Orbán szerint a szakemberekre hallgatnak. A szakemberek szerint vissza kell hozni a maszkot. Nem hozzák vissza

A napi járványadatokból egyértelmű, hogy a koronavírus-járvány negyedik hulláma felívelő szakaszában van Magyarországon. A napi új halálesetek száma szerencsére továbbra is viszonylag alacsony – bár némileg növekszik –, az új fertőzöttek és a kórházban ápoltak száma viszont már az áprilisi–májusi szint közelében jár. A lezárásokat mindenki szeretné elkerülni, és a legtöbb európai országban nincs is szükség rájuk – bár Romániában vagy Lettországban például kénytelenek voltak bevezetni. Ezzel felértékelődnek a járvány elleni küzdelem további eszközei, elsősorban az oltás és a maszkhasználat, amelyek számos országban kéz a kézben járnak.

A magyar kormány azonban ragaszkodik ahhoz, hogy csak az oltások számítanak a járvány feltartóztatásában, és hiába javasolja egyre több szakértő és szakmai testület, elzárkóznak a kötelező beltéri maszkhasználat visszavezetése elől.

Hiába mondják a szakértők, hogy kell a maszk

Legutóbb Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt erről a csütörtöki kormányinfón, ahol egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az oltás az eszköz a vírus ellen, nem a maszk, és

„Magyarország polgárai felnőttek, ha bárki akarja, akkor maszkot hord”.

Múlt héten hasonló álláspontot közölt az Emberi Erőforrások Minisztériuma is, amikor azt írták, nem lesz kötelező a beltéri maszkviselés: „A mindennapokban a maszk ugyan nem kötelező, de nem is tiltott, ha valaki hordani szeretné, nyugodtan megteheti.”

Orbán Viktor miniszterelnök is rendszeresen reagál a maszkhordással kapcsolatos felvetésekre a heti rádióinterjúiban. Néhány példa:

• Augusztus 22.: „Az oltás életet ment, és csak az oltás ment életet. A maszk meg az elszeparálódás nem fog segíteni. Most már pontosan tudjuk, van mögöttünk több mint egyéves tapasztalat, hogy védelmet, az élet megmentését csak az oltások tudják megadni a számunkra. [...] Amikor maszkviselés volt, megpróbáltuk elszigetelni a fertőzött embereket, annak a hatékonysága csekély volt, az oltásnak a hatékonysága pedig elsöprő erejű, ezért nem érdemes a kevésbé hatékony módszerrel próbálkozni, a jó módszert kell követnünk, ez pedig az oltás.”
• Szeptember 17.: „Aki szükségét látja, meg úgy gondolja, hogy ez őt védi, vagy leginkább abban segít, hogy ő ne fertőzzön meg másokat, mert a maszk inkább arra jó, hogyha valaki fertőző, akkor ezt ne adja tovább, az hordja. Én biztatom is őket, hogy ezt tegyék. De hozzá kell tennem, hogy a megoldás nem ez. De lebeszélni sem akarok senkit erről, mert ha úgy érzi, hogy ezzel személyesen is hozzájárul a saját maga meg az ország biztonságához, akkor tegye meg, legyen óvatos.”
• Október 8.: „Csak az oltás segít! Persze lehet védekezni bezárkózással, maszkkal, egyebekkel, de ez nem fog bennünket megvédeni. Ez egy olyan vírus, ezt mondják nekem a járványügyi szakemberek, amely ellen csak az oltás segít.”
• Október 15.: [Arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia is javasolja a maszkot.] „Biztosan így van, és jó, ha van az ember zsebében egy maszk, nálam is mindig van, és ha úgy látjuk, úgy látom, hogy érdemes azt föltenni, mert megkaphatom valaki mástól, és sokan vagyunk egy zárt helyen, vagy én adhatom át másnak, akkor én is felveszem. Kérek mindenkit, hogy ezt fontolja meg, de ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a maszk megvéd bennünket. A maszk nem véd meg bennünket. Egyetlen dolog bizonyult eddig eredményesnek, ez pedig az oltás. Tehát ha valaki biztosan garantálni akarja a szeretteinek a biztonságát meg a saját életét, akkor arra kérem, hogy vegye föl az első, a második és aztán pedig a harmadik oltást is.”

Érdemes azonban felidézni a szeptember 24-i nyilatkozatát is: „Ezért én a lezárás ellen érvelek az utolsó pillanatig, ameddig csak lehet. Igaz, hogy ez egy járványügyi kérdés, nem a miniszterelnöknek kell eldönteni, hanem a szakembereknek. De egész addig, amíg nem alakul ki egy olyan helyzet, hogy a szakemberek számára egyértelmű, hogy most már lezárás meg korlátozás kell, addig nem is lesz.”

A miniszterelnök tehát azt mondta, hogy a szakemberek véleményére bízza, mikor van szükség korlátozásra.

