Egyre több helyen tiltják a szövetmaszkot, de nem azért, mert baj lenne a maszkhordással

A maszkhordás már a járvány legeleje óta megosztja a társadalmat. Míg a legtöbbek csak akkor hordják, amikor kötelező, mások önszorgalomból is élnek a védekezésnek ezzel az egyszerű módjával. Megint mások pedig veszélyesnek és/vagy hatástalannak tartják, noha ezeket az aggodalmakat számtalanszor cáfolta már meg vizsgálatok egész sora.

Szeptember elején újra nagyobb figyelmet kapott a kérdés, amikor több lap is arról írt, hogy sok helyen kezdték el betiltani a szövetmaszkokat. Ha valaki csak a címeket látja, azt gondolhatná, hogy bebizonyosodtak a korábbi félelmek. Erről azonban szó sincs, sőt:

• A legújabb eredmények minden korábbinál látványosabban igazolják, hogy a maszkok fontosak a járvány elleni küzdelemben.
• A szövetmaszknál azonban jobb választás lehet valamilyen komolyabb védelmet kínáló típus.
• Ez az oka annak, hogy Európában a járvány elején gyorsan elterjedt szövetmaszkokat egyre inkább kiszorítanák a sebészi és az FFP-maszkok javára. Mindeközben az Egyesült Államok hatósága szerint a szövetmaszkok is megfelelő védelmet nyújtanak.
• Abban azonban egyetértés van, hogy bizonyos esetekben az oltottaknak is érdemes továbbra is maszkot hordaniuk.

Európa szigorít

Az elmúlt hónapokban a szövetmaszk egyre inkább háttérbe szorul Európában. Németországban és Ausztriában is FFP-maszkot kell hordani, és Franciaországban is sebészi vagy FFP-maszkot javasol a közegészségügyi tanács (bár az orvostudományi akadémia szerint helyesen hordva a szövetmaszk is elég). De például a román iskolákban, ahol beltéren minden tanárnak és 6 évnél idősebb diáknak maszkot kell hordania, szintén nem elég már a szövetmaszk, sebészit írnak elő. Magyarország ebből a szempontból az ellentáborba tartozik, a kormány az átoltottság stagnálása ellenére továbbra is kizárólag a vakcinákra építi a járvány elleni védekezést, és ennek megfelelően sem a zárt tereken általában, sem az iskolákban nem tett újra kötelezővé sem szövet, sem bármilyen más maszk viselését.

A szövetmaszkok térvesztésének az oka, hogy bár akármilyen maszk sokkal hatékonyabb, mint a semmilyen, a legtöbb vizsgálat szerint a komolyabb alternatívák hatékonyabbak a levegőben terjedő koronavírus – és más légúti fertőzések – feltartóztatásában. A járvány kezdete óta a hangsúly is eltolódott abban, hogy mire is jó a maszkhordás, eleinte az volt az uralkodó álláspont, hogy a fertőzötteknek ajánlott csak, hogy másokat ne fertőzzenek meg, de a járvány előrehaladásával általánossá vált, hogy a saját megfertőződésünk elkerülését is várjuk a maszkoktól.

Nemcsak magáról a hatékonyságról van szó, hanem arról is, hogy a gyakran házi készítésű szövetmaszkok nincsenek szabványosítva, szinte annyifélék, ahány darab van belőlük, így nem garantálható, hogy kellő szintű védelmet nyújtanak – szemben a sebészeti vagy az FFP-maszkokkal, amelyeket csak akkor lehet forgalomba hozni, ha megfelelnek a vonatkozó szabványoknak.

Másfél éve, amikor a világra hirtelen szakadt rá a világjárvány, és az ellátóláncok nem voltak felkészülve a maszkok iránti kereslet megugrására, nagyon jól jöttek az otthon varrt maszkok. És bár ma is vonzó az olcsóságuk és a moshatóságuk, illetve hogy az unalmas egyenszínek helyett bármilyen mintájút találni belőlük, mára már úton-útfélen kapni mindenféle maszkot, és az áruk sincs úgy elszállva, mint másfél éve.

Nemcsak a kormányok, de a légitársaságok között is egyre több távolodik el a szövetmaszktól, például az Air France, a Lufthansa, a Finnair vagy Európán kívül a chilei LATAM Airlines. Az indok itt is az alacsonyabb hatékonyság.

