Napok óta Magyarországon hal meg lakosságarányosan a legtöbb ember a járványban

A koronavírus-járvány őszi második hullámában a magyar kormány rendre azt kommunikálta, hogy abból látszik, milyen sikeres a hazai járványkezelés, hogy lakosságarányos halálozásban Európa középmezőnyében vagyunk.

Ez már akkor is csak egy olyan mérőszám alapján – a járvány legelejétől számon tartott összes haláleset lakosságarányos számában – volt elmondható, amely erősen torzította a járvány valódi állásáról alkotott képet. A második hullám állását pontosabban tükröző mutatóban, a napi új halálesetek lakosságarányos számának alakulásában már ősszel is sokkal rosszabbul álltunk.

Most azonban már a kormány által korábban a siker mércéjeként megjelölt rangsorban is a legrosszabbak közé kerültünk. Az ennél is fontosabb mutatóban pedig napok óta világelsők vagyunk, azaz mostanában nálunk halnak meg lakosságarányosan a legtöbben a járvány miatt.

Nézzünk néhány példát arra, hogy ősszel még a halálozási középmezőny volt a kormányzati varázsszó:

• Az október 1-jei kormányinfón Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő beszélt arról, hogy továbbra is Európa legjobban védekező tagállamai között vagyunk, „az európai számokat nézve Magyarország a középmezőnybe tartozik a fertőzésszámmal, és továbbra is Európa legjobban védekező tagállamai közé tartozunk a halottak számát tekintve”.
• Müller Cecília országos tisztifőorvos rendszeresen középmezőnyözött, október 22-én például azt mondta, Magyarország a fertőzöttek száma mellett „az elhunytak tekintetében is a középmezőnyben foglal helyet”, ami szerinte azt mutatja, hogy a második hullámban is eredményesen védekezünk.

Már akkor is torzított, de most abban is rosszul állunk

Ahogy egy tavalyi, a második hullám járványadatainak útvesztőiben elkalauzoló cikkünkben már írtuk, ez a középmezőnyre vonatkozó állítás technikailag igaz volt. Csak éppen erősen torzított, mert összemosta a tavaly tavasz óta tartó teljes járványidőszakot a második hullámmal. Mivel az első hullám nagyrészt elkerülte Magyarországot – egyébként részben épp az időben meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően –, ha ezt az időszakot is belevesszük az adatokba, nem fogunk reálisabb képet kapni a – részben épp a késve érkezett kormányzati intézkedések miatt – súlyosabban alakuló második hullámról.

Ha az Európai Unió és az Egyesült Királyság alkotta 28 országos mezőnyt nézzük a Johns Hopkins Egyetem adataira építő Our World in Data grafikonjain, a tavaly február óta regisztrált összes koronavírusos haláleset népességarányos számát tekintve valóban a középmezőnyben voltunk akkoriban: a december 1-jei állás szerint a 13. helyen, egymillió főre eső 515,20 áldozattal:

Érdemes most megnézni ugyanennek a grafikonnak a mai állását:

Mint látható, a kormány által az őszi hullám során a legfontosabbnak tartott mutatóban mára jelentősen romlottunk, Magyarország már nem a 13., hanem a harmadik egymillió főre eső 1936,06 áldozattal. Jelenleg ebből a 28 országos európai mezőnyből csak Csehországban és Belgiumban haltak meg lakosságarányosan többen, mint nálunk, és sajnos Belgiumnál nem is állunk sokkal jobban.

Napi halálesetek: az élmezőnyből az élre

Bár a kormány és az operatív törzs az összes haláleset kumulatív számát tekintette mércének, érdemesebb volt már ősszel is a napi új halálesetek lakosságarányos számát nézni, és ezen belül is az úgynevezett hétnapos mozgóátlagot, azaz az adott dátumot megelőző hét nap átlagának alakulását. Ez kisimítja a napi ingadozásokat, és pontosabb képet ad a trendekről.