Ennek fényében nézzük, az elmúlt hetekben kik álltak a nyilvánosság elé azzal, hogy vissza kellene hozni a maszkhordást:

• a Magyar Orvosi Kamara és az alelnöke, Lénárd Rita külön is;
• a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége;
• Kemenesi Gábor virológus;
• Jakab Ferenc virológus, a kormány által felállított Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője;
• Oroszi Beatrix epidemiológus, a kormánynak tanácsot adó járványmatematikai modellező és epidemiológiai munkacsoport tagja;
• és legutóbb Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ osztályvezetője, aki az operatív törzs mára beszüntetett sajtótájékoztatóiról is ismerős lehet, többször helyettesítette Müller Cecília országos tisztifőorvost.

Látható tehát, hogy nemcsak prominens szakmai szervezetek és neves kutatók, de a kormánynak közvetlenül tanácsot adó, illetve állami intézményben dolgozó vezető szakértők is egyöntetűen szükségesnek látják a beltéri maszkhordást. Bár Orbán Viktor azt mondta, a szakembereknek kell ilyesmiben dönteni, a kormány mégis a szakemberek ajánlása ellenében dönt.

Egyébként miközben a kormány hajthatatlan az ügyben, a Semmelweis Egyetemen épp csütörtöktől tették kötelezővé a beltéri maszkhasználatot egy Merkely Béla-féle rektori utasítással, a Pécsi Tudományegyetem és az ELTE pedig már szeptemberben meglépte ugyanezt.

Fals szembeállítás

A kormány- és kormányközeli kommunikáció gyakran azt sugallja, hogy a vakcina és a maszk mintha egymást kizáró védelmi eszközök lennének, és aki a maszkhordást szorgalmazza, az egyben ezt fontosabbnak is tartja, mint az oltást. Fentebb láthattuk erre példaként Orbán Viktor több nyilatkozatát, de korábban Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem kormányplakátokon oltást népszerűsítő rektora is beszélt arról, hogy „a hatékonyabban terjedő vírusmutációk megjelenésével a maszknak egyre kevesebb lesz a védelmező ereje”, ezért „a maszkviselés nem pótolja az oltást”. (Tegyük hozzá, épp Merkely jegyzi rektorként a Semmelweis Egyetem kötelező maszkviselési rendeletét, amit szerdán adtak ki.)

Pedig valójában épp a többrétegű védekezés a leghatékonyabb. Az oltások és a maszkok együttesen nagyobb védelmet jelentenek, mint külön-külön. Erről szól a „svájci sajt” néven ismert modell: minél több akadályt állítunk a vírus elé, annál kisebb eséllyel jut át a lyukakon. Ezt Portugália példája is bizonyítja, ahol gyakorlatilag a teljes felnőtt népességet beoltották már, mégis mindenki fegyelmezetten hordja a maszkot.

Azt senki nem vitatja, hogy az oltás a legfontosabb fegyver a koronavírus ellen, a vakcinák biztonságosságát és hatékonyságát az elmúlt év fényesen bizonyította. De ahogy arról korábban már részletesen írtunk, kutatások egész sora bizonyította a maszkviselés hatékonyságát is a koronavírus-fertőzések számának visszaszorításában.

Ennek a jelentősége pedig két okból óriási annak ellenére, hogy dugig vannak vakcinával a magyarországi raktárak.

Egyrészt még mindig nagyon sokan nincsenek beoltva, mert egyszerűen nem kérik a vakcinát. Az oltakozási hajlandóság úgy megcsappant, hogy a május végére látványosan belassuló oltási program miatt július végére elpárolgott az átoltottsági előnyünk, mostanra pedig egyre inkább leszakadunk az Európai Unió mezőnyétől. Magyarországon a népesség bő 59 százaléka van csak teljesen beoltva, azaz még mindig nagyon sok az oltatlan, és az ő számuk az elmúlt hónapokban szinte egy helyben toporog. Ráadásul a különösen veszélyeztetett idősek körében is magas az oltatlanok aránya.

Amit a kormány kommunikációja mintha nem akarna megérteni, az az, hogy másra jó az oltás, és másra a maszk. Sokat lehet manapság arról hallani, hogy idővel csökken a vakcinák hatékonysága, ezért is ajánlott a harmadik oltás. Fontos azonban tisztázni, hogy a vakcinák elsődleges funkciója, a súlyos betegség és a halál elleni védelem fél év után sem gyengül számottevően, ez a legfrissebb vizsgálatok szerint is erős. Ami valóban gyengülni látszik, az épp a megfertőződés és az akár tünetmentes betegség elleni védelem (amire a minden korábbinál fertőzőbb delta variáns is rátesz egy lapáttal). A harmadik oltás tehát elsősorban azért fontos, hogy az oltottak ne tudjanak megfertőződni és továbbfertőzni. Az 5,7 millió teljesen beoltott magyarból eddig egymillióan kapták meg a harmadik adagot.

Az oltottaknak is érdemes maszkot húzni

Ha a két fenti tényezőt összevetjük, a következő látszik: egyrészt kijelenthető, hogy a lakosság jelentős része, köztük fokozottan veszélyeztetettek százezrei vannak továbbra is kitéve a megbetegedésnek; másrészt az oltatlanok mellett sok olyan oltott is van ma Magyarországon, akik képesek lehetnek megfertőződni és továbbfertőzni az oltatlanokat.

