Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

2021. szeptember 19. – 09:00

frissítve

Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás
Megmérik egy férfi testhőmérsékletét egy nyíregyházi háziorvos rendelőben 2021. júniusában – Fotó: Balázs Attila / MTI

Az elmúlt napokban-hetekben sokan tapasztalhatták, hogy a közvetlen családi, baráti, munkahelyi környezetükben is egyre több a tüsszögő, orrot fújó, beteg ember. Mivel a koronavírus-járvány negyedik hulláma épp felívelőben van, nem csoda, hogy a szokásosnál is jobban odafigyelünk a légúti megbetegedésekre, és az első köhintésre mindenki karanténba vonul vagy tesztet kér magára.

  • A Telexnek nyilatkozó háziorvosok is megugró betegforgalomról számoltak be, de a tömeges betegeskedést egyelőre nem a Covid-19, hanem az egyszerű nátha okozza.
  • A kettőt azonban a tünetek alapján nem nagyon lehet megkülönböztetni, így nem indokolatlan az óvatosság, és több tesztelésre lenne szükség.
  • A szokatlanul sok náthás esethez a maszkok elhagyása és a hosszú iskolabezárás is hozzájárulhat.
  • A mindenféle légúti fertőzések ellen bevethető maszkhordás nemcsak azért megfontolandó, mert az oltottak is fertőznek, hanem azért is, mert az oltási program megfeneklésével még mindig sok a veszélyeztetett.

Sok a beteg, de nagy részük náthás

Egy kelet-magyarországi háziorvos a Telexnek azt mondta, nem akarta elhinni, hogy szeptemberben ilyen sok beteg fordul hozzá, ezért visszanézte a 2019. szeptemberi első két hét betegforgalmát. A számok igazolták a sejtését: két évvel ezelőtt ilyenkor ötszáz betege volt, most már legalább hétszázan jelentkeztek nála, nagyrészt felső légúti tünetekkel. A felnőtt és gyermek praxist is vivő orvos tapasztalatai szerint szeptemberben az iskolakezdéssel mindig megnő a betegszám, de nem ilyen mértékben, mint most. Ugyanezt erősítette meg három másik, budapesti háziorvos is a Telexnek.

„Nem értem, mi van. Szeptember van, még éppen jó idő, ehhez képest olyan sok a beteg, mint novemberben szokott lenni”

– mondta egyikük.

A náthások nagy száma nem önmagában gond, hiszen ez általában nem is igényelne orvosi segítséget vagy bármilyen beavatkozást. A bonyodalmat az jelenti, hogy a nátha és a kezdődő Covid-19 legtöbb tünete – torokfájás, orrfolyás, tüsszögés, hőemelkedés, fejfájás, levertség – annyira hasonlít egymásra, hogy csak ezek alapján általában nem is lehet megkülönböztetni, hogy egy ártalmatlan megfázásról vagy egy potenciálisan súlyosabbra forduló és/vagy sokkal ragályosabb koronavírus-fertőzésről van-e szó – esetleg allergiáról, ami még tovább komplikálja a diagnózist. (Előfordulhat olyan tünet, amely más légúti betegségekre kevésbé jellemző, például a szaglásvesztés, de ez az eddigi tapasztalatok szerint a delta variánsnál ritkábban is jelentkezik.)

A protokoll egyébként általában az elmúlt másfél évnek megfelelően az, hogy az ilyen, enyhének számító tünetekkel jelentkező betegeket inkább eltanácsolják attól, hogy megjelenjenek a rendelőben. „Azt szoktam javasolni nekik, hogy maradjanak otthon, lehetőleg különüljenek el a családtagjaiktól is, és otthon heverjék ki a betegséget” – mondta a Telexnek nyilatkozó egyik orvos. Ezzel az állapottal amúgy sem nagyon lehet mit kezdeni, tüneti terápia van rá. Azokat a betegeket hívják be a rendelőbe, akiknél egy hét után sem javul a helyzet.

Jó lenne tesztelni, de továbbra sem egyszerű

Indokolt esetben az orvosok PCR-tesztet is kérhetnek az otthon maradt betegnek. Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos is azt mondta az Inforádiónak, hogy tömeges tesztelésre lenne szükség a nátha és a Covid minél korábbi megkülönböztetéséhez. Ez egyébként azért sem lényegtelen szempont, mert a delta variáns lappangási ideje átlagosan négy nap, de tünetek jellemzően hat nap után jelentkeznek (ha jelentkeznek), így marad egy kétnapos ablak a tünetmentes fertőzésre.

A Telexnek nyilatkozó háziorvosok szerint azonban a tesztelés most is elég nyögvenyelősen megy. Akár három napba is beletelik, amíg a mentőszolgálat kimegy a helyszínre, vagy megadnak a betegnek egy címet a tesztelésre, aztán sokat kell várni, míg a laborban elkészül az eredmény, és azt megkapja a háziorvos. „A beteg addig otthon vár, nem mehet dolgozni. Azt hittem, hogy másfél év Covid-tapasztalat után ez gördülékenyebb lesz, de most sem megy olajozottan. Egyfelől járványügyi érdek lenne, hogy minél hamarabb teszteljék az embereket, másfelől a társadalmat is az szolgálná, hogy minél kevesebben essenek ki hosszabb időre a munkából” – méltatlankodott az egyik orvos. Egy kollégájának vannak gyorstesztjei a rendelőben, és indokolt esetben használja is ezeket, még ha a gyorstesztek nem is adnak olyan megbízható eredményt, mint egy PCR-teszt.

Mintát vesz a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet munkatársa a köznevelésben dolgozók koronavírus-tesztelésén az intézet fogászati ügyeletének épületében 2021. januárjában – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Mindenesetre a lapunknak nyilatkozó orvosok egyetértettek abban, hogy a sok felső légúti panasszal jelentkező beteghez képest egyelőre nagyon alacsony az igazolt covidos esetek száma – még ha az elmúlt napokban ez is emelkedőben van. Egyikük úgy becsülte, hogy nála a 20-30 felső légúti tünetes beteg közül heti 1-2-ről igazolja teszt a koronavírus-fertőzöttséget. Egy másik, budapesti háziorvos azt mondta: szeptemberben eddig közel 30 tesztet kért, abból eddig egyetlen egy lett pozitív.

Több maszk, kevesebb nyavalya

Arról a Telexnek nyilatkozó orvosok is csak találgattak, mi okozhatja a megnövekedett betegforgalmat. Többen úgy vélik, hogy a szeptemberi eleji meleg időben sokan azért fáztak meg, mert nem számoltak az esti vagy reggeli hűvössel, esetleg túl hidegre állították a légkondicionálót az autóban, a lakásban vagy az irodában. A betegforgalmat értelemszerűen az is növeli, hogy az emberek most egy enyhe lázzal járó megfázás esetén is hajlamosak azonnal a koronavírusra gondolni, és rögtön jelentkeznek az orvosnál. Van olyan orvos, aki szerint a mostani korai tömeges fertőzés annak lehet a következménye, hogy az emberek szervezete a folyamatos maszkhasználat és a rendszeres fertőtlenítés miatt elszokott a kórokozóktól.

A náthásak száma a hírek, illetve a személyes és orvosi tapasztalatok alapján az iskolákban is növekszik. Ennek egy lehetséges magyarázata lehet, hogy az elmúlt másfél évben alig voltak nyitva az iskolák, így a közösségbe hosszú idő után visszatérő gyerekek most könnyebben betegszenek meg. „Másfél év után szabadult fel az ország annyira, hogy az iskolába is visszatérjenek a gyerekek, a szervezetük pedig hirtelen újra kórokozókkal találkozik. Ezért ami korábban csak október-novemberben jelentkezett, az most már szeptemberben legyűri az immunrendszert” – mondta Tordas Dániel gyermekorvos a Forbesnak. (Tavasszal volt ugyan egy iskolanyitás, de az rövid volt: bár eleinte április 9-től tervezett a kormány teljes nyitást, akkor végül csak az alsó tagozatos jelenléti oktatás indult újra, a felsősök és a középiskolások május 10-ig otthon maradtak. Akkor már a szezonalitás is a légúti fertőzések ellenében dolgozott.)

De ennél is nagyobb szerepet játszhatnak a koronavírus-járvány elleni további védelmi intézkedések: elsősorban a maszkhasználat, de a távolságtartás, illetve a gyakoribb kézmosás és fertőtlenítés is.

Erre a járulékos hatásra jó példa az influenza esete. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) influenza figyelőszolgálatának adatai szerint tavaly látványosan elmaradt az influenzajárvány:

A két és az egy évvel ezelőtti influenzaszezon különbsége – Kép: Nemzeti Népegészségügyi Központ

Ebben feltehetően az is közrejátszhatott, hogy a kormány tavaly ősszel ingyenessé tette az influenza elleni oltást. (Az elmaradt influenzaszezon egyébként járhat bizonyos kockázattal az idei szezonra nézve, erről még tavaly itt írtunk részletesebben.)

Idén azonban nincs kötelező maszkviselés, ahogy más kötelező óvintézkedések sincsenek. Erről az iskolakezdés apropóján ebben a cikkben írtunk részletesen. Azóta látszik, hogy bár az általános maszkhasználat nem is tért vissza önszorgalomból, több iskola saját hatáskörben elrendelte a kötelező maszkviselést. Pedig ahogy a napokban részletesen bemutattuk, a maszkok tényleg hatékonyak a koronavírus és más légúti fertőzések ellen, és képesek számottevően csökkenteni a fertőzések terjedését.

Nem biztos, hogy elég lesz az oltás

Azt senki nem vitatja, hogy az oltás a legfontosabb fegyver a koronavírus ellen. Az más kérdés, hogy ezen a ponton, a sokkal fertőzőképesebb delta variáns ellen ez elegendő lesz-e. Az oltakozási hajlandóság ugyanis úgy megcsappant, hogy a már május végére látványosan belassuló oltási program miatt július végére elpárolgott az átoltottsági előnyünk, és mostanra egyre inkább leszakadunk az Európai Unió mezőnyétől.

A magyar átoltottsági helyzettel uniós viszonylatban legutóbb augusztus 25-én foglalkoztunk részletesebben, akkor a részlegesen és a teljesen beoltottak (azaz a legalább egy adagot, illetve a kettő adagot vagy egy Janssen-vakcinát kapottak) mezőnyében is visszacsúsztunk a középmezőnybe. Ez a trend pedig azóta is folytatódik. A legalább egy adaggal oltottak arányában augusztus végén a 17. helyen áll Magyarország, most a 60,77 százalék a 18. helyre elég. Az uniós átlag 66,04 százalék:

A teljesen beoltottak arányában még inkább visszacsúsztunk, az akkori 11. helyről a 16-dikra. A mostani magyar arány 57,76 százalék, az uniós átlag 60,85 százalék:

Külön aggasztó, hogy az idősebb, veszélyeztetettebb korcsoportokban is sokan oltatlanok itthon, ezért fogékonyak a fertőzésre. A magyar kormány nem tesz közzé erről rendszeresen frissített statisztikát, de az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) jelentenek adatokat, amelyek szerint szeptember 12-ig a 80 év felettiek 74, a 70–79 évesek 85 és a 60–69 évesek 76 százaléka kapta meg mindkét oltását; az összes 60 felettit egyben nézve 79 százalék. A 80 év felettiek körében további két százalék kapta meg az első oltását, magyarul a leginkább veszélyeztetett korosztály közel negyede nincs még teljesen védve itthon:

A Telexnek nyilatkozó háziorvosok tapasztalata szerint is alig jelentkeznek már náluk első oltásra az emberek. Többen szomorúan vették tudomásul, hogy a lakosság átoltottsága nem nagyon lesz már magasabb a mostaninál. Harmadik oltásra viszont úgy látják, sokan jelentkeznek. Az egyik orvos nyíltan beszélt arról is, hogy egy oltatlan, 73 éves betegét erélyes szavakkal tanácsolta el attól, hogy bemenjen a rendelőjébe: „Vagy oltassa be magát, vagy ne jöjjön oda, ahol a várandóssága vagy a daganatellenes terápiája miatt nem oltható embereket kell vizsgálnom és védenem a következményektől.”

A kormány- és kormányközeli kommunikáció gyakran azt sugallja, hogy a vakcina és a maszk – pláne a tesztelés – mintha egymást kizáró védelmi eszközök lennének, és aki a maszkhordást szorgalmazza, ezt fontosabbnak tartja, mint az oltást. Korábban például Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora beszélt arról, hogy „a hatékonyabban terjedő vírusmutációk megjelenésével a maszknak egyre kevesebb lesz a védelmező ereje”, ezért „a maszkviselés nem pótolja az oltást”. Orbán Viktor miniszterelnök pedig a pénteki rádióinterjújában azt mondta, senkit nem akar lebeszélni a maszkhordásról, de szerinte a megoldás nem ez, hanem az oltás. Pedig valójában épp a többrétegű védekezés a leghatékonyabb, az oltások és a maszkok együttesen nagyobb védelmet jelentenek, mint külön-külön. Erről szól a „svájci sajt” néven ismert modell: minél több akadályt állítunk a vírus elé, annál kisebb eséllyel jut át a lyukakon.

Márpedig szükség lehet az oltás mellett másra is. Az Egyesült Királyságban például a magyarországinál jobb átoltottság mellett is magasabb a kórházba kerülések és a halálesetek száma, mint egy évvel ezelőtt. A brit kormánynak tanácsot adó szakértők szerint most kellene cselekedni, hogy ezt a trendet időben lefojtsák. Ha időben lépnek, a szakértők szerint ehhez enyhe intézkedések is elegendőek lehetnek. Ők a távmunka bátorítását, kiterjedtebb tesztelést, a fertőzöttek kontaktjainak elkülönítését és több maszkviselést javasolnak.

Nem arról van szó, hogy az oltottak vannak mind halálos veszélyben, hiszen amerikai és brit adatokból is világosan látszik, hogy az oltás továbbra is nagyon hatékonyan véd a súlyos megbetegedés ellen, így az oltottak sokkal kisebb veszélynek vannak kitéve. Hanem hogy az oltatlanokat a sokkal hatékonyabban terjedő delta variáns sokkal könnyebben éri el és fertőzi meg.

Pláne, hogy a korábbi variánsokhoz képest az oltottak is nagyobb eséllyel tudnak megfertőződni és továbbfertőzni. Ezért a szakértők szerint oltottként is érdemes beltéren maszkot hordani. Pusztán egy nátha ellen valószínűleg senki nem húzna maszkot, de ha a Covid-19 ellen megteszi, mellesleg a nagyon hasonló tünetekkel járó más légúti betegségeket is nagyobb eséllyel úszhatja meg, amivel a mostani helyzetben nemcsak néhány zsebkendőt spórolhat, hanem többnapos otthonmaradást vagy néhány tesztet is.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!