Az oroszok közelednek Szeverodonyeck központja felé, hadgyakorlatra készül Belarusz

2022. május 31. – 06:26

frissítve

Az oroszok közelednek Szeverodonyeck központja felé, hadgyakorlatra készül Belarusz
Evakuációs konvoj halad egy felrobbantott híd mellett Harkivban – Fotó: Ivan Alvarado / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Hosszas huzavona után megszületett a megállapodás az Oroszország elleni hatodik uniós szankciós csomagról és benne az olajembargóról, amely miatt a magyar kormány vétóval fenyegetett. A tagállamok vezetői végül elfogadták a magyar feltételeket, Orbán Viktor miniszterelnök sikerként könyvelte el a döntést, de az EU is örül, hogy megszületett – az ukránok szerint azonban túl lassan és túl későn jött, és túl kevés.
  • A keleti fronton továbbra is intenzív harcok folynak, Szeverodonyeck ostroma lassabban halad, mint az oroszok remélték, de a város fele állításuk szerint már így is a kezükön van, és egyre beljebb nyomulnak.
  • Délen továbbra is ellentámadásban vannak az ukránok, és bár újabb területeket nem tudtak visszaszerezni, Herszonnál sikerrel zavarják az orosz műveleteket.
  • Ukrajna szerint nagy hatótávolságú amerikai fegyverek nélkül valószínűtlen, hogy legyőzhetik az orosz csapatokat. Ezt arra reagálva mondta egy elnöki tanácsadó, hogy hétfőn Joe Biden amerikai elnök azt mondta, nem adnak Ukrajnának olyan fegyvert, amellyel elérhetné Oroszország területét.
  • Az elfoglalt területeken már orosz mobil- és internethálózatot használnak, Mariupolból elindult az első teherhajó Oroszországba, Herszonból a búzát szállítják el az oroszok.
  • Újabb két orosz katonát ítéltek el háborús bűnök miatt.
  • Belarusz hadgyakorlatokra készül az ukrán határnál.
  • 2019 óta először van ukrajnai nagykövete az Egyesült Államoknak.

Az ukrán erők előrelépést értek el Herszon és Harkiv térségében, és visszatartják az orosz erőket Zaporizzsjában – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti beszédében.

Dicsérte az ukrán katonákat, akik szerinte elképesztő bátorságról tesznek tanúbizonyságot, méghozzá úgy, hogy „Oroszország jelentős erő- és fegyverzeti fölényben van” – mondta. Üdvözölte az EU új szankciócsomagját. „Hálás vagyok mindenkinek, hogy sikerült létrehozni ezt a megállapodást”.

Szerinte ez Oroszországot a világgazdaság perifériáján hagyja, így pedig vereséget fognak szenvedni. Több tízmilliárd dollár bevételtől esik így el Oroszország, ezt a pénzt az ukrán elnök szerint a háborút kirobbantó fél nem tudja majd a „terrorizmus finanszírozására” fordítani.

(CNN, BBC)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Washingtonba utazik, írja a CNN.

Stoltenberg a hírek szerint egészen péntekig marad, és várhatóan találkozik több magas beosztású amerikai politikussal, köztük Antony Blinkennel, Lloyd Austinnal és Jake Sullivannel is. Ezen kívül beszédet mond a John Hopkins Egyetemen is.

Mindeközben az Egyesült Államok 23 ezer ukrán menekült befogadását tette lehetővé egy új programnak köszönhetően. A papírmunkát meggyorsították, de még mindig szükséges legalább egy amerikai állampolgár ahhoz, hogy az illető megkapja a bevándorlási engedélyt. Ez az állampolgár viszont lehet valamilyen civil szervezet is.

A belépéshez nagyon alaposan átvizsgálják a menekülteket, és kell, hogy legyen Covid elleni oltásuk is. Ha nincs, akkor vállalniuk kell, hogy beoltják őket.

Eddig 42 ezer bevándorlási kérelem érkezett az Egyesült Államokba, és több mint 5800-an kaptak menekültstátuszt Ukrajnából. A Biden-adminisztráció egyébként 100 ezer ukrán menekült befogadását vállalta.

