98 százalékos az átoltottság, mégis úgy hordják a maszkot, mint a kisangyal

2021. október 14. – 14:52

98 százalékos az átoltottság, mégis úgy hordják a maszkot, mint a kisangyal
Járókelők Lisszabonban 2021. szeptember 27-én – Fotó: Jorge Mantilla / NurPhoto / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Nagyjából négy hónappal ezelőtt, június közepén Portugáliában annyira aggasztó volt a járványhelyzet, hogy a fővárost és környékét vesztegzár alá kellett helyezni, hogy megfékezzék a koronavírus terjedését. A napi új fertőzöttek száma négyezer fölé kúszott fel a következő hetekben. Eközben a nagyjából ugyanakkora népességű Magyarországon éppen napi száz alá esett az újonnan regisztrált fertőzöttek száma. Amíg Lisszabon le volt zárva, Budapesten telt ház előtt játszott a fociválogatott Eb-meccseket – egyet pont a portugálok ellen.

Azóta bő száz nap telt el, és a helyzet ma már fordítottan áll. Portugáliában szeptember eleje óta csökkennek a számok, a napi új esetek most 5-600 körül járnak. Magyarországon lassan, de nyár vége óta emelkedik a járványgörbe, és a regisztrált új fertőzöttek száma csütörtökre újra átlépte az ezret – május 15. óta először. A valós különbség ennél még nagyobb lehet, a portugálok ugyanis lakosságarányosan nagyjából háromszor annyit tesztelnek, mint mi.

De hatalmas különbség látszik a fertőzési adatokkal erős összefüggésben levő oltottsági arányoknál is. Magyarországon május végén sikerült átlépni az 50 százalékos átoltottságot a teljes lakosságban (legalább egy dózist tekintve), ekkor még az élvonalban voltunk egész Európában, zengett is a sikerpropaganda. A portugálok 33 százalékkal szerénykedtek ekkor. Nekünk azóta 61 százalékra sikerült csak feltornásznunk ezt az arányt, és jó ideje gyakorlatilag vízszintes a növekedést mutató görbe. A portugálok eközben elérték a 88 százalékot, sőt, a 18 év felettiek körében az egyadagos oltottsági arány 98 százalék.

Vagyis az országban gyakorlatilag minden felnőtt be van oltva.

Ami, annak tükrében, hogy világszerte mennyire erősek az oltásellenes mozgalmak, és hogy a legtöbb nyugati ország 60-70 százalékos átoltottság környékén eléri a plafont, ahol már nem nagyon tud meggyőzni több embert a vakcina hasznáról, konkrétan sci-finek tűnik.

Hogy a fenébe csinálták ezt?

A portugál titok kettős: egyrészt az ország történelmében keresendő, másrészt abban, hogy az oltási programból kihagyták a politikát, és egy katonai műveletként kezelték az egészet. A helyi operatív törzs vezetője, mondhatni a portugál Müller Cecília nem egy kedves nagymama, aki nyunyókákról beszél a sajtótájékoztatón, hanem egy kőkemény katona: Henrique Eduardo Passaláqua de Gouveia e Melo altengernagy, a haditengerészet veteránja, aki a portugál tengeralattjáró-flotta irányításáról evezett át a járványügyre.

Szülők várnak gyerekeikkel koronavírus elleni oltásra egy portugál oltóponton 2021. augusztus 21-én – Fotó: Pedro Fiuza / NurPhoto / AFP

De kezdjük kicsit messzebbről az egészet: Portugáliában már a Covid előtt is nagyon jó volt a kötelező gyerekoltási program, illetve kiemelkedően magas a lakosság részéről az oltásokba vetett bizalom. A felmérések 95 és 98 százalék közé mérték a vakcinák hasznosságával és biztonságosságával egyetértők arányát a teljes népességben. Ez abban gyökerezhet, hogy az ország nagy része a szülők-nagyszülők révén még élénken emlékszik a járványos gyermekbénulásra, amit Portugália nagyon megszenvedett annak idején. A hatvanas években súlyos járványok tomboltak, és az akkori félfasiszta katonai diktatúra közegészségügye elég felemás sikerrel vette fel a harcot a betegséggel. Az utolsó poliós esetet 1986-ban jelentették az országban. Összehasonlításként: Magyarországon 1969-ben fordult elő az utolsó ilyen megbetegedés.

