Az orosz csapatok elfoglalták Szeverodonyeck nagy részét, 12 ezer civil eshetett mérgező gázzal súlyosbított csapdába

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda éjjel szokás szerint késő esti videóüzenettel jelentkezett Facebookon és Telegramon. A szerdai gyermeknap alkalmából az elnök főleg arról beszélt, hogy a háború hogyan érinti a gyerekeket. Zelenszkij felsorolta, hogy az orosz invázió 98 napja alatt 243 gyermek meghalt, 446 megsebesült, 139 pedig eltűnt „És ez csak az, amiről tudunk” – mondta az elnök, utalva arra, hogy a megszállt területekről nem rendelkeznek elég információval.

Az ír szenátus (az írországi parlament felsőháza) szerdán elfogadott egy határozatot, amelyben „népirtásnak” nyilvánította az ukrajnai orosz inváziót.

„Az orosz hadsereg által végrehajtott cselekmények megfelelnek a népirtás kritériumainak, amelyeket a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló ENSZ-egyezmény határoz meg, és mint ilyen, az Orosz Föderáció által Ukrajnába történő illegális invázió népirtásnak minősül” – fogalmaz az állásfoglalás.

Darija Heraszimcsuk, a gyermekek jogaiért és a gyermekek rehabilitációjáért felelős ukrán elnöki biztos szerdán bejelentette, hogy a háború kezdete óta több mint 234 ezer ukrán gyermeket deportáltak.

„Nyílt források szerint a mai napig több mint 234 ezer gyermek lépte át a határt Oroszországba és a Luhanszki és Donyecki terület ideiglenesen megszállt területeire. Ezek erőszakkal deportált, erőszakkal kitelepített gyermekek, akik vagy az ideiglenesen megszállt területekre, vagy Oroszországba, vagy a Belarusz Köztársaságba kerültek” – mondta Heraszimcsuk. Hozzátette, hogy harcolni fognak a gyerekekért.

(The Guardian)

Az Oroszországban kitermelt kőolajmennyiség negyede eltűnhet a világpiacról az Európai Unió által bevezetett importszankciók miatt, mivel a teljes orosz exportot nem lehet más piacokra átirányítani – idézi az MTI a Fitch Ratings szerdán Londonban bemutatott helyzetértékelését. A nemzetközi hitelminősítő szerint a térségen belül a Molt érintheti a leginkább az uniós intézkedés, és a magyar cégnek beruházásokra lehet szüksége az átálláshoz.

Az e héten tartott EU-csúcsértekezleten megállapodás született az Oroszországgal szembeni hatodik szankciócsomagról, amely megtiltja az orosz nyersolaj és a kőolajtermékek uniós importját, bár a politikai megegyezés értelmében a csővezetéken szállított orosz nyersolajra ideiglenes kivétel érvényes. Az intézkedés várható piaci hatásairól összeállított szerdai tanulmányában a Fitch Ratings kiemeli, hogy a szankciónak jelentős hatása lesz a globális nyersolaj-kereskedelem áramlási irányára, mivel az Európai Unió teljes importjának hozzávetőleg 30 százalékát kell más térségekből, köztük a Közel-Keletről, Afrikából vagy az Egyesült Államokból beszerezni.

A hitelminősítő adatai szerint a szankció naponta mintegy négymillió hordó importot érint; ez az EU-piacra irányuló teljes orosz import kétharmada. A Fitch tanulmánya szerint Szaúd-Arábiának napi kétmillió hordó, az Egyesült Arab Emírségeknek napi egymillió hordó tartósan kiaknázható kitermelési kapacitástöbblete van. Mindemellett Oroszország az európai exportból kieső mennyiség egy részét át tudja irányítani más piacokra, köztük Indiába és Kínába, amelyek máris növelik az orosz nyersolaj importját.

A hitelminősítő londoni iparági szakértői szerint ugyanakkor infrastrukturális korlátok, az orosz olajjal szembeni esetleges vásárlói tartózkodás, valamint logisztikai bonyodalmak miatt nem feltétlenül lesz lehetséges az Oroszországban kitermelt nyersolaj és az orosz olajtermékek teljes mennyiségének átirányítása az EU-ból más piacokra.

A Fitch szerint az orosz olaj importjára kirótt EU-tilalom a térségen belül a Molt érintheti a legnagyobb mértékben, mivel a magyar olaj- és gázipari cég Magyarországon és Szlovákiában is üzemeltet finomítókat. A Mol által beszerzett olajnak jelenleg hozzávetőleg 70 százaléka érkezik Oroszországból vezetékeken. Beruházásokra lehet szükség az olajimport-infrastruktúra kiszélesítéséhez és a finomítók átalakításához annak érdekében, hogy e létesítmények könnyebb nyersolajtípusok feldolgozására is alkalmasak legyenek. A hitelminősítő megjegyzi: a Mol nyereségességének jelenleg jót tesz az a tény, hogy az orosz uráli olajtípust más referenciatípusokhoz képest jelentős árengedményekkel forgalmazzák.