Nincs biztonságos fizikai alternatívája az orosz olajszállítmányoknak, nemcsak az idei év végéig, de a belátható jövőben sem

– ezt Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár nyilatkozta a CNN-nek. Kovács kitért arra is, hogy ez a probléma a tengerparttal nem rendelkező országokat érinti leginkább. Kovács többek között Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát és Bulgáriát sorolta fel példaként, bár utóbbinak egyébként van tengerpartja.

Kovács arról is beszélt, hogy a probléma nem újkeletű, nem az elmúlt évek politikájának a kérdése, hanem 30 éves hagyaték, és az elmúlt 12 évben igyekeztek enyhíteni az egyoldalú energiafüggőséget, de messze vannak attól, hogy ki tudjanak alakítani biztonságos alternatív forrásokat, csővezetékeket Európa, illetve a világ más térségeiből az energiaigények fedezésére. Hogy pontosan mit tett és mit nem tett a magyar kormány ez ügyben, azzal ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.

Szankciókat vet ki több orosz bankra és alapkezelő cégre Kanada, írja az AFP. A hírt Mélanie Joly külögyminiszter jelentette be, miszerint kifejezetten olyan személyeket, cégeket és intézményeket érintenek a szankciók, amelyek Vlagyimir Putyinhoz közeli oligarchákhoz köthető, mint például a Russian Agricultural Bank vagy Investtradebank.

A listán rajta van Putyin állítólagos barátnője, az egykori tornász Alina Kabajeva, illetve több orosz hivatalnok is. A szankciók részeként a listán szereplők vagyonát befagyasztják és kitiltják őket Kanadából.

A német Scorpions zenekar egyértelműen legnagyobb slágere a Wind of Change, amit valószínűleg Magyarországon is rengetegen ismernek. A dalban rengeteg orosz utalás halható azért, mert az ihlette, amikor az együttes a '80-as években ellátogatott a Szovjetunióba.

A zenekar éppen világkörüli turnén van (hétfőn éppen Budapesten léptek fel), és úgy döntöttek, hogy az Ukrajnát érő orosz katonai agresszió hatására megváltoztatják a dal szövegét, például azt a részt, ahol szentimentálisan énekelnek a moszkvai hétköznapokról.

I follow the Moskva / Down to Gorky Park … Let your balalaika sing’

Ezt a sort az új verzióban enyhén átírták, és most már az áll benne, hogy

Now listen to my heart / It says Ukrainia / Waiting for the wind to change.”

Ez azért is nagy szó a zenekartól, mert a dal némileg a nem hivatalos himnusza lett a hidegháború végének és annak a változásnak, ami a Szovjetunió felbomlása után ment végbe Oroszországban.

Ahogy a Guardian is megjegyzi, a legendák szerint a dalt maga a CIA írta kifejezetten propagandacéllal, de erre azután sem sikerült semmi bizonyítékot találni, hogy oknyomozó újságírók is foglalkoztak az üggyel. Az is érdekesség, hogy a zenekar énekese jó kapcsolatot ápol az éppen az oroszbarátsága miatt támadott egykori német kancellárral, Gerhard Schröderrel, akinek az ötödik esküvőjén is részt vett négy évvel ezelőtt. Klaus Meine frontember korábban el is mondta, hogy régóta nem beszélt Schröderrel és neki is nehéz felfognia, a volt politikus miért áll ennyire enyhén az orosz agresszióhoz.

Szerhij Gaidai helyi kormányzó jelentette be, hogy az oroszok által folyamatosan támadott Szeverodonyeckben az egyik rakéta eltalált egy salétromsavas tartály, emiatt azt kéri a helyiektől, hogy ne hagyják el az óvóhelyeiket, mert mérgező gázok vannak a levegőben.

Gaidai képeket is csaltolt, amelyeken azt látni, hogy rózsaszínes füstfelhő gomolyog a város bizonyos pontján. Azt is tanácsolja, hogy a helyiek hordjanak gázmaszkot a mérgező füst miatt.

Az ENSZ emberjogi irodája szerint összesen 4113 civilt gyilkoltak meg az oroszok Ukrajnában, köztük 264 gyereket. Nagyjából 5000-en sérültek meg, a legtöbben a légitámadásoknak köszönhetően.