Ha ezt a mutatót nézzük meg, látszik, hogy már az ősszel is rosszabbul álltunk: a 28 országból a negyedik helyen, egymillió főre vetítve 14,33 halálesettel. Ezen a grafikonon az első hullám időszakára rápillantva egyébként az is látszik, miért torzít a kormány által preferált mérőszám:

Ha most megnézzük ugyanezt a grafikont, látható, hogy a negyedik helyről feljöttünk a legelsőre: március 22-én előztük meg Csehországot a napi új halálesetek lakosságarányos átlagát tekintve, és a cikk írásakor is az első helyen állunk, egymillió főre vetített 21,84 halálesettel.

A konkrét helyezés egyébként kevésbé fontos, aggasztóbb, hogy míg Csehország görbéje már egy hete lefelé ível, a miénk jelenleg is meredeken emelkedik:

Ha a fenti linkre kattintva nemcsak a 28 európai országot nézzük, hanem az összes többit is, az látszik, hogy

világviszonylatban is nálunk halnak meg lakosságarányosan a legtöbben a harmadik hullámban.

Változó járványhelyzet, változó mérce

Európában nem ritka, hogy egy ország vezetője utólag elnézést kérjen a járványkezelés hibái miatt, Andrej Babiš cseh kormányfő például már ősszel megtette, Angela Merkel német kancellár pedig épp szerdán kért elnézést. Orbán Viktor miniszterelnök még szeptemberben azt mondta, hogy a halálesetek számát érdemes figyelni a járványban, és mint láttuk, erre a mutatóra alapozva beszélt a kormány és az operatív törzs képviselője is a járványkezelés sikeréről. Most ugyanez a kormány által kijelölt mérőszám azt mutatja, a jelenlegi helyzeten egyelőre kevésbé tudunk úrrá lenni. Erre azonban egyelőre nem érkezett kormányzati reflexió.

Hozzá kell tenni, hogy ez elsősorban kommunikációs szempontból érdekes, azaz azért, mert a kormány rendre a járványkezelés kifogástalanságát sulykolja. Valójában azonban természetes, hogy egy épp dúló világjárványt nem lehet hibátlanul kezelni, és a kormányokon kívülálló tényezők miatt a harmadik hullám máshol is súlyosabb, mint a második, ahogy a második is sok helyen súlyosabb volt, mint az első.

A súlyos lakosságarányos halálozás pedig természetesen nem kizárólag az ország járványkezelésén, azaz a kormány döntéseinek, illetve azok időzítésének helyességén múlik. Egy sor további tényező is közre játszhat abban, hol hány áldozatot követel a járvány, az adott ország egészségügyi ellátórendszerének színvonalától a lakosság általános egészségi állapotán – például az elhízottságán – át egészen a szerencséig.

Csak a számaimat figyeljék

Egyébként is jellemző a kormányzati kommunikációra, hogy kiemelnek egy-egy olyan adatot, amely alapján jól állunk, és azt kiáltják ki a sikeres védekezés mérőszámának.

Orbán Viktor ősz elején azt mondta, a halálozásra kell figyelni, nem a fertőzöttek számára, mert akkor a fertőzöttek száma ugrott meg, a haláleseteké még kevésbé. Most, amikor a halálesetek száma egyre kedvezőtlenebb képet fest, erről a kormány és a kormányközeli média egyre kevésbé beszél, és csak az átoltottságot hasonlítja össze. (Abban egyébként tényleg az uniós élmezőnyben vagyunk szerencsére, bár az oltási hatékonyságban jelentős javulás után is csak a középmezőnyben állunk.)

Egyébként a cikk témájához nem tartozik szorosan hozzá, de ha már az elején idézett megszólalók a halálozás mellett a középmezőnybe tartozó fertőzöttszámot is a jó járványkezelés mércéjeként emlegették, vessük egy pillantást arra is, ezen a téren hogy állunk.

Egészen hasonlóan, mint a halálozás terén. Kedden előztük meg az ebben a mutatóban is leszállóágba került Csehországot, így a 28-as európai mezőnyben már csak Észtországban több mostanában a napi új fertőzöttek lakosságarányos száma, mint Magyarországon: