A legszomorúbb magyar autósport-háborúhoz egy csepp benzin sem kell

Végeláthatatlan adok-kapok kezdődött egy hete a magyar autósportban, amikor Szujó Zoltán, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) elnöke egy ATV-nek adott interjúban kijelentette, hogy „nagyon egyszerűen fogalmazva” a Magyar Gyorsulási Szövetség (MGYSZ) nevű szervezet nem létezik. Szujó ezzel egy olyan, néhány héttel korábbi beszélgetésre reagált, amelyben az MGYSZ alelnöke, Giltner Attila beszélt a szabadidős autósport nehéz helyzetéről, illetve a közúton zajló illegális versenyek veszélyeiről.

Giltner szerint egy tavaly óta hatályos kormányrendelet ellehetetlenítette a zárt helyszíneken zajló, nem hivatásos versenyzőknek szánt autós eseményeket, így még többen versenyeznek majd közúton, és okoznak ezzel veszélyt másoknak. Ez a rendelet előírja, hogy a gépjárműsport-rendezvényeken részt vevő gépjárművekre és a rendezvényekre egyaránt kötelező biztosítást kell kötni. Giltner azt is hozzátette az interjúban, hogy ez a változás, illetve a sporttörvény nem számol azokkal, akik csupán amatőrként szeretnék kipróbálni az autójukat egy-egy gyorsulási futamon, de nem akarnak profi versenyzővé válni.

Igény biztosan lenne amatőr versenyekre

A spontán autóverseny közben történt, tragikus 2023-as Árpád hídi baleset óta rengetegszer esik szó a médiában arról, hogy bár több magyarországi útszakasz ideálisnak tűnhet a két vagy több résztvevős versenyekhez, az ilyesmi szabálytalan és életveszélyes. Néhányan ennek ellenére nem tartják magukat a közismert keretekhez, amikor autóba ülnek, a szabályokkal nem törődő, tudatos száguldozók pedig megrémítik a többi közlekedőt, esetleg belefutnak egy rendőri ellenőrzésbe, máskor pedig balesetet okoznak. És ez a probléma évtizedek óta velünk van.

A legális gyorsulási versenyek vagy dragversenyek létjogosultsága ez alapján világos: a közút helyett ezeken a zárt helyszíneken zajló eseményeken, általában valamilyen volt katonai repülőtér betonján eresztheti le a gőzt, aki szeretné. A brit és amerikai hagyományoknak megfelelő, 402,34 méter (negyed mérföld) hosszú, egyenes pályán két autó vagy két motor áll rajthoz egymás mellett. A rajtlámpa zöld jelzésére elindulnak, és az nyer, aki elsőként ér célba.

Az amatőrök sokszor teljesen gyári kivitelű autókkal indulnak, ami élményként a tehetségkutató műsorok korai epizódjaihoz hasonlít: lehet azonosulni az egyszerű emberrel a volán mögött. A verseny logikája nagyon egyszerű, de érdekesek a részadatok is, hiszen egyebek mellett a járművezetők reakcióidejét, illetve a járművek legnagyobb sebességét is mérik. Ezeken a rendezvényeken közelről meg lehet nézni a gyorsulásra épített, nem közúti használatra szánt, egyedi autókat vagy motorokat, illetve azt is, hogy sok pilóta hiába tud jelentős összegeket költeni a technikára, ha közben ügyetlen.

A gyorsulási versenyek szervezői a társadalmi hasznon kívül üzletet látnak ebben a rendezvénytípusban, amelyre alkalmanként akár több ezer néző is kilátogat. Ezeket sokszor együtt tartják meg a driftversenyekkel, amelyekben az autókat kontrollált erőcsúsztatással irányítják.

Mégis létezik? Nem is szövetség? Illegális?

