A fél bolygón szinte elmaradt az influenzaszezon, de ennek mi ne örüljünk

2020. október 26. – 07:53

A fél bolygón szinte elmaradt az influenzaszezon, de ennek mi ne örüljünk
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szabályokra figyelmet felhívó ledtábla az auszráliai Sidney-ben 2020 áprilisában – Fotó: James D. Morgan / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Az elmúlt hetekben a világsajtóban sorra jelentek meg olyan cikkek, amik azt részletezték, hogy a déli féltekén a szokásos éves influenzajárvány alig jelent meg, egyes országokban pedig gyakorlatilag elmaradt. A szokatlan jelenség hátterében a szakemberek szerint szinte biztosan a Covid-19 okozta felfordulás áll, illetve a koronavírus ellen hozott intézkedések. A távolságtartás és az otthon maradás, a gyakoribb kézmosás, a maszkhasználat, az oltási hajlandóság növekedése, az utazási korlátozások mind megnehezítették az influenzavírus terjedését is. Ez első hallásra jó hírnek tűnhet az északi féltekén élőknek is, azonban a helyzet korántsem ilyen egyszerű.

Déli news

Az influenzavírus a Föld két féltekéjén elcsúszva jelenik meg, ahogy az évszakok is. A déli félgömbön a csillagászati tél június 21-től szeptember 22-ig tart, ennek megfelelően az influenzaszezon is korábban kezdődik és ér véget: nagyjából áprilistól szeptemberig tart.

>>A Telex legfrissebb híreit itt találja.<<

A vírus pár héttel később aztán megkezdi a hadjáratot az északi féltekén, amikor ott lesznek megfelelőbbek a körülmények a terjedéséhez. A kórokozó a két félteke között utazó emberek tömegével együtt mozog, és mivel rendkívül változékony organizmusról van szó, folyamatosan mutálódik – ráadásul négy nagyobb törzs is létezik az influenzavírusból. Mindezek miatt úgy tűnt, hogy az influenzát a lehetetlennel határos visszaszorítani, így a világ járványügyi stratégiája az oltásra koncentrál: a kórokozó változását szezonról szezonra követő vakcinák kifejlesztésére.

2020-ban viszont olyan anomáliák történtek, amiket valószínűleg még sok évig fognak elemezni, és amik akár új lehetőségeket is felvethetnek az influenza elleni harcban. Új-Zélandon például június óta az influenzaszűréseken egyetlen beteget sem találtak, miközben tavaly hasonló időszakban a minták 57 százaléka pozitívnak bizonyult. Ausztráliában 2019-ben a szezon csúcshónapjaiban, júliusban és augusztusban 131 ezer influenzást regisztráltak, idén csupán 315-öt. „Negyvennél kevesebben haltak meg idén influenzában, míg tavaly 950-en, az elmúlt három-négy hónapban pedig nem volt haláleset” – lelkendezett szeptemberben a Guardiannek Ian Barr, a WHO melbourne-i influenzaközpontjának igazgatóhelyettese.

Új-Zéland és Ausztrália pedáns Covid-19 elleni védekezést mutatott fel, de az influenzajárvány Dél-Afrika és Dél-Amerika olyan országaiban is enyhén jelentkezett, ahol kevésbé voltak szigorú intézkedések. Ezt jól mutatja az a táblázat is, amit egy influenzaszezonról szóló, szeptember végén az mta.hu-n publikált cikkben idézett Jakab Ferenc és Kemenesi Gábor, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Laboratóriumának két kutatója.

Ország201820192020
Argentína1517462353
Chile2439500712
Ausztrália925993333
Dél-Afrika71110946

Az influenzás megbetegedések száma délen (dokumentált esetek április és augusztus között) Forrás: Kelly Servick. Coronavirus creates a flu season guessing game. 2020 Science 369(6506), 890-891.

A számok a SARS CoV-2 és az influenzavírus közti egyik jelentős különbségre is rámutatnak, mégpedig a reprodukciós rátára. Ez nagyon leegyszerűsítve a terjedési potenciált mutatja meg, vagyis azt, hogy egy kórokozó átlagosan hány további embert fertőz meg – ha ez a szám 1 alatti, a járvány eltűnőben van, 1 felett viszont növekszik. A SARS CoV-2 esetében ez a ráta átlagosan 2-2,5 között van, az influenza esetében viszont jóval alacsonyabb, 1,3 körüli. Érthető, hogy a Covid-19 felbukkanását követő intézkedések és megváltozott szokások előbb visszaszorították az influenzajárványt, mint a Covid-19-pandémiát.

Több százan várakoznak influenza elleni védőoltásra Santiago külvárosában, a Bicentenario de La Florida stadionban 2020. március 21-én
Fotó: Sebastian Silva / EPA-EFE / MTI

Megjósolhatatlan

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az északi féltekén fellélegezhetünk (vagy ha mégis, maszkban tegyük), mert bár logikusnak tűnhet, hogy a cseppfertőzéssel terjedő influenzavírust a Covid-19 elleni védekezés megállítja, a helyzet ennél összetettebb. Kezdjük ott, hogy nem ismert pontosan, milyen tényezők és milyen arányban játszottak közre a jelenségben a déli féltekén. Elképzelhető például, hogy egyes régiókban kevesebb influenzatesztet végeztek, mert a Covid-19-tesztek jelentős erőforrásokat lekötöttek az egészségügyben. Azt sem lehet kizárni, hogy sok influenzás egyszerűen félt elmenni orvoshoz, és a földrajzi viszonyok, illetve az egyes országok egyéb adottságai között is lehetnek nagy különbségek (Chile népsűrűsége például kevesebb mint ötöde az EU-s átlagnak). További kutatások talán pontosabb képet adnak majd.

Óvatosságra int Jankovics István virológus is, aki korábban a WHO nemzeti influenzalaboratóriumának vezető főorvosa volt. „Általánosságban elmondható, hogy az influenzaszezon súlyossága a déli féltekén előrejelzi az északi féltekén kialakuló aktivitás súlyosságát” – fogalmazott kérdésünkre. „Az influenzavírus folyamatos genetikai változékonysága globális szinten értékelhető. Egyszerűen fogalmazva: ha az adott féltekén kialakul egy új mutáció, amely ellen a populáció nagy része nem rendelkezik immunológiai védelemmel, vagyis magas a fogékony egyedek száma, a járvány súlyosabban zajlik. Ellenkező esetben, amikor a változékonyság alacsonyabb, a járványgörbe laposabb. A Covid-19-pandémia alatt azonban kicsit más a helyzet. Egyrészt az egyéni védőfelszerelések tömeges használata nemcsak a SARS CoV-2 terjedését, hanem egyéb légúti vírusok terjedését is akadályozza – és abban az esetben, ha az influenzavírus kevesebb egyént tud fertőzni, a mutációs ráta is csökken. Másrészt a gyakori légi utazások drasztikus csökkenésével a terjedés is csökken. Ezen okok miatt nem teljesen jósolható a déli féltekén lezajlott influenza-aktivitás alapján az északi féltekére várható influenzajárvány nagysága.”

Vagyis az utazás, a maszkviselés és a többi intézkedés mind olyan körülmény, amikből nem lehet olyan határozott következtetéseket levonni, mint a vírus természetes genetikai változékonyságából. Az év első felében, a szigorú karanténok és lezárások idején délen az influenza visszaszorult. Viszont az év hátralevő részében az északi féltekén nem pontosan ugyanolyan körülmények lesznek, mint például áprilisban Új-Zélandon. A legtöbb országban jelenleg kevésbé szigorú korlátozásokkal kell élni, ráadásul a higiéniás és maszkviselési fegyelem is lazul, ahogy az embereknek egyre inkább elegük lesz a járványhelyzetből. Felelőtlenség lenne tehát azt várni, hogy idén nálunk is elmarad az influenza. „A lazább járványkezelés hatására egyelőre megjósolhatatlan, hogy a mi régiónkban mi várható. Sajnos amennyiben nem sikerül megfelelő mértékben fenntartani és alkalmazni a járványügyi intézkedéseket, az új koronavírus mellett az influenza is nagyobb teret nyerhet” – írja Jakab és Kemenesi a közleményükben.

Látogatási tilalomról szóló tájékoztató a budapesti Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinika Hematológiai Részlegén 2019. január 15-én.
Fotó: Mónus Márton / MTI

Inkább a szuri

„Hogy mennyire lesz enyhe az idei járvány, az csak spekuláció. Egyértelműen azt lehet mondani, hogy az influenza jön és itt lesz” – mondja Falus András immunológus. „A védőoltás ezért fontos, különösen az idős embereknek. Ha ugyanis valaki a Covid-19 mellé az influenzát is megkapja, annak szervezetében a két betegség együtt biztosan súlyosabb alsó légúti érintettséget okoz, mint külön-külön. Koronavírus-járvány idején fontos, hogy védve legyünk influenza ellen, akár enyhe lesz a szezon, akár olyan, mint az utóbbi években.”

Az influenzaoltás persze nem előzi meg a Covid-19-et, hiszen azt egy másik vírus okozza, nem az influenzáé. „Ugyanakkor az influenzafertőzés megelőzésével elérhető, hogy az egyén nem kap súlyos influenzafertőzést, és a vírus nem gyengíti le a szervezetét. Ennek következtében az egyéb vírusok – mint például a SARS CoV-2 – elleni fertőzéssel szemben is hatékonyabban tud fellépni” – erősíti meg Jankovics István. Mint a neves virológus fogalmaz, Magyarországon minden évben 1,3 millió ingyenes influenza elleni oltóanyag áll rendelkezésre a rizikócsoportba tartozók oltásához, viszont az oltóanyag felhasználása nem megfelelő. „Megfelelő kommunikációval – a WHO ajánlásának megfelelően – el kellene érni a 65 év feletti populáció 75 százalékos átoltottságát. Ez Magyarországon átlagosan 30-40 százalék. Hasonlóan alacsony az átoltottság az egészségügyi dolgozók esetében is” – magyarázza a szakember.

Ne az influenzaszezon elmaradásában bízzunk tehát, hanem inkább az oltásban, aminek ráadásul a trained immunity nevű jelenség révén közvetett pozitív hatása is lehet. „Ennek lényege, hogy minden immunizálás edzi az immunrendszert” – magyarázza Falus András. „Erre vezethető vissza a korábbi BCG-elmélet is, ami az sejttette, hogy azok az országok, ahol kötelező a BCG-oltás, védettebbek a Covid-19-cel szemben. Nem arról van szó, hogy a Covidra is jó lenne a BCG-ellenválasz, hanem az oltás az immunrendszernek olyan edzettségét ad, ami esetleg segít valamennyit Covid-19 ellen is.” Mivel új betegségről van szó, még nincs elfogadott tudományos konszenzus ezzel kapcsolatban, de egy 90 ezer emberen végzett brazil vizsgálat arra utal, hogy az influenzaoltás is okozhat trained immunity hatást a Covid-19-cel szemben.

A jövőre esedékes influenzaszezonban egyébként komoly gondot okozhat, hogy idén a déli féltekén enyhe volt a járvány. A kevesebb megbetegedés kevesebb mutációhoz vezet, ami a vírus evolúciójában kiválthatja az úgynevezett palacknyakhatást, és az erősebb törzsek kerülnek túlsúlyba – írja Jakab és Kemenesi, akik szerint az enyhe szezon az oltóanyaggyártásnak sem jó hír. „Az influenzavakcinák összetételét a leggyakrabban megfigyelt törzsek alapján határozzák meg évről évre egy világméretű és rendkívül összetett figyelőrendszernek hála. Az alacsony mértékű cirkuláció miatt erre vonatkozóan ezúttal jóval kevésbé megbízható információk állnak rendelkezésünkre a várható szezon esetében.”