Kijevet megint rakétázták az oroszok, akik az ukránok szerint Mariupolt is teljesen le akarják zárni

2022. április 16. – 07:22

frissítve

Kijevet megint rakétázták az oroszok, akik az ukránok szerint Mariupolt is teljesen le akarják zárni
Lerombolt házak és épületek a Szecsina utcában, Csernyihivben – Fotó: Andre Luis Alves / Anadolu Agency via AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • A reggeli órákban robbanásokat hallottak Kijev és Lviv közelében is. Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko megerősítette, hogy az ukrán főváros tűz alá került.
  • Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy egy kijevi hadiüzemre mértek légicsapást.
  • Anton Gerascsenko ukrán belügyminisztériumi tanácsadó szerint meghalt a Moszkva cirkáló kapitánya, Anton Kuprin.
  • Kilenc humanitárius folyosó létesítéséről állapodtak meg szombatra.
  • Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint 1982 civil halt meg a háború február 24. kezdete óta, ugyanakkor a valós szám ennél sokkal magasabb is lehet.
  • A tervek szerint Denisz Smihal ukrán miniszterelnök jövő héten Washingtonba utazik, hogy részt vegy Világbank által szervezett, Ukrajnával foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen.
  • Oroszország kitiltotta Boris Johnson brit miniszterelnököt és a brit kormány több tagját is, de az angolokat ez nem nagyon zavarja, tovább támogatják Ukrajnát.
  • Az ukrán városvezetés szerint az oroszok hétfőtől lezárják Mariupolt, és nem engedik evakuálni az embereket, és a városon belüli mozgást is korlátozni fogják.
  • Szombat estére az orosz védelmi minisztérium kiadott egy közleményt, amelyben azt állítják, hogy teljesen elfoglalták Mariupolt.
  • A Moszkva cirkáló elsüllyedése óta először nyilvánosan megjelent a hajó legénysége.

Az írók a csillagos éjszaka szépségéről szoktak írni, miközben jelenleg a háborús éjszakai égre a halál húz fénycsíkokat – jelentette ki Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában mondott homíliájában szombat este. Ferenc pápa beszédében a reményről beszélt, és arról, hogy azt az élet legsötétebb szegleteiben kell keresni, ahol az emberek sírnak, küzdenek, szenvednek, remélnek.

A pápa szavait öt és fél ezren hallgatták a papokkal és hívőkkel teli bazilikában, köztük több ukrán döntéshozó, és Melitopol polgármestere is, akit korábban több napig fogva tartottak az orosz erők.

Ferenc pápa közvetlenül Melitipol polgármesteréhez, Ivan Federovhoz és Maria Mezentseva, Olena Khomenko és Rusztem Umerov ukrán törvényhozókhoz fordulva azt mondta: „A háborúnak ebben a sötétjében, a kegyetlenségben mindannyian értetek és veletek imádkozunk ezen az éjszakán. Imádkozunk minden szenvedőért. Csak társaságunkat, imánkat adhatjuk nektek.”

A misén ima szólt a népek közötti párbeszédet és békét építő kormányzókért, valamint azért, hogy a háborútól sújtott népek reményben és békében részesülhessenek. Ferenc nem utalt közvetlenül Oroszország ukrajnai inváziójára, de húsvéti fegyverszünetre szólította fel a feleket.

A pápa húsvétvasárnap késő délelőtt misézik majd a Szent Péter téren, majd beszédet mond és Urbi et Orbi áldást oszt a bazilika erkélyéről.

(MTI, Guardian)

Volodimir Zelenszkij ismét arra az eshetőségre figyelmeztet, hogy Vlagyimir Putyin atomfegyverek bevetését rendelheti el Ukrajnában.

“Nem szabad megvárnunk azt a pillanatot, amikor Oroszország úgy dönt, hogy atomfegyvert használ. Fel kell készülnünk erre. Bármilyen fegyvert használhatnak, erről meg vagyok róla győződve" – mondta az ukrán elnök újságíróknak. Zelenszkij szerint Ukrajnában sugárzás elleni gyógyszerre és légiriadó menedékekre lenne szükség.

Az ukrán vezető pénteken beszélt róla először, hogy szerinte Putyin nem habozna taktikai atomfegyverekhez fordulni, ha nem állna jól a szénája. Ekkor azt mondta, hogy nem félni kell ettől az eshetőségtől, hanem fel kell rá készülni.