Az ATV-s beszélgetés folytatásában Szujó azzal korrigálta első, az MGYSZ nem létezésére vonatkozó kijelentését, hogy az MGYSZ valójában egyesület, amely hosszú évek óta szövetségnek nevezi magát. Szerinte elég megnézni, hogy a Fővárosi Törvényszék jegyezte-e be, mint a sportági szakszövetségeket általában. Rögtön elárulta, hogy nem, bár azt nem részletezte, hogy ez miért fontos, és erre a műsorvezető sem kérdezett rá.

Ezután is folytatódtak az interjúban az MGYSZ helyzetét érintő turbulens kijelentések. Szujó egyrészt közölte, hogy a szövetség teljes mértékben illegálisan működik, majd rögtön ellenállítást fogalmazott meg, amikor a műsorvezető kérdésére mégis azt mondta, hogy a gyorsulási szövetség jogilag létezik. Ezután további ellentmondás következett, amikor azt mondta, hogy bár az MGYSZ nem tagja a Magyar Nemzeti Autósport Szövetségnek (MNASZ), elvileg szervezhetne versenyeket, ezért amikor ő lett az autósport-szövetség elnöke, leült egyeztetni velük, mert tudott arról, hogy a két szervezet közt régóta tart az állóháború. Az MGYSZ egyébként három éve a Fővárosi Törvényszéken indított törvényességi eljárást az MNASZ-szel szemben, de a bíróság az utóbbinak adott igazat.

Szujó kérdésünkre egy, a Magyar Nemzetben 2019-ben megjelent cikket is elküldött nekünk, amely az MGYSZ által rendezett tótkomlósi raliversenyen történt balesetről szól. Egy versenyautó hajtott a nézők közé, akik közül tizenegyen megsérültek, és kilenc embert kórházba kellett szállítani. A cikk szerint a két szervezet harca már akkor is intenzíven zajlott.

Az MGYSZ alelnöke azt mondta lapunknak, hogy szervezetüket több mint húsz éve, az akkori jogszabályi környezetnek megfelelően jegyezték be és így működik azóta is. A civil szervezetek nyilvánosan elérhető adatbázisa szerint a teljes nevén Magyar Gyorsulási Sportági Szövetség nevű szervezetet először 2006-ban, a Miskolci Törvényszéken jegyezték be egyesületként. Adatlapja szerint szövetségi formában foglalkozik sporttevékenységgel, ahogy erre az elnöke is hivatkozik a Szujó lemondását követelő levelében. A gyorsulási szövetség tevékenységének leírása szerint „közhasznú sportági szövetségként az alapszabályba bejegyzett sportágait fejleszti, irányítja azok működését, üzemelteti a sportág versenyrendszerét, szabályzataival, előírásaival biztosítja a biztonságos sportgyakorlást, védi a sportágába tartozó sportrendezvények látogatóinak, résztvevőinek biztonságát, érdekképviseleti feladatot lát el”.

Az MNASZ elnöke viszont illegálisnak nevezte az MGYSZ által rendezett versenyeket is, és hangsúlyozta, hogy egyetlen sportági szakszövetség működik az autósportban, ez pedig az általa vezetett szervezet. Az MNASZ-nek valóban van Drag szakága, amely az országos bajnokság kiskunlacházi reptéren zajló futamaiért felelős. Többféle amatőr és profi kategóriában zajló futamokat hirdetnek erre a helyszínre, illetve a szezon végén egy szlovákiai rendezvényt is tartanak

Ezzel párhuzamosan rendezi a MGYSZ a tököli repülőtéren saját sorozatát kizárólag utcai és amatőr autóknak, ez évente összesen öt futamból áll. Ezen a két sorozaton kívül a kunmadarasi volt szovjet légibázis futópályáján is rendeznek gyorsulási versenyeket. Idén négy eseményt hirdettek meg a sorozat hivatalos Facebook-oldalán. A Tisza-tó térségétől nem messze zajló motoros és autós gyorsulási versenyeket az MNASZ és a Magyar Motorsport Szövetség (MAMS) felügyeli. Ezzel még nem ért véget a felsorolás, mert idén három alkalommal Fertőszentmiklóson is rendeznek gyorsulási versenyeket.

