Kegyetlenséggel vádolja Putyint az USA, Hruscsov dédunokája szerint a rakétaválság alatt sem voltak ilyen fenyegetőek a kilátások

Már nagyon várja az orosz olaj elleni szankciókat az ukrán elnök: Volodimir Zelenszkij szombaton, az orosz–ukrán háború 66. napja után is elmondta éjjeli beszédét.

Zelenszkij szerint az orosz tábornokok tisztában vannak azzal, hogy a halálba küldik a katonáikat, de nem hajlandóak leállni. Ahogyan az ukránok sem: az elnök azt ígérte, „Ukrajna szabad lesz”, és minden megszállt területre vissza fog térni a normális élet.

A beszédről bővebben itt olvashat.

Kijevbe látogatott a török elnök szóvivője, Ibrahim Kalin, ahol kollégájával, Sedat Onal külügyminiszter-helyettessel együtt találkozott Volodimir Zelenszkijjel, írja a Guardian.

Bár a részletekről sem a törökök, sem az ukránok nem számoltak be, feltehetően a szombati látogatás is azért jött létre, hogy Törökország biztosítsa majd egy esetleges Putyin–Zelenszkij-találkozó helyszínét. Recep Tayyip Erdoğan török elnök is a fegyverszüneti tárgyalások ügyében hívta fel csütörtökön Vlagyimir Putyint.

Ukrajna felajánlotta Kínának, hogy vállaljon szerepet az ország biztonságának garantálásában – erről a kijevi külügyminiszter, Dmitro Kuleba nyilatkozott szombaton a Hszinhua kínai állami hírügynökségnek, írja a Guardian.

Még március végén nyilatkoztak úgy az ukránok, hogy elfogadnák Oroszország egyik legfontosabb követelését, azaz a semleges státuszt. Cserébe Ukrajna biztonsági garanciákat kér külső felektől arra az esetre, ha az ország területét mégis külső agresszió érné.

Korábban említették lehetséges garanciavállalóként Lengyelországot, Izraelt, Törökországot és Kanadát is, Kuleba szombati nyilatkozata szerint viszont akár az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyes tagjai, köztük Kína is szerepet vállalhatna ebben: „A Kínai Népköztársaság iránti tiszteletünk és bizalmunk jele, hogy azt javasoljuk, legyen Kína Ukrajna biztonságának egyik garanciavállalója” – mondta az ukrán külügyminiszter a kínai állami médiának.

Mariupol polgármestere szerint az oroszok két hónapnyi megszállás alatt kétszer annyi városlakót öltek meg, mint a kikötővárost 1941-ben megszálló nácik két év alatt.

A Guardian is idézte Vadim Bojcsenko nyilatkozatát, ami szerint míg 1941 és 1943 között 10 ezer embert öltek meg a nácik Mariupolban, a várost két hónapja folyamatosan ostromló oroszok támadásainak eddig 20 ezer halálos áldozata volt. „A modern történelem egyik legszörnyűbb népirtása ez civilek ellen” – tette hozzá a polgármester.

Újabb műholdfelvételeket adott közre az amerikai Maxar Technologies, ezúttal Mariupolról és az ostromlott Azovsztal acélgyárról.

Látványos az oroszok szisztematikus pusztítása a gyár ellen, ahol becslések szerint még mindig mintegy kétezer katona és ezer civil tartózkodik. Igaz, szombaton végül sikerült elérni, hogy egy tűzszünetnek köszönhetően több civilt is kimenekült a gyárból.

Ahogy arról írtunk, az oroszok új, húsvét környékén kezdődött keleti offenzívájának eddigi legnagyobb eredménye Mariupol bevétele – azonban még így sem sikerült kiűzniük az utolsó ukrán védőket, és velük együtt nagyjából ezer civilt az Azovsztal acélgyárból.

Létrejött a tűzszünet a mariupoli Azovsztal acélműnél, több civilt is evakuáltak – közölte a gyárat védő Azov-ezred parancsnokhelyettese. A CNN arról ír, hogy így mind az ukrán, mind az orosz fél megerősítette, hogy szombaton valóban sikerült több civilt is kimenekíteni az Azovsztalból.

Szvjatoszlav Palamar százados azt mondta, hogy bár helyi idő szerint reggel 6 órakor kellett volna kihirdetni a tűzszünetet, ez végül csak 11 órakor történt meg. „Jelen állás szerint valóban mindkét fél betartja a tűzszüneti megállapodást” – mondta az Azov-ezred tagja. A civileket kimenekítő konvoj azonban igen sokat késett, és csak 18:25-re érkezett meg az acélgyárhoz.

„Húsz civilt vittünk a megbeszélt találkozópontra, eddig őket – nőket és gyerekeket – sikerült kimentenünk a gyár romjai alól. Reméljük, hogy ezek az emberek meg is fognak érkezni a megbeszélt célállomásra, ami az Ukrajna által ellenőrzött Zaporizzsja”

– mondta Palamar, hozzátéve, hogy az Azov katonái folyamatosan próbálnak minél több civilt – nőket, gyerekeket és időseket – kimenteni a gyár romjai közül. A feltételezések szerint még mindig közel ezer civil rekedt az acélgyárban, amit továbbra is az ukrán Azov-ezred katonái védenek. „Reméljük, folytatni tudjuk ezt az akciót, és sikeresen ki tudjuk menekíteni az összes civilt.”

Korábban a TASZSZ orosz állami hírügynökség közölte, hogy egy csoportnyi civil hagyta el az acélművet – ők 25 emberről, köztük hat 14 év alatti gyermekről számoltak be.

Tizenhét ukrán katonai létesítményt találtak el szombaton az oroszok precíziós rakétákkal, állítja a moszkvai védelmi minisztérium. A Guardian által idézett közlemény szerint ezzel az oroszok megsemmisítettek egy parancsnoki állást és egy rakéták, tüzérségi eszközök tárolására használt raktárat is.

A csapásokban az oroszok állítása szerint megöltek több mint 200 ukrán katonát és megsemmisítettek 23 páncélozott járművet is.

A Guardian hozzátette, hogy az ukrán hadsereg közleménye szerint Ukrajna visszaszerezte az ellenőrzést négy település felett Harkiv megyében.

Fokozatosan növelik a kelet-ukrajnai offenzíva intenzitását az orosz erők, és vannak arra utaló jelek, hogy még aktívabb akciókra készülnek – írja az ukrán védelmi minisztérium közleménye alapján a BBC.

„Látjuk a jeleit annak, hogy Oroszország a keleti műveleti zónában is erősíti a csapatait, és igyekszik minél inkább arra törekedni, hogy elfoglalják a lehető legtöbb ukrán területet” – mondta szombaton Olekszandr Motuzjanik, a minisztérium szóvivője. Továbbra is támadják emellett az orosz erők légicsapásokkal Mariupolt, főleg az Azovsztal acélgyár környékét. Annak ellenére, hogy az oroszok a kikötőváros kvázi elfoglalása óta azt mondják, nem harcolnak a gyárban rekedt ukrán erők ellen.

A védelmi minisztérium szóvivője szerint emellett folyamatosan erőszakkal hurcolják el a civileket Harkiv megye megszállt részeiről Oroszországba. Bár hivatalosan a Kreml is elismeri, hogy az invázió kezdete óta több mint egymillió embert „evakuáltak” Ukrajnából, Kijev szerint ezek kényszerített deportálások voltak, és Moszkva túszként használja a civil lakosságot.

Újra megszólalt az ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka, írja a CNN: a kijevi first lady a lengyel Rzeczpospolitának adott interjújában azt mondta, Oroszország el akarja pusztítani a hazáját, és népirtást követ el az ukránok ellen.

Míg Volodimir Zelenszkij a háború kezdete óta az elnöki hivatalban él, felesége egyedül maradt a gyerekekkel. Zelenszka szerint a férjét nem változtatta meg a háború, mert „ő mindig is ilyen volt”. A first lady főleg más országok kormányaival, nemzetközi szervezetekkel, önkéntesekkel és aktivistákkal dolgozik együtt azon, hogy megszervezze a beteg és árván maradt gyerekek evakuálását.

„A háborúban nincsenek szabadnapok, sőt, szabadidő sem. Gyakran még azt is elfelejti az ember, milyen nap van”

– mondja a first lady, aki arról is beszélt, hogy szerinte Vlagyimir Putyin egyértelmű célja, hogy „megsemmisítsék” az ukránokat: „Az oroszok üzenete folyamatosan változik, így ezek alapján a terveik is. De nem a nyilatkozataik szerint ítélem meg őket, hanem a tetteik alapján.”

„Igen, meggyőződésem, hogy az oroszok el akarnak pusztítani minket és népirtást követnek el ellenünk. És nem számít, hogy mit beszélnek, mert a szavaik nem egyenlőek a tetteikkel.”

Magyar idő szerint nem sokkal 17 óra után több robbanást is hallottak a dél-ukrajnai Odesszában, írja a CNN. A hírcsatornának egy tanú azt mondta, legalább egy harci repülőt is látni lehetett a város felett.

Az ukrán védelmi erők déli műveleti parancsnoksága Telegramon arról írt, hogy a támadásban megrongálódott az odesszai repülőtér kifutópályája. A Sky News szerint olyannyira, hogy azt most nem is lehet használni.

Hét civil és hét katona térhet haza az orosz hadifogságból Ukrajnába egy újabb fogolycsere keretében, írja a Guardian. Arról nem adtak tájékoztatást, hány oroszt adtak át értük cserébe.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szombati közleményében azt írta, a katonák között volt egy öt hónapos terhes nő is.

Március vége óta több alkalommal is cserélt már egymással foglyokat a két fél – utoljára csütörtök jelentették az ukrán hatóságok, hogy 33 katonát kaptak meg az oroszoktól.

A CNN szerint egyes jelek arra utalnak, hogy végre evakuációs folyosó nyílhat az oroszok által szinte teljesen megszállt Mariupolból kifelé. Erről a kikötőváros önkormányzata írt Telegram-fiókján, igaz, továbbra is várják ehhez a megerősítést a megszálló erők oldaláról.

Az evakuálás a Port City bevásárlóközpontból indulhat el még szombaton, a civilek mozgását pedig a várost kettészelő Kalmiusz folyó torkolatának bal és jobb partján is engedélyezik.

Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy a szombaton kezdődő akcióban az ostromlott Azovsztal gyárban rekedt civileket is kimenekítik-e. Mariupol polgármestere szerint az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt is folyamatosan dolgozik azon, hogy az ukrán erők által utolsó bástyaként védett acélgyárból kimenekítsék az ott rekedt több száz civilt, írja a CNN.

Három civil férfi holttestét találták meg szombaton egy Bucsa melletti faluban, Mirotszkében egy gödörben – közölte az ukrán rendőrség. A hatóságok szerint az áldozatok keze hátra volt kötve, szájuk betömve, szemük leragasztva. A testükön talált nyomok alapján fejbelövésük előtt megkínozták őket.

(Guardian)

Angelina Jolie szombaton betért egy kávézóba a nyugat-ukrajnai Lvivben. Amint a kis videón látszik, dedikált is a meglepett vendégeknek, írja a Sky News.

Jolie amúgy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) különmegbízottja. Korábban látogatást tett egy római kórházban, ahol a háború elől menekült ukrán gyerekekkel találkozott.

Az ukrán mezőgazdasági miniszter, Mikola Szolszkij szerint az elmúlt két hétben az oroszok gyorsított tempóban kezdték dézsmálni a gabonát az általuk megszállt területeken, írja a Reutersre hivatkozva a Guardian. A miniszternél a gabonasilók tulajdonosai tettek panaszt a több százezer tonnányi fosztogatás miatt. Szolszkij szerint ez élelmiszerhiányhoz vezethet azokon a területeken is, amelyek nem állnak orosz megszállás alatt.

A mezőgazdasági minisztérium pénteken közölte, hogy az orosz invázió ellenére Ukrajna 24 régiójából hatban befejeződött a kora tavaszi vetés. Luhanszkban a harcok miatt idén elmarad a vetés.

Emmanuel Macron szombaton telefonon beszélt Zelenszkijjel. A francia elnök megerősítette, hogy Franciaország fokozza az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius támogatást, írja a Guardian.

Macron ismét aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az oroszok ukrán városokat bombáznak, különös tekintettel a délkelet-ukrajnai Mariupolban kialakult elviselhetetlen helyzetre – közölte közleményében a francia elnökség.

A franciák szerint az Ukrajnának nyújtott csomaguk 615 tonnányi felszerelést tartalmaz, benne orvosi felszerelésekkel, kórházaknak szánt generátorokkal, élelmiszersegéllyel, sátrakkal és különféle járművekkel a sürgősségi szolgálatok részére, írja a BBC.

A két tábor már összes is ért a Szabadság téren. Helyszíni tudósítónk szerint az oroszbarát tüntetők körülbelül kétszázan lehetnek, az Ukrajna mellett kiállók pedig kb ötször annyian, köztük ukránok is vannak a tömegben. Bővebben itt.

Harkivban egy kórházat és lakónegyedeket is értek találatok az éjszakai orosz bombázás során – közölte az ukrán állami katasztrófavédelem.

Két kilencemeletes lakóház lakásai kigyulladtak, és az egyik lakás tulajdonosa, megsérült, akit kórházba szállítottak – közölték.

Az eltalált kórházban betonszerkezetek és az ablakkeretek megrongálódtak, illetve tűz ütött ki az ötödik emeleten, de ne sérült meg senki a szervek beszámolója szerint.

(BBC)

A stratégiai stabilitást érintő párbeszédet Moszkva és Washington között párbeszédet hivatalosan „befagyasztották” – jelentette az orosz állami média egy orosz külügyminisztériumi tisztviselőre hivatkozva. (A stratégiai stabilitás fogalma a nemzetközi kapcsolatokban azt az állapotot jelöli, amelyben semelyik felet sem ösztönzi arra semmi, hogy elsőként nukleáris csapást mérjen ellenfelére.)

Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium nukleáris fegyverkezés fokozódásának megakadályozásáért felelős vezetője a Tass hírügynökség szerint azt mondta: a kapcsolatok újraindulhatnak, miután Oroszország befejezi az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai inváziót. A tisztviselő szerint Moszkva úgy véli, hogy az Egyesült Államok közepes és rövid hatótávolságú rakétákat telepítene Európába és a csendes-óceáni térségbe, de az állítás alátámasztására nem szolgáltatott bizonyítékot. Ilyen fegyverek megjelenése ezekben a régiókban tovább rontja a helyzetet, és felerősíti a fegyverkezési versenyt – közölte a Tass beszámolója alapján Jermakov.

(The Guardian)

Oroszország és a Nyugat közelebb van a nukleáris háborúhoz, mint a kubai rakétaválság idején – figyelmeztetett Nyikita Hruscsov dédunokája.

Nina Hruscseva akadémikus, akinek dédapja az 1962-es kubai rakétaválság idején a Szovjetunió vezetője volt, azt mondta, az ukrajnai háború veszélyesebbnek tűnik, mivel úgy tűnik, ebben a konfliktusban egyik fél sem hajlandó meghátrálni

Hruscseva, a New York-i New School nemzetközi kapcsolatok professzora a Today című műsorban az 1962-es válságról szólva elmondta:

Akkoriban az mentette meg a világot, hogy mind Hruscsov, mind Kennedy – bármennyire is nem értettek egyet egymás ideológiájával és nem akarták elsőként beadni a derekukat – amikor megjelent a valós fenyegetés, azonnal meghátráltak. Hruscseva szerint ma nem látszik, hogy bármelyik fél, különösen az oroszok hajlanának erre, és ez megrémíti.

A professzor szerint Oroszország ukrajnai háborúja „proxy-háború” a Nyugat és Oroszország között, amelyben Ukrajna „bizonyos fokig bábu”.

(The Guardian)

Becslések szerint még mindig mintegy kétezer katona és ezer civil tartózkodik a mariupoli Azovsztal acélgyár alatti bunkerrendszerben.

A gyár védői eddig sikeresen verték vissza az orosz erőket (hiába foglalták el azok a város nagy részét), de Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko szerint a helyzet szörnyű, és a bent rekedt emberek „könyörögnek, hogy megmentsék őket”.

„Nem napok kérdése, hanem óráké” – tette hozzá, vélhetően arra utalva, hogy a segítség elmaradásának hamarosan súlyos következményei lehetnek. Az acélgyári menedékben különösen azután vált válságossá a helyzet, hogy az orosz csapatok célzott légicsapásokat mértek a létesítményre. Az ukrán erők egyik parancsnoka pénteken üzemben kialakult helyzetről azt mondta, „több mint humanitárius katasztrófa.” Mint mondta, az üzem területén létrehozott tábori kórház nemrég megsemmisült egy orosz támadásban, így odaveszett szinte minden orvosi felszerelésük.

(Sky News)

Megköszönte Nagy-Britanniának Zelenszkij, hogy visszaküldte kijevi nagykövetét.

Londonból nem érkezett hivatalos bejelentés arról, hogy Melinda Simmons ismét az ukrán fővárosban dolgozik, de a nagykövet pénteken azt írta ki Twitterre: „hosszú volt az út, de megérte. Olyan jó újra Kijevben lenni”.

Péntek esti videóbeszédében Zelenszkij elmondta, Nagy-Britannia nagykövetének visszatérése azt jelenti, hogy immár 27 ország diplomáciai képviselete működik ismét az ukrán fővárosban, és megköszönte, hogy Simmons visszatért.

Az Egyesült Királyság kormánya április 22-én jelentette be, hogy hamarosan újra megnyitja kijevi diplomáciai képviseletét. A nagykövetséget még február végén zárták be az orosz invázió miatt, a műveleti és támogató személyzet egy részét pedig a nyugati Lviv városába helyezték át.

(CNN)

Ukrajna hivatalos közlése szerint habár friss orosz csapatok is érkeznek a keleti országrészt támadni, egyelőre sikerrel tartja vissza az előrenyomulást az ukrán hadsereg az érintett frontokon.

Az ukrán fegyveres erők vezérkarának legfrissebb közleménye szerint az orosz hadsereg határhoz közeli falvakat vett célba az ország északkeleti sarkában. Ezeken a részeken több hete alig volt harci aktivitás. Izjum térségében pedig erősödik az orosz katonai jelenlét, állítólag eddig a távol-keleten állomásozó orosz csapatokat vontak össze itt. A vezérkar azt állítja, az ukrán védelem egyelőre tartja magát itt és sikerrel akadályozza, hogy az oroszok áttörjenek Liman felé, ami egy fontos vasúti csomópont. Limant pénteken az oroszok már rakétázták is, a közlemény szerint egy vadászgépet sikerült lelőniük az ukránoknak.

Az elmúlt 24 órában összesen 14 ellenséges támadást vertek vissza az ukrán egységek a donyecki és luhanszki régiókban, miközben a támadásokban elpusztult húsz lakóház és két iskola is – közölte a vezérkar.

Popasznából pénteken 31 embert evakuáltak, de két buszra, amelyeken menekülők ültek, rálőttek az oroszok, és azóta sem sikerült kapcsolatba lépni a járművekben utazókkal – mondta Szerhij Hajdaj, a luhanszki területi katonai közigazgatás vezetője.

(via CNN)

A moldovai külügyminiszter azt nyilatkozta: egész Európa sorsa attól függ, hogyan ér véget az ukrajnai háború.

Nicu Popescu így nyilatkozott a Sky News-nak: „Az egész kontinens jövője azon múlik, hogy Ukrajna képes lesz-e fenntartani politikai rendszerét, országa ellenálló képességét. Bizonyos értelemben a világnak ezen a részén minden ország sorsa attól függ, hogyan ér véget ez a háború, hol ér véget, és mikor ér véget”.

Mintegy 1,02 millió menekült érkezett Ukrajnából Oroszországba a háború február 24-i kitörése óta – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Ebben benne van 120 ezer külföldi és a donyecki és luhanszki „népköztársaságokból” evakuált emberek is.

Az ukrán vezetés korábban közölte, hogy akaratuk ellenére is szállítottak embereket Ukrajnából Oroszországba.

(Sky News)

Nagy a kockázata annak, hogy véget érnek a háború befejezését célzó orosz-ukrán tárgyalások az orosz csapatok által elkövetett atrocitások által kiváltott közfelháborodás miatt – vélte Volodimir Zelenszkij lengyel újságíróknak nyilatkozva.

„Az emberek [az ukránok] meg akarják ölni őket. Amikor ilyen a hozzáállás, nehéz beszélni a dolgokról” – idézte az Interfax hírügynökség az elnököt.

(via The Guardian)

Jó reggelt kívánunk a Telex olvasóinak, indul a percről percre tudósításunk az orosz-ukrán háború 66. napjáról. Ha a pénteki hírfolyamunkat pörgetné át, akkor azt itt teheti meg. A fontosabb tegnapi fejlemények pontokban:

• Egy újságíró halhatott meg a Kijevet ért tegnapi rakétacsapásban.
• Összesen már 900-nál jár a feltárt tömegsírokban talált holttestek száma Ukrajnában.
• Oroszország megerősítette, hogy rakétacsapásokat hajtott végre, például Kijevben is.
• Tényellenőrzés: Nem volt kokain Zelenszkij asztalán, miközben Elon Muskkal beszélt.
• A kínai külügyminisztérium azzal vádolta a NATO-t, hogy összezavarja Európát és konfliktusokat szít Ázsiában is.
• Ukrán tisztviselők szerint az oroszok „elrabolják” a búzakészleteket.

A Pentagon sajtótitkára, John Kirby Vlagyimir Putyin ukrajnai „kegyetlenségéről és elvetemültségről” beszélt, „lelkiismeretlennek” nevezve tetteit, és „baromságnak” az invázió indoklását. „Nehéz összeegyeztetni, hogy az indoklásuk szerint ez az ukrajnai nácizmusról, az ukrajnai oroszok védelméről, és az orosz nemzeti érdekek védelméről szól, amikor ezek közül egyiket sem fenyegette Ukrajna” – mondta Kirby. „Ez a leghidegebb és legelvetemültebb brutalitás”.

(The Guardian)

Minden, Ukrajnába tartó fegyverszállítmány legitim célpontja az orosz támadásoknak Szergej Lavrov orosz külügyminiszter álláspontja szerint. Lavrov az Al Arabiya televíziónak adott interjút, amelyben ezen kívül azt is megfogalmazta: a „különleges katonai műveletet” (így nevezi az orosz hivatalos kommunikáció a háborút) akkor fejezik be, ha elérik vele a kitűzött céljaikat. A célokat a kezdetektől nyíltan kimondták, mondta Lavrov, ezek a következők: megvédeni a donyecki és luhanszki szakadár köztársaságokat, a helyi oroszokat, és biztosítani, hogy a továbbiakban nem éri biztonsági fenyegetés Oroszországot Ukrajnából.

A tárcavezető szerint a nyugati fegyverszállítmányok azért legitim célpontok, „mert ezeket a fegyvereket annak a rezsimnek szánják, amely háborút folytat a saját lakossága ellen, az ország keleti részén élő civilek ellen”. Az orosz fél az invázió egyik okaként az ukrajnai oroszok elleni „népirtást” szokta felhozni, ám ez az állítás nem felel meg a valóságnak.

Lavrov az interjúban elvetette az atomháborút, mint a konfliktus esetleges eszkalációját. Soha nem szabad nukleáris háborút indítani, mivel annak „nem lehet győztese” – mondta hozzátéve, hogy Oroszország mindig is „a bajnoka volt annak, hogy minden ország ígéretet tegyen, hogy soha nem indít nukleáris háborút”.

(via TASS és CNN)

Az ukrajnai harcokban elesett az első amerikai, akiről a közvéleményt tudomást szerzett a New York Times beszámolója szerint. A Kentucky állambeli Willy Joseph Cancel Jr., 22 éves extengerészgyalogos korábban a büntetés-végrehajtásban dolgozott, de márciusban bevonult önkéntesként harcolni az ukrán hadsereg oldalán. A héten bekövetkezett haláláról telefonon értesítették a családját, az információt a nagybátyja erősítette meg a sajtónak.

Az USA külügyminisztériuma pénteken közölte, hallották a Cancel haláláról szóló jelentéseket, és konzuli segítséget nyújtanak a családjának. „A család iránti tiszteletből ebben a nagyon nehéz időszakban nincs további bejelenteni valónk” – mondta Jalina Porter, a minisztérium szóvivője. „Azt is szeretnénk megismételni, hogy az amerikai állampolgárok ne utazzanak Ukrajnába az aktív fegyveres konfliktus idején”.

A CNN szerint nincs arról pontos információ, hány amerikai harcol összesen Ukrajnában, de az ukrán közlés szerint több mint 20 ezer külföldi önkéntes vesz részt a harcokban több mint 50 országból.