Civilek húzták meg magukat a szeverodonyecki Azot vegyiüzem pincerendszerében, állítja Luhanszk tartományi kormányzója, Szerhij Gajdaj. A kelet-ukrajnai várost szerdán heves támadások érték, a civilek az orosz lövedékek elől menekültek a létesítménybe.

Gajdaj a Reutersnek azt nyilatkozta, lehetséges, hogy még mindig vannak készletek veszélyes vegyi anyagokból az üzemben. Mint korábban megírtuk, az Azot egyik tartálya már találatot kapott kedden, és a kiszabadult mérgező gáz miatt célszerű volt az óvóhelyeken maradni..

A mariupoli Azovsztal acélmű hosszú ostromára utalva a kormányzó azt mondta, Azotnál nem alakulhat ki hasonló helyzet, mert Azovsztal alatt egy kisebb föld alatti város volt, Azotnál pedig ez nincs meg.

(The Guardian)

Sajtóhírek szerint megakadt a nagy nehezen elfogadott olajembargót is tartalmazó szankciós csomag részleteinek a kidolgozása, mert Magyarország nem akarja, hogy a személyi szankciók a Putyin-barát egyházfőre, Kirillre is vonatkozzanak. Részletek ebben a cikkünkben.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy megkezdődnek az úgynevezett Stratégiai Rakétaerők – más szóval a nukleáris rakétacsapatok – hadgyakorlatai. Az orosz hadsereg szerint a Moszkva melletti Ivanovo régióban zajló gyakorlatokon mintegy 1000 katona és több mint 100 jármű vesz részt – írja a BBC tudósítója.

A gyakorlatokba az először 2007-ben teszelt Yars interkontinentális ballisztikus rakéták új generációját is bevonták. Ugyanakkor rakéták indítására nem kerül sor, a gyakorlatok járőrözésekből, rakétarendszerek felállításából és azok támadások elleni védelméből állnak.

A manővereket néhány órával azután jelentették be, hogy az Egyesült Államok közölte, hogy fejlett rakétarendszereket szállít az ukránoknak, bár az orosz hadsereg sajtóközleménye nem hivatkozott a washingtoni hírre.

Jürgen Stock, az Interpol főtitkára egy sajtóbeszélgetésen arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába küldött fegyverek közül sok végül bűnözők kezébe kerül Európában és azon túl. Stock sürgette az országokat, hogy kezdjék el a fegyverek nyomon követését.

A főtitkár szerint a szervezett bűnözői csoportok a háborúban könnyen juthatnak fegyverhez, és így megerősödnek. „A bűnözők már most, miközben mi itt beszélünk, erre összpontosítanak” – fogalmazott.

(The Guardian)

A holland kormány bejelentette, hogy növeli a katonai kiadásait, olyan mértékben, amire a hidegháború vége óta nem volt példa.

Az évi ötmilliárd eurós (1,9 billiós) többletforrást olyan eszközök finanszírozására fordítják, mint például hat új F-35 vadászrepülőgép és az MQ-9 Reaper drónok számának megduplázása (négyről nyolcra).

Kajsa Ollongren védelmi miniszter szerint „a világ fenyegetései és az ukrajnai háború azt mutatják, hogy a békét és a biztonságot nem lehet magától értetődőnek tekinteni”.

A döntés azt jelenti, hogy 2024-ben és 2025-ben Hollandia eléri azt, hogy GDP-je 2 százalékát katonai kiadásokra fordítja. Ennyit javasol egyébként a NATO a tagországainak a mostani helyzetben.

(Sky News)

Közös sajtótájékoztatót tartott Antony Blinken amerikai külügyminiszter és a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg. Az esemény legfontosabb üzenete az volt, hogy Ukrajna nem fogja amerikai fegyverekkel megtámadni Oroszországot.

Blinken elmondta, hogy Ukrajna „biztosítékot adott” arra, hogy nem fogja a Washington által ígért fegyverrendszereket használni orosz területen lévő célpontok ellen. A külügyminiszter szerint az Ukrajnának szánt új fegyvercsomag Ukrajna védelmére szolgál, és erősíti a nyugati pozíciót a jövőbeni tárgyalásokon.

Blinken megígérte, hogy az Egyesült Államok gondoskodik arról, hogy Ukrajna rendelkezzen mindennel, amivel hatékonyan megvédheti magát. „Nem tudjuk megjósolni, mikor fog ez bekövetkezni. Amennyire jelenleg fel tudjuk mérni, még mindig több hónapos konfliktusnak nézünk elébe” – fogalmazott.

