Orbán Viktor csúsztatással kampányol az oltások felvétele mellett

A napokban sokak kaphattak levelet Orbán Viktor miniszterelnöktől, „Az oltás életet ment!” tárggyal. Maga a levél arról szól, hogy a magyar emberek sikerrel vették fel a harcot a járvánnyal, „együtt sikerült letörnünk a járvány harmadik hullámát, és az oltásoknak köszönhetően megmentettük sok ezer honfitársunk életét”. Máshol viszont még mindig folyik a küzdelem, „a magyar kormány ezért felkészítette Magyarországot a negyedik hullámra”, mindenkinek jut elég vakcina, és mindenki oltassa is be magát, aki még nem tette, mert így tudjuk megvédeni az országot az újabb hullámtól.

Van azonban a levélben egy rész, amelyen megakadt a szemünk:

„Magyarországon az Európai Unión belül elsőként oltottunk be a népesség felénél több embert két oltással, így nekünk állnak rendelkezésre a legmegbízhatóbb adataink arról, mennyire véd az oltás az újrafertőződéstől.”

Ez a nagyon specifikus mutató első hallásra kellően önkényesnek tűnik ahhoz, hogy valóban egy olyan kiragadott időpillanat lehessen, amikor ebben a konkrét mutatóban tényleg az élen álltunk.

De nem álltunk benne az élen

Az Our World in Data adatai szerint a teljesen beoltottak lakosságarányában május 2-án, 21,5 százaléknál léptünk az élre az uniós országok között, Máltát megelőzve. Ez azonban mindössze két hétig, egész pontosan május 17-ig tartott, amikor Málta 28,7 százaléknál visszavette a vezetést – és azóta nem is adta át senkinek, jelenleg is ők állnak az élen.

Magyarország június 27-én került 50 százalék fölé 50,12 százalékkal, Málta akkor épp 60,53 százalékon állt:

A második helyünket egy hónappal később, július 26-án adtuk át az 55,93 százalékot elérő Spanyolországnak. Azóta egyre csúszunk lefelé a listán, jelenleg a tizenegyedik helyen állunk 56,97 százalékkal:

Ez egyébként még mindig kifejezetten tisztességes eredmény a 27 országos mezőnyben – amelyet Bulgária az igen szerény 16,24 százalékkal zár –, de persze politikai dicsőségkommunikációra kevésbé alkalmas.

Nem világos, hogy Orbán Viktor, vagy aki a levelet a nevében összeállította, miért írta bele ezt a csúsztatást, hiszen a cél – az oltatlanok oltásra ösztönzése – abszolút méltányolandó, és az érvelés enélkül az elem nélkül is megállt volna. Ha már mindenképpen bele akartak írni valamit, amiben egy ponton mindenki másnál jobban voltunk, találhattak volna olyat, ami ráadásul még igaz is.

Az viszont nem véletlen, hogy a kormány korábban nem fontosabb mutatót, a két adagos átoltottsági arányt kommunikálta, hanem az egyadagosat, amelyben sokkal tovább álltunk előkelőbb helyen – bár azóta abban még többen előztek meg minket az EU-ban, jelenleg a 17. helyen állunk 59,04 százalékkal. (A hazai sikerkommunikáció kormányzati mérőszámainak gyakori váltogatásáról ebben a cikkben írtunk részletesebben.)

Mindeközben jelenleg Málta a teljes lakosságot tekintve a 80 százalékot ostromolja a két adagos átoltottságban, a 12 évesnél idősebbeket – azaz a jelenleg beolthatókat – tekintve pedig elérte a 90 százalékos átoltottságot. Az első adagok arányában egyébként már Portugália áll az élen, de Málta sokkal jobban áll a egy- és kétadagos átoltottság arányában, magyarul náluk szinte mindenki, aki kapott vakcinát, teljesen be van már oltva.

Málta egyébként az uniós engedéllyel rendelkező vakcinákat használja, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint az eddig beadott 836 ezer adag oltásból 565 ezer volt a Pfizer-BioNTech vakcinája, 209 ezer az AstraZenecáé, 42 ezer a Modernáé és 20 ezer a Janssené.

Máltán eddig a járvány kezdete óta 35 831 fertőzöttet azonosítottak, és 436 ember halt meg, lakosságarányosan mindkét szám jobb, mint a magyar. Az új esetek hétnapos mozgóátlaga viszont jelenleg náluk jár magasabban, bár egy július közepi kiugrás után ez is mérséklődött. A halálozás mindkét országban alacsony szinten stagnál, de Máltánál ez is valamivel magasabb lakosságarányosan: Magyarországon egymillió főre vetítve 0,16, Máltán 1,39.