Az oltásellenes mozgalmakat elsősorban éppen az élteti, hogy már senki nem emlékszik a vakcinák előtti világra, emiatt tudják semmibe nézni az oltások hasznát, és ezért sejtenek mindenféle ördögi tervet az alkalmazásuk mögött. Portugáliában ez az alap sokkal gyengébb, mint a nyugati világban általában, ezért nem is tudott annyira megerősödni az oltásellenesség a koronavírus-világjárvány kitörésének idejére.

Az alapok tehát megvoltak ahhoz, hogy a Covid-vakcinát is elfogadják az emberek, de a teljes sikerhez kellett még egy tényező: az, hogy kihagyják a politikát a buliból.

Ez Magyarországról nézve, ahol a kormány és az ellenzék is másfél éve politikai szuperfegyverként kezeli a járványkezelés sikerét/sikertelenségét, és kampányszlogen volt az „oltásellenes baloldal”, elég szürreálisan hangzik, de igazából ezzel nem vagyunk kivételek, a világ legtöbb országában hasonlóan megy ez. Portugáliában azonban a kisebbségből kormányzó balközép kormány azt a jelszót adta ki:

Ez nem politika, ez háború

És itt jön a képbe a már említett Gouveia e Melo altengernagy, aki februárban vette át az operatív törzs vezetését, amikor a portugál egészségügy a teljesítőképessége és az összeomlás szélén egyensúlyozott, napi 300 halottal tombolt a járvány, az oltási program pedig éppen csak elindult, az egészségügyi dolgozók kapták az első vakcinákat.

Henrique Gouveia e Melo altengernagy egy oltásért felelős csapattal tart megbeszélést Lisszabonban 2021 szeptember 11-én – Fotó: PATRICIA DE MELO MOREIRA / AFP

Az altengernagy első dolga volt teljesen átalakítani az operatív törzset, a hadseregből, a légierőtől és a haditengerészettől toborozva katonai stratégákat, matematikusokat, orvosokat. Minden nyilatkozatát talpig katonai uniformisban adta, azt hangsúlyozva, hogy háború van, élet-halál harc a vírus ellen, és ennek megfelelő viselkedést vár el mindenkitől az országban. Az oltási logisztikát a hadsereg dolgozta ki, vezényelte és felügyelte, a tévében és az egész médiában agresszív propagandakampány futott az oltások mellett. Kamerák előtt oltották be az orvosokat, a nővéreket, a katonákat és persze magát Gouveia e Melót is. A kommunikáció katonás volt, de egyben átlátható és hatékony, titkolózás és trükközés nélkül.

Az első jelentősebb lisszaboni oltásellenes demonstrációra az altengernagy személyesen ment oda, terepszínű katonai ruhában, és amint elkezdtek forogni a kamerák, úgy kiosztotta őket, hogy szem nem maradt szárazon, túlharsogva a „gyilkosok! gyilkosok!” skandálást azzal, hogy a valódi gyilkos a koronavírus, és a tettestársai azok az emberek, akik szellemileg az 1200-as években ragadtak, és nem vesznek tudomást a valóságról. Amikor tavasszal az AstraZeneca-oltással kapcsolatban elterjedt a hír a vérrögképződéses mellékhatásról (ezt 60 éves kor felett használják az országban), Melo bement a tévébe, és felvázolta, mi a helyzet:

„Két út áll előttünk. Az egyik az oltottaké, a másik azoké, akik kivárnak a vakcinával. Az első úton egy mesterlövész lelövi minden 500 ezredik embert, a másikon minden ötszázadikat. Melyik utat választjátok?”