Ezt megelőzően csütörtökön William Burns, a CIA igazgatója jelentette ki, hogy Oroszország gyenge katonai teljesítménye felveti annak kockázatát, hogy Putyin elkeseredettségében nukleáris fegyvert vethet be. A The Hill által a Georgia Technél tartott beszédében elmondta megjegyzéseit: Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke „komolyan aggódik” amiatt, hogy a konfliktus olyan szintre eszkalálódik, ahol lehetségessé válik az atomfegyver” – mondta Burns.

(Guardian)

Tüntetést tartottak a litvániai Vilniusban, az orosz nagykövetség közelében szombaton. A megjelentek hátrakötött kézzel, fejükön műanyag zacskóval, meztelen lábukon csöpögő vért utánzó festéknyomokkal tiltakoztak az ukrán nők orosz katonák általi megerőszakolása ellen.

Fotó: Petras Malukas / AFP
Fotó: Petras Malukas / AFP

Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Olha Stefanishyna azzal vádolta Oroszországot, hogy „népirtást” követ el, az orosz invázióban megölt és megsebesített civilek száma sokkal nagyobb, mint az ukrán katonaáldozatoké, és azt is állította, hogy orosz katonák „nőket erőszakoltak meg órákon át, majd gyilkoltak meg”.

Az orosz védelmi minisztérium képeket tett közzé a Moszkva hadihajó legénységéről – írja a BBC.

Ez az első alkalom a hajó elsüllyedése óta, hogy nyilvánosan megjelent a legénység. A képeken a tengerészek csoportja látható felvonuláson a krími kikötővárosban, Szevasztopolban, akikkel a haditengerészet főparancsnoka, Nyikolaj Jevmenov tengernagy találkozik.

Fotó: RUSSIAN DEFENCE MINISTRY / SPUTNIK VIA AFP
Fotó: RUSSIAN DEFENCE MINISTRY / SPUTNIK VIA AFP
Nyikolaj Jevmenov tengernagy találkozik a Moszkva hajó legénységével Szevasztopolban. Fotó: RUSSIAN DEFENCE MINISTRY / SPUTNIK VIA AFP
Nyikolaj Jevmenov tengernagy találkozik a Moszkva hajó legénységével Szevasztopolban. Fotó: RUSSIAN DEFENCE MINISTRY / SPUTNIK VIA AFP

A Moszkva a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója volt. A hajó elsüllyedése komoly veszteséget jelent az orosz hadsereg számára, miután nem csak stratégiai, hanem szimbolikus jelentőséggel is bírt.

Ahogy azt korábban megírtuk, csütörtökön a Kreml elismerte, hogy a Fekete-tengeren elsüllyedt az orosz hadiflotta egyik legfontosabb hajója, a Moszkva cirkáló, ám mind a hajóban keletkezett kár, mind annak elsüllyedése vitatott, lévén az ukrán és orosz fél homlokegyenest ellenkezőt állít.

Az ukránok szerint egy (vagy több) Neptun-rakéta becsapódása okozta a hajó vesztét, az oroszok szerint tűz ütött ki, majd vontatás közben, viharban süllyedt el a hajó, csakhogy a környéken legfeljebb egy kisebb eső volt, nem vihar.

Közben az 510 fős legénység sorsa is bizonytalan volt, az ukránok 14 kimentett tengerészről tudtak korábban. Bár Oroszország akkor azt mondta, hogy a legénységet Szevasztopolba szállították, ez az első alkalom, hogy bizonyítékot szolgáltattak arról, hogy akármelyik tengerész túlélte volna a hajó elsüllyedését.

Ugyanakkor a BBC szerint nem világos, hogy pontosan mikor kerülhetett sor a találkozóra.

Oleg Gyeripaszka orosz alumíniumipari oligarcha egyik jachtja futott be szombaton a délnyugat-törökországi Göcek üdülőhely közelében lévő öbölbe. Nem ez az egyetlen jacht a környéken, egyre több orosz milliárdos veszi az irányt Törökország felé, hogy kimenekítse hajóit az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt bevezetett nyugati szankciók elől.

Gyeripaszkát, az orosz alumíniumipari óriásvállalat, a Ruszal alapítóját az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia is szankciókkal sújtotta. Gyeripaszka már februárban is azon kevés oligarchák egyike volt, aki felszólalt a háború ellen. Az üzletember 2008 előtt Oroszország leggazdagabb emberének számított.

A Reuters forrásai szerint a 73 méteres Clio nevű jacht szombaton érkezett a török vizekre, Kajmán-szigeteki lobogó alatt hajózik.

