Orbán Viktor: A pénznek nincs szaga, de a tulajdonosának van

A magyar vállalkozók magánsikerei az ország közsikereinek előfeltételei, ezért a kormány nem irigy a vállalkozók tőkéjére, hanem ellenkezőleg, minden vállalkozónak még nagyobb sikereket, még nagyobb üzleti hasznot és tovább gyarapodó tőkét kíván – mondta Orbán Viktor pénteken, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) rendezvényén Budapesten az MTI beszámolója szerint.

A miniszterelnök szerint a politikai vezetők felelőssége és munkája, hogy a vállalkozók magánsikere az egész ország sikerévé váljon.

Míg a kommunista gazdaságtan szerint a magánhaszon és a közhaszon, a magánérdek és a közérdek szükségszerűen szemben áll egymással Orbán szerint, addig a polgári gazdaságtan szerint ezek nem szemben állnak, hanem feltételezik egymást, azaz közhasznon csak magánhasznon keresztül jöhet létre. Ebből lesz az együttműködés, osztályharc helyett osztálybéke. Közös pont lehet szerinte például a repülőtér visszavétele, ami a vállalkozóknak üzleti ügy, az államnak közügy.

A miniszterelnök négy pontban foglalta össze, hogy a vállalkozó magánérdekei, magánhasznai és üzleti ügyei milyen módon járulnak hozzá a közérdekhez. A legfontosabb hozzájárulásnak azt nevezte, hogy a vállalkozók munkát adnak az embereknek. Emellett a vállalkozók adót fizetnek, hozzájárulva a közös kiadásokhoz, tőkéjükkel képesek stabilizálni a magyar gazdaság működését, a negyedik fontos hozzájárulás pedig, hogy ha a magyar vállalkozók nem működtetnének vállalkozásokat, akkor azt megtennék a külföldiek, a haszon pedig kimenne az országból.

„A pénznek nincs szaga, de a tulajdonosának van”

– fogalmazott Orbán, és ezért egyáltalán nem mindegy szerinte, hogy a pénz, a tőke kinek a kezében van. Felidézte, hogy a 2008-as válságban a Magyarországon lévő külföldi bankok azonnal elkezdték hazavinni a forrásaikat, hogy otthon tudják finanszírozni a vállalataikat. Ebből azt a azt a következtetést vonta le az akkor még ellenzékben politizáló Orbán, hogy a magyar bankrendszer ötven százalékának mindig nemzeti kézben kell lennie, mert az ilyen és ehhez hasonló válságokat nem fogjuk tudni kivédeni.

Arról beszélt, hogy a kormány csupa lehetetlen dologra vállalkozik rendszeresen, mint tették azt már 2010-ben a válságkezelés megtervezésekor is: egyszerre növelni a magyar gazdaság méretét, elérni a magasabb foglalkoztatottságot, leszorítani az államadósságot, ugyanakkor csökkenteni az adóterheket. Ezekről minden liberális tankönyv azt mondja, hogy csak külön-külön lehetségesek, jegyezte meg.

Az államadósságot a pénzügyminiszternek köszönhetően 2019-re sikerült levinni 65 százalékra, folytatta, majd a Covid és a háború miatti visszafordulást követően „most megint jó irányba áll a kocsi rúdja”, az év végére 70 százalék alatt is alakulhat az államadósság. Az ország kitettsége sosem volt olyan kicsi az államadósság tekintetében Orbán szerint, mint most, a 2010-es 4 százalék helyett ugyanis az állampapírok 22 százaléka van a hazai lakosság kezében, „ezzel Európában csúcstartók vagyunk.”

Orbán Viktor azt is mondta, hogy a jövőben el kell kerülni a hitelezés, az energiaárak és a fogyasztás csapdáját. Az energiaárak csapdáját a lakosság esetében sikerült elkerülni, a vállalkozóknak azonban ez terhet jelent. Bejelentette, hogy

a kormány legutóbbi ülésén 10 eurós árcsökkentésről döntöttek,

és a következő évben további energiaár-csökkenéseket szeretnének „előidézni” a vállalkozók számára, hogy megtarthassák a versenyképességüket.

A hitelezés csapdáját a miniszterelnök szerint a kormány nem tudja egyedül elkerülni, bár próbálnak a „jegybank hatáskörét súroló módszerekkel” a kamatcsökkentés irányába lépni, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a kamatszint meghatározása Magyarországon a monetáris politika része és annak gazdája a jegybank.

A fogyasztást illetően egyetértett Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével abban, hogy a fogyasztás lassúbb ütemben tér majd vissza a régi szintre.

„A magyar józan fajta, és amikor nem fogyaszt, azt jelenti, megtakarít”

– mondta a miniszterelnök, hozzátéve: miután a gazdaságban van pénz, és még az idei, nehezebb esztendőben is keletkeztek újabb jövedelmek, amelyeket az emberek „nem fogyasztanak el”, hanem megtakarítanak, ez a számlákból világosan látszik, emögött egészséges életösztön húzódik meg.

A miniszterelnök arról beszélt, a kormánynak nem dolga, hogy mesterséges eszközökkel kibillentse az embereket a normális gondolkodás ösvényéről. Ugyanakkor az sem jó, ha az emberek óvatossága indokolatlan félelemből fakad, azokat el kell oszlatni. Szerinte a több az indokolatlan félelem a gazdaság jövőjét illetően, mint a valóság azt indokolná. Ezért a kormánynak óvatosan, de egyértelműen azt az üzenetet kell küldenie a magyar lakosságnak, hogy a 2024-es év reményteljes év lesz.

Orbán szerint szertefoszlott az a mítosz, hogy az európai gazdaságban uniós tagállam uniós pénz nélkül nem tud boldogulni. Az, hogy 2023-at így kivédték, 2024-ben visszatér jól láthatóan a növekedés és közben „egyetlen penny” európai uniós támogatás sem érkezett Magyarországra, jól mutatja: lehet úgy szervezni a gazdasági életet, hogy csak saját erőforrásokra vagy piaci alapon bevont erőforrásokra építik a gazdaság növekedését az Európában megszokott pénzügyi transzferek helyett vagy nélkül. Ez nem azt jelenti – folytatta a kormányfő –, hogy azt a „pár milliárdocskát”, amivel tartozik Európa, ne hajtanák be rajtuk, de fontos, hogy a magyar gazdaságban meglegyen az önbizalom.

Arról is beszélt, hogy kormányban van egy nagy vita arról, hogyan lehet meghatározni azokat a területeket, amelyek a jövő leginkább profitábilis iparágai lesznek. Az egyik ilyennek nevezte a zöld gazdaságot és a zöld energiát, ideértve az atomenergiát is. A második fontos terület pedig a logisztika. Orbán szerint a következő évtizedben a magyar gazdaságban a zöldenergia mellett a logisztikában nyílnak nagy lehetőségek, emellett a következő tíz évben az infokommunikáció, a hadiipar, az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és járműipar lesznek még nemzetgazdasági szempontból a legfontosabb, fejlődési lehetőséget teremtő iparágak.

A vállalkozókat arra biztatta: működjenek együtt a kormánnyal, és továbbra is tegyenek kezdeményezéseket, indítványokat a kormánynak. Beszéde végén „zsíros profitot, nagy bevételt, rengeteg munkavállalót, új, még eddig nem hajózott vizeken való sikeres vitorlázást” kívánt a magyar vállalkozóknak.