Blinken szerint a NATO egységét csak erősítette a konfliktus, amire Oroszország nem számított. Jens Stoltenberg úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok szerepe Ukrajna megsegítésében „nélkülözhetetlen”, és „minden nap érezni ezt a harctéren”. Stoltenberg azt is elmondta, hogy a NATO által a keleti tagországokba telepített további csapatokkal igyekeznek megakadályozni a konfliktus eszkalálódását, és eloszlatni a „Moszkvában a NATO felkészültségével kapcsolatos tévedéseket”.

Svédország, Finnország és Törökország magas rangú tisztviselői a következő napokban találkoznak Brüsszelben. Törökország elnöke eddig ellenezte, hogy az országok csatlakozzanak a NATO-hoz, és azt állította, hogy terroristákat támogatnak.

(The Guardian, Sky News)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is reagált arra, hogy Joe Biden amerikai elnök modern rakétarendszert ígért Ukrajnának, amivel hatékonyabban védekezhetnek az orosz tüzérség ellen. Lavrov szerint egy ilyen szállítmány növeli annak kockázatát, hogy egy harmadik ország is belekeveredik a konfliktusba. Korábban Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes is negatívan értékelte a fejleményt.

A külügyminiszter egy szaúd-arábiai sajtótájékoztatón nyilatkozott, ahol a Reuters tudósítása szerint azt is elmondta, hogy Oroszországnak nehézségei vannak a gabonaexporttal a hajóit érintő szankciók miatt. A háború általános következménye, hogy az élelmiszerek világpiaci árai felmentek. A Kreml általában a nyugati szankciókat okolja ezért, illetve az ország műtrágya- és gabonaexportjának megzavarásáért – most is ezt történt.

A Biden által ígért közepes hatótávolságú, nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerről itt írtunk korábban. Amerika eddig 700 millió dolláros biztonsági támogatást jelentett be Ukrajnának. Magas rangú amerikai kormányzati tisztviselők korábban azt mondták, hogy Ukrajna biztosítékot adott arra, hogy a rakétákat nem fogják Oroszországon belüli csapásokra használni.

(The Guardian, Sky News)

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta szerda reggelig 23 894 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált – írja az MTI a szervezet közleménye nyomán. A kérelmek elbírálása folyamatos, eddig 15 588 fő esetében született elismerő döntés.

Továbbra is folyamatosan nyújtják be menedékes elismerés iránti kérelmüket az Ukrajnából menekülők. Kérelmüket a Főigazgatóság ügyfélszolgálatai mellett, már a kormányablakokban is beadhatják.

Ahogy arról korábban írtunk, a Kelet-Ukrajnában előrenyomuló orosz csapatok elfoglalták Luhanszk megye egyik legfontosabb nagyvárosának, Szeverodonyecknek a nagy részét, az ukrán csapatok egy része stratégiai visszavonulásba kezdett. A katonák, illetve a többszöri evakuáció ellenére a városban maradt mintegy 12-13 ezer civil nehézségeit tetézi, hogy az „Azot” vegyianyag-gyártó üzemet (ami Ukrajna egyik legnagyobb vegyipari létesítménye volt, 7000 alkalmazottal) kedden találat érte, melynek következtében egy salétromsav-tartályból jelentős mennyiségű gáz szabadult fel. A Guardian által a Telegramról leszedett videón látszik a koszos-barna füstfelhő, ami miatt kedden a környékbelieket arra utasították, hogy maradjanak óvóhelyükön. A salétromsavból felszabaduló nitrogén-dioxid vörösesbarna színű, szúrós szagú gáz, mely belélegezve igen mérgező.

Az Egyesült Államok már március elején teljes importtilalmat rendelt el az orosz szénre, kőolajra és a földgázra; igaz, az USA energiapiacán sokkal kisebb az orosz energiahordozók aránya, mint Európában, ezért Washington legfeljebb szövetségesei energiabiztonsága miatt aggódhat.

Ennek ellenére a Wall Street Journal szerdai cikke leleplezi, hogy az Egyesült Államok egyes keleti-parti kikötőiben mégis partot értek orosz kőolajszállítmányok, melyeket indiai üzemekben finomítottak, majd a Szuezi-csatornán keresztül, a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceánon át tankerek szállítottak. Az olajszállítmányokat rendre más vegyipari termékek közé rejtették, ráadásul – ahogy azt korábban a szintén szankciók alatt álló venezuelai és iráni olajjal is eljátszották – a csempészek a szállítmányt nyílt tengeren átpakolták, hogy nehezebb legyen nyomon követni a származási helyét.

Az amerikai vámhivatal jellemzően 25 százalékban húzza meg a határt, mi számít külföldi importnak, de az olyan árut, ami külföldi anyagokból áll, de az eredetéhez képest teljesen más árucikké vált a gyártás során, nem sorolják az adott országból származó importhoz. Az orosz nyersolajból finomított indiai benzin a Wall Street Journal által megkérdezett jogászok szerint a szürkezónába esik.

