Orbán egyre gyakrabban okolja a népességcsökkenésért az állami nyugdíj- és egészségügyi rendszert

Húsz évet tartana ideálisnak Orbán Viktor ahhoz, hogy a kormány családpolitika rendszerének demográfiai eredményei láthatóvá váljanak. „Nekünk csak tíz évünk volt eddig. Félúton vagyunk, de a jelek biztatók” – mondta a kormányfő a szokásos péntek reggeli, interjú formájában ismertetett közleményében a Kossuth rádióban. (Percről percre tudósításunkat itt olvashatja a beszélgetésről.)

• A csütörtökön indult kétnapos Budapesti Demográfiai Csúcson elmondottak után megismételte, hogy a természetes szaporulatot kell növelni, és a hiányzó gyermekeket nem a migráció révén kell pótolni.
• 20 százalékkal emelné a minimálbért.
• A választásokra akár a teljes 13. havi nyugdíjat visszaépítené.
• A világjárvány miatt a legnagyobb terhet a családok viselték, ezért kapják vissza a befizetett szja-t, és a tervek szerint ez a kisvállalkozók számára is elérhető lesz.
• Fontosnak tartja, hogy gazdaságilag előnyben legyen az, aki gyereket vállal, és a demográfiai konferencián csütörtökön elhangzott felszólalása után másodszor beszélt úgy az államilag biztosított nyugdíjrendszerről és egészségügyről, mintha annak léte csökkentené a gyermekvállalással kapcsolatos gazdasági motiváció erejét.
• Lesz negyedik hulláma a járványnak, az oltatlanok vannak veszélyben, de lezárást nem tervez, szükség esetén inkább csak a védettségi igazolványokhoz térne vissza, mert az ország kétharmada az oltás elfogadásával megtett minden tőle telhetőt.

A húszévnyi kormányzás indokoltságát felvillantó kormányfő beszélt a Budapesti Demográfiai Csúcsról – a konferenciáról itt olvashat bővebben –, kiemelte, hogy nagy a forgalom a politikában is, „eljöttek a barátaink, talán még most is itt van a volt amerikai alelnök”, itt járt „a szerb elnök, a csehek elnöke” – mondta utóbbi esetében valójában Andrej Babiš kormányfőre utalva.

Orbán a konferencia szellemiségének megfelelően a gyerekek kiemelt fontosságáról beszélt:

„Európa jövője nem az iparban, zöldítésben, digitalizációban van, ezek is fontosak, de a jövő a gyermekekben van” – mondta, megjegyezve, hogy a gyerekek révén elérhető, hogy „földi életünk ne érjen véget halálunk után sem”, majd gyorsan rátért a migráció elutasítására: a népességcsökkenés pótlására „lehet migránsokat beengedni, de az már nem az az ország lesz, mint ami korábban volt”. Szerinte „a Nyugat ebben a pillanatban nem képes saját magát fenntartani”.

Orbán szerint az, ahogyan ő szól a migrációról, nyugaton nem elfogadott: szavaiért „megfeszítették volna”, és azt mondanák, „ez gyűlöletbeszéd, de én nem gyűlölök senkit, csak szeretem a sajátjaimat”.

LMBTQ

Orbán megérti, hogy vannak, akik „más életformát választanak”, de „nem követelhetik, hogy ők legyenek az általános szabályozás kiindulópontjai. Ők a kivételek, de biztosítani kell, hogy emberhez méltó életet éljenek” „De azt nem akarhatják, hogy ők mondják meg, mi legyen az iskolában” – a gyerekeinket mi neveljük, mondta Orbán. „Elégedjenek meg azzal, hogy emberhez méltó, elfogadó, őket semmilyen hátrányban részesítő” világban élhetnek a melegközösség tagjai.

