Ezer kilométerre fekvő célpontra lőttek ki rakétát az oroszok, elfoglalták a stratégiai fontosságú Limant

Közvetítésünk zárásaként összefoglaljuk, mi történt a háború 94. napján:

• A luhanszki terület kormányzója szerint az ukránok visszavonulásra kényszerülhetnek a régió egy részéből. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti beszédében kiemelte, leírhatatlanul nehéz a helyzet a Donbaszban, ahol Liman városát állítólag teljesen elfoglalták, Szeverodonyeckbe pedig betörtek az oroszok.
• Az orosz hadsereg sikeresen tesztelte a Zircon hiperszonikus rakétát, amivel egy ezer kilométerre lévő célpontot találtak el.
• Litván civilek gyűjtenek egy drónra valót az ukrán hadseregnek.
• Zelenszkij a kialakuló élelmiszerválságról beszélt Boris Johnson brit miniszterelnökkel.
• Emmanuel Macron és Olaf Scholz német kancellár 80 percen keresztül telefonált Vlagyimir Putyinnal többek között az ukrán tengeri gabonaexport újraindításáról. Erről az orosz elnök állítólag hajlandó is lenne tárgyalni.
• Az orosz hadsereg által megszállt Herszon tartomány egy magas rangú képviselője azt nyilatkozta, a régió Oroszországhoz csatlakozása jövő év felé esedékes. Korábbiaktól eltérően elismerte, elképzelhető egy népszavazás kiírása is a döntésről.

„Nagyon bonyolult a helyzet, főleg a harkivi és a donbaszi régióban, ahol az orosz hadsereg megpróbál valamiféle eredményt kicsikarni. A harcok továbbra is Szeverodonyeck, Popászna és Bakhmut környékére összpontosulnak. Védelmünk kitart, de leírhatatlanul nehéz ott a helyzet”, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos esti bejelentkezésében.

„Minden nap közelebb kerülünk ahhoz, hogy hadseregünk technológiailag és tűzerőben is felülmúlja a megszállókat. Természetesen sok múlik partnereinken. Az ő elhatározásukon, hogy Ukrajnának mindent megadjanak, ami a szabadság megvédéséhez szükséges.”

Az ukrán elnök szerint Oroszországot terrorista államnak kéne bélyegeznie a nemzetközi közösségnek. A szombati értelmetlen tüzérségi támadások Szumi és Mikolajiv ellen is az orosz állam terrorját bizonyítják, ahogy a megszállt területeken uralkodó állapotok is, állítja Zelenszkij.

A beszédben külön kitért a hétfőn kezdődő európai uniós csúcsra, ahol várakozások szerint beszédet fog intézni az ülésen résztvevő miniszterelnököknek.

Hosszas huzavona után úgy néz ki, véglegesül a Chelsea eladása, írja a BBC. A brit hírportál szerint teljes megállapodás születetett Roman Abramovics orosz oligarcha és a Todd Boehly amerikai üzletember által vezetett konzorcium között.

A felek mellett a brit állam és az angol futball-liga első osztálya is áldását adta a május elején nyélbe ütött, körülbelül 4 milliárd font értékű felvásárlásra. A klub eddig egy speciális kormányzati engedély alapján működött, amely május 31-én jár le.

Az orosz milliárdos azt mondta, örül, hogy sikerrel zárult az eladási folyamat: „Most, hogy átadom a Chelsea-t az új tulajdonosoknak, sok sikert kívánok nekik a pályán és azon kívül is.” A Chelsea ebben a szezonban ugyan a FIFA klubvilágbajnokságot megnyerte, de május 14-én tizenegyesekkel kikapott a Liverpooltól az FA-kupa döntőjében, a bajnokságban pedig harmadikként végzett.

Abramovics azután kényszerült arra, hogy eladja a patinás, de igazán az ő befektetése révén naggyá tett klubot, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ami miatt nemzetközi szankciókat vezettek be Moszkva ellen. Ez a Vlagyimir Putyinhoz közeli orosz milliárdost is érintette, aki azonban az eladás után sem jut közvetlenül a pénzéhez. Az őt és más orosz milliárdosokat érintő szankciókról itt olvashat bővebben.

Nem ősszel, hanem inkább inkább jövő év felé várható döntés arról, csatlakozik-e Herszon Oroszországhoz vagy nem, idézi az orosz hadsereg által megszállt régió egy magasrangú képviselőjét a Reuters.

