Félmillió idős ember várja itthon oltatlanul a negyedik hullámot

2021. szeptember 25. – 15:51

Félmillió idős ember várja itthon oltatlanul a negyedik hullámot
Koronavírus elleni oltásra érkeznek páciensek egy miskolci oltópontra 2021. augusztus 4-én – Fotó: Vajda János / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Azt már másfél éve kívülről fújjuk, hogy a koronavírus-járványban az idősek a leginkább veszélyeztetettek. Manapság azt is egyre gyakrabban hallani, hogy hiába fertőződnek meg néha az oltottak is, a negyedik hullám az oltatlanok járványa lesz. Ebből a két elemből pedig már össze is áll az a szakértői konszenzus, hogy a negyedik hullám azokban az országokban okozhat gondot – hogy mekkorát, arról már eltérnek a vélemények –, ahol sok oltatlan van az idősek között. Az általános vélekedés szerint ezekben az országokban van a legnagyobb esély arra, hogy az év eleje óta folyó oltási program ellenére az egészségügyi ellátórendszert a negyedik felvonás is képes lehet számottevően megterhelni. Minderre azért érdemes nekünk, magyaroknak is különösen odafigyelni, mert:

  • bár tavasszal száguldott a magyar oltási program, mostanra Magyarország az uniós átlag alá csúszott átoltottságban;
  • ezen belül is különösen le vagyunk maradva az idősek oltása terén: Magyarországon a legveszélyeztetettebb korosztály jelentős hányada továbbra sem kapott egyetlen oltást sem;
  • bár a kormány is érzékelte a problémát, és próbálta is megoldani, nem járt sikerrel, és a helyzet lényegében tavasz vége óta változatlan;
  • nem kizárólag magyar, inkább sajátosan kelet-európai problémáról van szó.

Sok az oltatlan idős Magyarországon

Arról már többször írtunk, hogy a magyar oltási program hónapok óta szinte egy helyben toporog. A tavasz eleji fellendülés után már május végére látványosan belassult, majd július végére el is párolgott az átoltottsági előnyünk, és mostanra az oltakozási hajlandóság úgy megcsappant, hogy egyre inkább leszakadunk az európai élmezőnytől. Egy hete tekintettük át részletesebben a helyzetet, most a 27 uniós ország között a legalább egy adaggal oltottakat tekintve a 18. helyen állunk, míg a teljesen oltottak rangsorában a 17. helyen, mindkét kategóriában az uniós átlag alatt. A Telexnek korábban nyilatkozó háziorvosok tapasztalata is az, hogy alig jelentkeznek már emberek első oltásra náluk.

Az általános lassuláson belül is különösen figyelemre méltó az idősek átoltottságának megakadása.

A magyar kormány itthon nem tesz közzé erről rendszeresen frissített statisztikát, de az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) jelentenek adatokat. Ezek szerint szeptember 19-ig a 80 év felettiek 74, a 70–79 évesek 85 és a 60–69 évesek 76 százaléka kapta meg mindkét oltását. Az összes 60 felettit egyben nézve 79 százalék az arány. A három legidősebb korosztályban további két-két százalék kapta meg csak az első oltását, együttvéve 81 százalék van legalább egyszer beoltva. Vagyis a leginkább veszélyeztetett idősek közel húsz százaléka nincs még beoltva itthon, a legidősebbeknek pedig közel a negyede:

A százalékokat konkrét számokra váltva tehát, az ECDC adatai szerint nincs még beoltva Magyarországon:

  • 108 ezer 80 éves és idősebb ember,
  • 120 ezer 70–79 éves, illetve
  • 295 ezer 60–69 éves,

azaz összesen 523 ezer idős magyar ember.

A helyzeten valamelyest javít, hogy egy részük valószínűleg átesett már a betegségen, de velük nehezebb számolni, nemcsak azért, mert nincs elérhető adat arról, hogy hányan vannak, hanem azért is, mert nagy átfedés lehet az átfertőzöttek és az átoltottak halmaza között.

Pedig ők vannak kitéve a legnagyobb veszélynek

Sok szó esett már arról, miért jár különösen nagy kockázattal ez a helyzet. Az idősekre alapból veszélyesebb a koronavírus, de a negyedik hullámért felelős delta variáns minden korábbi vírusváltozatnál gyorsabban terjed, ezért minden korosztályt, így az idősebbeket is könnyebben fertőzi meg, és a sok oltott között is hatékonyabban éri el a még oltatlanokat. Pláne, hogy a súlyos betegség ellen továbbra is nagyon hatékony vakcinák a megfertőződéstől és a vírus továbbadásától valamivel kevésbé védik meg az oltottakat – és így az oltatlanokat is.

A deltáról és általában a variánsokról ebben az infóvideóban magyaráztunk el minden fontos tudnivalót:

Az oltások nagy hatásfokkal védenek a súlyos betegségtől, de azt soha nem állította senki, hogy az oltottak közül egyáltalán ne kerülhetnének ki súlyos betegek. Az ilyen áttöréses fertőzésből a negyedik hullámban valamivel több lehet, mint korábban.

Nagyon fontos azonban látni, hogy az oltottak közötti súlyos esetek száma eddig is és továbbra is messze eltörpül az oltatlanokéhoz képest.

Bár Magyarországon erről sem tesznek közzé rendszeres adatokat a hatóságok, más országok számaiból ez világosan látszik. A brit statisztikák szerint például az Egyesült Királyságban a 2020 decembere és 2021 júliusa között kórházba kerültek 3 százaléka volt teljesen beoltva, 13 százalékuk kapott csak egy oltást, és 84 százalék volt oltatlan. A haláleseteknél még egyértelműbb a helyzet: a 2021 januárja és júliusa között meghaltak csupán 0,5 százaléka volt teljesen oltott.

Az oltatlanok sokkal nagyobb kockázata mellett az is világosan kitűnik a statisztikákból, hogy az idősek továbbra is a leginkább veszélyeztetettek. Az amerikai kórházi adatokból látszik, hogy az év eleji harmadik hullám után ősszel megint megemelkedett – bár most épp némileg csökkenőben van – az újonnan kórházba kerülők száma, és közöttük a legidősebb korcsoportok vannak a legnagyobb arányban:

Az új kórházi esetek száma az Egyesült Államokban 100 ezer főre vetítve. Bal oldalon az összesített görbe, jobbra a korcsoportokra bontottak – Kép: CDC

Az ábra interaktív változatáról leolvasható, hogy szeptember 20-án 100 ezer főre 2,98 napi új covidos kórházi beteg jutott, de ezen belül a 70 év fölöttiekre 7,86, a 60–69 évesekre 5,15 és így tovább lefelé, a 0–17 évesekre már csak 0,43.

A negyedik hullámnak itthon még az elején tartunk, ezért nagyon kevés az adat (hál' istennek, hiszen az adat itt a haláleseteket jelenti: 124-en haltak meg július 30. óta). Az a trend látszik, hogy a 80 év feletti áldozatok aránya jóval nagyobb, mint a harmadik hullámban volt, és már a második hullámét is lehagyta (emellett tovább növekedett az 50 év alattiak aránya):

A magyar kormány sem boldogul a kelet-európai problémával

Az ECDC-nek adatokat jelentő 27 ország között Magyarország a legalább egy oltást kapott 80 év felettiek tekintetében a 18. helyen áll, míg a teljesen beoltott 80 felettiek körében a 17. helyen. Az összes 60 felettit nézve mindkettőben a 17.-ek vagyunk. (Németország erről nem jelent adatokat az ECDC-nek, de a hivatalos statisztikájukból látszik, hogy ők is jobban állnak.)

A legidősebbek uniós átoltottságát térképen is mutatjuk:

Ezen a térképen azonban nemcsak az látszik, hogy le vagyunk maradva, hanem az is, hogy nem kizárólag magyar jelenségről van szó, az egykori keleti blokk (plusz Görögország) szakadt le látványosan Nyugat-Európától és a skandináv államoktól. Jó néhány országban megközelítették már a 100%-os átoltottságot ebben a korosztályban.

A magyar kormány is felismerte a problémát, és tettek is kísérletet a megoldására: augusztus 1-jétől indult egy kifejezetten az időseket célzó oltási kampány. Egészségügyi hallgatók keresték fel azokat a 60 évnél idősebb embereket, akik még nem oltatták be magukat, hogy meggyőzzék őket, illetve amelyik hallgató már legalább tíz féléve tanul az egyetemen, rögtön be is adhatta az oltást (ha az illető idős ember addigra vagy legkésőbb akkor regisztrált erre).

A számokból azonban az látszik, hogy ez a célzott akció gyakorlatilag nem hozott semmi érdemi változást.