India egyébként az orosz olaj egyik legnagyobb felvásárlójává vált az orosz-ukrán háború kitörését követően; a forgalom napi 30 ezer hordóról napi 80 ezer hordóra ugrott fel áprilisra – elsősorban az északi-tenger Brent kőolajfajtához képest hordónként 35 dollárral olcsóbbra kalibrált árnak köszönhetően. Az indiai finomítás és az Európába, illetve az Egyesült Államokba irányuló export volumene is megnövekedett: előbbibe harmadával, utóbbiba 43 százalékkal több finomított olajat szállítottak az ázsiai országból a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A célországok lazább ellenőrzését magyarázhatja az üzemanyagok rekordokat döntő ára és az Egyesült Államokban négy évtizedes csúcson álló infláció.

A cikk szerint egyébként az szankció alatt álló iráni kőolaj legnagyobb felvevőpiacának számító Kína is rákapott az orosz kőolaj csempészetére; a kínai kikötőkbe érkező szállítmánnyal kisebb hajók indulnak el, de ezekről a partokhoz közel várakozó nagy tankerekre szivattyúzzák át a kőolajat, mely papíron már nem számít orosz származásúnak.

A világ szegényebb országainak ellátását veszélyeztető globális élelmiszerválság miatti aggodalmának adott hangot egy szerdai általános audiencián Ferenc pápa, aki leszögezte:

A búza nem válhat háborús fegyverré.

A katolikus egyházfő a római Szent Péter téren tartott eseményen kijelentette, „nagy aggodalmat” kelt az ukrajnai búzaexportot sújtó blokád, amelytől több millió ember függ, mindenekelőtt az ukrán gabonaimporttól függő szegényebb közel-keleti és afrikai országokban. Ezért a blokádot fenntartó Oroszország említése nélkül felszólítást intézett annak érdekében, hogy „minden erőfeszítés megtörténjen a kérdés megoldására, az egyetemes emberi jognak számító táplálkozás biztosítására”.

A Vatikán bejelentette, hogy Ferenc pápa szombaton megtartja a korábban szokásos találkozóját hátrányos helyzetű gyermekekkel, ami a koronavírus-járvány miatt az elmúlt két évében elmaradt. A pápához érkező 160 gyermek között négy ukrajnai menekült gyerek is lesz, akik az utóbbi hónapokban jutottak el Rómába.

Oroszország az Ukrajnával szembeni haditengerészeti fölényét kihasználva blokád alatt tartja a Krím annektálása és az Azori-tenger vidékének Mariupol ostromával lezárult elfoglalása után megmaradt ukrán kikötőket (elsősorban Odesszát), ahonnan az élelmiszerexport nagy részét bonyolították.

(MTI)

Az orosz hadsereg Szeverodonyeck 70 százalékát már elfoglalta, az ukrán csapatok egy része a számára előnyösebb, előre előkészített állásokba vonult vissza – közölte a Telegramon Szerhij Gajdaj, a luhanszki régió ukrán kormányzója. Gajdaj szerint Liszicsanszkot könnyebb megvédeni, mert egy dombon fekszik, de az orosz erők tüzérséggel és aknavetőkkel fogják őket támadni, amint teljes ellenőrzésük alá vonják Szeverodonyecket.

A Moszkva-barát Luhanszki Népköztársaság vezetője, Leonyid Pasecsnik az orosz TASZSZ hírügynökségnek azt mondta: a vártnál lassabban haladtak előre az iparvárosban. Állítása szerint meg akarták kímélni a város infrastruktúráját, és óvatosnak kellett lenniük a vegyi üzemek körül. Ehhez képest az ukránok szerint a város lakóépületeinek 60 százaléka megrongálódott, és találat ért egy salétromsavas tartályt, amelyből mérgező gáz került a levegőbe. Az ukránok szerint a tartály egy orosz légicsapás miatt sérült meg, az oroszok szerint viszont az ukrán erők szándékosan rongálták meg azt, hogy a következményeket az oroszokra hárítsák. Jan Egeland, a Norvég Menekültügyi Tanács segélyszervezetének vezetője azt mondta: a városban akár 12 ezer civil is csapdába eshetett a kereszttűzben, az emberek nem jutnak elegendő vízhez, élelmiszerhez, gyógyszerhez és áramhoz. (Reuters)

Az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Szu–25-ös gépet a Donyecki Népköztársaság területén és egy Mi–8-as helikoptert Harkiv közelében, írja az orosz felső vezetésre hivatkozva a TASZSZ állami hírügynökség. Igor Konaszenkov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője azt közölte: a harkivi régióban lévő Málaja Kamisevaka és Kamenka települések felett két ukrán Szmercs rakétát semmisítettek meg. Az oroszok ezen kívül hét ukrán drónt lőttek le a Donyecki Népköztársaságban lévő Gorlovka, Golmovszkij, Jasinovataja és Varvarovka, valamint a harkivi területen lévő Malij Prohodzsa és Novaja Gnilicsa települések közelében, valamint a Herszon régióban lévő Pjatikatka településnél. Az orosz és az ukrán hadi sikerekről szóló hivatalos beszámolók valóságtartalmát általában nem lehet független forrásokból ellenőrizni.

