Orbánnal ellentétben az amerikaiak továbbra is bíznak Ukrajna győzelmében

Még több HIMARS-rakétarendszert küld Ukrajnának az Egyesült Államok, ezúttal négy darabot. Ezekkel együtt összesen már 12 darab ilyen típusú eszköz kaptak az ukránok az amerikaiaktól. Az első szállítmányok június végén érkeztek meg, és a Donbaszban dúló harcokban vetették be őket.

A rakátarendszer hat darab 227 mm-es irányított rakétát képes kilőni, amelyeket a személyzet néhány perc alatt gyorsan újra tud tölteni. Az eszköz látszatra hasonlít a második világháborúban alkalmazott Katyusa rakéta-sorozatvetőre és annak későbbi változataira, például az oroszok és az ukránok által is alkalmazott Gradra vagy Szmercsre.

Azonban míg az utóbbiak nem alkalmasak pontos célzásra, inkább egy nagyobb területre tudnak csak pusztító tüzet zúdítani, addig a HIMARS nagy precizitású, GPS-irányítású rakétákat lő ki. Ezek 80 kilométeres távolságból is lehetővé teszik a pontos célzást. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is dicsérte az amerikai fegyvert.

A HIMARS-rakétarendszereken felül további 400 millió dollár értékben küldenek katonai eszközöket Ukrajnának. Ezek között három taktikai jármű és 1000 darab 115 milliméteres tüzérségi lőszer is szerepel.

Öt civil vesztette életét a donyecki régióban található Bakhmut és Sziverszk városát ért orosz rakétatámadásban. Hárman – köztük egy 12 éves fiú – sérültek meg a támadásban, állítja az ukrán főügyészség.

Független források még nem erősítették meg a közlés valódiságát.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglátogatta a fronton harcoló ukrán katonákat a dnyipropetrovszki régióban, és többeket kitüntetett. Zelenszkij a Krivij Rih-i járásban egyeztetett a helyi hatóságokkal a térség, illetve a csapatok helyzetéről. Az elnök szerint a városoknak a hadiállapot ellenére hatékonyan kell működniük, és gondoskodni kell arról, hogy teljes mértékben el legyenek látva élelmiszerekkel és gyógyszerekkel.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter egy online tartott ukrajnai konferencián kijelentette, hogy jelenleg körülbelül egymillió egyenruhás vesz részt Ukrajna védelmében. A mozgósítások nyomán jelenleg az ukrán hadseregben legfeljebb 700 ezren, a nemzeti gárdánál 90 ezren, a határőrségnél 60 ezren, a rendőrségnél pedig százezren teljesítenek szolgálatot.

Karen Donfried, az Egyesült Álllamok európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára nem ért egyet Orbán Viktorral, aki arról beszélt a NATO-csúcs után, hogy Ukrajna nem lesz képes legyőzni az orosz hadsereget. Donfried máshogyan látja ezt, szerinte Ukrajna fenn tudja tartani a védelmét, és a nyugati szankciók hatására ellátási gondok lehetnek az orosz hadseregben, eshet a morál.

Az orosz hadsereg csak részsikereket arat, de nagyon nehéz dolguk van, még úgy is, hogy a délkeleti csatatér elvileg nekik kedvez, mivel az ukránok erősen védekeznek, mondta.

„Úgy látjuk, Ukrajna elszánta magát, hogy megnyeri ezt a harcot, és mi támogatni fogjuk őket ebben.”

A magyar miniszterelnök egy hete úgy fogalmazott a Kossuth rádióban, hogy hiába kaptak fegyvereket nyugati országtól, és harcolnak hősiesen az ukrán katonák, „lassan a katonai realitások érvényre jutnak”.

(RTL Híradó)

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Oleg Nikolenko azzal vádolta meg Oroszországot, hogy az orosz erők búzamezőket gyújtanak fel a megszállt zaporizzsjai régióban. Twitter-bejegyzéséhez egy lángoló búzamezőt ábrázoló fotót is mellékelt.

„Emlékezzenek erre a képre minden alkalommal, amikor az oroszok azt mondják, hogy törődnek a globális élelmezésbiztonsággal. Világszerte emberek milliói éheznek majd azért, mert Oroszország brutális háborút indított Ukrajna ellen” – írta posztjában.

A fekete-tengeri gabonaexport leállása miatt veszélybe került a nemzetközi élelmiszerbiztonság: Ukrajna a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre, az ellenőrzésük alatt álló területekről pedig nagyjából 30 millió tonna gabonát próbálnak most alternatív útvonalakon kivitetni az országból.

