Pénteken csak 50 civilt sikerült kimenteni a mariupoli Azovsztalból, az ukránok szerint az oroszok megsértették a tűzszünetet

2022. május 6. – 06:40

frissítve

Pénteken csak 50 civilt sikerült kimenteni a mariupoli Azovsztalból, az ukránok szerint az oroszok megsértették a tűzszünetet
A mariupoli Azovsztal acélgyárból evakuált civileket szállító busz érkezik a Bezimenne faluban lévő ideiglenes befogadóállomásra – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Pénteken is folytatódnak a mariupoli evakuálások.
  • Az oroszok azt állítják, megsemmisítettek egy lőszerraktárat Kramatorszkban, és két ukrán vadászgépet is lelőttek.
  • Meg nem erősített jelentések szerint találat érhetett egy újabb orosz hadihajót, a Makarov Admirális nevű fregattot.
  • Az Amnesty International helyszíni vizsgálata szerint erős bizonyítékok vannak arra, hogy az oroszok háborús bűnöket követtek el Kijev mellett.
  • Újabb egy év haladékot kaphat Magyarország az olajembargóra, Ursula von der Leyen bizakodó, hogy sikerül keresztülvinni az új szankciós csomagot.
  • Dmitrij Medvegyev szerint „bátor lépés”, hogy Orbán Viktor nem támogatja az orosz energiatermékekre vonatkozó uniós embargót.
  • Putyin állítólagos barátnőjét is szankcionálhatja az EU.
  • Oroszország azt állítja, nem fog atomfegyvert használni Ukrajnában.
  • Zelenszkij hajlandó lehet elfogadni a Krím orosz ellenőrzését a békerendezés részeként.
  • Az ukrán elnök szerint eddig több mint félmillió embert deportáltak az oroszok.
  • A humanitárius folyosó lezárásáig 50 embert sikerült kimenekíteni a mariupoli Azovsztal acélműből. Az ukránok szerint azért ment ilyen lassan az evakuáció, mert az oroszok megsértették a tűzszünetet.
  • Az Egyesült Államok újabb segélycsomagot küld Ukrajnának. A támogatás értéke 150 millió dollárra rúg, ez lőszereket, radart és egyéb felszereléseket foglal magába.
  • Pénteken is folytatódtak Mariupolban az evakuálások, de csak 50 embert sikerült kimenekíteni az Azovsztal acélműből. Az ukránok szerint azért ment ilyen lassan az evakuáció, mert az oroszok megsértették közben a tűzszünetet.
  • Az oroszok azt állítják, megsemmisítettek egy lőszerraktárat Kramatorszkban, és két ukrán vadászgépet is lelőttek.
  • Meg nem erősített jelentések szerint találat érhetett egy újabb orosz hadihajót, a Makarov Admirális nevű fregattot.
  • Az Amnesty International helyszíni vizsgálata szerint erős bizonyítékok vannak arra, hogy az oroszok háborús bűnöket követtek el Kijev mellett.
  • Újabb egy év haladékot kaphat Magyarország az olajembargóra, Ursula von der Leyen bizakodó, hogy sikerül keresztülvinni az új szankciós csomagot.
  • Dmitrij Medvegyev szerint „bátor lépés”, hogy Orbán Viktor nem támogatja az orosz energiatermékekre vonatkozó uniós embargót.
  • Putyin állítólagos barátnőjét is szankcionálhatja az EU.
  • Oroszország azt állítja, nem fog atomfegyvert használni Ukrajnában.
  • Zelenszkij hajlandó lehet elfogadni a Krím orosz ellenőrzését a békerendezés részeként.
  • Az ukrán elnök szerint eddig több mint félmillió embert deportáltak az oroszok.
  • Az ukránok nem zárják ki, hogy újabb támadás érheti Kijevet. A főváros polgármestere arra kérte a helyieket, hogy az orosz nemzeti ünnep idejére vasárnap maradjanak otthon.
  • Az Azovsztalban lévő katonák pénteken sem adták meg magukat, Zelenszkij azt mondta, hogy próbálnak megoldást találni rá, hogy ki tudják menteni a katonáikat.
  • Az Egyesült Államok újabb segélycsomagot küld Ukrajnának. A támogatás értéke 150 millió dollárra rúg, ez lőszereket, radart és egyéb felszereléseket foglal magába.

Olasz tisztviselők lefoglaltak egy jachtot, amely kapcsolatban áll az orosz kormánnyal – írja a Guardian.

Sajtóhírek szerint a jacht, amely toszkánai kikötőben volt, Vlagyimir Putyin orosz elnök tulajdona. Az olasz gazdasági és pénzügy minisztérium közleménye szerint a hajót „Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekre vonatkozó” szabályozás alapján foglalták le.

Pénteken egy másik orosz oligarchához tartozó 300 millió dolláros jachtot is lefoglaltak Fidzsi-szigeteken a helyi hatóságok az Egyesült Államok kérésére.

Az Egyesült Államok ismét pénzt és eszközöket küld Ukrajnába – jelentette be Joe Biden elnök.

A hírek szerint a támogatás értéke 150 millió dollárra rúg, ez lőszereket, radart és egyéb felszereléseket foglal magába.

A Biden-adminisztráció már majdnem teljesen kimerítette azt az alapot, amiből ezeket a segélycsomagokat finanszírozzák, így az elnök arra kéri a Kongresszust, hogy minél előbb fogadja el az Ukrajna számára javasolt 33 milliárd dolláros segélycsomagját.

(Sky News)

Volodimir Zelenszkij elnök szerint még van rá esély, hogy diplomáciai megoldást találjanak a háborúra – írja a Guardian.

„Annak ellenére, hogy lerombolták a hídjainkat, úgy gondolom, hogy képletesen szólva még nem minden híd semmisült meg” – mondta, hozzátéve, hogy számára az egyetlen cél Ukrajna győzelme.

Az ukrán elnök szerint viszont csak akkor lehet szó béketárgyalásokról, ha az orosz csapatok visszavonulnak a háború kezdete óta elfoglalt területekről.

Arra kérték a kijevieket, hogy maradjanak otthon vasárnap, amíg az oroszok a Győzelem napját ünneplik – írja a Guardian.

Május 9-én az oroszok a náci Németország feletti győzelemre emlékeznek. Erre a napra Kijevben lemondták a rendezvényeket, megerősítik a városi járőrözést, és bár nem lesz hivatalos kijárási tilalom, Vitalij Klicsko polgármester szerint nagy az ágyúzás kockázata.

Klicsko figyelmeztette a lakosokat, hogy tartsák be a „háborús biztonsági szabályokat”, és azt mondta a helyieknek, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légi riasztó jelzéseit.

„Az elkövetkező napokban nagy a valószínűsége annak, hogy Ukrajna minden régiójában rakétalövedékek következnek be. Légy tudatos és vigyázz saját biztonságodra!” – mondta.

Ukrajna igyekszik kitalálni valamilyen diplomáciai megoldást, amivel kimenthetik a Mariupolban rekedt katonákat – mondta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek este publikált videóüzenetében.

Mariupol védői a város elfoglalása után az Azovsztal acélműbe húzódtak be, és onnan folytatták az ellenállást. Az erődöt mostanra körülvették az oroszok. Több hét után sikerült elérni, hogy a civileket evakuálják, de az ukrán katonák eddig nem adták meg magukat, csak tűzszünetet kötöttek a lakosság kimentéséig.

Zelenszkij szerint ahhoz, hogy megoldást találjanak, befolyásos országok és közvetítők segítik az ukránokat.

(Sky News)

A humanitárius folyosó lezárásáig 50 embert sikerült kimenekíteni a mariupoli Azovsztal acélműből – írja a Sky News.

Az este folyamán legalább három buszt sikerült elindítani az üzem területéről. Az első buszon 12, a másodikon 13, a harmadikon pedig 23 civilt menekítettek ki.

Irina Verescsuk Ukrajna miniszterelnök-helyettese szerint azért ment ennyire lassan az evakuáció, mert az oroszok többször megsértették a mentés idejére megkötött tűzszünetet. Az ukránok már korábban is azzal vádolták az orosz csapatokat, hogy a tűzszünet ideje alatt páncéltörő fegyverrel lőttek egy autóra.

A korábbi becslések arról szóltak, hogy nagyjából 200 civil lehet még az erőd alagútrendszerében, így tervek szerint szombat reggel folytatódik a mentés.

