„Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri.” (Orbán Viktor, 2020. szeptember 4.)
„Most a védekezésnek a sikerét a halálesetek, illetve a megmentett életek számában tudjuk mérni.” (Orbán Viktor, 2020. szeptember 12.)
Orbán Viktor tavaly szeptemberi mondataira – akkor még épp nagyon jól álltunk ebben az adatban napi pár elhunyttal – nem sokkal később a Magyar Nemzet is rádobott egy elemzést, hangsúlyozva, hogy az ország remekül védekezik nemzetközi összevetésben, majd Orbán október 19-én a parlamentben is előhozta ugyanezt, amire még aznap ráerősített a Kormány.hu az alábbi infografikával:
Ezeket a mondatokat azóta többször is Orbán és a kormány fejére olvasták a brutálisan felfutó harmadik hullám idején a kormány intézkedéseiről szóló vitákban. Mostanra ugyanis már egyáltalán nem állunk ebben jól, sőt, a világon a sereghajtók közé tartozunk, olyannyira, hogy az utolsó helyet épp csütörtökön vettük át a csehektől az egymillió főre jutó összes áldozat számában.
Az útkeresés
De ezek a mondatok egy másik szempontból is nagyon tanulságosak: ez a szeptember-októberi próbálkozás az egyik fontos állomása annak a kommunikációs csatának, amellyel a Fidesz próbálta magához ragadni a kommunikációt, uralni a narratívát a járványban,
sokáig sikertelenül.
Az elhunytak számáról szóló kommunikációt november végére, az egyre inkább felívelő második hullámban, a beinduló vakcinabeszerzések időszakában felváltotta a „Brüsszel béna, a magyar kormány ügyes” kommunikáció, ezeket januárban szedtük össze egy hosszabb cikkben, és jártunk utána a propaganda igazságtartalmának.
A számok decemberben, a második hullám tetején, a napi 100−180 halott idején már olyannyira nem voltak érdekesek a kormánynak, hogy a parlamentben kérte ki magának Orbán Viktor, hogy bárki az egyre romló halálozási statisztikákkal jöjjön.
„Kinek hányják önök a szemére, hogy meghalnak emberek, akik gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és elviszi őket a vírus? Én értem, hogy nekem, de higgyék el, a vírus nem én vagyok. Ez egy félreértés az önök részéről! Ez egy félreértés az önök részéről!”, magyarázta.
Kellett egy kis idő, míg kitalálták az új narratívát a napi halálozási járványadatra, idén február közepén jött az újabb jelszó, a halálozási többlet: február 15-én, megint csak a parlamentben Orbán Viktor azt mondta, „valóban, a halálozások száma a legfontosabb egy védekezés idején, hiszen mi mást akarnánk, mint megmenteni minél több magyar ember életét. (…) Az Eurostat vezet egy ilyen nyilvántartást, egy ilyen szomorú nyilvántartást, amely arról szól, hogy mekkora egy-egy ország esetében az úgynevezett halálozási többlet, mennyivel többen haltak meg egy-egy európai uniós országban az előző öt év átlagához képest. Itt azt fogjuk látni, illetve önök is láthatják, ha akarják, hogy Magyarországon ez egy 9 százalékos mutató, ami fájdalmas. Ugyanez a mutató 10 és 15 százalék között van Franciaországban, Hollandiában és Ausztriában, és 15 százalék felett van Spanyolországban és Belgiumban.”
Európai összefüggésben így néz ki a magyar válságkezelés,
zárta válaszát Orbán. Aznap Rétvári Bence még kétszer mondta el ugyanezt a parlamentben. Ez egyébként az adatok szerint valóban így van továbbra is.
A fordulópont
Február vége felé, a járvány hirtelen újbóli felfutásakor a kormány elkezdte nagyon nyomni, hogy oltani, oltani, oltani kell. Március 2-tól a koronavirus.gov.hu átállt arra, hogy a fertőzöttek helyett az oltottak számát teszi a napi adatokról szóló hír címébe és elejére. Március 16-án újabb parlamenti nap volt, érezhetően igyekezett a kormány a járványadatokat kerülni, és elkezdte felépíteni az újabb kommunikációs témát:
az oltási kampány sikerességét.
