Magyarországon épp kedvező a járványhelyzet, és mivel tavaly nyáron többeknek kimaradt a nyaralás, az idén már valószínűleg sokan szabadulnának, és szívesen mennének pár napra külföldre nyaralni.
Európa egyre több országában válik ugyanakkor dominánssá az itthon is terjedő delta variáns, amely minden korábbi vírusváltozatnál hatékonyabban terjed, akár 60 százalékkal is gyorsabban, mint az előtte leginkább fertőzőképes alfa. A súlyos megbetegedés ellen továbbra is magas hatékonysággal védenek a vakcinák, de a jelek szerint a delta a beoltottakat is nagyobb eséllyel fertőzi meg, illetve könnyebben tudnak másokat is továbbfertőzni, mint a korábbi variánsokkal – ezért hozták vissza a beltéri maszkviselést Izraelben és az Egyesült Államokban a beoltottaknak is, és az Egészségügyi Világszervezet is ezt ajánlja.
Az Our World in Data adatai szerint a népszerű tengerparti nyaralóhelyek mindegyikén rosszabb a járványhelyzet, mint itthon, de különösen Görögországban és Montenegróban ugrott meg a fertőzöttek száma az elmúlt hetekben. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hetente frissülő járványösszefoglalója szerint Görögország közepes, Horvátország alacsony kockázati besorolású (Montenegró nem szerepel a jelentésben, hiszen nem az Európai Gazdasági Térség tagja).
Ha eddig valamiért kivárt az utazással, akkor most megnézheti, mi a helyzet koronafronton a magyarok által leginkább népszerű tengerparti országokban, és azt is, hogyan lehet ezekbe az országokba beutazni. Fontos, hogy az adatok az augusztus 6-i aktuális állapotot mutatják, így utazás előtt minden esetben tájékozódjon a beutazás feltételeiről a Konzuli Szolgálat honlapján.
Olaszország
Ha valaki az augusztust várta azért, hogy az olasz Riviérán süttesse magát, akkor annak hasznos tudnia, hogy Olaszország épp augusztus elején szigorított: a 12 éven felüliek csak védettségi zöldigazolvánnyal léphetnek be az éttermekbe, múzeumokba, uszodákba, fürdőkbe és edzőtermekbe, mehetnek szabadtéri kulturális vagy sporteseményekre.
Ezzel akarják ösztönözni a lakosságot arra, hogy oltassák be magukat, a korlátozások pedig értelemszerűen érintik a külföldi turistákat is, így azokat is, akik Magyarországról akarnak pár napra odautazni.
Fontos, hogy az olaszoknál az oltásokra kapott uniós Covid-igazolványt akkor fogadják el, ha azt olyanok kapták, akiket az Európai Gyógyszerügynökség által elfogadott vakcinákkal oltottak be. Ezek a Pfizer, a Moderna, a Janssen és az AstraZeneca. Ha a keleti vakcinákkal, a Szputnyikkal vagy a Sinopharmmal akar valaki beutazni az országba, akkor előtte egy friss negatív tesztet kell csináltatnia. Ha pedig valaki nem tartja be a szabályokat, akkor akár ezereurós (350 ezer forintos) büntetést is kaphat.
Beutazás előtt regisztrálni kell az olasz hatóságoknál. Olaszországban továbbra is kötelező viselni a maszkot zárt terekben, a tömegközlekedési eszközökön és szabadtéren is minden olyan helyzetben, ahol nincs meg a megfelelő távolságtartás két ember között.
Olaszországban egyébként rosszabb a járványhelyzet, mint Magyarországon: a legutolsó adatok szerint augusztus 5-én 6500 új fertőzöttet regisztráltak.
Horvátország
Jó hír a szputnyikosoknak és a sinopharmosoknak, hogy a magyarok másik kedvenc úti céljába, Horvátországba be lehet utazni védettségi igazolvánnyal, akkor is, ha az ember kínait vagy oroszt kapott, a magyar kormány ugyanis kétoldalú megállapodást kötött erről velük. A tizenkét évnél fiatalabbakat sem korlátozzák a beutazásban akkor, ha a szülőnek van védettségi igazolványa, uniós Covid-igazolványa vagy negatív koronavírustesztje.