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa egyébként korábban a Telexnek azt mondta, hogy bár mindenhol érdemes maszkot hordani beltéren, a repülők ma már meglepően kis fertőzési kockázatot jelentenek: „A 2002-es SARS-járvány után lettek HEPA-szűrők és oldalirányú, blokkonkénti, szűrt levegőkeringetés a repülőkön, szóval nagyon nehéz most már telefertőzni egy repülőt, nagyon jó a légtechnika. A repülésből a repülő a legbiztonságosabb, ha állok a sorban a reptéren, az már kevésbé.”

Ezzel együtt is a többrétegű védekezés a leghatékonyabb, a légszűrés és a maszkhordás együttesen nagyobb védelmet jelent, mint külön-külön. Erről szól a „svájci sajt” néven ismert modell: minél több akadályt állítunk a vírus elé, annál kisebb eséllyel jut át a lyukakon. „Ahol lehet, hordjunk maszkot, kerüljük a zárt helyeket, ha zárt helyre megyünk, akkor FFP-maszkot vegyünk” – tette hozzá Kemenesi is.

Egy minden eddiginél meggyőzőbb bizonyíték

Arról, hogy melyik maszktípus milyen mértékben véd a koronavírus ellen, számtalan vizsgálat született az elmúlt másfél évben, az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) például rengeteg különféle anyagból készült és különféle módon hordott megoldást tesztelt végig – hiszen nagyon nem mindegy, mennyire szorosan hordjuk-e a maszkot, illetve ráhúzzuk-re rendesen az orrunkra is –, és az eredmények nagy szórást mutattak.

Ami biztos, hogy a maszkok jó hatásfokkal gátolják a fertőzést, még a lazán illeszkedő textilmaszkok is. A sebészeti maszkok használata pedig egy iskolai környezetet modellező számítás szerint nyolcszoros kockázatcsökkentést eredményez. Egy másik modellszámítás szerint a delta terjedése mellett, három hónap alatt a diákok több mint 75 százaléka fertőződhet meg maszkok és tesztelés nélkül, míg maszkokkal ez az arány 50, a maszkot használók felének tesztelésével pedig 22 százalékra csökkenthető.

A maszkok haszna melletti legerősebb érv azonban egy friss, augusztus végén közzétett vizsgálat, amelyet a Yale és a Harvard Egyetem kutatóinak közreműködésével végeztek Bangladesben.

Azzal, hogy 600 faluban összesen több mint 342 ezer felnőttet követtek, ez az eddigi legnagyobb ilyen vizsgálat, és bár még preprint, azaz nem lektorált – épp a Science folyóiratnál áll elbírálás alatt –, a megállapításai megerősítik az eddigi eredményeket. A mérete mellett nagy erénye az is, hogy nem laboratóriumban tesztelte a maszkokat, hanem való világbeli körülmények között végzett, randomizált kontrollált vizsgálat (azaz a kutatók véletlenszerűen határozták meg, kiknek minek maszkot javasolt, a kontrollcsoportnál pedig egyáltalán nem avatkoztak be).

A kutatók a résztvevők egyik felét arra ösztönözték, hogy hordjon valamilyen maszkot, és ezzel 13,3-ról 42,3 százalékra tudták emelni a helyes (arcot és szájat is eltakaró) maszkhordási arányt, ami 28,8 százalékpontos növekedés, azaz sikerült közel megháromszorozni a maszkot hordók számát. Öt hónappal a beavatkozás után ez a különbség csökkent, de még akkor is megmaradt belőle tíz százalék.

A vizsgálat nem önbevallásos, hanem megfigyeléses volt, a nagy számú kutatócsapat személyesen követte a maszkhordási szokásokat. A covidos tüneteket mutató betegek egy részénél pedig antitestvizsgálattal ellenőrizték, hogy megfertőződtek-e. Az eredményeknek három fő tanulságuk van:

• Egyrészt, hogy lehet hatékonyan motiválni az embereket a maszkviselésre. Alapvetően négyféle módszerrel érték ezt el: házhoz vitt, ingyen maszkok, információ a maszkok előnyeiről, a maszkviselés hasznosságának rendszeres megerősítése, illetve a helyi véleményvezérek kiállása a maszkviselés mellett.
• Másrészt a maszkok tényleg jól védenek a Covid-19 ellen, nemcsak egyéni (ahogy az korábbi vizsgálatokból látszott), hanem közösségi szinten is: a maszkhordásra ösztönzött csoportban a tünetes fertőzések száma 9,3 százalékkal alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportban.
• Harmadrészt a jobb maszkok tényleg nagyobb védelmet nyújtanak: a sebészi maszkot viselők körében még nagyobb volt a csökkenés a tünetes fertőzésekben, mint a szövetmaszkosoknál: összességében 11,2, a leginkább veszélyeztetett korosztályban, a 60 év felettiek között pedig 34,7 százalék.