A portugálok az elsőt választották.

Az átoltottsági arány nagyjából olyan meredeken indult el felfelé tavasszal, mint Magyarországon, csakhogy, míg nálunk 50 százalék körül drasztikusan lelassult az oltakozás, majd a nyárra szinte teljesen megtorpant, a portugálok nem álltak meg. Július elején, 57 százaléknál érték el a magyar átoltottsági adatot, két hét múlva utolérték a bezzegország Izraelt 65 százaléknál, augusztus elején 70 százalék magasságában az angolokat, és újabb három hét múlva, 80 százalék körül a spanyolokat, Izlandot és Máltát megelőzve Európa éllovasai lettek. Azóta is azok, olyan adatokkal, amik a gyakorlatban elérhetetlennek tűnnek a legtöbb, oltásellenesekkel megvert országban.

Egyadagos átoltottság az öt éllovas európai országban és Magyarországon – Forrás: Our World in Data

Az egyéb járványügyi védekező intézkedések hasonlóak voltak a magyarokhoz: iskola- és munkahelybezárások, kötelező maszkviselés. A nagy különbség, hogy míg itthon Orbán Viktort követve az egész ország eldobta a maszkot a nyár legelején, és azóta se vette vissza, Portugáliában ezt még akkor sem engedték el, amikor már messze jobban álltak az oltással, mint mi. Tömegközlekedésen, tömegrendezvényeken és nagyobb zárt tereken a mai napig kötelező, de a tapasztalat az, hogy beltéren szinte mindenhol mindenki hordja, és nagyon sokan az utcán is – legalábbis a nagyvárosokban, Portóban, Lisszabonban.

A legjellemzőbb személyes tapasztalat az általános hozzáállásra, hogy amikor szeptember-október fordulóján egy hetet töltöttem Portugáliában, az utolsó napon, a reptéren láttam az első muszájból-értelmetlenül viselt, orr alá húzott maszkokat, amiből annak idején Budapesten például rengeteggel lehetett találkozni. Olcsó poén lenne azt mondani, hogy itt is magyarok voltak a renitensek, de valójában orosz turisták voltak. Óriási a kontraszt a 98 százalékos felnőtt átoltottság mellett is maszkot hordó országból hazaérkezni, és azt látni, hogy nálunk a tudományos akadémia ugyanezt javasolja ugyan, de tömegközlekedésen, boltokban jó, ha minden 10-20 emberből egyen látni a maszkot. És őket is rendszeresen tájékoztatják arról udvariasan vadidegenek, hogy egyébként már nem kötelező, nyugodtan levehetik. (Pedig a beoltottaknak is lenne miért maszkot hordani, erről itt és itt írtunk bővebben.)

Strandolók Lisszabonban 2021 nyár elején – Fotó: Pedro Fiuza / NurPhoto / AFP

A fegyelmezett portugál védekezés a katonás körítés mellett egyébként részben annak is köszönhető, hogy az ország a mai napig erős gazdasági és egyéb kapcsolatokat ápol az egykori gyarmatbirodalmába tartozott országokkal, Brazíliával, Angolával, Mozambikkal. Ezek pedig tipikusan olyan helyek, ahol az alacsony átoltottság miatt kialakulhatnak az új mutációk, amiket aztán nagyon gyorsan hurcolnak be Portugáliába. Ezt éppen eleget sulykolta a kormány kommunikációja, de igazából nem is kellett: a gamma variánssal pontosan ez történt idén februárban (csak akkor még brazilnak hívtuk). Ahogy Melo altengernagy mondta, amikor október elején, dolga végeztével távozott az operatív törzs éléről:

„A csatát Portugáliában megnyertük, de a háborúnak még nincs vége. Ez egy világháború, nem nyerhetjük meg azzal, ha egy országban mindenkit beoltunk. Akkor nyerünk, ha a világon mindenki megkapja a vakcinát.”

Hogy miért, többek között az is kiderül magyarázó videónkból:

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!