Giltner szerint a tököli rendezvénysorozat idei megrendezése és jövője is kétségessé vált. Ennek az az oka, hogy a sporttörvény szerint ilyesmit, sőt, számos egyéb autós rendezvényt is kizárólag a sportági szakszövetség, vagyis az MNASZ felügyelete alatt lehet szervezni Magyarországon. Ebből viszont az következik, hogy az MGYSZ ezt a feladatot nem láthatja el az eddigi formában önállóan, tehát a tököli futamok szervezői kénytelenek megegyezni Szujóékkal.

Egy sportág, egy szakszövetség

Szujó rövid beszélgetésünk végén az MNASZ Drag szakágának vezetőjéhez, Kohári Zoltánhoz irányított minket, és kérte, hogy kérdéseinket egy általa megnevezett ügyvédnek is küldjük el. Kohári részletes válaszában megismételte, hogy az MNASZ mint az állam által elismert, önálló jogi személy felelős az autósport magyarországi irányításáért és szabályozásáért. Ennek kereteit a magyar sporttörvényekből, illetve a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) előírásaiból nyeri, és ez a kétszintű szabályozás biztosítja a szükséges jogi hátteret a tevékenységeihez. Kohári hangsúlyozta, hogy az MGYSZ egyesület, amely társadalmi egyesületi formában működik – éppen ez az a pont, amelyben eltér a két szervezet álláspontja egymástól.

Kohári szerint csak az MNASZ adhat ki Magyarországon nemzeti vagy nemzetközi versenyzői licencet, amely a versenyeken való indulás alapfeltétele, ahogy az is, hogy ha egy rendezvény szervezője vagy maga a rendezvény nem rendelkezik az MNASZ engedélyével, akkor az illegálisnak minősül. Mivel Kohári szerint az MGYSZ rendezvényszervezői az elmúlt években nem kértek engedélyt a versenyek megtartásához az MNASZ-től, így nem tartották be az erre a rendezvénytípusra vonatkozó jogszabályokat.

Bár Szujó Zoltán a Telexnek azt mondta, nem akar többet nyilatkozni a témáról, telefonbeszélgetésünk után közölt vele interjút a Nemzeti Sport, amelyben ismét szó esett a Magyar Gyorsulási Szövetséggel való konfliktusról. Szujó itt részben megismételte korábbi állításait, valamint elmondta, hogy be kell tartani az egy sportág, egy sportági szakszövetség szabályt. Ezenkívül beszélt arról is, hogy a konfliktus hátterében szerinte részben a versenyek szervezési költségének jelentős emelkedése áll. Ennek pedig az az oka, hogy már nemcsak a versenyzőknek kell felelősségbiztosítást kötniük (egy részük eddig is kötött), de a szervezőknek is. Az interjú végére kiderült, hogy Szujó továbbra is reméli, hogy sikerül rendezni az MGYSZ-szel meglévő konfliktust, amelyhez közvetítőt vesznek igénybe.

A Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárságának feltett kérdéseinkkel arra kerestük a választ, hogy szervezhet-e drift- és gyorsulási versenyeket az MNASZ-től függetlenül működő sportszövetség, és ha igen, milyen feltételekkel. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy illegálisnak tekinti-e a tárca az MGYSZ eddigi tevékenységét, valamint arra, hogy folyamodott-e a minisztériumhoz sportági szakszövetségi besorolásért a Magyar Gyorsulási Sportági Szövetség, ahogy ezt Giltner állította nekünk. Kérdéseinkre cikkünk befejezéséig nem érkeztek válaszok a tárcától.

Kinek a felelőssége, ha baleset történik?