Érdekes és egyben rengeteg ponton vitatható felvetéssel élt az Atlantic magazin hétvégi számában megjelent esszéjében Casey Michel amerikai újságíró:

Ahhoz, hogy Európa és a világ végleg megszabaduljon az orosz imperializmus vissza-visszatérő fenyegetésétől, fel kell végre darabolni magát az Orosz Birodalmat.

Michel a „dekolonizáció” kifejezést használja, arra utalva, hogy a mindenkori orosz vezetés a moszkvai centrumból lényegében a mai napig is gyarmati szemléttel uralkodik a „birodalom” nem orosz etnikumai felett. Michel felidézi, hogy a Szovjetunió felbomlásánál az akkor még Moszkvára óriási befolyással rendelkező Egyesült Államok nem erőltette azt, hogy a szovjet tagköztársaságokon kívül az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságon belüli félautonóm etnikai egységek is maguk dönthessenek sorsukról. Így érintetlenül megmaradt a cári időkből örökölt orosz dominancia az Oroszországgá váló 16 kisebb-nagyobb autonóm köztársaságban, az 5 autonóm területen, a 10 autonóm körzetben, a 6 határterületen és a 49 területen.

Pedig a Karéliától Csuvasföldön át Tatarisztánig rengeteg etnikum nyilvánította ki 1991–1992-ben önállósági törekvéseit. A Moszkva elnyomásának súlyát évszázadok óta nyögő, csaknem négymilliós Tatárföld például 1992-ben népszavazás útján nyilvánította ki függetlenségét, amit azonban Oroszország alkotmányellenesnek minősített, és mára a tatárok autonómiáját is szépen leépítette. Michel szerint jellemző, hogy az orosz centrumterületekhez képest rettentő szegény, csak névleg autonóm, valójában a Kremlhez lojális oligarchák által vezetett területek fiataljait – dagesztániakat, burjátokat, kalmüköket – ugyanúgy aránytalanul nagy számban áldozzák fel az orosz birodalmi vízió oltárán, mint ahogy a Brit Birodalom áldozta fel annak idején az indiaiakat és íreket gyarmati háborúiban.

Michel szerint az Ukrajna elleni invázióval a maga mezítelen valóságában megmutatkozó orosz imperializmus alól a harminc éve befagyott dekolonizációs folyamatok felmelegítésével és felkarolásával lehetne kihúzni a talajt. A szerző úgy érvel, hogy jelenlegi területe és erőforrásai birtokában Oroszország mindig is fenyegetni fogja Európa stabilitását, és az orosz imperializmus újra meg újra háborúkat fog kirobbantani a régióban.

Michel Oroszország feldarabolását nem olyan direkt módon képzeli el, mint ahogy Henry Morgenthau amerikai pénzügyminiszter a második világháború után – az akkor még fiatal államnak számító – Németország feldarabolását vizionálta, hanem következetesen végigvinné „ Oroszország dekolonizációját”, és az országot egy valóban demokratikus föderációvá alakítaná, melyben valódi hatalommal telítődnének a szovjet idők óta üresen kongó autonóm jogkörök.

Németország az IRIS-T légvédelmi rendszert fogja szállítani Ukrajnának, jelentette be Olaf Scholz kancellár, miután Kijev és a német ellenzéki pártok is élesen kritizálták amiatt, hogy késlekedik nehézfegyverekkel támogatni Ukrajnát. Scholz parlamenti beszédében a kritikákra reagálva azt mondta: kormánya az orosz támadás hatására „masszív németországi politikaváltással” válaszolt, amikor úgy döntött, hogy nehézfegyvereket küld egy háborús övezetbe. Németország a háború kezdete óta folyamatosan szállít fegyvereket Ukrajnának. Több mint 15 millió lőszert, 100 ezer gránátot és több mint 5 ezer páncéltörőt juttattak el az orosz invázó kezdete óta Ukrajnának.

A német kormány döntése értelmében most a legmodernebb légvédelmi rendszert szállítják Ukrajnának, amellyel Németország rendelkezik. A német fejlesztésű IRIS-T rövid hatótávolságú, légi közelharc-rakétának létezik földi indítású légvédelmi változata is (IRIS–T SL). A földről függőlegesen indított rakéta GPS alapú navigációs rendszerrel és adatkapcsolattal is rendelkezik, így indul a várható találkozási pont felé. Az útjának végfázisában infravörös képalkotó technológiát alkalmazva közelíti meg a célpontot, amíg a közelébe érve a repesz-romboló töltet meg nem semmisíti azt, írja a Wikipedia. A IRIS-T SL hatótávolsága 40 km és 20 km magasan repülő célokat is támadhat. A nagy manőverezőképességű rakéta különféle verzióit 14 ország hadereje alkalmazza, köztük a Magyar Honvédség is megrendelte a modernizálásra váró Gripen vadászrepülői számára.