Fotó: Yoruk Isik / Reuters
Fotó: Yoruk Isik / Reuters

A Clio érkezése előtt már két, Roman Abramovics orosz milliárdoshoz köthető szuperjacht is horgonyt vetett török kikötőkben, a 139 méteres Solaris például Yalikavakban dokkol.

A NATO-tag Törökországnak közös tengeri határa van Ukrajnával és Oroszországgal is a Fekete-tengeren, mindkét országgal igyekszik jó kapcsolatokat ápolni, és közvetíteni a konfliktusban. Törökország támogatta ugyan Kijevet, de ellenezte a Moszkva elleni szankciókat, ideértve az orosz milliárdosok elleni intézkedéseket is.

Az indiai légierő bejelentette, hogy mégsem vesz harci helikoptereket Oroszországtól – írja az India Today.

Az indoklás szerint úgy döntöttek, hogy inkább a hazai ipart támogató „Made in India” kezdeményezésben vesznek részt, és nem külföldről vesznek gépeket. India 48 darab Mi-17 V5-ös helikoptert vásárolt volna az oroszoktól.

Kormányzati források azt mondták az India Todaynek, hogy nem az orosz-ukrán háború miatt lépnek vissza az üzlettől. Ugyanakkor az indiai kormány pont néhány nappal az erről szóló bejelentés előtt találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, hogy az orosz-ukrán helyzetről tárgyaljanak.

Oroszország azt állítja, hogy Mariupol, az ostromlott kikötőváros egészét elfoglalták az ukrán erőktől – írja a Reuters.

A szombat este kiadott közleményben az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán ellenállás mariupoli központjaként szolgáló Azovstali acélműben lévő ukrán fegyvereseket is körbevették. Az oroszok azt írták a közleményükben, hogy az ukrán ellenállók egyetlen esélye az életük megmentésére, ha önként leteszik a fegyvert és megadják magukat.

Az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov közleménye szerint szombatig bezárólag az ukrán erők Mariupolban több mint 4000 harcost veszítettek, további 1464 pedig megadta magát.

Kijev még nem reagált a nyilatkozatra.

Az orosz erők hetek óta próbálják bevenni a kikötővárost, amely az Azovi-tengeren, a Fekete-tengertől északkeletre található.

Moszkva közölte, hogy az Ukrajna részéről a „helyrehozhatatlan veszteségek” száma 23 367 ember. Ez az állítás viszont bizonyítékok hiányában ellenőrizhetetlen, ráadásul az oroszok azt sem közölték, hogy ez csak az elhunytakat vagy a sérülteket is tartalmazza-e.

Voldimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy a háború kezdete óta akár 3000 ukrán katona eshetett el, ugyanakkor ezt az adatot sem lehet ellenőrizni.

Összesen 1449 embert evakuáltak szombaton az ukrán városokból humanitárius folyosókon keresztül – közölte Kirillo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője egy online bejegyzésben. Ez kevesebb, mint a pénteki adat, amikor 2864 embert sikerült kimenteni.

Vasárnaptól kitiltják az olasz kikötőkből az orosz hajókat – írja az MTI.

Az intézkedést a kikötői kapitányságok főparancsnoksága körlevélben közölte. Olaszország a háború miatt Oroszországgal szemben április 8-án további szankciókat bevezető európai uniós döntés értelmében jelentette be a tilalmat.

A jelenleg olasz kikötőkben tartózkodó hajóknak „kereskedelmi tevékenységük befejezése után” azonnal távozniuk kell – áll a körlevélben. Az intézkedés azokra a hajókra is vonatkozik, amelyeken 2022. február 24. után az orosz zászlót más nemzet lobogójára cserélték.

A tilalom – az uniós döntés értelmében – nem vonatkozik azokra a hajókra, melyek segítségre vagy menedékre szorulnak, és amelyeknek biztonsági okokból van szükségük a kikötőkbe való bejutásra, vagy amelyek a tengeren életeket mentettek.

„Nagyon nehéz a helyzet” Mariupolban – mondta Volodimir Zelenszkij elnök az Ukrainska Pravda hírportálnak.

„A katonáinkat körbezárták, a sebesülteket körbezárták. Humanitárius válság van... Ennek ellenére a srácok tovább védekeznek” – mondta Zelenszkij.

A Mariupolt hetek óta ostromolják az oroszok, a lakosság is csak nagyon nehezen tud elmenekülni. Az ukránok szerint az ellenséges csapatok hétfőtől teljesen lezárják a várost, és a városrészek között is csak korlátozottan lehet majd mozogni.