Kiril Sztremouszov szerint a közelben folyó harcok befolyásolhatják a hivatalos kérelem pontos időzítését. Korábbi nyilatkozatainak ellentmondva a régió helyettes vezetője azt állította, a döntésről népszavazást is kiírhatnak. Ukrán tisztviselők többször jelezték korábban, hogy Moszkva a Krím-félszigethez hasonlóan Herszon régióban is egy megrendezett, függetlenségi álnépszavazást tervez. Bár Oroszország eddig ezt hivatalosan tagadta, a terület frissen beiktatott oroszbarát kormányzója május végén azt mondta, a régió hamarosan teljes mértékben Oroszországhoz fog tartozni.

Sztremouszov mindemellett úgy látja, sokkal könnyebb lesz meghozni „bizonyos döntéseket”, amint a Herszonhoz közel fekvő, de még ukrán kézen lévő mikolajivi és odesszai régiót is elfoglalják az orosz csapatok.

A katonai hadműveletek árnyékában is gőzerővel halad az elfoglalt terület integrálása Oroszországba. A rubel tervezett bevezetése mellett gyorsított folyamatban adnának orosz állampolgárságot a régió lakosainak, illetve egy orosz katonai támaszpont létrehozására is érkezett kérelem az oroszbarát vezetéstől.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök adott interjút a BBC-nek, ahol az országát ért kárról és az orosz invázió gazdasági hatásairól beszélt. Becslései szerint a háború mintegy 25 ezer kilométernyi utat, több száz hidat és 12 repülőteret tett tönkre. Ezenkívül a száznál is több oktatási, és körülbelül 500 egészségügyi intézmény mellett 200 gyár is megrongálódott.

A havi költségvetési hiány 5 milliárd dollárra rúg, míg az ország infrastruktúráját és gazdasági életét érintő közvetlen kárt mintegy 600 milliárd dollárra becslik.

A gazdaság nagyjából 35 százaléka jelenleg nem működik,

összegezte a helyzetet Smihal.

Az ország újjáépítését három részletben képzeli el a miniszterelnök. Elmondása szerint a kormány már több mint 50 milliárd dollárt különített el azonnali újjáépítési projektekre, a következő szakasz pedig az ország áram- és vízellátásának helyreállítása, valamint a hidak és utak megjavítása lesz.

A harmadik fázis magának az országnak a „nagy újjáépítése” lesz, mondta Smihal. Ehhez pedig ukrán hozzájárulásra, nemzetközi segítségre és orosz pénzre lesz szükség: „Meggyőződésünk, hogy az agresszornak meg kell fizetnie a pusztítást, amit okozott”.

Még több részlet derült ki a szombat délutáni telefonbeszélgetésről, amit Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár folytatott Vlagyimir Putyinnal. Az ukrán gabonaexport újraindítása mellett a nyugati vezetők arra kérték az orosz elnököt, azonnal vonja ki csapatait Ukrajnából, és kezdeményezzen „komoly, közvetlen tárgyalásokat” Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Emellett szóba került a mariupoli Azovsztal gyárban elfogott mintegy 2500 ukrán katona sorsa is. Macron és Scholz a szabadon engedésüket kérvényezte, és a Guardian szerint „pozitívan vették tudomásul” Putyin elkötelezettségét, hogy az elfogott harcosokat a nemzetközi humanitárius joggal összhangban kezelik. Ennek némileg ellentmond az az orosz hírportálok által megerősített fejlemény, hogy az azovsztali hadifoglyokat egy sebtiben létrehozott törvényszék előtt tervezik bíróság elé állítani a Donyecki Népköztársaságban.

Putyin állítólag figyelmeztette a nyugati vezetőket, hogy az Ukrajnába tartó nyugati fegyverszállítmányok veszélyesek, és a szituáció további destabilizálódásához vezethetnek.

(BBC, The Guardian)

A Kreml szombaton közölte: Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon azt mondta Franciaország és Németország vezetőinek, hogy Oroszország hajlandó megvitatni, hogyan lehetne Ukrajna számára lehetővé tenni a gabonaszállítmányok újraindítását a fekete-tengeri kikötőkből.

Oroszország és Ukrajna adja a világ búzakészleteinek közel egyharmadát, Oroszország a világ egyik legfontosabb műtrágyaexportőre, Ukrajna pedig a kukorica és a napraforgóolaj egyik fő exportőre. Ezért az orosz-ukrán háború önmagában is erős hatást gyakorol az élelmiszerek világpiaci árára, ehhez jött hozzá még az is, hogy az oroszok az utóbbi időben blokkolni kezdték az ukránok tengeri gabonaszállítását.