Bár a dél-ukrajnai kikötőváros, Odessza megnyitása segíthetne Kijeven, az ukrán kormány attól fél, hogy ha felszedik az aknákat a tengerből, az oroszok támadásba lendülnek. Közben Oroszország nemrég megnyitott egy elfoglalt, a háború kezdete óta lezárt ukrán kikötőt, és hajóval szállítja el onnan a gabonát Törökországba.

Ebben a cikkünkben mutattuk be, milyen hatással lehet az élelmezésre a háború:

• Brutális élelmiszerválságot hoz az orosz-ukrán háború

Oroszország „kemény intézkedéseket” ígért Litvániával és Európai Unióval szemben, ha nem áll helyre a kalinyingrádi orosz exklávéba tartó áruszállítás. „Ha a helyzet nem stabilizálódik a következő napokban, Oroszország keményen fel fog lépni Litvánia és EU ellen” – mondta az orosz külügyi szóvivő, Maria Zakharova.

Litvánia június közepén jelentette be, hogy az uniós szankcióknak megfelelően elvágják a területükön áthaladó vasúti teherforgalmat, megakadályozva, hogy a szankciók hatálya alá tartozó áruk Kalinyingrádba jussanak.

Litvánia kész lenne a kompromisszumra, ami mentességet adna a területen áthaladó árukra, de még nem sikerült megállapodásra jutni a kérdésben.

Az enklávé körül kialakult helyzetről ebben a cikkünkben írtunk részletesen:

Oroszország elsüllyeszthetetlen anyahajója körül kezdődhet fegyverkezési verseny Moszkva és a NATO között

(Guardian)

A német parlament mindkét kamarája jóváhagyta Svédország és Finnország csatlakozását a NATO-hoz. Németország az első NATO-tagállam, amely jogilag is elfogadta a szövetség bővítését.

Christine Lambrecht védelmi miniszter a Bundestagban arról beszélt, hogy a két ország felvétele azt jelenti, hogy az Ukrajna ellen indított háborújával Putyin az ellenkezőjét éri el annak, amit akart, mert „a Nyugat, amelyet annyira megvet, nem gyengébb, hanem erősebb lesz”.

Svédország és Finnország május 18-án indította el a csatlakozási folyamatot, a csatlakozási jegyzőkönyvet július 5-én írták alá. A svédek és a finnek csatlakozásával 32 tagja lesz a NATO-nak.

Kapcsolódó cikkeink a témában:

• Jobb most a NATO-n belül lenni, mint azon kívül – helyszíni riport Helsinkiből
• Két erős hadsereg kopogtat a NATO ajtaján, amitől Oroszország nagyon ideges lett
• Több generációnyi semlegesség után Finnország és Svédország is a NATO kapujában Putyin ukrajnai háborúja miatt

(MTI)

Hosszabb interjút adott Andrej Kelin londoni orosz nagykövet a Reutersnek. Kelin főbb megállapításai a következők:

• A konfliktus eszkalációja „természetesen lehetséges”. Amennyiben a nyugati fegyverek áramlása veszélyezteti Oroszország „stratégiai pozícióját”, komoly válaszlépések várhatóak.
• Oroszország „valószínűleg” nem vonul vissza az elfoglalt dél-ukrajnai területekről. A nagykövet azzal érvelt, már megtapasztalták, hogy mikor az orosz hadsereg kivonul, az ukránok elkezdenek provokálni, és „embereket lőnek le, meg minden”.
• Az orosz csapatok ki fogják szorítani az ukránokat a Donbász egész területéről.
• Ukrajnának előbb-utóbb döntenie kell: vagy békét köt Oroszországgal, vagy továbbhalad „a pusztulás felé”.
• A Nyugat nem fogja fel, mit is jelent pontosan az ukrán nacionalizmus. Ha pedig a nyugati országok nem oldják fel az oroszok ellen hozott szankciókat, azzal csak azt érik el, hogy Oroszország „nagyot fordul” Kína és a Kelet irányába.

Vlagyimir Putyin elnök nem tett le arról, hogy elfoglalja egész Ukrajnát – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN-nek adott interjújában. „Folyamatosan szállták meg államunkat: először politikailag, aztán a Krím félszigeten, majd a Donyec-medencében, utána egy teljes körű invázióban. Ez alapján Oroszország tervei között egyaránt szerepel a politikai vezetés megváltoztatása és egész Ukrajna megszállása. Teljesen biztosak vagyunk benne”. Ezek alapján azt sem hiszi el az orosz vezetésnek, hogy csak Luhanszkot és a donyecki régiót akarják megszerezni.