(Guardian)

„Továbbra is eltökélten támogatjuk Ukrajnát” – közölte a brit kormány, miután Oroszország úgy döntött, hogy megtiltja Boris Johnson és több más brit kormánypárti politikus és kormánytag beutazását az országba. A brit kormány szóvivője a Guardiannek az mondta:

„Az Egyesült Királyság szövetségeseivel egységesen fellépve elítéli az orosz kormány ukrajnai beavatkozásait, és felszólítja a Kremlt, hogy vessen véget a háborúnak. Továbbra is határozottan támogatjuk Ukrajnát”.

Boris Johnson mellet Dominic Raab, Grant Shapps, Priti Patel, Rishi Sunak, Kwasi Kwarteng, Nadine Dorries, James Heappey, Nicola Sturgeon, Suella Braverman és Theresa May is tiltólistára került.

Oroszország lépése nemigen változtat a 13 brit politikus programján, hiszen nem valószínű, hogy bármelyikük moszkvai utazást tervezett volna.

Az ukrán parlament szerint az oroszok deepfake videót akarnak kiadni Volodimir Zelenszkijről. Az ukrán hírszerzés szerint a manipulált videóban a kamu-Zelenszkij „negatív hozzáállással” nyilatkozik az ukrán városokról, legfőképpen Mariupolról.

A deepfake olyan technológia, amellyel egy bizonyos ember arcát „ráillesztik” egy másik emberére egy videóban. A technológiát arra szokták használni, hogy megtévesztő üzeneteket közvetítsenek vele, ha úgy tetszik az angol királynővel is el lehet mondatni bármit. Erről kicsit bővebben itt írtunk.

(Guardian)

Az ukrán tárgyalócsoport vezetője és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fő tanácsadója csalódottságának adott hangot az Európai Unióból kapott fegyverek miatt.

Mikhaljo Podolijak Twitteren írt arról, hogy miután fegyvereket kértek az EU-tól, a nyugati vezetők nem azokat küldték, amikre szükségük lett volna, ráadásul amit küldtek, az is túl lassan érkezett meg.

„A demokrácia nem fog nyerni ezzel a játékkal. Ukrajnának fegyverek kellenek. Nem egy hónap múlva. Most”

– írta.

(Guardian)

A orosz erők hétfőtől korlátozni fogják Mariupol megközelítését – közölték Telegramon a város vezetői. Információik szerint az oroszok teljesen lezárják majd a várost, így megakadályozva az evakuálásokat, írja a BBC. Más információk szerint ilyen zárlat már napok óta érvényben van.

Az ukránok szerint az orosz erők a városon belül is szigorítanának: ellenőrzőpontok felállításával korlátoznák a városrészek közötti mozgást. Fontos tudni, hogy Mariupolban az ostrom miatt teljesen összeomlott a kommunikáció, a jelentések többsége ellenőrizhetetlen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök portréjával vonultak tüntetők Belgrádban április 15-én, tiltakozásul amiatt, hogy az ENSZ Közgyűlésén, április 7-én Szerbia is támogatta Oroszország tagságának a felfüggesztését a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában.

Fotó: Darko Vojinovic / The Associated Press via MTI
Fotó: Darko Vojinovic / The Associated Press via MTI

(MTI)

A leggazdagabb ukrán oligarcha, Rinat Ahmetov ígéretet tett arra, hogy segít újjáépíteni az ostromlott Mariupol városát. Ahmetovnak két hatalmas acélműve is van az azovi-tengeri kikötővárosban, amelyek szerinte ismét versenyképesek lesznek a világpiacon. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Egy ember meghalt és többen megsebesültek az ukrán fővárost szombat reggel ért rakétacsapások következtében – közölte Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere. Hozzátette, a mentőcsapatok a sérültek életéért küzdenek. „Kijev az agresszor célpontja volt, és az is maradt” – tette hozzá.

Klicsko korábban arról számolt be, hogy a város keleti részén fekvő Darnyickij kerületére mértek csapást az oroszok. Az orosz védelmi minisztérium szerint egy hadiüzemet találtak el.

(Sky News)

Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint már több mint 1900 civil halálát regisztrálták az orosz-ukrán háború kitörése óta. Kiemelik, hogy a tényleges számok ennél sokkal magasabbak lehetnek.

