Az oroszok közelednek Szeverodonyeck központja felé, hadgyakorlatra készül Belarusz

Megérkezett Kijevbe Bridget Brink, az Egyesült Államok új ukrajnai nagykövete, így 2019 óta először van misszióvezetője Washingtonnak Ukrajnában. Brink hétfőn a Twitteren jelentette be, hogy az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén tartózkodik. „Elsődleges prioritásunk, hogy segítsünk Ukrajnának megvédeni magát” – írta.

Az Egyesült Államok utolsó ukrajnai nagykövete Marie Jovanovics volt, akit Donald Trump akkori amerikai elnök 2019-ben menesztett a pozíciójából. Jovanovics később kulcsszereplővé vált Trump első alkotmányos felelősségrevonási eljárása (impeachement) során. Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete előtt az Egyesült Államok kijevi nagykövetségét Kristina Kvien ügyvivő vezette.

Brinket – akit Biden áprilisban jelölt a posztra – az amerikai törvényhozás egyhangú szavazással erősítette meg a pozíciójában. Az amerikai külügyminisztérium karrierdiplomatája 2019-ben, még Trump elnöksége idején lett nagykövet Pozsonyban, előtte 2015 és 2018 között a külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára volt, 2014 és 2015 között pedig az üzbegisztáni Taskentben volt diplomata.

Az Egyesült Államok februárban függesztette fel kijevi nagykövetségének működését, miután Oroszország átfogó támadása elkezdődött. A feladataik ellátását kezdetben Kijevből az ország nyugati részén található Lvivbe helyezték át, majd Lengyelországba költöztették a nagykövetséget. A hónap elején több amerikai diplomata érkezett Kijevbe, ami már annak a jele volt, hogy az Egyesült Államok arra készül, újraindítja az ukrán fővárosban található nagykövetsége működését – ez két hete meg is történt, május 18-án felvonták az amerikai zászlót a nagykövetségen.

(MTI)

Az Institute for the Study of War amerikai agytröszt legutóbbi összefoglalójának főbb megállapításai a harcok állásáról:

• Keleten az orosz csapatok hétfőn is folytatták Szeverodonyeck támadását, és fokozatosan egyre nagyobb terület felett vették át az irányítást a városban és környékén, de teljesen bekeríteniük továbbra sem sikerült.
• Orosz átcsoportosítás zajlott Izjumnál, hogy újra támadást indítsanak Szlovjanszk és Barvinkove ellen, de egyelőre csak kisebb, sikertelen támadásokat hajtottak végre. Az orosz csapatok egyre közelebb jutnak Szlovjanszkhoz, és a következő hetekben megkísérelhetik megtámadni magát a várost, de nem valószínű, hogy döntő előnyhöz jutnak a területen.
• Északkeleten Harkivnál az oroszok továbbra is arra összpontosítanak, hogy megakadályozzák, hogy az ukrán ellentámadás elérjenk az ukrán–orosz határig. Az ukrán erők az elmúlt napokban nem hajtottak végre jelentős műveletet a területen.
• Délen a Herszon megyei ukrán ellentámadás az elmúlt két napban nem eredményezett újabb ukrán területszerzést, de az orosz műveletek megzavarására alkalmas volt. Az oroszok több támadást is indítottak az Inhulec folyó keleti partján álló ukrán hídfő ellen, sikertelenül.
• Az alacsonyabb rangú tisztjei körében elszenvedett jelentős veszteségek tovább rombolják az orosz csapatok morálját és képességeit a parancsnokság és irányítás terén. (Erről a problémáról itt írtunk bővebben.)

A BelTA belarusz állami hírügynökség jelentése szerint Belarusz mozgósítási hadgyakorlatokat fog tartani júniusban és júliusban, abban a déli Gomel régióban, amely délen a Csernobil körüli 30 kilométeres zónánál Ukrajnával határos, keleten pedig Oroszországgal.

Belarusz a háború kezdete óta ragaszkodik ahhoz, hogy nem száll be a harcba, de a háború kitörésekor a területéről is megindultak az akkoriban éppen ott hadgyakorlatozó orosz csapatok Ukrajna területéről, és később is indulhattak onnan légitámadások.

(Sky News)

Erről az egyik orosz támogatású ukrán szakadárállam, a Luhanszki Népköztársaság vezetője beszélt az orosz TASZSZ hírügynökség szerint. Leonyid Paszecsnyik szerint Szeverodonyeck egyharmada már így is az ellenőrzésük alatt áll.

„Mindenekelőtt a város infrastruktúráját akarjuk fenntartani” – mondta, ami nem lesz könnyű feladat, tekintve, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már vasárnap is arról beszélt, hogy a városban a támadásokban szinte minden infrastruktúra megsemmisült, és a támadások intenzitása azóta sem csökkent, hétfőn már arról érkeztek hírek, hogy a város gáz, víz és áram nélkül maradt.

A TASZSZ jelentése szerint az orosz csapatok előrehaladását a területen található számos nagy vegyiüzem is nehezítette.

(Sky News)

Az Oroszország elleni ukrán katonai győzelem valószínűtlen, ha az Egyesült Államok visszatartja a nagy hatótávolságú tüzérségi fegyvereket, ezek nélkülözhetetlenek Ukrajna függetlenségéhez – mondta Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó.

