Megszüntették a több mint 1500 milliárd forintot blokkoló és az „Erasmus-ügyet” is okozó uniós eljárást

Lezárult a jogállamisági feltételességi eljárás, közölte kedden Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete Facebookon. A döntéssel 4,2 milliárd eurónyi (mostani árfolyamon több mint 1500 milliárd forintnyi) befagyasztott támogatáshoz nyílik meg az út, és a modellváltó egyetemek is teljesen hozzáférhetnek az uniós programok, köztük az Erasmus+ oktatási cserék és a Horizont Európa kutatási együttműködések forrásaihoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben javasolta, hogy szüntessék meg az eljárást. Arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar kormány „orvosolta a korábban feltárt hiányosságokat és gyengeségeket olyan területeken, mint a közbeszerzés, a korrupcióellenes keretrendszer, az összeférhetetlenségi kockázatok, valamint az ügyészi fellépés hatékonysága”. Megerősítették az Integritás Hatóság jogköreit, átfogó vagyonbevallási rendszert hoztak létre, növelték a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) átláthatóságát és orvosolták az összeférhetetlenségi problémáikat, mielőtt megszüntetnék ezeket. Kiterjesztették az ügyészi és nyomozási döntések igazságügyi felülvizsgálatát, megerősítették az uniós források felügyeletét, valamint a közbeszerzések átláthatóságát. Mindezeknek köszönhetően már nem állnak fenn a feltételek az eljárás folytatásához.

A javaslat elfogadásához minősített többség kellett az Európai Unió miniszteri Tanácsában. A magyar képviselet szerint konszenzussal döntöttek (azaz egyhangúlag szavaztak).

2022-ben a 27-ből 25 kormány voksolt igennel arra, hogy megkezdjék az eljárást (a magyar mellett az azóta leváltott lengyel vezetés mondott rá nemet). A lépéssel a felzárkóztatási támogatások elköltését részletező magyar operatív programok közül háromból fagyasztottak be 55-55 százalékot. Az akkori magyar kormány már előtte is hónapokig egyeztetett az Európai Bizottsággal a vállalásairól, és nem hivatalosan többet is teljesített (ezt méltányolta a Tanács, amikor 55 százalékra módosította az eredetileg 65 százalékos javaslatot), de a tárgyalások 2024 elejére zátonyra futottak.

Az eredetileg 6,3 milliárd eurós befagyasztott összeg mostanra 4,2 milliárd euróra csökkent, mert az előző kormány 2024 és 2025 végén is elbukott egy-egy milliárd eurót. A keddi döntés azt jelenti, hogy ez 2026 végén már nem ismétlődik meg.

A befagyasztás mellett a Tanács a 2022-es döntéssel eltiltotta az uniós kötelezettségvállalásoktól a kekvákat és az ilyen fenntartású intézményeket. Emiatt régóta sürgető lett volna a helyzet megoldása, mert a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél már 2023 nyarán eurómilliós károkra panaszkodtak modellváltó egyetemekről, és 2024 őszére egyikről sem lehetett Erasmus+ oktatási cserékre menni. (Bár voltak, akik indokolatlan, jogsértő bizottsági döntésről hadováltak, az érintett egyetemek egy része eleve a Tanácsot perelte be, és a nemrég hozott ítélet elutasította a kereseteket, kimondva többek között azt, hogy a miniszteri testület kellően megindokolta a korlátozást.)

Az előző kormány a 17 feltételből hivatalosan egyedül ennél az egynél kért értékelést 2024-ben úgy, hogy hiába módosított a kekvákról szóló jogszabályon, bevallottan így sem teljesített minden bizottsági elvárást. Az uniós testület 2024 decemberében tucatnyi problémát sorolt fel a törvénynél, amelyen ennek ellenére a kormányváltásig nem módosítottak. (A kekvák választás utáni átalakításáról és fokozatos kivetéséről itt, a többi hiányzó feltételt teljesítő csomagról ebben a cikkünkben írtunk.) Az előző kormánynak volt olyan saját vállalása az egyszereplős közbeszerzésekről, amelyről a kedden elfogadott javaslat szerint maga jelentette le, hogy a 2024-es határidőre több mint másfélszeresen túllépte, vagyis nem igaz, hogy mindent teljesített volna, csak az Európai Bizottsággal lettek volna értelmezési vitái.

Az új kormány május végén kötött politikai megállapodást arról, hogyan teljesítheti a feltételeket 16,4 milliárd euróhoz, benne a 4,2 milliárd eurós feltételességi eljárás befejezéséhez. Szeptember 9-én értesítette az Európai Bizottságot arról, hogy letudta a szükséges lépéseket.

Von der Leyen is üdvözölte a döntést

Üdvözlöm az Európai Unió Tanácsának döntését, hogy elfogadta a javaslatunkat, ma egy új fejezet kezdődik Magyarországnak és Európának – írta X-en Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök.

Weisz Viktor tiszás európai parlamenti képviselő is üdvözölte a döntést, „amely megnyitja az utat az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz való teljes körű hozzáférés előtt. A mostani döntés bizonyítja, hogy érdemi reformokkal, a jogállamiság és az átláthatóság megerősítésével visszaszerezhetők az elveszített európai lehetőségek. A magyar fiataloknak nem szabad politikai döntések árát megfizetniük. Az Erasmus+ nem kiváltság, hanem jog, lehetőség a tanulásra, a fejlődésre és Európa megismerésére. Azért dolgozunk, hogy ezek a lehetőségek minden magyar fiatal számára elérhetőek legyenek.”