Az áldozatok nagyjából fele a leginkább katonai nyomás alatt álló Donyeck és Luhanszk térségben esett áldozatul. A szervezet egyébként arra is figyelmeztet, hogy a most közölt számok valószínűleg nagyobbak a valóságban.

Az ukrán kormány saját adatai szerint csak Mariupolban 22 ezren haltak meg az orosz agresszió miatt.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter jelentette be, hogy az ENSZ vezetésével igyekeznek biztosítani a tengeri utakat, hogy mindenhova eljussanak biztonságban az ételszállítmányok. Az oroszok ugyanis blokkolják a tengeri szállítmányokat azzal, hogy átvették az irányítást bizonyos kikötőkben.

Hogy a helyzet mennyire súlyos, az jelzi igazán jól, hogy épp nemrég nyilatkozott arról az Afrikai Unió nevében Szenegál miniszterelnöke, hogy az ukrán kikötők elfoglalásával élelmezési katasztrófa jöhet létre Afrikában, hiszen a legtöbb ország Ukrajnából és Oroszországból importálja a gabonát. (Guardian)

Alekszej Navalnij a leghangosabb kritikusa Vlagyimir Putyinnak, éppen ezért ül orosz börtönben 2021 óta. Navalnijt még Németországban mérgezték meg – állítása szerint Putyin ügynökei –, majd miután hazatért, azonnal letartóztatták. Most Twitteren jelentette be, hogy egy új ügyben vádolták meg, és emiatt akár 15 év börtönt is kaphat.

A bejegyzésben többek között azt is írja, hogy mindössze 8 nap telt, hogy hivatalosan is megkezdte a 9 éves börtönbüntetését, egy nyomozó lement a cellájába, és közölte vele, egy másik ügyben is eljárást indítanak ellene, amiért akár 15 évet is kaphat.

Az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón azt mondta, Európa „új erőre kap” az Oroszországgal szembeni szankciók legújabb köre után. Ursula von der Leyen azután beszélt erről, miután az EU újabb tilalmat rendelt el az Oroszországból származó kőolajimportra.

„A szolidaritás és az együttműködés áll a középpontjában minden olyan sikeres stratégiának, amelynek célja, hogy Oroszországgal szemben fellépjünk” – mondta.

(Skynews)

A csernobili atomerőmű erősen sugárszennyezett zónájának akna- és lőszermentesítéséhez nyújtanak segítséget képzéssel és eszközökkel magyar tűzszerészek – közölte a Készenléti Rendőrség a police.hu oldalon kedden.

Azt írták: a csernobili atomerőmű környékéről kivonuló orosz csapatok több helyen aknákat és robbanócsapdákat, valamint nagy mennyiségű lőszert, illetve robbanóeszközt hagytak maguk után. Ezért elkerülhetetlenné vált a terület akna- és lőszermentesítése, azonban a megbolygatott radioaktív porral szennyezett talaj miatt ez különleges feladatot jelent a szakembereknek.

Az Európai Bizottság Belbiztonsági és Migrációs Főigazgatósága kereste meg a Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálat által működtetett Közép-európai CBRN-E Kiképző Központot, hogy osszák meg ismereteiket az ukrán rendőrség tűzszerészeivel. Emellett az ukrán rendőrség kérésére a magyar tűzszerészek a Bombaadat Központok Nemzetközi Munkacsoportjának tagjaként is technikai támogatást nyújtanak.

A tájékoztatás szerint a belügyminiszter az országos rendőrfőkapitány javaslatával egyetértve feladatként határozta meg a képzési támogatás nyújtását, humanitárius segítségnyújtás részeként védőeszközök és sugárfelderítésre alkalmas berendezések biztosítását, valamint a más tagországok által technikai támogatásként felajánlott segélyek koordinálását, és azok eljuttatását az ukrán rendőrség tűzszerészeinek.

A csernobili zónába induló első segélyszállítmányt múlt héten adták át a beregsurányi közúti határátkelőhelyen.

Finnországnak és Svédországnak törvényt kell módosítania, hogy eleget tegyen Törökország követeléseinek, és csatlakozhasson a NATO-hoz – mondta ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedden.