Múlt héten amerikai tisztségviselők azt mondták, hogy fontolóra veszik a rakéta-sorozatvető rendszerek szállítására vonatkozó ukrán kérést. Ezek a rendszerek akár 300 kilométeres távolságig is használhatók, és éppen ezért övezi nagy vita azt a kérdést, hogy tanácsos-e ilyeneket Ukrajna rendelkezésére bocsátani, hiszen ezekkel akár oroszországi célpontokat is képesek lennének elérni, ami jelentősen eszkalálhatná a konfliktust. Joe Biden amerikai elnök ezért jelentette ki hétfőn, hogy az Egyesült Államok nem fog olyan nagy hatótávolságú rakétarendszereket küldeni Ukrajnának, amelyek elérhetik Oroszországot.

Aresztovics is reagált erre az aggályra: azt mondta, Ukrajna csak a saját területe védelmére vetné be ezeket a fegyvereket, Oroszország megtámadására nem. Szerinte már akár húsz ilyen rakétarendszer is sorsfordító lenne a háborúban, mert lehetővé tenné, hogy Ukrajna megvédje magát a nagy hatótávolságú orosz fegyverekkel szemben.

„Ilyen fegyverek nélkül valószínűleg képesek lennénk stabilizálni a frontvonalakat. De elveszíthetnénk Herszon, Luhanszk, Donyeck és a Zaporizzsjai terület egy részét”

– mondta.

Hétfő éjjel nehéz szülés után, de megszületett az Oroszország elleni hatodik uniós szankciócsomag, amelynek legfontosabb és ezért legvitásabb eleme az orosz olaj embargója volt. Miután a magyar feltételek teljesültek, Orbán Viktor sem vétózta meg a csomag elfogadását. Megvédtük a rezsicsökkentést, sikerült visszaverni az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amely betiltotta volna az Oroszországból származó olaj használatát Magyarországon – jelentette a döntés megszületése után a miniszterelnök.

„Olyan megállapodást hoztunk tető alá, amely kimondja, hogy azok az országok, amelyek az olajat csövön keresztül kapják, továbbra is a régi feltételekkel folytathatják a gazdálkodásukat. A családok ma este nyugodtan aludhatnak, a leghajmeresztőbb ötletet sikerült kivédeni”

– tette hozzá.

Összefoglaljuk a 96. nap legfontosabb eseményeit:

• Hétfő reggel behatoltak a napok óta ostromlott kelet-ukrajnai Szeverodonyeckbe az oroszok. A folyamatos bombázás miatt a város gáz-, víz- és áramellátás nélkül maradt. Az ukránok viszont tartják az állásaikat.
• A harcok által okozott áramkimaradások miatt 115 bányász rekedt a föld alatt Kelet-Ukrajnában.
• Halálos sebet kapott egy orosz gránát repeszétől egy francia újságíró: civileket evakuáltak Szeverodonyeckből, amikor tüzet nyitottak az oroszok az autóbuszra. Frédéric Leclerc-Imhoffról Emmanuel Macron francia elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megemlékezett.
• Robbanás rázta meg reggel az orosz kézen lévő dél-ukrajnai Melitopolt is. Autóbomba robbant a város központjában, az orosz erők és a városból elmenekült ukrán polgármester szerint is partizánakció történhetett.
• Az oroszok szerint lebombáztak egy hajógyárat Mikolajivnál – az ukrán kézen lévő kikötőváros igen közel fekszik az orosz fronthoz. Szintén orosz forrásból érkezett olyan hír, miszerint az ukránok légi támadás alá vehették a nyolc éve orosz kézen lévő Donyeck városát.
• Erdoğan török elnök arról beszélt Vlagyimir Putyinnal, hogy lépéseket kell tenni a „bizalomépítés” jegyében, és a lehető leghamarabb meg kell teremteni a békét Oroszország és Ukrajna között. Putyin a beszélgetésen azt mondta a Kreml szerint, hogy Oroszország „kész megkönnyíteni az ukrán gabona exportját”.
• Míg Ukrajna nem tudja eljuttatni a saját gabonáját, az oroszok által elfoglalt területekről már folyamatosan szállítják a gabonát Oroszországba.
• Nem szállít több gázt Hollandia felé keddtől a Gazprom.
• Joe Biden amerikai elnök szerint nem küldenek olyan rakétarendszert Ukrajnának, amivel Oroszországot is elérhetik. Washington emellett tovább puhítaná Törökországot is a svéd és a finn NATO-csatlakozás érdekében.
• Halálbüntetést is kaphatnak a mariupoli acélgyár orosz fogságba esett ukrán védői, állítják a donyecki szakadárok.
• Hosszú távú vízumot kaphatnak az orosz ellenzékiek és a Kremllel szemben kritikus újságírók is Németországban.
• Volodimir Zelenszkij az EU-csúcson arról beszélt, Európának erőt kell mutatnia, mert „Oroszország csak az erőből ért”. Ehhez pedig szerinte olajembargóra van szükség.
• Orbán újabb és újabb követeléseket fogalmazott meg az olajembargóval kapcsolatban, éjjel viszont arról érkezett hír, hogy részlegesen, de elfogadták az orosz olaj EU-importjának tilalmát, miután a magyar követelések teljesítése után Orbán nem emelt vétót.

Az előző nap legfontosabb történéseit ebben a hírfolyamban pörgetheti vissza.