Mikorra lehet ebből pénz?

A 4,2 milliárd eurót nem egyben, hanem a már megvalósított fejlesztésekre benyújtott számlákért cserébe fizetik ki a 2021–2027-es uniós költségvetés felzárkóztatási támogatásaiból. Még a három érintett program mindegyikénél messze a 45 százalékos plafon.

Az Erasmusnál jellemzően nyáron kötnek olyan kétéves szerződéseket, amelyek 2024 őszére pörögtek ki az összes modellváltó egyetemeknél, emiatt nem lehetett onnantól egyikről sem erasmusozni. Mivel az őszi félév már elkezdődött, és a Tanácsnak is még döntenie kell, várhatóan legkorábban a tavaszi félévtől lehet majd újra Erasmus cserékre menni az érintett egyetemekről.

Ahogy technikailag (diákokat fogadóként) az Erasmusból, úgy a Horizontból sem zárták ki a modellváltó egyetemeket, pláne nem minden magyar egyetemet vagy „a magyar” hallgatókat, de a korlátozás utóbbi programnál is gyakorlati gondokat okozott. A kötelezettségvállalási tiltás a Horizont Európánál azt jelentette, hogy részt vehetnek benne, de nem kaphatnak belőle uniós támogatást, és nem számítanak az EU-n belüli résztvevőkre általában elvárt minimális létszámnál. A modellváltó egyetemekről arra panaszkodtak, hogy a többi résztvevő kerüli őket a közös projekteknél. A pénzt egy hazai költségvetésből finanszírozott alappal pótolta az előző kormány. A modellváltó egyetemek elvben a még folyó projekteknél is beszállhatnak teljes jogú tagként.

A 16,4 milliárd eurós csomag szinte mindegyik előfeltétele sínen van

A keddi bejelentés azt is jelenti, hogy gyakorlatilag a 16,4 milliárd eurós csomag legnagyobb, 10 milliárd eurós részét jelentő helyreállítási alapnál is teljesült az előfeltételek túlnyomó többsége. (A 2023 végén kipipáltatott igazságügyi reformot leszámítva szinte teljesen átfedik egymást.)

Ott külön bírálják el a magyar kormány kifizetési kérelmét. A „szupermérföldköveknek” nevezett jogállamisági előfeltételeken túl még több mint száz fejlesztést, célt és reformot, azaz „mérföldkövet” is le kell tudni, utóbbiak a pénz arányos lehívásához kellenek. (Magyarul ha akár csak egy szupermérföldkő nem teljesül, minden pénz ugrik a helyreállítási alapból, ha egy vagy több sima mérföldkő, csak egy része veszik el.) Ezeket augusztus végéig kellett teljesíteni, a kormány szerint mindet letudták határidőre.

A pénzt a szeptember végéig beadható kifizetési kérelem jóváhagyása után év végéig lehet kifizetni. A kérelem elbírálásából derül majd ki, valóban el tudtak-e számolni minden szuper- és sima mérföldkövet.

Az előző kormány saját vállalású sima mérföldköveit az elmaradt előfinanszírozandó fejlesztések, teljesítési hiányosságok, helyenként szabálytalanságok gyanúja miatt rohamtempóban kellett újraszabnia a májusban hivatalba lépett kormánynak. Az eredeti helyreállítási terv jelentős részét (összegre háromnegyedét) egy nagyobb és egy utolsó pillanatos kisebb módosítással átírták.

Az akadémiai szabadság hiányosságai miatt további 2,2 milliárd eurót zároltak, ez a kekvás feltétellel függ össze. Erről az Európai Bizottság egyedül dönt.

Az egymást nagyrészt átfedő feltételek miatt mindez azt jelenti, hogy a keddi döntéssel további 12,2 milliárd euró (több mint 4400 milliárd forint) előtt tették szinte teljesen simává az utat.

Mi maradt még?

A 16,4 milliárd eurós csomagot leszámítva nagyjából 1,3 milliárd euró marad blokkolva. Ebből körülbelül félmilliárd eurót fagyaszt be a homofóbtörvény, amely miatt az EU bírósága a történetében először mondta ki, hogy egy tagállamban sérülnek az uniós alapértékek. A jogszabályt épp kedden módosította a Parlament.

Nagyjából 0,03-0,04 milliárdot fog a menekültjogi huxit. Emiatt naponta egymillió euróval nő egy már egymilliárd eurónál is nagyobbra nőtt büntetés, amelyet kéthavonta kell befizetni, és akár – büntetőkamattal együtt – le is vonhatnak a támogatásokból. Az EU bírósága szerint ezzel az uniós jog példa nélküli megsértését jelenti, ahogyan a magyar hatóságok szándékosan kijátszanak egy teljes uniós politikaterületet, mert egy extra kérelemmel „a többi tagállamra hárítják” a kötelezettségeiket. (Magyarul kimondatlanul is más uniós országok felé terelik a menedékkérőket azzal a – többek között embercsempészek 2023-ban bevezetett elengedésével is cáfolható – hazugsággal szemben, hogy csak az EU határait védik.)

További 0,8 milliárdhoz nem jogállamisági, hanem szakmai, „tematikus” feltételeket kell letudni. (Utóbbiakról korábban itt írtunk.)