyzetet a kormánypárti sajtó, annak érdemes például ezt a Magyar Nemzet-cikket elolvasni. Annyit elárulhatunk, hogy bolgár beszélgetőpartnereink szerint teljesen más a helyzet, és nem ideológiai különbségre érdemes gondolni, inkább arra, hogy egyáltalán mi történt.

Eszerint a magyar cikk szerint mindenesetre a magyar helyzettel némileg analóg választás (kormányzó jobboldalszerűség a formálódó ellenzéki összefogás ellen) tálalásában a Boriszovon kívüli pártok célja, idézzük:

  • megszerezni az uniós forrásokat,
  • leállítani az eljárásokat az oligarchák ellen,
  • véglegesen megsemmisíteni, eltörölni a térképről a jobbközép pártot,
  • a politika szemétdombjára küldeni annak elnökét, Bojko Boriszovot.

Szlávi Trifonov: a nagy homály

Ha Boriszov helyett az új erő, Szlávi Trifonov pártja végül tényleg kormányt alakíthat, a rocker két nagyon erős ember, Boriszov és Rumen Radev államfő közé kerülhet. Velük még biztosan számolni kell. Boriszov nagy visszatérő, Radev pedig annyival népszerűbb, mint az őt az elnökválasztáson támogató Bolgár Szocialista Párt, hogy idővel akár önállósodhat is, és eséllyel célozhatja meg Bulgária kormányfői posztját.

Na de ki ez a Trifonov, lehet-e ő a kormányfő? Vannak, akik szerint aligha, ugyanis lehet, hogy amennyiben a pártja alakíthat kormányt, akkor sem ő lesz a miniszterelnök. A két méter magas, most éppen koronavírus miatt karanténban lévő, de amúgy is gerincproblémákkal bajlódó Szlávi Trifonov céljairól egyelőre nem sokat tudni. Bár maga is a bolgár közélet haszonélvezője volt évtizedeken át, egyszer csak megvilágosodott, korrupcióellenes és rendszerváltó retorikával kezdett el kampányolni, de túl sokat nem árult el a programja részleteiről. Valószínűleg őt is, ahogy mindenkit, meglepte a sikere.

Őt magát két évtizedes tévés múltjából, országjáró rockturnéiról lehetett ismerni, videóinak, mint az alábbi koncertfelvételnek, milliós a nézettsége. Az 1990-es évektől volt politikai szatirikus tévéműsora, és vendégül látta már Mihail Gorbacsovot, Luc Bessont, Charlie Sheent, de a bolgár politikai élet fontosabb szereplőit is. Bulgáriában 21 lemeze jelent meg, turnézott már az Egyesült Államokban is, 2016-ban a londoni O2 Arenában 20 ezren vettek részt a koncertjén, de az, hogy sok szavazó politikusként is komolyan vette, tényleg meglepetés.

A választási kampányban nem vett részt politikai műsorokban, sem vitákban, a fő kommunikációs csatornája a saját TV-csatornája volt.

A karatés és a pilóta

A másik két említett politikus is izgalmas karakter. A távozó miniszterelnök, Boriszov korábban volt focista, karatés, karateedző, majd Todor Zsivkov, a kommunista Bulgária örökös első emberének a testőre is.

Pártját és bürokratáit leszámítva szinte teljes egységben látja úgy az ország, hogy egy háromtagú csapat, Bojko Boriszov, Ivan Gesev főügyész és Deljan Peevszki feltörekvő oligarcha az államot gazdasági érdekszövetségre használta fel, betámadott vállalkozókat. Nagyjából a legtöbb párt programja ennyi: őket leváltani, elzavarni, bíróság elé állítani. Róluk ebben, a még az Indexre írt cikkemben olvashat részletesen.

Azért le kell szögezni, Boriszov remek érzékkel megáldott politikus, amikor meggyengül, képes háttérbe húzódni, de megérzi, hogy mikor van rá újra igény rá, és akkor előbújik. Mint említettük, eddig már háromszor volt miniszterelnök.

Mostani – feltételzhető – bukásában alighanem szerepet játszott egy nagyon zavaros ügy. Az egyedülálló politikus hálószobájában az ágya mellett fegyver, aranyrudak és egy köteg 500 eurós hevert – egy fotó szerint. A miniszterelnök elismerte, hogy az ágy és a fegyver az övé, de szerinte a pénzt és az aranyat csak úgy odatették. Valóban kissé életszerűtlen volt a kép, elvégre miért tartana valaki aranyrudakat az éjjeliszekrényén? Arról azonban csak találgatások vannak, hogy nyugati orientációja miatt az oroszok, egy gazdag oligarcha felesége vagy Rumen Radev elnök emberei próbálták-e lejáratni.

A 2016-ban a szocialisták által is támogatott elnök, Radev, szintén erős karakter. Ő Boriszov esküdt ellensége, nem is rejtette véka alá elégedetlenségét a tavalyi nagy kormányellenes tüntetések során. Mint már volt róla szó, Bulgáriában a baloldal inkább oroszbarát, maga Radev igazi kommunista hős volt, a légierő pilótája. Eddigi pályája mentes volt ugyan a nagy botrányoktól, de az EU azért aligha látna szívesen újabb tagállam élén oroszbarát politikust.