Szujó tovább emelte a tétet az ATV-s interjúban, amikor a tököli versenyekre utalva megjegyezte, az ezekre kiadott jegyeken az szerepel, hogy mindenki saját felelősségére vesz részt a rendezvényen. Ezután a biztonság fontosságáról, illetve a biztosítási szabályok európai uniós elvárásoknak megfelelő módosításáról is említést tett.

Az MNASZ Drag bajnokságához tartozó szabályzatban azonban szintén szerepel, hogy a rendezvényen mindenki a saját felelősségére vesz részt, tehát ez valójában nem tűnik különbségnek a két sorozat közt. A nagyobb autós és nem autós rendezvények biztonságáról Magyarországon mindig a szervezőknek kell gondoskodniuk. Általános szabály az is, hogy orvosi szolgálatot is biztosítaniuk kell, amely az új előírások értelmében csak az Országos Mentőszolgálat lehet. Ezenkívül a helyi önkormányzatnak, a rendőrségnek, a katasztrófavédelemnek is be kell jelenteni ezeket az eseményeket, de ez nem újdonság.

Az MNASZ elnökének tévés nyilatkozatát az MGYSZ elnöke, Kurtyán Ferenc szerkesztőségünkhöz is eljuttatott nyílt levele követte. Ebben sportszakmailag alkalmatlannak minősítette Szujót, és felszólította, hogy mondjon le. Ő ezt nem tette meg, az MNASZ vezetése kiállt mellette, ő pedig egy Blikknek adott interjúban kijelentette, hogy nincs itt az ideje a távozásának.

Tavaly épp az MNASZ versenyén történt tragikus baleset

A Szujó Zoltánnal folytatott rövid telefonbeszélgetésünk kezdetén szó esett a tavaly márciusban az MNASZ által rendezett 11. Esztergom–Nyerges Rallyn történt öt halálos áldozattal és nyolc sérülttel járó ralibalesetről, illetve az ennek ügyében indított autósport-szövetségi vizsgálatról is. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a szövetség belső vizsgálata befejeződött, de annak eredményeit csak a rendőrséggel osztották meg, és a nyomozás befejezéséhez kötik a részletek nyilvánosságra hozatalát.

Annyi ugyanakkor az ATV-n is elhangzott, hogy az utóbbi évtized legsúlyosabb magyarországi versenybalesetének hatására szigorították a versenyek rendezésének szabályait. Így például a rendőrség is ellenőrizheti az összes hasonló eseményt, és végső esetben szabálysértési eljárás indulhat azokkal a nézőkkel szemben, akik nem a közönségnek kijelölt helyeken állva követik a versenyt, és felszólítás ellenére nem hagyják el a veszélyes területet. Fontos persze, hogy a közönség jellemzően éppen a raliversenyeken, illetve azok közútból leválasztott szakaszain juthat véletlenül és szabálytalanul a száguldó versenyautók közelébe, mert a gyorsulási versenyek pályáit könnyebb leválasztani a nézőtérről.

A balesetről nyilvánosságra került videók szerint tiltott helyen álltak az Esztergom–Nyerges rali későbbi áldozatai is, ennek ellenére nem állították le a futamot. A tragikus emlékű ralit szervező Arrabona Rally Club vezetője, B. Gábor pályafutása során korábban is történt már halálos versenybaleset. A 2013-as városlődi futamon a nézők közé csapódott egy versenyautó, egy ember meghalt, hatan megsérültek, B. Gábor pedig felfüggesztett fogházbüntetést kapott. Egy időre eltiltották a versenyek szervezésétől, majd ezt a lehetőséget az MNASZ-től visszakapta. Erről, illetve a magyar motorsport jelenlegi intenzív harcairól több felszólalásában is beszélt Bencze János jobbikos országgyűlési képviselő a parlamentben. A néhány nappal ezelőtti felszólalásában kiemelte az MNASZ jelenlegi vezetése, köztük Szujó Zoltán felelősségét.