Éppen ezért mondja minden fontosabb egészségügyi szervezet, hogy az oltottaknak is érdemes maszkot viselni.

Az Egyesült Királyságban például a magyarországinál jobb átoltottság mellett is magasabb lett az ősz elejére a kórházba kerülések és a halálesetek száma, mint egy évvel ezelőtt. A brit kormánynak tanácsot adó szakértők szerint most kellene cselekedni, hogy a trendet időben elfojtsák. Ha időben lépnek, a szakértők szerint ehhez enyhe intézkedések is elegendőek lehetnek. Ők a távmunka bátorítását, a kiterjedtebb tesztelést, a fertőzöttek kontaktjainak elkülönítését és több maszkviselést javasolnak.

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) is ajánlja a beoltottaknak a maszkviselést zárt térben. „A beoltottaknak is folytatniuk kéne az arcmaszk viselését, amikor zárt közterületen vannak vagy a tömegközlekedésnek olyan területén, ahol a közösségben terjed a Covid-19. A vakcina nagyon hatékony a súlyos betegség és a halál megelőzésében, de a beoltottak ettől még megfertőződhetnek és továbbadhatják a fertőzést. Az arcmaszk viselése csökkenti annak kockázatát, hogy ez megtörténjen” – írja az ECDC.

Nem világos, hogy a magyar kormány miért zárkózik el minden szakértő ellenében is a maszkhordás propagálásától, miközben ez az eszköz is hozzájárulhat ahhoz, hogy elkerüljék a sokkal fájdalmasabb lezárásokat, amelyektől – egyébként teljesen érthető módon – úgy tartanak, mint a tűztől. Azt valóban nem mondják a kormány képviselői, hogy senki ne hordjon maszkot, de erősen kérdéses, hogy a maszkok hasznát relativizáló, a használatukat az oltásokkal erőltetetten szembeállító nyilatkozatok mennyire hozzák meg az emberek kedvét az önkéntes maszkviseléshez.

Az adatok, amik nem léteznek, pedig egyszer már kiadták őket

Gulyás Gergely nemcsak a maszkokról beszélt a csütörtöki kormányinfón, egy másik, rendszeresen visszatérő és ellentmondásos kérdés is előkerült: hogy miért nem teszik közzé a fertőzöttek, illetve a koronavírus miatt kórházba kerültek és meghaltak oltottsági adatait. Ezek kulcsfontosságú információk, amelyek egyébként a legtöbb nyugati országban minden további nélkül megismerhetők. Ráadásul épp a toporgó oltási programnak adhatnának friss löketet, ha kiderülne belőlük, hogy mennyivel nagyobb eséllyel betegszenek és halnak meg az oltatlanok – márpedig minden bizonnyal ez derülne ki belőlük, hiszen a világon mindenhol ez látszik az adatokból.

Gulyás megnyilatkozásai ebben a kérdésben is meglehetősen ellentmondásosak:

• Szeptember 15-én azt mondta, szerinte is nyilvánosságra kellene hozni, hogy a kórházban fekvők hány százaléka nincs beoltva. Ekkor azt mondta, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ biztosan rendelkezik ezekkel az adatokkal. (Valójában ÁEEK már nem létezik, a mai neve Országos Kórházi Főigazgatóság, azaz Okfő.)
• Szeptember 29-én már azt válaszolta egy kérdésre, hogy a személyes adatok védelmében nem hozzák nyilvánosságra, hogy a halottak közül kik voltak beoltva, és kik nem. Itt hozzá kell tennünk, hogy a kérdés szerencsétlenül volt megfogalmazva, valóban lehetett úgy érteni, hogy a kérdező az egyének név szerinti listájára kíváncsi. Persze ettől még Gulyás akár érthette is volna, mire vonatkozik a kérdés.
• Miután szerdán kiderült, hogy Szél Bernadett országgyűlési képviselő adatigénylésére az Okfő azt válaszolta, hogy nem rendelkeznek ilyen adatokkal, Gulyás a csütörtöki kormányinfón azt mondta, nem vezetnek ilyen nyilvántartást, neki nincs tudomása arról, hogy bárhol bárki ilyen nyilvántartást vezetne.
• Néhány perccel később kiderült, hogy amikor Gulyás mégis ilyen adatokról beszél, azokat nem egy összesítésre, hanem egyetlen kórház adataira alapozza.
• De ami ennél is furcsább: azokat az adatokat, amelyekről Gulyás előbb azt mondta, hogy az Okfőnek biztos megvannak, majd később az Okfő és Gulyás is azt állította, hogy nincsenek ilyen adataik, épp az Okfő már kiadta egyszer, másfél hónappal ezelőtt, a 444 egyik olvasójának közérdekű adatigénylésére válaszul. Bár akkor az oltottak közötti megbetegedésekről szolgáltattak adatot, Szél Bernadett pedig a betegek közötti oltottságra kérdezett rá, nem világos, hogy a kórházfelügyelet miért rendelkezne az elsővel, míg a másodikkal nem.

A Telex az Okfőnek és a Nemzeti Népegészségügyi Központnak is küldött közérdekű adatigénylést, ha választ kapunk, beszámolunk róla.