A többlethalálozás már csak konkrét ellenzéki kérdésekre adott válaszokra került elő, Orbán Viktor is csak Burány kérdésére vette elő a panelt, majd Rétvári is beleszőtte egy válaszába.
Orbán visszavágása ugyanakkor szinte minden ellenzéki felvetésre az volt, hogy az ellenzék állítsa le az oltásellenes kampányát, majd március 17-én a Magyar Nemzet online és az összes vidéki lap fejlécén megjelent egy infografika: a beadott oltások aránya Európában. (A Webarchive-val itt nézhető meg.) Március 18-án ugyanezt áttekinthetőbbé formálták, és azóta ugyanez virít minden nap a fejlécben, mutatván, hogy Málta mögött másodikok vagyunk. Cikkünk írásakor, április 22-én például ez vár mindenkit, aki odakattint:
Ugyanekkortájt a kormányközeli sajtóban elkezdték külön hírekben közzétenni az oltási adatokat, leválasztva őket a halálozási-fertőzési számoktól, és emlékezetes volt akkoriban az a híradós riport is, amelyben az oltással rosszul álló Belgiumot festették le tehetetlen, vírusapokalipszis által sújtott országnak − miközben Magyarország szinte minden fontos adatban rosszabbul állt, ahogy azt a 444 össze is szedte.
Rezsicsökkentés, migrációellenesség… hmm… oltás!
A kormány azóta ráérzett arra, hogy nyeregbe került, és a „beoltjuk az országot” üzenet gyakorlatilag a 2015-tól épülő migrációellenességhez és a 2013-as, félmillió szavazót visszaszerző, rezsicsökkentéshez hasonló politikai kommunikációs csodafegyver lett:
- Csakúgy, mint azok, ez is Orbánt cselekvő, kreatív, innovatív, nem pedig passzív, árral sodródó kormányfőnek láttatja. Nem csodálkozánk, ha a jövő évi választásra egy „Orbán megmentett minket a vírustól” narratívát építene fel a Rogán-stáb. Adalék ehhez, hogy a háborúmániás Orbán Viktor március 16-án utalt is erre az újonnan felvett aktív szerepre a parlamentben: „Most például az a helyzet, hogy természetesen támadunk. Ezt hívják oltásnak. (A jobbikos Rig Lajos közbekiabál: Nem! Az oltás a védekezés része!)”
- Egy olyan témát emel sajáttá, amelyben nagy vonalakban társadalmi konszenzus van, és ez a konszenzus a Fidesz mellett van – ez még akkor is igaz, ha árnyalataiban nem feltétlenül ennyire egyszerű a képlet, mert az európai engedély nélküli vakcinákról vagy a háború sújtotta területről érkező kevés ember befogadásáról azért közel sem egységes a társadalom álláspontja.
- Az ellenzéket kommunikációs vákuumba helyezi. Ki az a politikus, aki arról akarna sajtótájékoztatókat tartani, hogy ne legyen kisebb a rezsi, jöjjön minél több bevándorló/menekült/migráns, vagy ne oltassa be magát az ember?
- Sőt, a kormány még egy lépéssel tovább tud menni: támadni tudják az ellenzéket azzal, hogy oltásellenesek, migránsbarátok, rezsicsökkentés-ellenesek, aktív módon tudnak ellentétet, vitát generálni, amit a fentiek miatt azon nyomban meg is nyernek. Ez kampányban aranyat ér. Hogy amúgy igaz-e, itt néztük meg.
Az aktív, politizálás helyett cselekvő kormány imidzsre kommunikációban rá is erősítettek: november 20-án Orbán azt mondta, nem politikai kérdés a vakcina, hanem egészségügyi kérdés. Majd az április 16-i interjújában úgy fogalmazott: „Én is inkább érzem magam az operatív törzs vezetőjének, mint miniszterelnöknek. Most nincs politika, most élet van, meg életmentés van”, és azt is mondta, hogy az oltás a második világháború óta a legnagyobb logisztikai művelet az országban.
Az utóbbi időben pedig érezhetően mindent az oltásos narratívának rendelnek alá, még ha közvetetten is.
Az oltási aránytól tették függővé a nyitást, ami azért trükkös dolog, mert ezzel
az emberben tudattalanul összeköti a jót (nyitás, „szabad a sör”) a kormányzat cselekvésével (beoltás).
Ha a halottak vagy fertőzöttek számától függene a nyitás, akkor annak nem lenne ilyen üzenete, hiszen egy sokkal kevésbé aktívan befolyásolható, a kormánytól függetlenebbül működő dologra, a hullám lecsengésére várnánk. Máshol egyébként nem ennyire kizárólagos a dolog, a briteknél Boris Johnson konkrétan ki is mondta, hogy nem az oltástól, hanem a lezárásoktól csökken az esetszám.
Emlékezetes, hogy amikor március 30-án napközben meglett a kétmilliomodik oltás, akkor teljesen szétrombolták a szokásos napi adatkommunikációt, nem tették ki a reggeli adatokat, csúszott az operatív törzs tájékoztatója, kizárólag azért, hogy bejelenthessék a nagy hírt. Ekkor véleménycikkben írtuk meg, hogy ez nem tájékoztatás, hanem propaganda.
Az MTI-ben alig látni kórházi képeket, vagy ha igen, azt is csak az után, hogy 28 szerkesztőség közösen követelte, hogy tájékoztathassa a közvéleményt a kórházi állapotokról. Ellenben szinte minden napra jut képriport az oltóprogramról, van, hogy 4-5 városból érkezik tucatnyi kép az oltásról.
Orbán Viktor a Facebookon külön kis animációs sorozatot indított arról, hogy éppen hány oltásnál tartunk. Általában félmilliónként jön az újabb epizód, de van, hogy negyedmilliós ugrást is megünnepel a kormányfő.
A hétvégi terasznyitásnál is szuperaktív üzemmódba kapcsolt, pénteken már 6.18-kor a Facebookra posztolt, majd rádióinterjút adott, és hétvégére még egy sörös-teraszos Facebook-poszt is érkezett.
Feltűnő az is, hogy a kormány folyamatos sikerpropagandát épít, fotósorozatot, kisvideót készít a Keletről érkező szállítmányok köré, miközben arról nem nagyon számol be Szijjártó Péter vagy bárki más, hogy Moderna- vagy Pfizer-szállítmány érkezett. Ennek többféle kommunikációs oka lehet, de egészen biztosan hangsúlyosan köztük van az is, hogy ezzel a kormány ismét csak a cselekvő, a Brüsszeltől függetlenül is dolgozni és a (Keletről szerzett) oltásokkal a magyarokat megmenteni tudó állam képét sugározhatja. Aztán miután a kínai vakcina hatékonyságának mérését kérték szakértők, bedobták a kommunikációs atombombát: a Sinopharm sokkal jobb, mint a Pfizer. Hogy ez mennyire állja ki a tudomány próbáját, arról itt írtunk hosszabban.
Érdemes megnézni Orbán Viktor utolsó pár interjújának leiratát a Miniszterelnök.hu-n: mindegyikben azzal kezdi a kormányfő, vagy legalábbis nagyon az interjú elején hangzik el, hogy hány embert oltottak eddig be. A március 31-i köztévés tévéinterjújában már a legelső riporteri „kérdés” is úgy hangzik:
„Átlépte a kétmilliót a beoltottak száma Magyarországon, ami azt jelenti, hogy minden ötödik magyar ember megkapta már a vakcinát.”
Hogy a kommunikációs offenzíva hat-e az emberek ismereteire, vagy a kormány igazítja a kommunikációt arra, mi van a fejekben, azt nem mi fogjuk megfejteni, mindenesetre tény: a Medián hvg.hu-nak készült mérése szerint az emberek kétharmadának arról fogalma sincs, hogy hányan haltak meg eddig a járványban, az átoltottsági arányt viszont politikai szimpátiától függetlenül jónak gondolják az emberek.