Az acélgyárban menedéket kereső civilek beszámolóiról itt írtunk bővebben.

Egy harmadik, 23 civilt szállító busz is elhagyta a mariupoli Azovsztal acélgyárat – írja a BBC a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése alapján.

Ezzel 48-ra emelkedett az elmúlt órákban kimenekített civilek száma, akik között több gyerek is van. A TASZSZ szerint egy negyedik busz elindítása is tervben van, de még kérdés, hogy ez sikerült-e miután magyar idő szerint 20 órakor bezárták a humanitárius folyosót.

Az acélgyárban menedéket kereső civilek beszámolóiról itt írtunk bővebben.

Az állami kézben lévő RIA orosz hírügynökség szerint már két civileket szállító busz is elhagyhatta a mariupoli Azovsztal acélgyárat – írja a Guardian.

Az első buszon 12 ember ült, köztük gyerekek. A második buszon 13 civilt evakuáltak, köztük egy gyereket.

A Reuters beszámolója szerint az evakuált civileket szállító buszok érkeztek az oroszok ellenőrzése alatt álló Bezimenn városába is. Ott a Nemzetközi Vöröskereszt és az ENSZ képviselői kísérték a kimenekítetteket. A bezimenni befogadóközpont még több Azovsztalból kimenekített civil érkezésére számít.

Korábban az ukránok azzal vádolták az orosz csapatokat, hogy az evakuáció idejére kötött tűzszünet során egy autóra páncéltörő fegyverrel lőttek.

A mariupoli acélgyár pincerendszerében az elmúlt hónapokban rengeteg civil keresett menedéket. Miután a várost bevették az orosz csapatok, az Azovsztal maradt az ukrán ellenállás utolsó bástyája. Ahogy az oroszok ostrom alá vették az üzemet, az itt megbújt lakosság sorsa egyre bizonytalanabbá vált, volt, aki egy hónapig nem is látott napfényt, mert nem lehetett feljönni a pincékből. Az acélgyárban bujkáló civilek beszámolóiról itt írtunk bővebben.

Miután az Ukrajna ellen indított háború miatt hozott nemzetközi szankciók következtében Oroszország nem jut hozzá a nyugati termékek jelentős részéhez, a Kreml lazítana az import szabályain. Az ipari és kereskedelmi minisztérium rendelete alapján márkakereskedői engedély nélkül is behozhatják az okostelefonokat, autókat és a hozzájuk szükséges alaktrészeket a vállalkozások – írta a Ria Novosztyi. „Ez lényegében államilag szervezett csempészet” – kommentálta a Telexnek egy orosz elemző.

Az orosz vezetés szerint viszont csupán arról van szó, hogy így a kereskedelmi haszon nem az érintett cégek oroszországi – jelenleg nem is működő – vállalkozásainál csapódik le.

A rendelet tételesen felsorolja, hogy mely márkák behozatalára vonatkozik a márkakereskedői engedély alóli felmentés: többek között olyan cégek termékei jöhetnek be az úgynevezett „párhuzamos import” révén, mint az Apple, az Asus, a Samsung, a D-Link, a Gigaset, a HP, a Motorola, a Panasonic, a Nokia, a Sony, a Mikrotik, az Intel, a Xeon, a Siemens, a Cisco, a H3C, az Industronic, a Neuman, a Fortinet, a Schneider Electric, a Hitachi, a Zyxe.

Az autóknál pedig a következő márkákra – és alkatrészeikre – érvényes a lazítás: Land Rover, Jeep, Jaguar, Chrysler, Bentley, General Motors, Cadillac, Chevrolet, Dodge, Mitsubishi, Renault, Tesla, Linkoln, Hummer, Rover, Mercedes-Benz, Daimler, Maybach, BMW, MINI, Volkswagen, Skoda, Audi, Porsche, Toyota, Lexus, Lamborghini, Ferrari, MAN, Scania, Isuzu, Maserati, Aston Martin, Subaru, Suzuki, Honda, Infiniti, Nissan, Freightliner, Peterbilt, Kenworth, Mack Trucks, Volvo, Daf Trucks, Rolls-Royce és Bugatti.