Oroszország azt állítja, hogy befejezte a hiperszonikus Cirkon robotrepülőgép tesztelését, és még az év vége előtt telepíti azt az északi flotta egyik új fregattjára. A Reuters jelentése szerint Alekszandr Mojszejev, az Északi Flotta parancsnoka azt mondta: a Golovko admirálisról elnevezett fregatt lesz az első, amelyet felfegyvereznek a Cirkonnal. Vlagyimir Putyin elnök korábban a Cirkont a hangsebesség kilencszeresével haladó, páratlan fegyverrendszerek új generációjának képviselőjeként jellemezte.

A Cirkon átlagsebessége egy korábbi teszten másodpercenként 1,6 kilométer, vagyis óránként 5700 kilométer volt, a csúcssebessége pedig meghaladta az óránkénti 9500 kilométert. Február 24-én az Ukrajna elleni orosz támadás napján Putyin azonnali és a történelemben soha nem látott válasszal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek megpróbálnak beavatkozni a konfliktusba. Néhány nappal korábban egy hadgyakorlaton Kinzsal és Cirkon nevű hiperszonikus rakétákat is indítottak.

Az Egyesült Államok HIMARS-rakétarendszert küld Ukrajnának, hogy nagyobb távolságból tudja támadni az orosz tüzérséget – jelentette be Joe Biden amerikai elnök. Ahogy a fegyver neve – High Mobility Artillery Rocket System – is mutatja, gyorsan mozgatható, kerekes járművekre szerelt kilövőegységekről van szó. A M142 nevű rendszer hat darab 227 mm-es irányított rakétát képes kilőni, amelyeket a személyzet néhány perc alatt gyorsan újra tud tölteni. Az eszköz látszatra hasonlít a második világháborúban alkalmazott Katyusa rakéta-sorozavetőre, illetve annak későbbi változataira, például az oroszok és az ukránok által is alkalmazott Gradra vagy Szmercsre. A különbség azonban az, hogy míg utóbbiak nem alkalmasak pontos célzásra, inkább egy nagyobb területre tudnak csak pusztító tüzet zúdítani, addig a HIMARS GPS-irányítású rakétákat lő ki. Ezek 80 kilométeres távolságból is lehetővé teszik a pontos célzást. A fegyver hatótávolsága körülbelül kétszerese az M777-es ágyúkénak, amelyeket az USA nemrégiben szállított az ukrán erőknek.

Az amerikai hadseregnek Európában is vannak HIMARS egységei, ezen kívül a NATO-szövetséges Lengyelország és Románia is rendszeresítette már a fegyvert a hadseregében. Ha sikerül eljuttatni a HIMARS-okat Ukrajnába, azokat elsősorban a Donbaszban vethetik be, ahol az oroszok jelentős tüzérségi erőt koncentráltak. Ezekkel a rakétákkal az orosz tüzérség hatótávolságán kívülről, védett pozícióból vehetik tűz alá az orosz ütegeket. Egyes elemzők szerint a fegyver akár meg is fordíthatja a háború menetét, mások azonban azt mondják, a HIMARS legfeljebb csak kiegyenlíti a két fél felszereltsége közötti különbséget. A rendszernek van egy 300 kilométer hatótávolságú változata is, amely ATACMS taktikai rakétát képes kilőni. Ilyet szándékosan nem szállít az USA Ukrajnának, Washington ugyanis mindenképpen szeretné elkerülni, hogy az ukrán haderő orosz területet vegyen célba (a Guardian alapján)

Ugyan Harkivból és környékéről sikerült visszaszorítani az orosz csapatokat, a harcoknak nincs vége. Az oroszok Izjum irányába csoportosítják át erőiket, és újabb támadásokra készülnek. Oleh Sinyehubov, Harkiv kormányzója a Telegramon számolt be arról, hogy tüzérségi támadások érték Harkiv, Izjum, Bohodukhiv és Csuhujiv járásokat. A támadásokban hét civil sebesült meg, és négyen haltak meg. Egy nő Zolocsevben, egy 12 éves fiú az izjumi körzetben lévő Ivanivkában halt meg, Sesztakove faluban pedig két ember. A kormányzó azt írja: az ukrán fegyveres erők lelőttek egy orosz Ka-52 „Alligátor” helikoptert. Ezeket az állításokat független forrásból nem lehet ellenőrizni. (Guardian)

Megérkezett az orosz reakció Biden bejelentésére. Moszkva „rendkívül negatívan” értékeli az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatást, mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi állami hírügynökségnek. A miniszterhelyettes arra a hírre reagált, hogy Joe Biden bejelentette: az USA olyan modern rakétarendszert küld az ukrán hadseregnek, amely így jobban tud védekezni az orosz tüzérség támadásai ellen. Biden ugyanakkor leszögezte: olyan nagyobb hatótávolságú rakétákat nem szállítanak, amelyekkel több száz kilométerről Oroszország területét támadhatnák az ukránok.