Törökország elvárja Finnországtól és Svédországtól, hogy hagyjon fel a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és más, terrorizmussal vádolt csoportok támogatásával, hogy ezek a szervezetek ne tarthassanak semmilyen rendezvényt a területükön. Ankara azt kéri Helsinkitől és Stockholmtól, hogy adja ki a terrorizmussal vádolt személyeket a török hatóságoknak, támogassa Ankara katonai és terrorellenes műveleteit, és függessze fel a vele szembeni fegyverembargót.

A török külügyminiszter elmondta: átadta a követelések listáját a Törökországba látogató finn és svéd küldöttségnek, és Ankara választ vár. A finnek és a svédek is igyekeznek tárgyalásos úton elsimítani a feszültséget. Több NATO-tagország jelezte: biztos benne, hogy sikerül megoldást találni Törökország aggályaira.

(MTI)

Pavlo Kirilenko, Donbasz régió ukrán ellenőrzés alatt álló részének kormányzója kedden a Telegramon közzétett videójában azt mondta, hogy az orosz erők „alattomos módon” csapást mértek az éjszaka folyamán a Donyecki területen fekvő Szlavjanszk egyik lakónegyedére.

„A donyecki régió egész területe most csatatérré vált. Minden civil, aki a régióban marad, célpont az oroszok számára. Minden ilyen csapás kegyetlen emlékeztető arra, hogy a donyecki régióban most már nincsenek biztonságos helyek. Evakuálni! Az evakuálás életeket ment!”

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a jövő héten, június 8-án katonai delegációval Törökországba látogat. A CNN szerint Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter kedden az Anadolu hírügynökségnek nyilatkozva most elmondta, hogy a megbeszélések témái között szerepel az élelmiszert szállító hajók humanitárius folyosója is.

Lavrov keddi bahreini látogatása során azt mondta, hogy „a Nyugaton és Kijeven múlik az ukrajnai konfliktus által gerjesztett, egyre súlyosbodó élelmiszerválság megoldása”.

Az AFP szerint Lavrov kedden újságíróknak azt mondta, hogy a Nyugat „sok mesterséges problémát okozott azzal, hogy lezárta kikötőit az orosz hajók előtt, megszakítva a logisztikai és pénzügyi láncokat”.

Egy magas rangú oroszországi politikus azt javasolja, hogy Ukrajnában rabolják el egy NATO-ország honvédelmi miniszterét, és szállítsák Moszkvába kihallgatásra. Oleg Morozov az orosz Rosszija-1 állami televíziónak adott interjújában azt mondta, hogy az elrabolt minisztert Oroszországba kellene szállítani és kihallgatni arról, hogy a Nyugat milyen „parancsokat” adott Kijevnek.

Oleg Morozov az Egységes Oroszország párt tagja, először 1993-ban választották be az orosz parlamentbe. Szerinte a nyugati fegyverek Ukrajnának történő szállítása közvetlen fenyegetést jelent Oroszországra nézve, és arra kényszerítheti Moszkvát, hogy vizsgálja felül katonai céljait.

A műsorban azt mondta, el tudná képzelni a közeljövőben, hogy ha valamelyik NATO-ország hadügyminisztere Kijevbe megy, hogy tárgyaljon Zelenszkij ukrán elnökkel, elrabolnák, és valahol Moszkvában ébredne fel.

„És aztán tisztáznánk, hogy ki milyen parancsot adott mire, ki miért felelős pontosan” – válaszolta Morozov. Szerinte most új szabályok vannak a világban. Az összes, Kijevben gyülekező hadügyminiszter gondoljon egy kicsit arra, milyen lenne Moszkvában ébredni.”

(Skynews)

Az orosz állami televízió olyan felvételeket sugárzott, amelyeken állítólag szeparatista katonák láthatóak Szeverodonyeck városában, a legnagyobb, még Ukrajna által tartott donbaszi városban, írta a Guardian.

Szemtanúk szerint az orosz tankok és csapatok megkezdték az előrenyomulást a város központja felé, miközben a tüzérségi sortüzek tönkretették a kritikus infrastruktúrát, és az épületek 90 százalékát megrongálták.