Ha megnézzük, hogyan alakult időben a 80 évesek vagy az afelettiek átoltottsága, megállapítható, hogy augusztus 1. és szeptember 19. között mindössze ötezer fővel csökkent az oltatlanok száma, akik továbbra is több mint 105 ezren vannak, de valójában május végétől mostanáig is csak bő tízezer fős a változás:

Pedig van elég vakcina. Orbán Viktor pénteken azt mondta, az év végéig raktáron van 18 millió adag. De hiába halmoztunk fel rengeteg vakcinát, olyan kevés fogy, hogy humanitárius és/vagy gyakorlati (lejáró vakcinaszavatosság) megfontolásokból rendszeresen adományozunk, adunk kölcsön vagy adunk el a készletből. Legutóbb Thaiföld és Vietnám vásárolt tőlünk 400-400 ezer adagot néhány nappal ezelőtt.

Az is látszik, hogy nem az oltási program szervezettségével van a gond a lemaradó országokban. Erre nemcsak a keleti vakcinák behozatala miatt tavasszal még átoltottsági éllovas Magyarország a példa, de akár a mostanra minden oltási mutatóban katasztrofálisan leszakadó Románia is. A romániai vakcináció szervezettsége a kezdetekkor olyan jó volt, hogy a magyar oltási program szervezéséről szóló, tavaly decemberi cikkünkben mi is pozitív példaként említettük. Januárban, az oltási programok kezdetén még előzték is Magyarországot átoltottságban. Az idősek oltását is korán elkezdték ösztönözni: már januárban pénzzel jutalmazták azokat a háziorvosokat, akik meggyőzték az idős és krónikus betegeiket, hogy oltassák be magukat. Vakcinából sincs hiányuk: a harmadik oltási kör hazai elindulása előtt a keleti vakcinával oltott magyarok százai is Romániába mentek Pfizer–BioNTech-vakcináért (hogy utazhassanak más uniós országokba, illetve ha kételyeik merültek fel a védettségükkel kapcsolatban). Mostanra – ahogy a fentebbi térképen is látszott – mégis tök utolsók a 80 év felettiek átoltottságában, igen szerény 20 százalékkal.

Azt leginkább csak találgatni tudjuk, hogy mi lehet ennek a vonakodásnak az az oka, ami ilyen látványosan egyberántja a kelet-európai és balti országokat, és elkülöníti őket a Nyugattól. Feltehetően köze lehet a dolognak a társadalmi berendezkedésbeli különbségekhez. Jellemzően azokban az országokban magasabb az idősek átoltottsága, ahol nagyobb hagyománya van a társadalmi felelősségvállalásnak, illetve annak, hogy az egyén nagyobb kontrollt kap az állammal szemben a saját sorsa alakításában, ami tudatosabb öngondoskodást kíván, mint egy paternalista állammodellben.

Közrejátszhat az állami intézményekbe vetett bizalom mértéke, illetve az egészségügyi ellátórendszer minősége és a társadalom egészségi állapota közti különbség is. Ez utóbbiakra maga a kormány, illetve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is mentségként hivatkozott korábban, miután kiderült, hogy a járvány alatti többlethalálozásban Magyarország az európai országok között a legrosszabb harmadban található. Gulyás azt mondta, valóban a legrosszabb harmadban vagyunk, de ha csak a közép-kelet-európai országokhoz viszonyítunk, már nem is annyira rossz a helyzet.

Annyi mindenesetre biztos, hogy több százezer idős magyar ember védtelenül várja a negyedik hullám fellendülését. Orbán Viktor és más kormány- vagy kormányközeli szereplők rendszeresen azt kommunikálják, hogy az oltás az egyetlen megoldás a járványra, a maszkok és más védelmi intézkedések nem. A miniszterelnök erről legutóbb a pénteki rádióinterjújában is beszélt. Az kétségtelen, hogy a vakcina a legfontosabb, de ahogy arról már többször írtunk, ezek a járványellenes eszközök ideális esetben nemhogy kizárják egymást, hanem épp hogy erősíthetik egymás hatását. Több, nálunk jobb átoltottságú nyugat-európai országban kötelező jelenleg is például a tömegközlekedésben a maszkviselés, míg nálunk hónapok óta nem.

Üdvözlendő, hogy a kormány célzottan is igyekezett növelni az idősek átoltottságát, de ezek az akciók nem érték el a kívánt eredményt – és ez épp más óvintézkedések, elsősorban a maszkviselés propagálása mellett szólna. Épp ezért mondja a legtöbb szakértő, hogy szükség lenne a maszkok visszahozására zárt térben, mert hiába volt a kezdeti magas átoltottság, a jelenlegi állás mellett ez önmagában nem biztos, hogy elég lesz a negyedik hullám ellen.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!