Régen sok gyerek = gazdasági előny

A szociális háló, az egészségügy és nyugdíjrendszer szokatlan kontextusban jelent meg a kormányfőnél, két nap alatt másodszor. Először arról beszélt, hogy „régen, akinek több gyereke volt, az jobban élt.” Ez azelőtt volt, hogy „kitalálták volna az államilag biztosított egészségügyet, nyugdíjat. Az állam átvette a biztonságos élet megteremtésének munkáját” – szavai szerint tehát ez az akadálya ma a gyerekvállalásnak. (Orbán nem tért ki az egykézés 18. században is ismert, nagyon is gazdasági alapú jelenségére, amelyről Andorka Rudolf szociológus alapos kutatásokkal megtámogatva írt.)

Orbán szerint el kell érni, hogy a gyerek az ember anyagi életéhez hozzáadjon, ne elvegyen. Sok ember azt gondolja, hogy anyagi életéhez a gyerek ma nem hozzáad, hanem elvesz belőle.

Cél, hogy „akinek gyermeke van, az jobban éljen, mint az, aki nem vállal gyermeket. Sokat szeretnék adni azoknak, akik vállalnak gyermeket” – mondta Orbán, példaként említve, hogy legyen számukra olcsóbb a lakás, keressenek többet, legyenek előnyben a munkahelyükön. „Efelé megyünk, még harcolnunk kell ezért.”

Orbán csodálja „a kemény nőket”, akik dolgoznak és gyermeket is nevelnek.

Megdicsérte Varga Mihályt

Orbán szerint a családok szja-visszatérítésére még a választások előtt azért van lehetőség, mert a GDP 5 százalékkal nőhet, ami többek között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek és Varga Mihály pénzügyminiszternek köszönhető a fejlesztések és beruházások bevonzása révén. Ez a többlet mehet most a családok megtámogatására. (Ezzel talán most a Vargát és a kormány gazdaságpolitikáját az utóbbi időben rendszeresen kritizáló MNB-elnöknek, Matolcsy Györgynek is odaszúrt.)

Ezután szólt a 13. havi nyugdíjról, azt ígérve, hogy visszaadja azt, amit „az országot csődbe vivő Gyurcsány–Bajnai-kormányok elvettek”. Egyelőre egyhetit, 2022-től a második heti nyugdíjat is, de ezúttal azt is megemlítette, hogy a választásokig jó lenne a teljes plusz egyhavi nyugdíjat visszaadni a nyugdíjasoknak.

20 százalékos minimálbér-emelést is reálisnak tart, ezért cserébe azonban adócsökkentést kell biztosítani a vállalkozásoknak – és itt ismét megdicsérte Vargát, aki eddig jól egyensúlyozva birkózott meg a feladattal.

Lesz negyedik hullám

Orbán szerint bizonyos, hogy jön a járvány negyedik hulláma, de az oltások révén a védelem nagyobb, „már majdnem annyira jól ismerjük a vírust, mint ő minket”.

Az oltatlanok száma azonban továbbra is magas, miközben a lakosság kétharmada már két oltáson túl van, sőt, 600 ezren már a harmadikat is vállalták. A kormányfő megismételte, hogy a kötelező oltást nem látja kivitelezhetőnek, legfeljebb az egészségügyben és talán a munkaadóknak lehetne olyan többletjogokat adni, hogy az alkalmazottakkal szemben oltási követelményeket támasszon.

Baj azokkal van, akik nem oltották be magukat. „A magyar az egy bátor fajta, amíg nem kopogtat a baj az ajtón, addig nem veszi komolyan” – mondta Orbán.

Az év végéig raktáron van 18 millió oltóanyag, így „bárkit be tudunk oltani”.

Korlátozásokkal Orbán nem számol, mindenképpen ellenzi a lezárásokat, amíg lehet. Elismerte azonban, hogy végső soron ez járványügyi kérdés. Ha azonban mégis szükség lenne korlátozásokra, akkor inkább a védettségi igazolványokhoz térne vissza, hogy azt a többséget ne érje hátrány, akik vállalták az oltást, és így gondoskodtak a saját és környezetük védelméről.