Több mint 500 ezer ukránt deportáltak Oroszországba az ukrajnai háború kezdete óta – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az izlandi parlamentben tartott beszédében.

„Kényszerítették őket, hogy odamenjenek. Irataikat és kommunikációs eszközeiket lefoglalják. Egy idegen ország távoli vidékeire küldik őket, hogy ott asszimilálódjanak” – mondta az ukrán elnök.

Zelenszkij az izlandi parlament előtt elmondott beszédében a két ország több évszázados kapcsolatáról beszélt, és megköszönte Izlandnak, hogy támogatta az Oroszország elleni szankciókat. Zelenszkij megszólalása volt az első alkalom, hogy külföldi államfő mondhatott beszédet az izlandi parlamentben.

(Guardian)

„Szeretném tudatni Herszon megye lakóival, hogy Oroszország véglegesen jött ide. Senkinek ne legyen kétsége, a múlthoz nincs visszaút, együtt fogunk élni, közösen fogjuk fejleszteni ezt a gazdag megyét” – közölte a Ria Novosztyival minden korábbinál egyértelműbben az orosz erők által megszállt ukrajnai megyében az Egységes Oroszország általános tanácsának titkára. Andrej Turcsak ezt a helyszínen nem a herszoniakkal, hanem a szakadár Donyecki Népköztársaság (DNR) vezetőjével, Gyenyisz Pusilinnel tárgyalta meg. (Róla és luganszki szakadárállam (LNR) vezetőjéről itt olvashat bővebben.)

Kézenfekvő a feltételezés, hogy a már orosz részről önálló államokként elismert LNR-hez és DNR-hez hasonlóan Herszon megyéből is szakadárállamot alakítanak ki, bár Turcsan szerint korai erről beszélni, „erről majd a terület lakossága fog dönteni” – igaz, onnan százezrek menekültek nyugatra az orosz erők elől. Szerinte most elsődleges a humanitárius segélyek megszervezése, amiben majd az Egységes Oroszország ifjúsági szervezetének önkéntes fiataljai is segíteni fognak.

Oroszország Herszonból nyugatra tört volna Odessza felé, egyelőre azonban a frontok megmerevedtek, Mikolajivot már nem tudták bevenni. Turcsan szerint most a legfőbb eredmény, hogy Ukrajnát elszakították az Azovi-tengertől, és hogy a DNR közvetlen kapcsolatba került a most elfoglalt Herszon és részben Zaporizzsja megyékkel.

Az ukránoknak sikerült megegyeznie egy fogolycserében az oroszokkal – írja a Sky News.

Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese jelentette be, hogy több mint 41 ember, köztük 28 katona térhetett vissza Ukrajnába. Hozzátette: külön jó hír, hogy az ukrán ortodox egyház egyik magas rangú képviselője is a visszatérők között van.

Az orosz csapatok megpróbálják bekeríteni és megrohamozni Szeverodonyecket – közölte egy helyi tisztségviselő.

Olekszandr Sztriuk, a szeverodonyecki katonai közigazgatás vezetője a nemzeti televízióban beszélt arról, hogy a várost körülvették az oroszok és a Luhanszki Népköztársaság csapatai. A közeli falvakon keresztül próbálják megrohamozni Szeverodonyecket.

A Luhanszk közelében fekvő, kelet-Ukrajnai Szeverodonyeck elfoglalása nagy előrelépés lenne az orosz hadsereg számára. Sztriuk szerint az utóbbi időben folyamatosan zajlottak a harcok a várostól északra lévő falvakban. Elmondása alapján az ukrán hadsereg eddig visszaverte ezeket a támadásokat, de az oroszok egyre nagyobb nyomást helyeznek rájuk.

A helyi hatóságok már hetekkel ezelőtt felszólították az embereket, hogy hagyják el a várost. Körülbelül 15 ezer ember maradt Szeverodonyeckben, amelynek lakossága a háború előtt nagyjából 100 ezer fő volt – mondta el Sztriuk.

(Guardian)

Május 9-én ünneplik Oroszországban a győzelem napját, ami a Szovjetunió második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelmének 77. évfordulója. A tervek szerint az ünnepség napján Putyin beszédet mond Moszkvában a Vörös téren, ahol katonai felvonulás lesz.

A Reuters szerint az ünnepnapon Putyin egy végítélethez hasonló nukleáris csapásról figyelmezteti majd a nyugati világot. 2010 óta először, nemcsak vadászrepülők parádéznak majd a moszkvai Boldog Vazul-székesegyház felett, hanem az orosz sereg Iljusin IL-80 típusú „ítéletnap-repülője” is, amelyet arra fejlesztettek ki, hogy atomháború esetén a fedélzetéről irányítsák a fegyveres erőket.

Már egy ideje találgatnak arról, hogy Putyin vajon bejelent-e valamit május 9-én. Egyesek szerint lehetséges, hogy nyíltan hadat üzen Ukrajnának. A Kreml elutasította, és „nonszensznek” minősítette ezeket a felvetéseket.

A mezőgazdasági nagyhatalmak, köztük az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália pénteken a Kereskedelmi Világszervezet székhelyén kiadott közös nyilatkozatában ígéretet tett arra, hogy az ukrajnai orosz támadás okozta sokkhatások ellenére is biztosítják a világ élelmezésbiztonságát.

Azt ígérik, hogy az élelmiszer- és mezőgazdasági piacok „nyitottak, kiszámíthatók és átláthatók maradnak, és nem vezetnek be indokolatlan korlátozó kereskedelmi intézkedéseket” az agrár-élelmiszeripari termékekre vagy a mezőgazdasági termelés szempontjából kulcsfontosságú termékekre.

A Világélelmezési Program keretében vásárolt termékekkel igyekeznek pótolni elsősorban a világ mezőgazdasági piacán Ukrajna hatalmas gabona- vagy étolajtermeléséből eredő veszteségeket, és ezeket a termékeket mentesítik az exportkorlátozások vagy tilalmak alól.

(MTI)

Az ukrán hatóságok nem zárják ki, hogy újabb orosz kísérletek történhetnek a főváros, Kijev elfoglalására – mondta Olekszandr Pavljuk ukrán tábornok az Ukrinform hírügynökségnek az NBCNews beszámolója szerint.

„Kijev elleni támadás lehetősége fennáll, mert a főváros elfoglalása nélkül soha nem lesz győzelem Ukrajna felett” – mondta.

Az ukrán elnök elfogadna egy olyan békemegállapodást, amelyben az orosz csapatok visszatérnének azokra az állásokra, amelyeket a februárban kezdődött teljes körű inváziót megelőző napon foglaltak el, írta a BBC.

Arra a kérdésre, hogy mi lenne a „minimális” engedmény Oroszország részéről a békéért cserébe, Zelenszkij azt mondta: „Az orosz erők visszatérése oda, ahol február 23-án voltak.”

„De ehhez diplomáciai párbeszédre van szükség” – tette hozzá. „A mi részünkről még nem égett fel minden diplomáciai híd”.

Zelenszkij nem említette külön a Krímet, amelyet Oroszország 2014-ben annektált – de válasza azt jelzi, hogy hajlandó elismerni a félsziget orosz ellenőrzését a békerendezés részeként.

Az sem világos, hogy ez mit jelentene a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk területére vonatkozóan, amelyek 2014 óta részben szintén oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt állnak.

Nem sokkal azután, hogy Dmitrij Peszkov orosz szóvivő azt állította, hogy Lengyelország fenyegeti Ukrajna „területi identitását”, egy újabb magas rangú Kreml-tisztviselő is hasonlókat mondott, írta a Skynews.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint „egykori nagyságának fantomfájdalmai, amelyek évszázadok óta gyötrik a lengyeleket, nem múltak el.”

„A feladat egyszerű – visszaszerezni az áhított történelmi földeket, agresszív oroszellenes retorika.” Pedig szerinte „világos, hogy ez a képzeletbeli testvériség semmit sem hoz magának az ukránoknak, kivéve államiságuk végleges elvesztését. Vagy talán éppen ezt akarják?”

Moszkva úgy véli, hogy nukleáris hatalmi státusza miatt büntetlenül követhet el háborús bűnöket – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Chatham House agytrösztnek tartott beszédében.

„Az oroszok nem hiszik, hogy felelősségre vonhatók háborús bűnökért, mert nukleáris erővel rendelkeznek” – mondta. Amikor a mariupoli helyzetről kérdezték, Zelenszkij azt mondta, hogy „ez nem egy katonai esemény”, hanem „kínzás éhezéssel”.

A G7 vezetői vasárnap videókonferencián vesznek részt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – közölte a német kormány szóvivője.

A megbeszélésen „az aktuális kérdésekről, különösen az ukrajnai helyzetről” lesz szó. „Zelenszkij ukrán elnök részt vesz majd a megbeszélésen, és beszámol az országában kialakult helyzetről” – mondta a szóvivő:

(Guardian)

A Mariupolban lévő ostromlott Azovsztal acélgyárból civilek kimenekítésére irányuló tűzszünet során egy autót páncéltörő fegyverrel lőttek az oroszok – állította az Azov zászlóalj ukrán milíciacsoport a Telegramban a BBC szerint. A lap független forrásból nem tudta ellenőrizni az információt.

A feltételezések szerint mintegy 200 civil – köztük legalább 20 gyermek – még mindig az acélgyár alatti bunkerekben tartózkodik.

Bár korábban találgattak erről, Oroszország most bejelentette: nem tartanak győzelem napi felvonulást Mariupolban.

Oroszországban május 9-én ünneplik a győzelem napját, amelyen a második világháborúban aratott győzelemre emlékeznek. A megszállt Mariupolban azonban egyelőre nem tartanak ünneplést.

„Eljön majd az ideje, és nagy ünneplés lesz ott” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

(BBC)

Közel 25 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, és nem tudja elhagyni az országot az infrastrukturális kihívások és az elzárt fekete-tengeri kikötők miatt – közölte az ENSZ Élelmezési Ügynöksége a Reuters beszámolója szerint.

Ukrajna a világ negyedik legnagyobb kukoricaexportőre és hatodik legnagyobb búzaexportőre volt. A megtelt silók azonban a júliusi és augusztusi betakarításkor raktárhiányt eredményezhetnek – mondta Josef Schmidhuber, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) igazgatóhelyettese.


„Bátor lépés”, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem támogatja az orosz energiatermékekre vonatkozó uniós embargót, írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pénteki Telegram-bejegyzésében.

„Orbán Viktor bátor lépést tett a hangtalan Európához képest. Elutasította, hogy támogassa az országa gazdaságára nézve pusztító energia-embargót és a vallási személyiségek elleni őrült szankciókat” – írta a volt orosz elnök és kormányfő.

(MTI)

Az ukrán ombudsman szerint az oroszok tudatosan, háborús fegyverként használják az ukrán nőkön elkövetett nemi erőszakot, a segélyvonalakon már tömegével jelentkeznek az áldozatok. A nemzetközi bíróság eddig már több mint 400 esetben indított eljárást.

Az áldozatok beszámolói szerint az orosz katonák szinte minden esetben csoportos erőszakot követtek el, többnyire részegen vagy bedrogozva. Az áldozatokat legtöbbször súlyosan bántalmazták, megkínozták vagy meglőtték. Nagyon sokan nem élték túl az orosz katonák kegyetlenségeit. Köztük volt az alig 23 éves Karina Bucsából, akivel fejlövés végzett. A Deutsche Welle riportja.


A videó a Deutsche Welle és a Telex együttműködésének keretében jelent meg.

Horvátország felmentést kér a készülő európai uniós olajembargó alól a rijekai finomító részére, hogy továbbra is importálhasson Oroszországból olyan kőolajszármazékokat, amelyek a dízel gyártásához szükségesek – írta pénteken a Vecernji List című horvát napilap brüsszeli tudósítója, nem hivatalos forrásokra hivatkozva.

A lap megkeresésére az INA horvát olajipari vállalat közölte: a vákuum gázolaj (VGO) elengedhetetlen a dízel gyártásához, az INA finomítóját pedig a termelési folyamatban a felhasználásra optimalizálták. A VGO ellátási forrásai korlátozottak. Ezért az INA továbbra is elkötelezett a vásárlása mellett, ahogyan ezidáig is az volt – írták.

