A nagyobbaknak is nyitnak az iskolák – „a gyerekek szociális és mentális állapota nagyon rossz képet mutat”

2021. május 10. – 05:10

frissítve

A nagyobbaknak is nyitnak az iskolák – „a gyerekek szociális és mentális állapota nagyon rossz képet mutat”
Lefertőtlenítik kezüket az érkező diákok a történelem írásbeli érettségi vizsga előtt a egy vidéki szakképző Iskolában 2021. május 5-én – Fotó: Varga György / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) korainak tartotta az április 19-ei nyitást, amikor még csak az óvodások és az általános iskolák alsó tagozatos diákjai térhettek vissza az oktatási intézményekbe, ekkor ugyanis még magasabb volt a napi új regisztrált fertőzöttek száma, mint akkor, amikor a zárást elrendelte a kormány.

A szakszervezet azt szeretné, illetve szerette volna, ha nem az oltottsági adatokhoz kötötték volna a nyitás lépcsőfokait, szerintük a német Robert Koch Intézet iránymutatásának megfelelően akkor jöhettek volna az enyhítések, ha az új fertőzöttek száma Magyarországon nem lenne magasabb napi 1400 főnél. Ez a szám a múlt hét első felében és hétvégén is 1400 alatt maradt, pénteken 1541, csütörtökön pedig 1680 volt.

„Legyünk őszinték, ez a digitális oktatás nem sikertörténet”

- mondja Totyik Tamás, a PSZ alelnöke, aki szerint annak ellenére, hogy a pedagógusok többsége nagyon nagy munkát fektetett a digitális oktatásba, annak hatékonyságát nem igazán igazolják az eredmények. Különösen igaz ez a szakszervezet tapasztalatai szerint a hátrányos helyzetű régiókban, és az olyan diákok esetében, akik rosszabb szociális-anyagi körülmények között élnek. Szerinte a másik ok, amiért szükséges a visszatérés, az, hogy

„a gyerekek szociális és mentális állapota nagyon rossz képet mutat, egyre több panasszal fordulnak az iskolapszichológusokhoz.”

A társas kapcsolatok hiánya azonnal megmutatkozott, ahogy újranyitottak az oktatási intézmények. A pedagógusok nem győzték hallgatni az óvodásokat és a kisiskolásokat, annyira sok mondanivalójuk volt. Az óvodákban ugyanakkor a szókincs komoly visszaesését tapasztalták egyes gyerekeknél a pedagógusok.

Három hete nyitva az óvodák és az alsó tagozatok

Március elején rendeltek el rendkívüli szünetet az óvodákban, a köznevelésben tantermen kívüli, digitális oktatásra tértek át, a középiskolások pedig már november óta otthon vannak. Aztán március végén kezdték el bemutatni a nyitási tervet. Először még arról beszélt Orbán Viktor, hogy április 19-től kinyithat az összes iskola és óvoda. Később már azt jelentette be, hogy a középiskolákban május 10-ig marad a digitális oktatás. Végül úgy döntött a kormány, hogy csak az óvodák és az alsó tagozatok nyithattak ki három hete. A felsősök és a középiskolások hétfőn térhetnek vissza a tantermekbe.

Az óvodák és az alsó tagozatok nyitásának napján összeszedtük az olvasóink tapasztalatait, amelyek alapján:

  • volt szülő, aki nagyon örült, hogy az alsós gyerekeinek ismét jelenléti oktatás lesz, mert „az online oktatást nem igazán tudták hova tenni: a harmadikos folyton a barátai után sírt, az elsős pónilovazott írás órán, a füzetét ki sem nyitotta”,
  • volt, aki azért nem engedte vissza a gyerekeit az iskolába, mert ott három osztálynak tartottak tornaórát egyszerre, ugyanabban a teremben,
  • és több helyen problémát okozott az otthonmaradók számára, hogy az iskolában tanító tanárok online nem tudták megtartani az óráikat.

Az általunk előzetesen megkérdezett óvodák és iskolák vezetői arra számítottak, hogy átlagosan a gyerekek 65-70 százaléka menni fog az újranyitás utáni első napon, de április 19-én több helyen is alulmúlta a részvételi arány az előzetes várakozásokat. Egy diákszervezet felmérése szerint több mint százezer alsós nem ment iskolába az újranyitás első napján.

Milyen volt az első két hét a nyitás után? Hogyan élték meg azt az ovisok, a kisiskolások és az ő szüleik, illetve tanáraik? Terjedt-e a vírus? És hogyan készülnek azok a diákok, akik számára csak most nyitnak majd az iskolák?

Várjuk olvasóink tapasztalatait az [email protected] emailcímre!

Hadd dönthessenek az igazgatók

Ott, ahol megjelenik a koronavírus-fertőzés, fontos lenne, hogy az intézményvezető saját hatáskörben, azonnal dönthessen az esetleges karanténról, a tantermen kívüli tanrendről, mert a bürokratikus eljárás (amely állami iskolák esetében a tankerületeken és a szakképzési centrumokon át vezet a minisztériumokig) túl lassú a PSZ alelnöke szerint, emiatt nagyon sokan megbetegedtek korábban.

Az újranyitás óta egyelőre továbbra is a minisztériumban és a Klebelsberg Központban kialakított ügyeleti rendszer működik: ha fertőzött iskolást vagy óvodást találnak, az osztályt vagy csoportot hazaküldik, erről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt nemrég.

Hivatalos adat nincs arról, hogy az elmúlt két hétben hogyan alakult a fertőzések aránya az oktatási intézményekben. Maruzsa a múlt hét csütörtöki tájékoztatón csak egyszeri napi adatokat ismertetett. Most pénteken pedig a részvételi arányokról beszélt (ezen a héten ez az óvodákban 75, az iskolákban 86 százalékos volt) és azt hangsúlyozta, hogy az intézmények nyitása fokozatosan és óvatosan történt, ennek is köszönhetően igen alacsony a járványügyi intézkedéssel érintett óvodák és iskolák száma, ahol csak szórványosan egy-egy osztályra, csoportra nézve kellett eljárni.

A PSZ információi szerint ugyanakkor 90 fölött van azoknak az óvodai csoportoknak és iskolai osztályoknak a száma, amelyeknél az elmúlt két hétben karantént kellett elrendelni, és összesen két olyan oktatási intézményről tudnak, amelyeket teljesen be kellett zárni.

Mi értelme van néhány hétre visszamenni?

Május 10-től a középiskolák is visszatérnek a jelenléti oktatáshoz, és Maruzsa Zoltán pénteki bejelentése szerint lehetnek még idén egy napos, nem ottalvós osztálykirándulások és akár ballagások is. Az államtitkár emellett azt üzente a diákoknak, hogy „no vakcina, no party.”

Sokan mondják azt, hogy erre a kis időre már felesleges a visszatérés, de a szakszervezet álláspontja szerint arra elég lehet, hogy egy kárelhárításhoz szükséges felmérést el lehessen végezni. Azt kell most kideríteni a tanév végéig, hogy mekkora a tudásbeli visszaesés, hol mutatkoznak hiányosságok, hogyan lehet pótolni a további haladáshoz szükséges minimumot.

Ezen tapasztalatok alapján lehetne megszervezni ősztől a következő tanévet, mondja Totyik Tamás, aki szerint szükség lehet akár a helyi tantervek felfüggesztésére is a felzárkózás érdekében, ezzel párhuzamosan pedig a mentális problémák orvoslására is nagy hangsúlyt kellene fektetni.