Rjabkov szerint azonban hiábavalóak azok a kísérletek, amelyek úgy állítják be a döntést, mint ami önkorlátozást tartalmaz az USA részéről. A tény az, mondta az orosz külügyminiszter-helyettes, hogy az Egyesült Államok nyilvánvalóan egy szövetségi rendszer élén céltudatosan fegyverekkel pumpálja a kijevi vezetést.

Az amerikai Institute for the Study of War elemzőintézet május 31-én délután kiadott jelentésében olvashatunk az ukrajnai harcok jelenlegi állásáról:

• Kelet-Ukrajna, Szeverodonyeck – Az orosz hadsereg elsősorban Szeverodonyeck és a Donbasz elfoglalására összpontosít. Szeverodonyeck mellett most a másik cél, hogy Izjumtól délkeletre és Limantól nyugatra előrenyomuljanak Szlovjanszk felé. Mindez azonban sebezhetővé teszi az orosz hadsereget más hadszíntereken, főleg a dél-ukrajnai Herszonnál. Ukrajna emiatt nem is koncentrálta minden erejét Szeveroronyeck védelmére, ami miatt kiritkákat is kapott a vezetés. Mariupollal ellentétben az ukrán hadsereg most inkább lassan feladja a várost, elkerüli a nagyobb veszteségeket. Ukrajnának gazdálkodnia kell a szűkösebb erőforrásaival, és a kritikus terep visszaszerzésére kell összpontosítania, nem pedig olyan területek védelmére, amelyek ellenőrzése nem fogja meghatározni a háború kimenetelét vagy a háború kiújulásának feltételeit, vélik az elemzők.
• Harkiv – Az ukrán ellentámadás és a védelmi műveletek nagyrészt tüzérségi hatótávolságon kívülre szorították az oroszokat Harkivnál, és megállította az orosz előrenyomulást Izjumból. Mindkettő fontosabb eredmény, mint Szeverodonyeck védelme.
• Dél-Ukrajna, Herszon – Ez a terület azért fontos Ukrajnának, mert az oroszok itt a Dnyipro folyó nyugati partján tartják a területet, ami nagyon erős pozíciót jelent egy későbbi, Odessza felé irányuló nyugati invázió megindításához. Ha Ukrajna visszaszerzi Herszont, sokkal jobban meg tudja védeni magát egy jövőbeni orosz támadással szemben.

Ukrajna kedden közölte, hogy Oroszország ellenőrzése alá vonta Szeverodonyeck nagy részét, amely most az orosz invázió elsőszámú célpontjának számít. A Luhanszk tartományban található városban az orosz erők kemény ellenállásába ütköztek. Az oroszok által támogatott luhanszki szakadárok is elismerték, hogy a város elfoglalása a három hónapja tartó háború egyik legnagyobb szárazföldi támadása ellenére is hosszabb időt vesz igénybe, mint remélték.

Az orosz hadsereg jelentős katonai erőt vont össze itt a keleti front más részeiből. Az orosz erők célja az volt, hogy a Szeverodonyeck és Liszicsanszk térségében védekező ukrán erőket bekerítsék és elvágják utánpótlási vonalaikat. Szeverdonyeck elfoglalásának azért van stratégiai jelentősége, mert ha az orosz hadsereg Liszicsanszkba is bevonul, átveheti a teljes ellenőrzést a luhanszki régió felett, amely egyike annak a két keleti tartománynak, amelyre Moszkva a szakadárok nevében igényt tart. A fontosabb Donyeck megyei városok, mint Szlovjanszk és Kramatorszk egyelőre még ukrán kézen vannak.

Szerhij Gaidai, Luhanszk tartományi kormányzója azt mondta: Szeverodonyeckben szinte az összes kritikus infrastruktúra megsemmisült, a lakóingatlanok 60 százaléka pedig javíthatatlanul megrongálódott. A város egyelőre nincs bekerítve, de a folyamatos orosz ágyúzás lehetetlenné tette a segélyszállítmányok bejuttatását és a civilek evakuálását. Az iparvárosba találat ért egy salétromsavas tartályt, ami miatt rózsaszínes, mérgező gáz szállt a levegőben. A civil lakosságot arra figyelmeztették, hogy ne hagyják el a bunkereket. (Reuters).

Az orosz csapatok a kelet-ukrajnai Szlovjanszk elfoglalásával is próbálkoznak, de egyelőre nem sikerült bejutniuk a városba. Az Institute for the Study of War amerikai elemzőintézet keddi jelentése szerint orosz átcsoportosítás zajlott Izjumnál, hogy újra támadást indítsanak Szlovjanszk és Barvinkove ellen, de egyelőre csak kisebb, sikertelen támadásokat hajtottak végre.