Azt egészen részletesen szabályozzák, hogy léphet be az, aki csak egyszer vagy egyáltalán nincs beoltva.
- Akinek nincs uniós Covid-igazolványa, az két-három napos negatív koronavírusteszttel beutazhat, viszont nem minden tesztet fogadnak el a határon, erről utazás előtt érdemes tájékozódni.
- Ha valaki csak egy dózis Pfizert, Modernát vagy Szputnyikot kapott, akkor az oltás utáni 22–42. nap között utazhat be Horvátországba. Ha ez az időszak letelik, akkor csak a második dózis után utazhat be.
- Ha valaki csak egy dózis AstraZenecát kapott, akkor az oltás utáni 22–84. nap között utazhat be. Ha ez az időszak letelik, akkor csak a második dózis után utazhat be.
- A Janssen-oltás után legalább 14 napnak kell eltelnie.
- Aki Sinopharmot kapott, az csak két dózis után utazhat be korlátozásmentesen Horvátországba.
- Aki pedig az utazás előtti fél évben átesett a fertőzésen, és kapott már legalább egy dózist, az szintén szabadon beléphet az országba.
Belépés előtt a horvátoknál is regisztrálni kell, erről bővebben a Külgazdasági és Külügyminisztérium konzuli oldalán olvashat.
Olaszországtól eltérően itt nincs védettségi igazolványra korlátozva, hova lehet menni és mit lehet csinálni, de zárt térben Horvátországban is kell maszkot hordani, például az éttermekben és a tömegközlekedési eszközökön, és a másfél méteres távolságot is tartani kell a másiktól. A minisztériumi ajánlás szerint a strandokon limitálják, hányan tartózkodhatnak egy helyen, és a tengerpartokon is távolságot kell tartani egymástól.
Horvátországban a legutolsó adatok szerint augusztus 5-én 247 fertőzöttet regisztráltak. Akkor sem kell megijedni, ha valaki egyelőre oltatlanul utazna Horvátországba: a kormány ugyanis úgy döntött, ingyen beoltja azokat, akiknek nincs az országban betegbiztosításuk, így a náluk nyaraló külföldi turistákat is, ha épp azt kérik.
Görögország
Nem túl rózsás a helyzet Görögországban: a fertőzöttek száma az utóbbi időben jelentősen nőtt. Több olyan görög sziget kapott vörös jelzést az unió járványvédelmi központjától, amik egyébként a legnépszerűbb turistacélpontok közé tartoznak: ilyen Szantorini, Míkonosz vagy épp Náxosz. Ez azt jelenti, hogy bár nem tiltják meg a beutazást ezekre a szigetekre, erősen ajánlják, hogy inkább ne menjenek oda a turisták.
A görög kormány közben különböző módszerekkel próbálja rávenni a lakosságot arra, hogy oltassák be magukat. Nemrég például 150 eurós (körülbelül 52 ezer forintos) pénzjutalmat ajánlottak a fiataloknak azért, hogy beadassák maguknak az első dózist. Az egészségügyben és az idősotthonokban dolgozóknak viszont kötelezővé tették az oltást.
A járványhelyzet mellett még napok óta erdőtüzek is tombolnak Athénban és környékén az extrém hőség miatt, emiatt több ezren menekültek már el a helyszínről, és a hatóságok is evakuálják a veszélyhelyzetben lévő embereket.
Ha mindezek ellenére valaki mégis Görögországba utazna mostanában, azt megteheti védettségi igazolvánnyal vagy negatív koronavírusteszttel is. Minden Magyarországon használt oltást elfogadnak, így az oroszt és a kínait is, de csak két héttel a második dózis után lehet szabadon beutazni az országba. A 12 évnél fiatalabbaktól nem kérnek védettségi igazolványt és negatív tesztet sem. Az utazás előtt a görög hatóságoknál is kell regisztrálni.
Ha valaki épp szórakozni vágyna a nyaralás alatt, bárokba vagy étterembe menne, akkor jó, ha tudja, hogy azt csak oltási igazolvánnyal teheti meg, vagy akkor, ha igazolja, hogy az elmúlt fél évben átesett a koronavíruson. Athénban pedig például csak a védett emberek mehetnek be az éttermek belső tereibe, és zárt terekben, tömegközlekedésen maszkot is kell hordani. Akkor is kell a maszk, ha ketten ülnek egy autóban. A strandok nyitva vannak, de távolságot kell egymástól tartani.
Törökország
Görögországhoz hasonlóan Törökországban is napok óta erdőtüzek pusztítanak, például a népszerű nyaralócélpontnak számító Antalya és Muğla tartományokban is, így a Külügyminisztérium konzuli oldala is azt javasolja, utazás előtt mindenki tájékozódjon az aktuális helyzetről.
Emellett az elmúlt napokban újra emelkedik az új fertőzöttek száma is, augusztus 5-én például 25 ezer új esetet regisztráltak, ahogy egy-két nappal korábban is ugyanannyit.
A magyar kormány Törökországgal is kötött kétoldali megállapodást, így magyar védettségi igazolvánnyal szabadon be lehet utazni az országba, nem számít, ki milyen oltást kapott. Szabadon beléphetnek a szülőkkel együtt a be nem oltott 18 év alatti gyerekek is. Az a felnőtt, aki nem kapott oltást, negatív teszttel is beutazhat, de belépés előtt oltottnak és oltatlannak is ki kell töltenie egy török formanyomtatványt.
Törökország a nyáron fokozatosan feloldotta a járványügyi korlátozásait, de a nyilvános helyeken, így a parkokban és a strandokon továbbra is távolságot kell tartani, és maszkot is kell viselni, ahogy néhány beltéri helyen is, például a múzeumokban.
A virológus még nem ajánlja az utazást
„Én már az első hullám idején sem voltam népszerű, amikor azt mondtam, hogy nem most kell Horvátországba menni. De virológus vagyok, most is ezt mondom: világjárvány közepén én nem utaznék sehova” – mondta a Telexnek Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa. Persze másfél évvel a világjárvány kezdete után abszolút érthető, ha az emberek a járványhelyzet enyhülésével, ráadásul már beoltva, szeretnének végre lazítani egy kicsit. Aki a kockázatok mérlegelése után úgy dönt, hogy külföldi nyaralásra indul, és oltatlan gyerek is van a családban, Kemenesi szerint a szokásos óvintézkedésekre érdemes figyelnie:
„Ahol lehet, hordjunk maszkot, kerüljük a zárt helyeket, ha zárt helyre megyünk, akkor FFP-maszkot vegyünk. Kerüljük a tömeget is, ha étterembe megyünk, teraszokra üljünk. Ezekkel az apró dolgokkal minimalizálhatjuk a kockázatot, de ez a kockázat nagyban függ az expozíciótól, tehát hogy mennyi a vírus kint az utcán ott, ahová utazunk”
– mondta a virológus.
Az utazásnál értelemszerűen az a legkevésbé kockázatos, ha saját autóval megyünk, de érdekes a repülés esete: „A 2002-es SARS-járvány után lettek HEPA-szűrők és oldalirányú, blokkonkénti, szűrt levegőkeringetés a repülőkön, szóval nagyon nehéz most már telefertőzni egy repülőt, nagyon jó a légtechnika. A repülésből a repülő a legbiztonságosabb, ha állok a sorban a reptéren, az már kevésbé” – mondta Kemenesi Gábor.
A delta felbukkanása ellenére továbbra is igaz, hogy a gyerekeket sokkal kevésbé veszélyezteti a járvány, jóval ritkábban lesznek betegek a vírustól, mint a felnőttek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyerekek körében ne lennének súlyos, olykor halállal végződő esetek, csak szerencsére kevés. A fertőzött gyerekek pedig más korosztályok tagjait is megfertőzhetik – ahogy ezt Izraelben is láthattuk. Az nem bizonyított, hogy a delta arányaiban gyorsabban terjedne a gyerekek körében, vagy gyakrabban okozna náluk súlyosabb megbetegedést, viszont mivel általában is gyorsabban terjed, arányosan a gyerekek körében is nőhet a megfertőződések és a súlyosabb megbetegedések száma. A hosszú Covid vagy poszt-Covid nevű, a fertőzés után még hosszú ideig fennálló tünetegyüttes szintén érinti a gyerekeket is, amiről már hazai tapasztalatok is vannak. Arról, hogy érdemes lehet-e a 12 év feletti gyereket beoltatni, itt írtunk részletesebben.