A szerzők is hangsúlyozzák, hogy mindez nem azt jelenti, hogy a maszkok csak tíz százalék körül előzik meg a Covid–19-et, hiszen még a maszkhordást jelentősen megdobó beavatkozásokkal is csak 42 százalék viselt összességében maszkot, és már ez is ekkora különbséget jelentett. Minden bizonnyal sokkal nagyobb lenne a csökkenés, ha mindenki hordaná. (Érdemes azt is megjegyezni, hogy itt a tünetes és igazolt megbetegedések csökkenéséről volt csak szó, szintén jóval magasabb a várható csökkenés a súlyos betegség megelőzésében.)

A kutatók szerint az eredményeik alapján nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a sebészi maszkok sokkal jobbak lennének, de az igen, hogy ezeknek a hatékonyságára sokkal világosabb bizonyítékok vannak.

Az oltottaknak is érdemes maszkozni

Érdemes megjegyezni, hogy a szövetmaszkok nyugdíjazása egyelőre nem általános gyakorlat: bár Európában egyre inkább a lecserélésükre buzdítanak, az Egyesült Államokban például továbbra is teljesen elfogadott a használatuk.

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) a sebészi mellett a szövetmaszkokat is ajánlja, az N95-ösöket viszont nem – de nem azért, mert ezekkel bármi gond lenne, hanem épp azért, hogy biztosan jusson belőlük elég az egészségügyi dolgozóknak. Azt azonban a CDC is megjegyzi, hogy olyan szövetmaszkot ajánlott csak hordani, amely rendesen illeszkedik az archoz, oldalt sem hagy lyukakat, és többrétegű. Az amerikai légitársaságok – köztük a negyedik hullám idején nem túl jól csengő nevű Delta – is megelégszenek a szövetmaszkokkal.

Abban viszont mindkét kontinens járványügyi hatósága egyetért, hogy oltottként is érdemes megtartani a maszkot.

Az oltás elsősorban a súlyos betegség ellen véd magas hatásfokkal. Mintegy bónuszként a megfertőződés és a továbbfertőzés ellen is nyújt védelmet, amely a korábbi variánsok ellenében kifejezetten erősnek bizonyult, de a sokkal fertőzőképesebb delta ellen valamivel kevésbé. Magyarul jelenleg az oltottak is nagyobb arányban fertőződhetnek meg és fertőzhetnek tovább, mint korábban, de fontos, hogy az oltás, még ha kevésbé is, de továbbra is csökkenti a továbbfertőzés esélyét, ezzel a járvány terjedését is.

A CDC ennek értelmében a következőket ajánlja a teljesen beoltottaknak:

• A megfertőződés és a továbbfertőzés kockázatának csökkentése érdekében beltéren, jelentős vagy magas fertőzöttségű területeken továbbra is hordjanak maszkot.
• A fertőzöttség szintjétől függetlenül is dönthetnek úgy, hogy maszkot hordanak, ha legyengült az immunrendszerük; ha életkoruk vagy alapbetegségük miatt a súlyos megbetegedés fokozott kockázatának vannak kitéve; illetve ha a háztartásukban van olyan, aki gyengült immunműködésű, fokozottan veszélyeztetett vagy oltatlan.
• A szájat és az orrot eltakaró maszk hordása nekik is kötelező a tömegközlekedési eszközökön és a repterek, pályaudvarok, állomások beltereiben.
• Általános beltéri maszkhasználat javasolt minden tanárnak, diáknak, iskolai dolgozónak és látogatónak, a beoltottságuktól függetlenül.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) is hasonló állásponton van: „A beoltottaknak is folytatniuk kéne az arcmaszk viselését, amikor zárt közterületen vannak vagy a tömegközlekedésnek olyan területén, ahol a közösségben terjed a Covid-19. A vakcina nagyon hatékony a súlyos betegség és a halál megelőzésében, de a beoltottak ettől még megfertőződhetnek és továbbadhatják a fertőzést. Az arcmaszk viselése csökkenti annak kockázatát, hogy ez megtörténjen” – írják.