(via The Guardian)

Medvegyev volt orosz elnök felszólította a Kremlt, hogy szigorítsa az „ország ellen irányuló tevékenységet folytató” külföldi ügynökökkel szembeni a törvényeket, írja a Sky News. Medvegyev – aki jelenleg az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője – sürgette, hogy a jogszabályok pontosan határozzák meg, kik sorolhatók a „külföldi ügynökök” közé, és velük szemben szigorúbb fellépésre szólított fel.

„Ha az országunk ellen irányuló tevékenységet folytatnak – főleg ebben a nehéz időszakban –, és ezért pénzt kapnak ellenségeinktől, a válaszunknak gyorsnak és keménynek kell lennie” – írta Medvegyev a Telegramon.

Az orosz szabályozás szerint külföldi ügynöknek minősülnek mindazok a csoportok és személyek, akik külföldről származó anyagi támogatásban részesülnek, és a hatóságok szerint politikai tevékenységet folytatnak. Emiatt több tucat Kreml-kritikus személy – köztük újságírók és jogvédő aktivisták – külföldi ügynökként szerepel a listán, sokan közülük külföldre menekültek a retorziók elől.

A világ legnagyobb burgerláncának közel 850 étterme volt Oroszországban, mielőtt bejelentette kivonulását. Jelenleg Alexander Govor üzemelteti az új márkát, a többi franchise-vállalkozó pedig lehetőséget kap arra, hogy beszálljon a bizniszbe.

Most az a cég, ami átvette az orosz Mekiket, új márkaneveket jegyeztetett be, derült ki a pénteki szabadalmi bejelentésekből. Na, de mik az opciók? Kiderül ebből a cikkből!

Szeverodonyeckben utcai harcok zajlanak, ahogy az orosz erők próbálják átvenni a város feletti ellenőrzést – közölte Szerhij Haidai, a Luhanszki terület kormányzója Telegramon.

Haidai szerint az orosz erők „jelentős veszteségeket szenvedtek és visszavonulásra kényszerültek” Szeverodonyeckben egyes részein és a közeli területeken, azonban az oroszok továbbra is támadják a várost – idézi a BBC.

„Az ellenség több ízben, legalább háromszor indított támadást Szeverodonyeck ellen, néhány helyen utcai harcok zajlanak” – mondta, hozzátéve, hogy 14 toronyház megrongálódott. Az állításokat nem erősítették meg független források.

Érkeznek az első hajók ellen bevethető Harpoon rakéták Dániából és az önjáró tarackok az Egyesült Államokból – közölte Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

A szárazföldról indítható Harpoon Harpoonokat az ukrán Neptun rakétákkal együtt fogják bevetni az ország partvidékének védelmében, beleértve a déli Odessza kikötőjét is. Reznyikov azt mondta, hogy a Harpoon rakéták érkezése több ország együttműködésének eredménye, a dániai szállítmányok „brit barátaink részvételével” érkezhettek, idézi a Guardian.

Ukrajna egy sor nehéztüzérségi eszközt is kapott, köztük módosított, amerikai gyártmányú M109-es önjáró lövegeket, amelyek lehetővé teszik az ukrán hadsereg számára, hogy nagyobb távolságból is csapást mérhessenek az ellenséges célpontokra.

Volodimir Zelenszkij elnök telefonon beszélt Boris Johnsonnal az Ukrajnának nyújtott védelmi támogatás megerősítéséről és a kikötők felszabadításáról, írja a Sky News.

A Twitteren közzétett üzenetében Zelenszkij így fogalmazott: „Beszéltünk az Ukrajnának nyújtott védelmi támogatás megerősítéséről, arról, hogy felgyorsítjuk a biztonsági garanciákkal kapcsolatos munkát, valamint az Ukrajnának szánt üzemanyag-szállítmányokról is szó esett. Együtt kell dolgoznunk az élelmiszerválság megelőzése és a kikötők felszabadításának érdekében”.

Tegnap Zelenszkij Mario Draghi olasz miniszterelnökkel beszélt az Ukrajnából származó búzaexport tilalmának feloldásáról, hogy kezelni tudják a világ legszegényebb országait fenyegető élelmiszerválságot. Az oroszok és az ukránok is jelentős gabonaexportőrök, az ukrán kikötők orosz blokádja megakadályozza az ukrán gabona elszállítását.

Az orosz erők teljes ellenőrzésük alá vonták a kelet-ukrajnai Liman városát – közölte az orosz védelmi minisztérium. Tegnap az ukránok is elismerték, hogy Oroszország elfoglalta a város nagyobb részét, miután napok óta heves harcok folytak érte. A háború előtt 20 ezres lélekszámú Liman a donyecki régió egyik legnagyobb vasúti csomópontja.

Korábban az angol hírszerzés arra figyelmeztetett, hogy a város elfoglalása előnyt jelentene az oroszoknak a donbaszi offenzíva következő szakaszában, amikor valószínűleg megpróbálnak majd előrébb nyomulni a donyecki területen fekvő, ukránok által irányított kulcsfontosságú városok, Szlovjanszk és Kramatorszk felé.

A BBC elemzése szerint Liman elfoglalása kulcsfontosságú momentum az orosz erők kelet-ukrajnai lassú előrenyomulásában. A városért intenzív harc folyt, még azután is, hogy az ukrán erők a hét elején megkezdték a kivonulást a városból. Az oroszok már 20 kilométerre vannak a délnyugatra fekvő Szlovjanszk városától, ami Ukrajna egyik fő közlekedési és ellátási csomópontja, annak ellenére, hogy a vonatforgalom már hetekkel ezelőtt leállt.

Oroszország sikeresen tesztelte a Zircon hiperszonikus rakétát mintegy 1000 km-es távolságban – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium. A rakétát a Barents-tengerről lőtték ki, és egy Fehér-tengeri célpontot talált el.

A minisztérium által közzétett videó szerint a rakétát egy hajóról indították, és meredek röppályán lőtték fel – írja a Reuters. Vlagyimir Putyin elnök a Zirconról a fegyverrendszerek új generációjának részeként tett említést. A hiperszonikus rakéták a hangsebesség kilencszeresével képesek haladni, Oroszország már korábban is tesztelte a Zircont hadihajókról és tengeralattjárókról indítva is.

A béketárgyalásokon is részt vevő ukrán elnöki tanácsadó Mihajlo Podoljak szerint semmilyen Oroszországgal kötött megállapodásban nem lehet megbízni, és Moszkva invázióját csak erőszakkal lehet megállítani – írja a Reuters. Podoljak a Telegramon azt írta:

„Egy fabatkát sem érnek az oroszokkal kötött megállapodások. Lehet-e vajon tárgyalni egy olyan országgal, amely megállás nélkül cinikusan és propagandisztikusan hazudik? Oroszország bebizonyította, hogy egy olyan barbár ország, amely veszélyezteti a világ biztonságát. A barbárokat pedig csak erővel lehet megállítani” – tette hozzá.

Oroszország és Ukrajna egymást hibáztatja a béketárgyalások megakadásáért, az utolsó személyes részvételű tárgyalás lassan két hónapja, március 29-én volt. A Kreml szerint Ukrajna nem mutat hajlandóságot a béketárgyalások folytatására, míg Kijev Oroszországot okolja: hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök az egyetlen, akivel hajlandó találkozni, hogy megvitassák a háború befejezésének lehetőségét.

Az ukrán fegyveres erők azt állítják, hogy a háború kezdete óta már több mint 30 ezer orosz katonát öltek meg. A fegyveres erők és a kormány a közösségi médiában közzétett számadatai nem ellenőrizhetőek. Az ukránok szerint többek között

• 207 repülőgépet,
• 180 helikoptert,
• 1330 harckocsit,
• 3300 páncélozott járművet,
• 13 katonai hajót,
• 93 légvédelmi rendszert,

valamint több ezer egyéb járművet, drónokat és tüzérségi rendszert semmisítettek meg.

Több száz litván összeállt, hogy egy katonai drónt vásároljanak Ukrajnának – így vállalva szolidaritást vállalva a háború sújtotta országgal, írja a Sky News. Az akciót a Laisves TV (Szabadság TV) litván internetes műsorszolgáltató alapítója indította még május 25-én, a ma reggeli update szerint mintegy 3,9 millió eurót (1,5 milliárd forintot) gyűjtöttek össze a szükséges 5 millió euróból.

„Mielőtt ez a háború elkezdődött, senki sem gondolta volna, hogy egyszer fegyvereket fogunk vásárolni. De mostanra ez már egy teljesen egy hétköznapi dolog lett. Valamit muszáj tenni, hogy a világ jobb hellyé váljon” – nyilatkozta az egyik adakozó, aki 100 eurót küldött.

A Bayraktar TB2-es drón megvásárlását a litván védelmi minisztérium szervezi. A Reuters hírügynökséggel közölték, hogy a jövő héten szándéknyilatkozatot kívánnak aláírni a drón Törökországtól történő megvásárlásáról.

A Luhanszki terület kormányzója az ukrán televízióban beszélt az orosz erők számáról. Szerhij Haidai azt mondta, hogy a becslések szerint mintegy tízezer állandóra odavezényelt orosz katona tartózkodik a keleti régióban.

(Sky News)

Ukrajnában több mint 76 ezer külföldi diák tanult az egyetemeken a háború kitörése előtt, közülük most sokan Magyarországon próbálják folytatni félbehagyott tanulmányaikat. Köztük van Nabeelah is, aki Nigériában született, és most az ELTE-n tanul, és szívesen maradna az országban. A Deutsche Welle forgatott vele, a videót itt tudják megnézni.

Az orosz erők valószínűleg elfoglalták Liman városának nagy részét, a keleti offenzívájuk következő szakaszának előkészítő műveletében – közölte a brit védelmi minisztérium. A minisztérium legutóbbi jelentése szerint Liman stratégiailag fontos vasúti csomópont és a Szeverszkij Donyec folyó feletti fontos vasúti és közúti hidakhoz való hozzáférési pont, írja a Guardian.

„Az elkövetkező napokban a térségben lévő orosz egységek valószínűleg a folyón való átkelésre koncentrálnak majd. Pillanatnyilag Oroszország fő erőfeszítései a 40 km-re keletre fekvő szeverodonyecki területre fókuszálnak, de egy Liman mellett kiépített hídfőállás előnyhöz juttatná Oroszországot a donbászi offenzíva következő szakaszában, amikor valószínűleg megpróbálnak majd előrenyomulni a Donyecki területen mélyebben fekvő, ukránok által kézben tartott kulcsfontosságú városok, Szlovjanszk és Kramatorszk felé” – fogalmaz a jelentés.

Csütörtökön Denisz Puszilin, az Oroszország által támogatott Donyecki Népköztársaság vezetője azt mondta, ha Oroszország elfoglalja Donyeck és Luhanszk egészét, akkor népszavazást tartanak.

Szerhij Haidai, a keleti Luhanszk régió kormányzója szerint az ukrán erők visszavonulásra kényszerülhetnek a terület egy részéből, ha nem akarnak fogságba esni, írja a Sky News.

A kormányzó szerint az orosz csapatok bevonultak Szeverodonyeckbe, az addig még ukrán ellenőrzés alatt álló legnagyobb donbaszi városba. Az épületek 90 százaléka megrongálódott, de állítása szerint az oroszok a következő pár napban nem fogják tudni elfoglalni Luhanszk régiót, mint ahogy azt az elemzők jósolták.

„Elég erőnk és erőforrásunk lesz ahhoz, hogy megvédjük magunkat. Ugyanakkor elképzelhető, hogy kénytelenek leszünk visszavonulni annak érdekében, hogy ne kerítsék be csapatainkat” – mondta.

A pénteki tudósításunkat itt olvashatja vissza. Röviden összefoglalva a következők történtek tegnap, a háború 93. napján:

• Nyugdíj- és minimálbéremelést jelentett be Putyin, de az orosz gazdaság bezuhan idén. 18-23 százalék körül alakulhat 2022-ben az infláció az orosz központi bank szerint, az orosz pénzügyminisztérium pedig a GDP 8,8-12,4 százalékos visszaesésével számol.
• Az ukrán hadseregben is megjelentek kritikus hangok.
• Harkivot két hét után újra lövik az oroszok, kilencen meghaltak egy lakónegyedet ért támadásban.
• Az USA nagy hatótávolságú rakétarendszereket adhat Ukrajnának.
• Az oroszok felszereléshiányát jelezheti, hogy 50 éves tankokat állítottak hadrendbe.
• Az oroszok továbbra is Szeverodonyeck és Liszicsanszk bekerítésén dolgoznak.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök és Karl Nehammer osztrák kancellár pénteken telefonon beszélt egymással. A kancellár szerint Putyin késznek mutatkozott tárgyalni Ukrajnával a fogolycseréről.

Jó reggelt, ma is percről percre követjük a háború 94. napjának legfontosabb eseményeit.