Tízévente megváltó

Ahogy említettük, Bulgáriában könnyebben felszínre tör egy-egy új erő, és tízévente valóban jelentkezik egy „megváltó”, most talán a zenész.

Éppen húsz éve II. Szimeon bolgár cár tért haza, és Második Szimeon Nemzeti Mozgalom néven alapított pártot. 2001-ben meg is nyerte a választást, és polgári nevén miniszterelnök lett. Szimeon Boriszov Szakszkoburgotszki Bulgáriát bevezette az unióba, de amúgy csalódást okozott a szakértői kormánya. Érdekesség, hogy Szimeon helyettese, Nyikolaj Vasziljev tökéletesen beszélt magyarul, nem véletlenül, mert a Corvinuson végzett. A párt azóta kisesett a parlamentből, és eljelentéktelenedett.

Egy évtizeddel később pedig már Bojko Boriszov robbant be, végzett az élen minden választáson a pártjával, és lett háromszor is miniszterelnök.

A korrupció az örök kérdés

Ezek a megváltók mindig azt ígérik, hogy kivezetik Bulgáriát a balos−jobbos rivalizálásból és a mételyező korrupcióból. Bulgáriában különös a gazdasági élet. A mikroszinteket bántóan átfonja a korrupció, de a nagy projektek (autópálya-építés, metró) megdöbbentően jó áron készülnek.

Korrupcióellenes tüntetés Szófiában 2020 júliusában – Fotó: Hristo Rusev / NurPhoto / Getty Images

Ráadásul Bulgária rendkívül szétszakadt ország. Ha más és más régiókat nézünk, teljesen eltérők a választási eredmények.

  • Szófia belső kerületeiben a DB liberális-konzervatív szövetség nyert volna, a városi értelmiség majdnem 30 százalékban e pártcsoportra szavazott, de már Szófia külső kerületeiben is csak 5 százalék volt a jogállamiságot zászlajára tűző értelmiségi párt népszerűsége.
  • Ahogy említettük, a – szintén elégedetlenebb csoportnak számító – Bulgárián kívüli bolgárok körében Trifonov nyert volna.
  • Az ország szegényebb vidéki területein az idősek a szocikat, a fiatalok a GERB-et támogatták.
  • A törökök lakta részeken pedig hatalmas többséget kapott volna a török párt, amely amolyan single-issue pártként pusztán a nemzetiségével tarolt volna.

A bolgár közélet különlegessége, hogy a török mozgalom, a DPS rendkívül rossz hírű párt, amelynek vezetői hatalmas vagyont harácsoltak össze. Itt volt már huszonévesen képviselő Deljan Peevszki médiacézár, de a legfontosabb ember a párt legendás vezetője, ma már csak tiszteletbeli elnöke, Ahmed Dogan. Ő egykoron disszidens volt, aki emellett kémkedett a kommunista Bulgáriának, majd rendre elérte, hogy ő legyen a mérleg nyelve. Ebből úgy meggazdagodott, hogy palotái vannak Szófiában és a bolgár tengerparton. 2013-ban beszéde közben öt centiről próbálták fejbe lőni.

A sors különös fintora, hogy korábban éppen Szlávi Trifonovnak beszélt arról a tévében, hogy neki akkora a hatalma, mint akár egy vezető bankárnak, és hogy a politika velejárója, hogy aki nyer, az annak adja a megbízásokat, akik a barátai. Trifonov akkor megdicsérte a nyíltságáért.

Egy különös népszavazás

A politika egyik legfontosabb állítása, hogy mindig az üléspont határozza meg az álláspontot. Szlávi Trifonov öt évvel ezelőtt azzal tűnt fel a politikában, hogy népszavazást kezdeményezett azért, hogy alakuljon át a bolgár választási rendszer. Legyenek választókerületek, a nép közvetlenül delegálhasson képviselőket. A 2016-os referendum ötletét a politikai pártok nem fogadták pozitívan, a népszavazáson nem volt magas részvétel, de már az is újszerű volt, hogy egy alulról jött kezdeményezés eljutott a szavazásig. Végül nem született kötelező érvényű döntés, de amúgy többen támogatták Trifonov javaslatát, mint ellenezték.

Ha átment volna a javaslata, akkor most a GERB és Boriszov simán nyert volna, és Trifonovéknak nem lenne esélye a kormányalakításra, hanem csak néhány parlamenti hellyel rendelkeznének. Ezek után nem véletlen, hogy a GERB jelezte, most már támogatja a választási reformot, mire Trifonov kihátrált, már ő maga tiltakozott eredeti javaslata ellen.

A lottócézár

Bulgária leggazdagabb embere a lottókirály Vaszil Bozskov volt sokáig. Nagyon kalandos, a szürkezónán táncoló üzletemberről van szó, aki úgy volt a sportfogadások királya, hogy két nagy szófiai focicsapatnak (CSZKA és Levszki) is a korábbi tulajdonosa volt. Boriszov és Peevszki, illetve az adóhatóság aztán őt is megtalálta, előlük egészen Dubajig menekült. Onnan próbált pártot szervezni ellensége megbuktatására, a Bolgár Nyár mozgalomnak is a fő célkitűzése Boriszov és Peevszki bíróság elé állítása volt, és bár egy időben nagy várakozás övezte ezt a szervezkedést, végül a szervezet nem érte el a parlamenti bejutási küszöböt.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!