A Fidesz olyan uniós pénz teljes, azonnali kifizetését követeli, amilyenből másoknak is legfeljebb a felét adták oda

Feltétel nélkül és azonnal fizessék ki Magyarországnak az uniós forrásokat – írta egy csütörtöki közleményben a Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP-)delegációja. Deutsch Tamás delegációvezető a héten már korábban is azt követelte, hogy a teljes magyar kohéziós (felzárkóztatási) borítékot feltételek nélkül és azonnal fizessék ki. Ebből a forrásból „politikai okokból” zároltak 6,3 milliárd eurót, három operatív program 55 százalékát, „az Európai Bizottság és az Európai Parlamentnek a Tisza pártot is magába foglaló liberális többsége politikai zsaroló eszközökkel ezen források egy részét visszatartotta”. A csütörtöki közlemény szerint a követelést a volt kormánypártok EP-frakciója, a Patrióták Európáért nevű csoport is támogatja.

Csakhogy a felzárkóztatási pénzeket még senkinek sem adták oda teljesen – nem csak Magyarország, a másik 26 tagállam költségvetésének sem. Az Európai Bizottság összesítése szerint Észtország áll a legjobban a rá eső rész 50,9 százalékával, az uniós átlag 28,4 százalék.

A felzárkóztatási támogatásoknál a már megvalósult fejlesztésekre adnak pénzt. Kiosztanak valamennyi előleget, de a tagállami kormányoknak elő kell finanszírozniuk a források túlnyomó részét. A kormányok a már megvalósult fejlesztések számláit küldik be az Európai Bizottságnak, ezért cserébe jöhetnek az eurók.

A tagállami hatóságok az eurómilliárdokat nem ömlesztve, hanem egy-egy nagyobb cél köré csoportosított operatív programra bontva költik el. Közülük blokkoltak három program forrásaiból 55-55 százalékot 2022 végén. Nem „az Európai Bizottság és az Európai Parlamentnek a Tisza pártot is magába foglaló liberális többsége” tett így (Magyar Péter ekkor még valószínűleg azt sem tudta, hogy létezik a 2024-ben EP-be jutó Tisza Párt), hanem európai bizottsági javaslatra a tagállami kormányokat képviselő Tanács. Ott 27-ből 25-en szavaztak igennel – köztük az olasz jobbközép-euroszkeptikus-szélsőjobboldali koalíciós kabinetből –, csak az akkori magyar és a 2023-ban leváltott lengyel kormány nem.

A három operatív programnál még messze a 45 százalékos kifizetési plafon, amelybe a magyar kormány beleverné a fejét a pénz lehívásánál. Az előző kormány is többször arra utalt, hogy emiatt még egy ideig nincs gond. Például Orbán Viktor 2024 őszén erre hivatkozva bizonygatta, hogy nincs uniós pénzhiányunk, mert a nem zárolt rész ott van a „számlánkon”, csak „arra várok, hogy a kiírt pályázatokat a magyar vállalkozók megvalósítsák, a költségvetés kifizesse, és mi azt utófinanszírozásban megkapjuk. Ma nem az a helyzet, hogy nincsen pénz: ott van a pénz, csak nem tudjuk elég gyorsan bevonni.” Bár akkor még első-második helyről beszélt, ez már akkor sem stimmelt, azóta pedig a magyar állam 20,8 százalékkal az utolsó előttire csúszott vissza. (Az előző kormány alatti előfinanszírozás hiánya miatt az uniós költségvetésen felüli helyreállítási alap megmentésénél is jókora módosítás kellett, csak az eredeti terv negyedét tudják elszámolni.)

Az Európai Bizottság naponta frissített adatai alapján úgy tűnik, a kifizetések még mindhárom operatív programban messze vannak a 45 százalékos plafontól:

• a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programnál 8,3 százalékot fizettek ki;
• a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnál 10,6 százalékot;
• az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programnál (IKOP-nál) 22,8 százalékot.

A 2022-es tanácsi döntés előtt az akkori magyar kormány hosszasan egyeztetett az Európai Bizottsággal a feltételekről. Ha teljesítette volna az összeset, bármikor kérhetett volna értékelést az eljárásban. A 17 feltételből csak egynél tett így, bevallottan az összes elvárás teljesítése nélkül, az értékelésben nyilvánosan jelzett tucatnyi problémát pedig meg sem próbálta jogszabályjavaslattal javítani.

Az új kormány a szükséges jogszabályok letudása után a héten adta be az értesítést, hogy teljesítette a feltételeket. Innentől alapesetben egy hónapon belül jön az Európai Bizottság értékelése, majd újabb egy hónapon belül a tagállami kormányok döntése, az EP-nek ebben sincs közvetlen jogi szerepe.