A február 24. és április 14. között megölt 1982 civil közül 162 gyermek volt – közölte az ENSZ emberi jogi szervezete (OHCHR). Adataik alapján 2651 civil sebesült meg, köztük 256 gyerekek. Az OHCHR szerint a legtöbb halálesetet és sérülést a bombázások és a légicsapások okozták.

Az ukrán főügyészség szombati beszámolója 200-ra becsülte a háborúban meghalt gyerekek számát.

Blokkolták a Moscow Times újság orosz nyelvű szolgáltatását Oroszországban a háborús tudósítások miatt – írja a lap. Az angol nyelvű szolgáltatás továbbra is működik – közölte a lap alapítója, Derk Sauer a Twitteren.

A blokkolásra pénteken került sor, miután a lap szerint „a hatóságok által hamisnak nevezett beszámolót közöltek olyan katonákról, akik nem voltak hajlandóak harcolni Ukrajnában”. Az 1992-ben alapított Moscow Times Oroszország egyetlen független angol nyelvű újságja.

(Moscow Times)

A német igazságügyi miniszter, Marco Buschmann szerint az olyan nehézfegyverek, mint például a harckocsik szállítása Ukrajnának, nem jelentene belépést az Oroszország elleni háborúba – idézte a dpa hírügynökség a miniszter Welt am Sonntagnak adott, teljes egészében vasárnap megjelenő nyilatkozatát.

Buschmann (FDP) azt mondta, hogy a nemzetközi jog nem minősíti a fegyverszállítást hadba lépésnek. „Ha tehát (Ukrajna) él önvédelmi jogával, akkor támogatása fegyverszállításokkal nem vezethet ahhoz, hogy a háború részesévé váljunk” – jelentette ki a miniszter. Hozzátette, hogy ez nemcsak az ő személyes véleménye, hanem a német kormányé is.

(MTI)

Oroszország kitiltotta a területéről Boris Johnson brit miniszterelnököt és a brit kormány több tagját is. Az orosz külügyminisztérium szerint erre a lépésre „a brit kormány példátlanul ellenséges fellépése, különösen a magas rangú orosz tisztviselők elleni szankciók bevezetése miatt” került sor.

A brit védelmi minisztérium frissített térképet tett közzé szombaton, amely részletesen bemutatják az orosz csapatok ukrajnai mozgását. A brit hírszerzés szerint az orosz csapatok valószínűleg Ukrajna keleti részén fognak előrenyomulni. Délen Zaporizzsja, Melitopol, Bergyanszk és Herszon felé prognosztizálnak orosz mozgásokat.

Az orosz–ukrán háború aktuális állásáról, valamint a várható kelet-ukrajnai műveletekről Rácz Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársát kérdeztük. Rácz szerint az oroszok célja az lehet, hogy bekerítsék a Donyec-medencében lévő ukrán erők jelentős részét. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy harapófogót: míg az orosz erők déli szárnya Donyeck mellől indulna ki észak felé, addig az északi szárnya Harkiv mellől vonulna délre. Egy ilyen hadművelettel körbezárhatnák az ukrán haderő közel felét – azonban ezt addig nem lehet elindítani, amíg Mariupolban intenzív harcok folynak.

(Sky News)

Kétszáz gyerek halt meg Ukrajnában a háború kezdete óta – közölte szombaton közleményben az ukrán főügyészség. Hozzátették, eddig több mint 360 gyerek sérült meg a háborúban. Egy pénteki, Harkivot ért csapásban két gyerek – köztük egy hét hónapos – meghalt, öt gyerek pedig megsebesült.

A hét elején az UNICEF azt közölte, hogy eddig az ukrajnai gyerekek közel kétharmada kényszerült elhagyni a lakóhelyét. Manuel Fontaine, az UNICEF vészhelyzeti programjainak igazgatója azt mondta, becsléseik szerint 3,2 millió gyerek van, akik még nem hagyták el az otthonaikat. „Közel a felét veszélyeztetheti, hogy nem jut elég élelemhez. A vízhálózatot ért támadások miatt becslések szerint 1,4 millió ember maradt víz nélkül Ukrajnában. További 4,6 millió embernek csak korlátozottan van hozzáférése a vízhez” – mondta Fontaine. Hozzátette: az iskolabezárások mintegy 1,5 millió felsőoktatásban tanuló diákot és 5,7 millió iskoláskorú gyereket érintenek.