Ahogy korábban írtuk, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bizakodó, hogy sikerül keresztülvinni az olajembargós is tartalmazó szankciós csomagot, amelyet a magyar kormány vétózni tervez. Sajtóértesülések szerint a vonakodó tagállamok további haladékot kaphatnak: Magyarország és Szlovákia 2024 végéig, Csehország 2024 közepéig importálhatná még az orosz olajat.

(MTI)

Az Amnesty International jogvédő szervezet is helyszíni vizsgálatot folytatott a Kijev környékéről jelentett visszaélésgyanús esetekről, és több tucat interjú, illetve a helyszínen elérhető bizonyítékok áttekintése után kiadott egy jelentést, amelyben megállapítja, hogy az orosz katonák bizonyíthatóan számos háborús bűnt követtek el a civilek elleni erőszakkal, bizonyos esetekben kínzásokkal.

„Ezek nem elszigetelt esetek. Ezek egy nagyon is egy mintázat részei, amely minden olyan helyen megfigyelhető, ahol az orosz erők gyakoroltak ellenőrzést egy város vagy falu felett”

– mondta Donatella Rovera, az Amnesty vezető válságkezelési tanácsadója egy kijevi sajtótájékoztatón.

A Telex helyszíni tudósítói is részletesen bemutatták a civilek elleni orosz agresszió nyomait a tömegsírjairól hírhedtté vált Bucsából, ahonnan a sírok feltárásakor helyszíni riporttal, majd képes összeállítással és videóriporttal is jelentkeztünk. A Bucsától nem messze található Borogyankában is jártak kollégáink, az ottani helyzetet szintén bemutatták képes és videós riportban is.

A bucsai tömegsírok feltárása – Fotó: Huszti István / Telex
A bucsai tömegsírok feltárása – Fotó: Huszti István / Telex

A civilek elleni tudatos erőszak vádját Oroszország a mai napig tagadja, de több, általuk a vádak cáfolására felhozott bizonyítékról derült már ki, hogy valójában a vádakat igazolja.

(BBC)

Bár az Európai Unió Oroszországot célzó hatodik szankciós csomagjáról leginkább azért esik szó, mert az Európai Bizottság próbálja néhány tagállam – köztük a leghangosabban Magyarország – ellenkezése ellenére belemanőverezni az olajembargót, a tervezett csomagnak más elemei is lennének.

A CNN értesülései szerint egy ilyen elem lehet, hogy felkerül a szankcionált személyes listájára Alina Kabajeva, akiről régóta az a hivatalosan meg nem erősített vélekedés, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szeretője és eltitkolt gyermekei anyja. Áprilisi médiaértesülések szerint az Egyesült Államokban is felmerült ez a lehetőség, de az amerikai szankciókat végül nem terjesztették ki Kabajevára.

A CNN forrásai ugyanakkor jelezték, hogy még semmi sincs kőbe vésve, a csomag elfogadásáig még kerülhetnek le nevek a listáról, és újak is kerülhetnek fel rá. Egy másik felmerült név Kirill pátriárkáé, mert az orosz ortodox egyház vezetője – volt KGB-ügynök – hangos Putyin-támogató, és az ukrajnai háborúban gyakorlatilag átvette az inváziót legitimálni igyekvő állami narratívát. Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli rádiónyilatkozatában már jelezte is, hogy a magyar kormány nem fogja támogatni a Kirill elleni szankciót, mert szerinte ez a vallásszabadságot veszélyeztetné.

(CNN)

Alekszej Zajcev, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Oroszország nem fog taktikai atomfegyvert bevetni Ukrajnában.

Ennek azért van jelentősége, mert korábban az orosz vezetés több alkalommal is belengette, hogy bizonyos esetben, ha veszélyben éreznék az országukat, akár atomfegyverek bevetése is szóba kerülhet – bár más megszólalásokban utaltak már arra is, hogy ezt mindenképpen szeretnék elkerülni.

Mindenesetre nyugati országok tisztviselői a háború kitörése után többször is figyelmeztettek arra, hogy komolyan kell venni az atomfegyegetést, illetve óvatosan kell bánni vele, hogy elkerüljük a konfliktus eszkalációját. William Burns CIA-igazgató például április közepén beszélt erről. Az atomfegyverek bevetésének realitásairól ebben a cikkben írtunk részletesebben.

(BBC)

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!