A Guardian nem tudta ellenőrizni a felvételek dátumát vagy helyszínét.

Az orosz haditengerészet biztosítja az áthaladást a tengeri ukrán gabonaszállítmányoknak a Földközi-tengerre, ha az ukránok eltávolítják az aknákat a part menti vizekből – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a bahreini látogatása során tartott sajtótájékoztatón.

Ez azért lenne fontos fejlemény, mert Ukrajna kulcsszerepet játszik a globális élelmezési rendszerben, a háború kitörése óta azonban nemcsak maga a gabonatermesztés, de a már learatott gabona szállítása is jelentős akadályokba ütközik, ami világszerte érezteti a hatását. A háború globális élelmiszer-ellátására gyakorolt hatásairól ebben a cikkben írtunk részletesen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt pénteken azt mondta, hogy 22 millió tonna ukrán gabona akadt fent a fekete- és az azovi-tengeri szállítási útvonalakat elzáró orosz tengeri blokádon, ami Ukrajna teljes gabonaexportjának közel fele. Ezt Oroszoroszág rendre tagadta. Hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek, hogy Oroszország kész megkönnyíteni az ukrán gabona exportját.

(CNN)

Bulgária 2024 végéig mentesül az Európai Unió Oroszország elleni hatodik szankciós csomagjának részeként elfogadott olajembargó alól – mondta Brüsszelben újságíróknak Kiril Petkov bolgár miniszterelnök, aki néhány napon belül ígért részleteket.

Petkvov azt mondta, ez az átmeneti mentesség időt ad arra, hogy átállítsák az olajfinomítóikat másfajta olaj feldolgozására. Hozzátette, hogy örül az új szankciócsomag elfogadásának, illetve hogy ennek hatására meg tudják állítani az olajért cserébe Oroszországba folyó pénzt.

Kiril Petkov válaszol az újságíróknak az uniós vezetők rendkívüli ülésén Brüsszelben- Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP
Kiril Petkov válaszol az újságíróknak az uniós vezetők rendkívüli ülésén Brüsszelben- Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP

Az olajembargót is magában foglaló szankciós csomagról hétfő éjjel állapodtak meg a tagállamok vezetői, miután engedményekkel sikerült meggyőzni a vétóval fenyegető Orbán Viktor miniszterelnököt is. A kompromisszumos megoldás értelmében csak a tankerhajókon érkező orosz olajra vetnek ki behozatali tilalmat, a csővezetéken keresztül érkező kőolaj mentesül az importtilalom alól. Ez azért volt fontos Magyarország, valamint a kisebb elánnal tiltakozó, de a teljes embargóban szintén ellenérdekelt Szlovákia és Csehország számára, mert ezekbe az országokba az orosz olaj elsősorban a szovjet idők óta működő Barátság kőolajvezetéken érkezik.

Bulgária mentességéről eddig nem szóltak a hírek, de a megállapodás részletei még nem is ismertek, így a következő napokban több újdonság is kiderülhet még.

A kompromisszumok ellenére az EU szerint az importtilalom az Európai Unióba érkező orosz import kétharmadát érinti, amely arány az év végére 90 százalékra nőhet. Ez az uniós vezetők szerint jelentősen csökkenti az ukrajnai háborúra fordítható összeget Vlagyimir Putyin orosz elnök számára. A hatodik csomag emellett számos kevésbé látványos, de fontos pénzügyi korlátozást is tartalmaz, amelyek az Európán kívüli világban is megnehezíthetik az orosz olaj importját. Így aztán minden kérdőjel ellenére ez az eddigi legkeményebb lépés az EU részéről – írtuk keddi elemzésünkben.

(CNN)

A mariupoli Azovsztal acélműben az ukrán erők kapitulálása után az orosz hadsereg egy 152 ukrán katona holttestét rejtő izotermikus furgont talált, amelyben a tűzszerészek négy aknát fedeztek fel – állította Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a robbanóanyag elegendő lett volna ahhoz, hogy a járműben maradt összes holttestet megsemmisítse. Konasenkov az Azovsztalban őrizetbe vett hadifoglyok vallomására hivatkozva azt állította, hogy a halottakat Kijevből kapott parancsra aknázták alá az üzemképtelen hűtőrendszerű furgonban.

Emlékeztetett rá, hogy az Azov alakulat tagjai a megadást megelőzően nyilvánosan a halottak elszállítását és átadását kérték a hozzátartozóknak Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől, amire nem érkezett válasz. A szóvivő szerint a „provokáció” célja az volt, hogy Oroszországot vádolhassák meg a holttestek szándékos megsemmisítésével, valamint kísérlet az ukrán vezetés reputációjának megmentésére. Ígéretet tett rá, hogy a holttesteket ki fogják adni Ukrajna képviselőinek.

Az oroszok állításait más forrásból nem erősítették meg, egyelőre az ukrán fél sem reagált a vádakra.

(MTI)

Nyilas Gergely és Huszti István kollégánk a háború kitörése előtti feszült hetekből és a harcok kezdete óta is számos helyszíni riportban: cikkben, fotón, videón mutatta be testközelből az ukrajnai történéseket, a háború rombolását és a helyiek mindennapinak semmiképp sem nevezhető mindennapjait.

Most ismét Ukrajnában vannak, ezúttal az északkelet-ukrajnai Harkivba utaztak, hogy megmutathassák a Telex olvasóinak, mi a helyzet Ukrajna második legnagyobb városában, amely a háború első időszakában az egyik legintenzívebb orosz támadássorozatot állta ki, majd az ukrán erők ellentámadása után fellélegezhetett, de két hét szünet után a napokban újra lőni kezdték.

Kollégáinkkal Munk Veronika fog élő videós kapcsolásban beszélgetni kedd este 20 órától a Telex Facebook-oldalán, tartsanak velünk!

„Ha engem kérdeznek, azt mondanám, hogy túl lassú, messze túl későn, és határozottan nem elég”

– mondta Ihor Zsovkva, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője a nagy nehezen, hosszú huzavona után elfogadott, hatodik uniós szankciócsomagról, amelynek a legfontosabb része az orosz olajembargó.

A hétfő hajnalban elfogadott szankciós csomag azért volt különösen nehéz szülés az EU-nak, mert a magyar kormány vétóval fenyegetve kért engedményeket alóla. Ezeket végül megkapta, így némileg felvizezve, de elfogadták a csomagot, amely így is az eddigi legjelentősebb uniós gazdasági válaszlépés Oroszország ellen. Itt olvashatják friss elemzésünket a várható hatásairól.

Zsovkva szerint a nyugatról érkező fegyverszállítmányok tempójával sincsenek megelégedve:

„Ha elégedettek lennénk, azonnal megkezdtük volna Mariupol felszabadítását, és kidobtuk volna az orosz erőket Donbászból”.

(Guardian)

Egy ukrán bíróság 11,5 év börtönre ítélt két fogságba esett orosz katonát, amiért részt vettek egy kelet-ukrajnai város lebombázásában.

Mindkét háborús bűnösnek ítélt katona, Alekszandr Bobikin és Alekszandr Ivanov is bűnösnek vallotta magát a múlt héten: elismerték, hogy egy tüzérségi egység tagjaként, az oroszországi Belgorod régióból lőtték a Harkiv környéki célpontokat. Az ügyészek szerint a lövések megsemmisítettek egy oktatási intézményt Derhacsi városában.

Ezzel ez a második eset, amelyben a jelenleg is zajló háborúban elkövetett bűnök miatt ítélnek el orosz katonát. Az első Vagyim Sziszimarin volt, aki május 23-án kapott életfogytiglani börtönbüntetést, mert agyonlőtt egy fegyvertelen ukrán civilt, ő is bűnösnek vallotta magát.

(Guardian)

Vlagyimirovics Bobikin és Alekszander Alekszejevics Ivanov perük meghallgatásán az északkelet-ukrajnai Kotelva város bíróságán 2022. május 26-án – Fotó: Bernat Armangue / AP / MTI
Vlagyimirovics Bobikin és Alekszander Alekszejevics Ivanov perük meghallgatásán az északkelet-ukrajnai Kotelva város bíróságán 2022. május 26-án – Fotó: Bernat Armangue / AP / MTI

Az Oroszország által Ukrajnában indított „különleges hadművelet” véget ért, és kezdetét vette a harmadik világháború – mondta a Rosszija 1 nevű orosz állami tévécsatorna egyik műsorvezetője, Olga Szkabejeva.

„Lehet, hogy eljött az ideje annak, hogy talán beismerjük, hogy Oroszország ukrajnai különleges művelete véget ért. Abban az értelemben, hogy egy valódi háború kezdődött. Mi több, ez a harmadik világháború. Kénytelenek vagyunk demilitarizálni nemcsak Ukrajnát, hanem az egész NATO-t”

– mondta.

Az orosz állami tévék műsoraiban rendre felbukkannak ilyen jellegű megnyilvánulások, áprilisban például mi is megemlékeztünk arról, amikor sátánista nyugati összeesküvéssel magyarázták a kramatorszki vasútállomás rakétázását, de olykor a sztálinizmust is visszasírják, vagy teret adnak annak, hogy egy filmrendező sterilizációval fenyegeti a háborút ellenzőket. Ennél néhány fokkal visszafogottabb a nemzetközi közönségnek szánt állami tévécsatorna, az RT, de azért furcsaság ott is akad bőven: márciusban egy egész napon át követtük az angol nyelvű adást, hogy bemutassuk, milyen képet sugároz magáról külföldre a Kreml.

(Sky News)

Augusztus 31-ig díjmentesen utazhatnak az Ukrajnából érkező menekültek a fővárosi közösségi közlekedési járatokon – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

Ez alól kivétel a 100E autóbusz, a sikló, a nosztalgiajáratok és a hajó, de az ingyenesség vonatkozik a HÉV és a környéki kék buszok Budapesten belüli szakaszára is. A díjmentes utazáshoz rendelkezni kell az alábbi dokumentumok egyikével:

  • ukrán útlevél,
  • ukrán személyi igazolvány,
  • ukrán tartózkodási engedély,
  • magyar hatóság által kiadott olyan tartózkodási engedély, amelyben ukrán állampolgárság van bejegyezve,
  • diákok esetében, ha nem rendelkeznek a fenti okmányokkal, akkor ukrán diákigazolványra van szükség, illetve
  • bármely egyéb okirat is elfogadható, amelyből ukrán állampolgárság vagy legalább ukrajnai lakcím megállapítható.

A kettős állampolgárokra, akiknek az egyik állampolgárságuk a magyar, de magyar állampolgárságukat igazoló okmányuk mellé nem tudnak ukrán állampolgárságot vagy ukrán lakcímet igazoló okmányt ellenőrzésre felmutatni, a kedvezmény nem vonatkozik.

(MTI)

Az oroszok által elfoglalt és ellenőrzött Herszon és Zaporizzsja dél-ukrajnai régiói orosz mobilhálózatra és internetre álltak át – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek Oleg Krujcskov, az oroszok által 2014-ben annektált Krím kormányának tanácsadója.

„Egy újabb kijevi terrortámadás miatt megszakadt a kommunikáció Herszon és Zaporizzsja régiójában. Oroszország elébe ment a dolgoknak. A felszabadított területeken már kizárólag orosz internet és kommunikáció van. Valójában ez az ukrán propaganda vége, ledőltek Zelenszkij hazugságtornyai”

– mondta Krujcskov, hozzátéve, hogy már árulják az érintett területeken az orosz mobilszolgáltatók SIM-kártyáit.

(Guardian)

Valgyimir Putyin beszél egy orosz tévécsatornán, amit óriáskivetítőn néznek a helyiek Mariupol egyik segélyosztó pontján – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters
Valgyimir Putyin beszél egy orosz tévécsatornán, amit óriáskivetítőn néznek a helyiek Mariupol egyik segélyosztó pontján – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Kiadta szokásos napi hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium az orosz–ukrán háború fejleményeiről. A főbb megállapítások:

  • Liman néhány nappal ezelőtti elfoglalásával Oroszország támogatja azt a jelenlegi legfőbb törekvését, azaz Szeverodonyeck bekerítését és a Luhanszki területen lévő ukrán erők körbezárását.
  • Szeverodonyecknél folytatódnak a bombázások, miközben a városban feltehetően utcai harcok folynak. (Korábban a régió és a város ukrán vezetői is elismerték, hogy az oroszok egyre beljebb nyomulnak a városba, orosz közlés szerint már az egyharmadát bevették.)
  • Az orosz támadás lassan halad a régióban, de a megszerzett területeken sikeresen tartják.
  • Az ukrán erők által tartott, orosz csapatok által körülölelt területekre vezető útvonalak továbbra is ukrán irányítás alatt állnak.
  • Azzal, hogy az oroszok viszonylag kis területre összpontosították a csapataikat és a tűzerejüket a keleti fronton, nagyobb helyi sikereket értek el a harcokban, mint a háború korábbi szakaszában. Ez azonban azt is jelenti, hogy kockázatot kell vállalniuk más elfoglalt területeken.
  • Oroszország politikai célja valószínűleg a teljes (azaz a szakadárállamokon túlnyúló) Donyecki és a Luhanszki terület elfoglalása. Ennek eléréséhez azonban Szeverodonyeck bevétele mellett további, kihívást jelentő célokat is sikerrel kell vennie. Ezek közé tartozik a kulcsfontosságú Kramatorszk városának bevétele, illetve a Dnyipro és Donyeck közötti M04-es főút ellenőrzésének megszerzése.

Fémet szállító teherhajó indult el a délkelet-ukrajnai Mariupol kikötőjéből, ez az első szállítmány azóta, hogy a szinte földig rombolt város orosz irányítás alá került.

A Reuters szerint a kikötő egy szóvivője a múlt héten azt mondta, a hajó 2700 tonna fémet fog az oroszországi Rosztov-na-Donuba szállítani az elfoglalt iparvárosból. Ukrajna szerint ez a fosztogatással egyenlő.

Oroszország láthatóan igyekszik kihasználni a „nácitlanítás” gazdasági hozadékait: hétfőn arról érkezett hír, hogy már Oroszországba küldik a gabonát a szintén elfoglalt dél-ukrajnai város, Herszon környékéről.

(Guardian)

Az orosz csapatok lassan elérik a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck központját – mondta a Luhanszki terület kormányzója. Szerhij Hajdaj szerint a város védőit nem fenyegeti a bekerítés veszélye, mert vissza tudnak vonulni Liszicsanszk felé.

Az elmúlt napokban az orosz műveletek fókuszába került, békeidőben százezres városban a polgármester, Olekszandr Sztriuk szerint 12-13 ezer civil maradt, akik pincékben és bunkerekben vészelik át az orosz rakétatámadásokat.

(Sky News)

Hétfő éjjel hosszas huzavona után megszületett a megállapodás az orosz olaj embargóját is magában foglaló hatodik uniós szankciós csomagról Oroszország ellen. A döntést a maga módján Orbán Viktor miniszterelnök is üdvözölte (mert teljesültek a magyar feltételek), és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök is örömét fejezte ki (mert egyáltalán megszületett a döntés).

Ez utóbbira reagált a Twitteren Mihail Uljanov, aki a bécsi székhelyű nemzetközi szervezetekben képviseli Oroszországot: „Ahogy [Von der Leyen] tegnap helyesen mondta, Oroszország találni fog más importőröket. Figyelemre méltó, hogy most ellentmond saját tegnapi kijelentésének. A gondolkodásmód nagyon gyors változása azt jelzi, hogy az EU nincs jó állapotban” – írta.

Nem teljesen világos, hogy Uljanov pontosan milyen ellentmondásra gondolt, hiszen a bejegyzésben, amelyre reagált, Von der Leyen mindössze annyit állított, hogy az embargó „az év végéig gyakorlatilag mintegy 90 százalékkal fogja csökkenteni az Oroszországból az EU-ba irányuló olajimportot”.

(Guardian)

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlése szerint az ukrán-magyar határszakaszon 4954 ember lépett be hétfőn Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4450-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.

A beléptetettek közül a rendőrség 243 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Az ukrajnai háború elől hétfőn 82 ember, köztük 28 gyerek érkezett Budapestre vonattal.

(MTI)

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!