(CNN)

Lviv régió kormányzója, Makszim Kozicki azt közölte, hogy az ukrán légvédelmi rendszerek lelőtték azokat az orosz rakétákat, amelyeket szombat reggel lőttek ki Lviv térségére. „Április 16-án reggel rakétákat lőttek ki Lviv régióra az orosz megszállók Szu-35-ös repülőgépeiből. Az Ukrán Légierő nyugati parancsnokságának rakétaelhárító egységei négy rakétát semmisítettek meg” – mondta Kozickij. A kormányzó azt is állította, hogy a rakétákat kilövő orosz repülőgépek a Belaruszban lévő Baranovicsi repülőteréről szálltak fel.

(CNN)

A szombati reggeli orosz légicsapások egy kijevi hadiüzemet céloztak – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy 16 ellenséges célpontot semmisítettek meg nagy pontosságú rakétákkal, köztük raktárakat és fegyvertároló bázisokat. Hozzátette, hogy a dél-ukrajnai Mikolajivban egy haditechnikai javítóműhelyt is eltaláltak.

Füstoszlop Kijev Darnyickij kerületében 2022. április 16-án – Fotó: Metin Semiz / Anadolu Agency via AFP
Füstoszlop Kijev Darnyickij kerületében 2022. április 16-án – Fotó: Metin Semiz / Anadolu Agency via AFP

(BBC)

A német kormány szóvivője azt mondta, hogy az érintett minisztériumok már két héttel ezelőtt elvi megállapodást kötöttek a katonai segélyre szánt források jelentős növeléséről. A múlt héten a teljes összeget kétmilliárd euróban határozták meg. Christian Lindner német pénzügyminiszter bejelentette, hogy az összeg nagy részét Ukrajna kapja.

Kilenc humanitárius folyosó létesítéséről állapodtak meg szombatra – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. A tervek szerint a civilek evakuálása az ostromlott Mariupol városából személyautókkal történik. A kilenc evakuálási folyosóból öt a kelet-ukrajnai Luhanszk régióból indul – írja a Reuters. Verescsuk hozzátette, hogy a luhanszki humanitárius folyosók csak azzal a feltétellel fognak működni, hogy az orosz erők beszüntetik az ágyúzást.

(Reuters)

Lassan érkeznek az információk az éjszakai légicsapásokról, eddig két halálos áldozatról és négy sebesültről érkeztek jelentések.

Szerhij Haidai luhanszki kormányzó szerint legalább egy ember meghalt és három megsebesült a régióban. „Evakuáljanak, amíg még lehet” – írta a Telegram-csatornáján. Hozzátette, hogy buszok állnak készenlétben azok számára, akik el akarják hagyni a régiót. Azt is írta, hogy megrongálódott egy gázvezeték Liszicsanksz és Szeverodonyeck közelében, a két város gáz és víz nélkül maradt.

A közép-ukrajnai Poltava régióban, Poltava közelében egy kis falut ért éjszakai támadásban legalább egy ember meghalt, egy pedig megsebesült – közölte Dmitro Lunin, a régió kormányzója.

(Guardian)

Anton Gerascsenko ukrán belügyminisztériumi tanácsadó állítása szerint meghalt a Moszkva cirkáló kapitánya, Anton Kuprin a hajót ért támadás során. A BBC azt írja, hogy név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajóját két ukrán fejlesztésű Neptun rakéta találta el április 14-én. A hajón 510 fős legénység szolgált.

Oroszország hivatalos közlése szerint a hajón lőszerrobbanás történt, ennek következtében süllyedt el a hajó. Egyetlen tengerész elvesztését sem erősítették meg, azt közölték, hogy a Moszkva legénységét evakuálták. Ezzel szemben amerikai források szerint a hajó elsüllyedésekor áldozatok is voltak. A Moszkva cirkáló elsüllyedéséről ebben a cikkben írtunk részletesen.

A Moszkva 2021. november 16-án, Szevasztopol kikötőjében – Fotó: Alexey Pavlishak / Reuters
A Moszkva 2021. november 16-án, Szevasztopol kikötőjében – Fotó: Alexey Pavlishak / Reuters

(BBC)

Április 15-én 0 óra és 24 óra között 7045 fő lépett be az ukrán-magyar határszakaszon. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5251-en nyilatkozták, hogy Ukrajnából érkeztek. A rendőrség a beléptetettek közül 561 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes – írja az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye.

A rendőrségi adatok szerint ezzel átlépte a 750 ezret a háború kitörése óta Magyarországra érkezett menekültek száma. Az ukrán-magyar határszakaszon körülbelül 450 ezer, míg a román-magyar határszakaszon 300 ezer Ukrajnából érkező ember lépett be Magyarországra.

(MTI)

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!