Az orosz csapatok egyre közelebb jutnak Szlovjanszkhoz, és a következő hetekben megkísérelhetik megtámadni magát a várost, de az elemzőintézet szerint nem valószínű, hogy döntő előnyhöz jutnak a területen.

Az ukrán-magyar határszakaszon 5496 ember lépett be kedden Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül 3895-en mondták azt, hogy Ukrajnából érkeztek, közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel. Az érkezők közül a rendőrség 237 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Az ukrajnai háború elől kedden 188 ember, köztük 133 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Ukrajnában a háború kezdete óta mintegy 15 ezer háborús bűncselekmény gyanúját felvető esetet jelentettek, és naponta 200-300 új bejelentés érkezik – mondta Irina Venediktova ukrán főügyész újságíróknak Hágában. Eddig mintegy 600 gyanúsítottat azonosítottak és 80 büntetőeljárás indult. A gyanúsítottak listáján szerepelnek „Oroszország katonai, politikai vezetői és propagandaügynökei” is, mondta a főügyész. Oroszország tagadja, hogy szándékosan civileket támadott volna, és katonái háborús bűnökben vettek volna részt. Több esetben éppen Moszkva vádolja háborús bűncselekményekkel Ukrajnát.

Venediktova azt mondta: a 15 ezer feltételezett háborús bűncselekmény közül több ezerre a keleti Donbasz régióban derült fény, ahol heves harcok folynak az orosz és az ukrán csapatok között. A vizsgált háborús bűnök közé nem csak a kínzás, a civilek megölése és a polgári infrastruktúra lerombolása tartozik. Ide sorolják emberek – köztük felnőttek és gyermekek – erőszakos áthelyezését Oroszország különböző részeire.

Az ukrán hatóságok jelenleg nem tudják kivizsgálni ezeket az eseteket az orosz hadsereg által ellenőrzött területeken, az evakuáltakat és a hadifoglyokat azonban kikérdezték. A nyomozásokat Észtország, Lettország és Szlovákia is segíti. A Nemzetközi Büntetőbíróság Ukrajnát „tetthelynek” minősítette, és az eddigi legnagyobb létszámú nyomozócsoportját küldte az országba, hogy segítse a nyomozást. Kedden két orosz katonát 11 és fél évre börtönre ítéltek Ukrajnában, mert civil területeket lőttek. Az első orosz katonát, Vagyim Sisimarin őrmestert, akit Ukrajnában állítottak bíróság elé, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, mert agyonlőtt egy fegyvertelen ukrán civilt. (BBC)

Az Egyesült Államok korszerűbb rakétarendszereket fog küldeni Ukrajnának, hogy az megvédhesse magát – jelentette be Joe Biden. Az amerikai elnök korábban azt mondta: olyan fegyvereket nem küldenek, amelyekkel Ukrajna nagy távolságból el tudja érni Oroszország területét. Az USA olyan rakétarendszerekkel segíti Ukrajnát, amelyekkel hangsúlyozottan Ukrajna területén tudnak nagyobb távolságból pontosabban csapásokat mérni az orosz erőkre. Biden azt mondta: ezek a fegyverszállítmányok megerősítenék Kijev tárgyalási pozícióját Oroszországgal szemben, és valószínűbbé tennék a diplomáciai megoldást.

A múlt hónapban az ukrán hadsereg főparancsnoka azt mondta, hogy a HIMARS-egységek (High Mobility Artillery Rocket System) beszerzése kulcsfontosságú lenne az orosz rakétatámadások elhárítására. Ezek könnyű rakétatüzérségi eszközök, amelyeket járművekre szerelve lehet szállítani. A HIMARS precíziós irányítású rakétákat használ, amelyek hatótávolsága körülbelül 80 kilométer. Az Egyesült Államok arra számít, hogy Ukrajna a fegyvereket a keleti Donbasz régióban fogja bevetni, ahol a legintenzívebbek a harcok, és ahol az ukrán városokat célzó orosz tüzérségi egységek és erők ellen lehet csapást mérni velük. (BBC)

Az ukrán erők előrelépést értek el Herszon és Harkiv térségében, és visszatartják az orosz erőket Zaporizzsjában – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti beszédében.

Dicsérte az ukrán katonákat, akik szerinte elképesztő bátorságról tesznek tanúbizonyságot, méghozzá úgy, hogy „Oroszország jelentős erő- és fegyverzeti fölényben van” – mondta. Üdvözölte az EU új szankciócsomagját. „Hálás vagyok mindenkinek, hogy sikerült létrehozni ezt a megállapodást”.

Szerinte ez Oroszországot a világgazdaság perifériáján hagyja, így pedig vereséget fognak szenvedni. Több tízmilliárd dollár bevételtől esik így el Oroszország, ezt a pénzt az ukrán elnök szerint a háborút kirobbantó fél nem tudja majd a „terrorizmus finanszírozására” fordítani. (CNN, BBC)

A háború 97. napjának hírei itt olvashatók>>>>