Orbán Viktor: Nem vétózhatunk minden héten

2022. július 01. – 07:40

frissítve

Orbán Viktor: Nem vétózhatunk minden héten
Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2022. július 1-jén – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Diplomáciai nagyüzem volt az elmúlt tíz napban – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban péntek reggel a NATO-csúcs és az EU-csúcs után. „Erre meg is volt minden okunk. Romló háborús helyzet Ukrajnában, háborús infláció, az ajtón kopogtató háborús gazdasági válság és egy közvetlen energiaválság” – sorolta a problémákat.

Brüsszelben megadták az uniós tagjelölti státuszt Ukrajnának, de a tárgyalások megkezdéséhez az ukránoknak teljesíteniük kell a magyarok elvárásait is, ami jó hír lehet a kárpátaljai magyaroknak. Azt azonban nem sikerült elérnie Orbánnak az osztrákokkal, szlovákokkal az EU-csúcson, hogy Bosznia is megkapja az uniós tagjelölti státuszt. A miniszterelnök szerint sokan még mindig nem értik az Európai Unióban, hogy a balkáni nyitás mennyire fontos lenne.

Megszólalt a vészcsengő Orbán fejében

„A NATO egy súlyosabb eset volt” – tért át a másik csúcsra Orbán. Míg az uniós csúcson csak figyelmeztetéseket kellett adnia a szankciós politika miatt, a NATO-csúcson az derült ki számára, hogy a szövetség tagjai még nem néztek szembe a realitásokkal.

„Mindenki az ukránok oldalán áll természetesen”

– jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: a megtámadott félnek szurkolunk. Akármilyen viták is voltak szerinte Ukrajna és Oroszország között, semmiképp sem lehet elegendő indok arra, hogy egy ország megtámadjon egy másikat.

Mindeközben azt gondolja, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, „ez nem Magyarország háborúja”. A nyugati országok azt remélték Orbán szerint, hogy meg lehet úgy nyerni a háborút az oroszok ellen, ha hátulról fegyverekkel, kiképzéssel segítik az ukrán hadsereget.

De a fegyver csak egyik része a hadviselésnek, és az ukrán katonák fogytán vannak. Hiába kaptak fegyvereket nyugati országtól, és harcolnak hősiesen az ukrán katonák, Orbán szerint „lassan a katonai realitások érvényre jutnak”. Most még nem volt arról szó a NATO-csúcson, hogy mi lesz akkor, ha összeomlik az ukrán front, de a helyzet egyre rosszabb a miniszterelnök szerint. Mindennap 100-1000 ukrán katona esik ki a hadseregből.

Bár úgy tűnik, hogy nagyon messze dúlnak most a harcok, „a háborús zóna sokkal gyorsabban közeledik majd Magyarországhoz, mint amire egyébként ma a rádióhallgatók nagy része gondol”

– tette hozzá.

„Én úgy jöttem haza, hogy egyfolytában égett a piros lámpa a fejemben, és hallottam a vészcsengőt” – fogalmazott Orbán. Megfeszített munkát kér a honvédelmi minisztertől, a vezérkartól és minden egyes katonai tiszttől a következő hónapokban.

A haderőfejlesztési program sebességét két-háromszorosára kell növelni, és nagyon gyors képességfejlesztési munkát kell elindítani.

„A NATO is érzi, hogy baj van” – folytatta Orbán. Ezért arról döntöttek, hogy megerősítik a szövetség keleti szárnyát, így Magyarországot, Romániát, Szlovákiát és Lengyelországot is.

Orbán: Nem lehet minden héten megvétózni egy uniós döntést

Az uniós országok nagy része továbbra is őszintén hisz a miniszterelnök szerint a szankciós politikában, ezért Magyarország sok esetben úszik az árral, mert nem akar minden héten megvétózni egy-egy közös döntést, hogy az uniós egységet megbontsa.

Vannak pontok, amikben nem engedünk – ilyen az energetika kérdése –, a többi pontban azonban hajlandó engedni – magyarázta a miniszterelnök. Ha mindent megvétózna, könnyen elveszíthetné a szövetségeseket és az együttműködés lehetőségét Európában.

A vétó szó egyébként félrevezető kijelentés Orbán szerint. Minden döntés akkor jön létre, ha minden tagállam egyetért. „Nélkülünk nincs döntés” – tette hozzá, így nincs is mit megvétózni.

Orbán továbbra is azt gondolja, hogy nem szankciókra lenne szükség, hanem azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra.

Az elszálló inflációt csak a békével lehet megfékezni. Magyarországnak ezért az lenne szerinte az érdeke, hogy minél hamarabb véget érjen a háború. „A békével mindenki jól járna” – fogalmazott, de szerinte rajtunk kívül eddig más nem látta ezt be, ezért Európa és Amerika is szenved.

A parlamentben is azt tapasztalta hétfőn Orbán, hogy nem mindenki érti, mi a helyzet. Most nem annak van itt az ideje, hogy előre tudjunk lépni, hanem az a cél, hogy megvédjük az eddigi eredményeket – magyarázta.

2-4 ezer határvadászt toboroznak szeptemberig

Más országot is érint a menekültek áradata, de olyan csak Magyarországon van Orbán szerint, hogy délről és Ukrajna felől is egyszerre érkeznek menekültek. Ezt a kettős terhet példátlannak tartja, és szerinte logikus lenne, hogy az Európai Unió elismerje Magyarország sajátságos helyzetét, és támogatást nyújtson. Ez lenne a többi tagország érdeke is, ám támogatás helyett csak emberjogi támadásokat kapunk – folytatta a kormányfő.

Arról is beszélt, hogy tavaly 400 embercsempészt fogtak el a déli határnál, idén már 750-et. Ez azt jelzi, hogy nemcsak több migráns érkezik a déli határhoz, hanem az üzlet mértéke is nő. A miniszterelnök a következő években még nagyobb menekülthullámra számít, miután az ukrajnai gabonaexport miatt az ázsiai és afrikai piacon élelmiszerválság rémképe rajzolódik ki.

Eddig katonákat és rendőröket vezényeltek ki a határhoz, az ukrajnai háború alatt azonban luxus, megengedhetetlen lenne Orbán szerint, hogy a katonák ne a felkészüléssel, gyakorlatozással foglalkozzanak. A rendőröknek is megterhelő volt, hogy az ország különböző pontjairól vezényelték át őket a határra. Ráadásul nemcsak a családjaiknak hiányoznak, hanem a közrend, a közbiztonság fenntartása szempontjából is.

Elérkezettnek látta a pillanatot a miniszterelnök, hogy megszervezzék a „határvadász rendszert”. Pintér Sándor belügyminiszter két hónapot kapott az új szervezet felállítására. Erről Orbán először a parlamentben beszélt hétfőn, de most új részleteket is elárult.

A határvadász egységekhez 2-4 ezer új embert kell felvenni, és ki is kell őket képezni.

A fizikai felkészítés mellett a jogszabályokat is meg kell tanítani nekik. Orbán civilizált módon szeretné megvédeni a déli határt, de arról is beszélt, hogy az erőszakkal szemben nem lehet plüssmacival, virágcsokrokkal védekezni.

Ha a belügyminiszter megbirkózik a feladattal, akkor a Belügyminisztérium szervezetén belül működnek majd a határvadász egységek, de arra is van terve Orbánnak, hogy milyen más módon lehetne felállítani a szervezetet.

Kövess minket Facebookon is!