Zelenszkij szerint úgy alakulnak a körülmények, akkor még az év vége előtt befejeződhet a háború.

„Ha erősek vagyunk, (...) eljuthatunk arra a pontra, ahol Oroszországnak le kell ülnie a tárgyalóasztalhoz.”

(MTI)

Egy moszkvai bíróság hét év börtönre ítélt egy ellenzéki tanácsost, amiért az nyilvánosan bírálta az Ukrajna elleni háborút, írja a Guardian. Ez az első hosszú távú börtönbüntetés, amelyet a háború kritikáját korlátozó új törvények alapján szabtak ki. Alekszej Gorinov ügyvédet, a moszkvai Krasznoszelszkij kerületi tanács képviselőjét áprilisban tartóztatták le azzal a váddal, hogy „tudatosan hamis információkat” terjesztett az orosz hadseregről.

A hatóságok szerint Gorinov azzal követte el a bűncselekményt, hogy egy ellenzéki képviselőtársával, Jelena Kotenocskinával együtt felszólalt a tanács javaslata ellen, amely az ukrajnai háború ellenére gyermekrajzversenyt és táncfesztivált akart rendezni. Gorinov azzal érvelt, hogy erre semmi szükség, amikor az Ukrajna elleni katonai akcióban „gyerekek halnak meg”. „Úgy vélem, hogy az [orosz] civil társadalom minden erőfeszítésének csakis a háború megállítására és az orosz csapatoknak Ukrajna területéről való kivonására kell irányulnia” – mondta Gorinov a munkamegbeszélésen, amelyet videóra rögzítettek, és amely elérhető a Youtube-on is. Gorinov a bíróságon is egy „Szükségetek van még erre a háborúra?” feliratú táblát tartott a magasba, miközben az ügyét tárgyalták. Emberi jogi csoportok szerint legalább 50 emberre hosszú távú börtönbüntetés vagy súlyos pénzbírság vár, mert az orosz hatóságok szerint „tudatosan hamis információkat terjesztettek” a hadseregről, és mintegy 2000 ember kapott már kisebb pénzbírságot a háború bírálatáért.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön beszédet intézett az orosz képviselőkhöz, amiben kijelentette, hogy az ukrajnai művelet még be sem indult igazán, és ugyan nem veti el a béketárgyalások gondolatát, de a Nyugattal is megküzd, ha kell – írja a Guardian.

Figyelmeztette azokat, akik elvetik a béketárgyalásokat, hogy minél tovább húzódik a háború, annál nehezebb lesz Oroszországgal tárgyalni. Egyrészt azzal vádolta a Nyugatot, hogy direkt szítják a feszültségeket, másrészt pedig azzal, hogy a nyugati országok „az utolsó ukránig akarnak harcolni”.

„Ma azt hallottuk, hogy a csatamezőn akarnak minket legyőzni. De mit mondhatnánk? Próbálják meg!”

– mondta.

Ezenkívül terrorizmussal, szeparatizmussal és belső szabotázzsal vádolta meg az általa „totalitárius liberálisnak” nevezett nyugati országokat. Szerinte a szankciók nem működnek, bár okoznak némi nehézséget, de közel sem akkorát, mint amekkorára a „gazdasági blitzkrieg kezdeményezői számítottak”.

Ukrajna fő tárgyalója, Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó elvetette, hogy a Nyugatnak bármiféle oroszellenes terve lenne.

„Nincs egy egységes nyugati terv. Csak egy konkrét Z hadsereg van, ami betört a szuverén Ukrajnába, városokat ágyúz és civileket gyilkol. Minden más csak primitív propaganda”

– írta a Twitteren. Szerinte Putyin mantrája, miszerint „az utolsó ukránig harcolnak”, csak a tudatos népirtás bizonyítéka.

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy kilőttek két Harpoon típusú, hajók ellen bevethető rakétarendszert, amiket a brit kormány adott az ukrán hadseregnek – írja a Reuters. A sikeres támadást elvileg éjszaka ejtették meg, de az ukránok egyelőre nem erősítették meg a hírt, és a Reutersnek sem sikerült független forrásokból ellenőriznie.

A honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és a Magyar Honvédség parancsnokának parlamenti meghallgatását kezdeményezi Harangozó Tamás és Lukács László György, a honvédelmi és rendészeti bizottság két ellenzéki alelnöke, mert csak a Facebookról és sajtóhírekből tudták meg, hogy Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy Ukrajnában járt – áll az MSZP közleményében, amit elküldtek a Telexnek.

A látogatásról a minisztérium csak a sajtóhírek megjelenését követően adott ki egy közleményt, bár a cikk szerint már reggel nyolc előtt éles volt, a reggeli cikkünk megjelenése előtt még nem volt nyilvános a honvédség oldalán. Rákérdeztünk, hogy ez miért így történt. Ha a minisztérium válaszol, frissítjük a posztot.

Az alelnökök azért kezdeményezték a meghallgatást, mert „Magyarországon jelenleg is háborús veszélyhelyzet van”, ezért a kormánynak tájékoztatnia kell az Országgyűlést, amibe beletartozik, hogy a parancsnok beszámol az útja során szerzett információkról.

„Szükséges bizottsági meghallgatást tartani a magyar határvédelem tárgyában is. A kormány ugyanis döntött a Belügyminisztérium keretein belül működő határegységek felállításáról, a minisztérium ennek megvalósítására 2 hónapos határidőt kapott. Tekintettel arra, hogy ilyen szűk határidő mellett olyan fontos kérdésekre nincsen válasz, mint például hogyan kapják meg az érintettek a szükséges képzést néhány hét alatt, vagy hogyan fognak így fegyveres szolgálatot ellátni, illetve milyen szervezeti keretek szerint fog ez a rendszer működni, indokolt, hogy a bizottság mihamarabb megkapja a szükséges tájékoztatást”

– áll a közleményben.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a konferencia vége előtt elhagyta a G20-as csúcsot, mert szerinte a nyugati országok csak Oroszországot kritizálták, és nem azzal foglalkoztak, amiért a szervezet összejött – írja a Guardian.

Mielőtt elment, még kijelentette, hogy az orosz inváziónak speciális katonai műveletnek semmi köze a kialakult élelmezési válsághoz. Ez nem feltétlenül igaz, ahogy ebben a cikkünkben bemutattuk. Reggel a külügyminiszter azt mondta, hogy ha a Nyugat nem fogadja el az ukrán vereséget, akkor nincs értelme tárgyalni.

Azt is kijelentette, hogy szerinte a nyugati országok erőltetik rá Ukrajnát, hogy nyugati fegyvereket használjanak. Akkor sétált ki, amikor Annalena Baerbock német külügyminiszter szót kapott. Nem sokkal később azt mondta, hogy azért utazott Balira, hogy megnézze, „hogy lélegzik a Nyugat”. Mikor látta, hogy sok ország nem arra használja a csúcsot, amire szerinte az való lenne, inkább távozott.

„Agresszorok, betolakodók, megszállók. Elég sok ilyesmit hallottunk ma”

– panaszolta az orosz külügyminiszter. Rámutatott, hogy a nyugati országok Oroszországot akarták elszigetelni a szankciókkal, ehhez képest Boris Johnson a pártjától szigetelődött el – bár a kettőnek valójában semmi köze egymáshoz.

Lemondott pozíciójáról és elhagyta Oroszországot Pinchas Goldschmidt moszkvai főrabbi – írja a Guardian. Korábban többször is felszólalt a háború ellen, ezért úgy érzi, hogy jelenléte veszélybe sodorná a helyi zsidóságot.

„Ahogy az Ukrajna elleni szörnyű háború az elmúlt hónapokban kibontakozott, nem tudtam hallgatni, annyi emberi szenvedést látva, elmentem Kelet-Európába, hogy segítsek a menekülteknek, és felszólaltam a háború ellen. Az idő előrehaladtával – annak ellenére, hogy a múlt hónapban ismét főrabbivá választottak – világossá vált, hogy a moszkvai zsidó közösséget veszélyeztetné, ha a pozíciómban maradnék”

– írta közleményében.

33 éve került a pozícióba, és feleségével hálásak, hogy szerepet kaptak az orosz zsidóság Szovjetunió utáni reneszánszában. Azt írta, hogy igyekezett hatékonyan navigálni és építeni a közösséget a viharos 1990-es években és a jelenlegi elnök alatti, egyre tekintélyelvűbb Oroszországban.

Goldschmidt továbbra is az Európai Rabbik Tanácsának vezetője marad, hogy tovább szolgálja az európai, így a moszkvai közösségeket is.

Egy ember meghalt, 13 civil pedig megsebesült egy ukrán ágyúzás során – állítja a Guardian szerint a Donyecki Népköztársaság, az egyik kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár állam.

Az állítást egyelőre nem sikerült független forrásokból is megerősíteni. A Donyecki Népköztársaságot csak Oroszország és Szíria ismeri el.

Az oroszok a frontvonaltól nagyjából 8 kilométerre található Sziverszkre összpontosíthatják az erőforrásaikat, a csapatok jelenleg várnak, amíg fel tudják tölteni a készleteiket – olvasható a brit védelmi minisztérium pénteki elemzésében.

Azért tartják valószínűnek, hogy Sziverszk az új célpont, mert útba esik a Szlovjanszk-Kramatorszk régió felé.

Eközben az ukrán erők lassan, de fokozatosan előre törnek a dél-nyugati Herszonban.

Ukrajnában járt Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka – írja a Facebookon az ukrán vezérkar.

A Telex kérdéseire elküldték a parancsnokság közleményét.

„Nagyra értékelem a magyar kollégámmal fenntartott szakmai és baráti kapcsolatokat, és elégedett vagyok az államaink közötti katonai együttműködés szintjével”

– jelentette ki Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők vezetője.

A bejegyzés szerint a magyar delegáció felkészült volt az ukrán háborús helyzetről, az orosz erők létszámából, az inváziós csapatok taktikáiból és céljaiból, valamint a veszteségeikből és „az ellenfél háborús és emberiesség elleni bűneiről”.

A delegáció meglátogatott több olyan helyszínt, ahol az ukránok szerint az oroszok háborús bűnöket követtek el, például Irpinyt és Borogyankát. Ezenkívül jártak még többek között Mikolajivban, Odesszában és Harkivban. A kijevi Nemzeti Történelmi Múzeumot is meglátogatták, ahol több szétlőtt orosz katonai felszerelést és járművet is kiállítottak.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy országa hajlandó tárgyalni Ukrajnával és Törökországgal a gabonaszállítmányokról, bár az még nem egyértelmű, hogy mikor és hogyan tudnák ezt megbeszélni – írja a Guardian.

A RIA orosz hírügynökség szerint Lavrov a G20-as találkozón azt mondta, hogy egyelőre nincs miről beszélniük a Nyugattal.

„Ha a Nyugat nem tárgyalásokat, hanem Ukrajna Oroszország felett aratott győzelmét kívánja, akkor talán nincs is miről beszélnünk a Nyugattal, mert ezzel a hozzáállással tulajdonképpen nem engedi, hogy Ukrajna elinduljon a békéhez vezető úton”

– mondta.

A NASA ritkán foglal állást politikai kérdésekben, de most nem hagyta szó nélkül, hogy az orosz kozmonauták hétfőn a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság zászlójával fotózkodtak a Nemzetközi Űrállomáson.

„A NASA határozottan elítéli, hogy Oroszország politikai célokra használja a Nemzetközi Űrállomást, hogy támogassa az Ukrajna elleni háborúját, ami alapvetően nem egyeztethető össze az állomás elsődleges funkciójával, amely a 15 nemzetközi résztvevő ország között a tudomány és a technológia békés célú fejlesztését szolgálja”

– áll a Verge szerint Jackie McGuiness sajtóigazgató közleményében.

Oroszország az USA első számú partnere az űrállomáson, aminek legénységében mindig jelen vannak a két ország űrhajósai. Az orosz invázió kezdete óta ez a viszony nem volt zökkenőmentes. Először az orosz kozmonauták sárga-kék kezeslábast vittek a küldetésre, ami miatt szabadkozniuk kellett, hogy valójában támogatják Putyin háborúját, később pedig bejelentették, hogy az invázió miatt kivetett szankciók után már nincs kedvük együtt dolgozni az űrállomáson, kiszállnak.

• Ha a Nyugat a csatatéren is találkozna Oroszországgal, Putyin állna elébe,
• Lehet, hogy mégsem haltak meg csütörtökön ukrán katonák a Kígyó-szigeten,
• Rakéta csapódott Kramatorszk központjába, legalább egy ember meghalt.
• Már megint eltalálták az oroszok a Fekete-tengeren sodródó moldáv tankerhajót, amit korábban már elhagyott a többnyire orosz legénysége.
• Pénzt kapnak egy Gazprom-leányvállalattól a nyugati politikusokat megtévesztő orosz Klicsko-imitátorok.
• A G20-találkozó előtt még összefutott az orosz és a kínai külügyminiszter, hogy elfogadhatatlannak nyilvánítsák az ENSZ-et megkerülő szankciókat,
• Harkivot is lőhették az oroszok, három civil lehet az áldozat,

Indul a pénteki percről percre tudósításunk, a csütörtöki közvetítésünket itt találja.