Fact-check: Tényleg jobban áll a Fidesz, mint 2018 óta bármikor, ahogy Gulyás Gergely állítja?

„Én csekély mértékben sem tartok attól, hogy a Fidesz választási győzelmét bármi is veszélyeztetné, sőt sokkal kedvezőbbnek látom a helyzetet, mint ‘18 óta bármikor” – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, miután megkérdezték tőle, hogy a Medián által mért négy százalékpontos különbség a Tisza és a Fidesz között nem veszélyezteti-e a 2026-os győzelmüket. A miniszter nem véletlenül ugrott vissza 2018-ig, de az elmúlt hónapok történései, mérései és a kormányból érkező kritikák nem azt bizonyítják, hogy jobb lenne a kormánypártok helyzete, mint az elmúlt hat évben.

Kezdjük azzal, hogy miért éppen hat évet ugrott vissza Gulyás, és miért hagyta ki a 2022-es választást. A Fidesz 2018-ban a képlékeny közvélemény-kutatások ellenére nem véletlenül lehetett bizakodó: a 2016-ban elindított sorosozással egybekötött migránsozással tematizálni tudták a közvéleményt, ráadásul a Covid és a háború okozta válság még kilátásban sem volt, így gazdasági szempontból is sokkal magabiztosabban futottak neki 2018-nak, mint aztán 2022-nek.

Emellett 2018-ban a jól ismert, 2014-ben már kipróbált ellenzéki felállás ellen kellett politizálniuk. Az ellenzéki pártok mindkét választáson megosztottak voltak, 2018-ban a választóknak például hét releváns pártot kellett volna megjegyezniük (MSZP, Párbeszéd, DK, Együtt, LMP, Momentum és Jobbik), hármuknak ráadásul még miniszterelnök-jelöltjük is volt, egymás javára pedig csak néhány választókerületében léptek vissza.

Pedig 2018-ban a közvélemény-kutatók közül szinte mindenki, még a kormányközeli Nézőpont is jelentősen alulmérte a Fideszt. Ennek egyik oka, hogy néhány hónappal az országgyűlési választás előtt tartottak Hódmezővásárhelyen előrehozott polgármester választást, ahol Márki-Zay Péter a teljes ellenzékkel támogatásával jelentős győzelmet aratott fideszes kihívójával szemben. Ekkor az ellenzéki térfélen arról beszéltek, hogy megnyílt az esély, aktivizálódhatnak a szavazóik. A közvélemény-kutatók tapasztalták is, hogy növekszik a választási kedv, de közben folyton erős Fidesz–KDNP-tábort is mértek. Ennek lett az a vége, hogy felülmérték az ellenzéket, alul a Fideszt.

Nagyon más és sokkal bizonytalanabb volt a helyzet a Fidesz szempontjából 2022-ben, nem véletlen, hogy Gulyás Gergely 2018-ra utalt vissza. Először jött a 2019-es önkormányzati választás, ahol az ellenzéki pártoknak Budapest mellett sikerült elhódítani a Fidesztől több megyei jogú várost is. Aztán 2021-ben az ellenzéknek hosszas egyezkedés után sikerült megegyeznie egy előválasztásban, ahol nemcsak miniszterelnök-jelöltet választották ki, hanem a 106 egyéni körzet jelöltjeit is. Az előválasztás a számokat tekintve kifejezetten sikeres volt: az első fordulóban több mint 630 ezren vettek rész, a másodikban pedig még többen is, 662 ezren. Ekkor úgy nézett ki, hogy jól tudnak mozgósítani, így 2021 őszén kifejezetten pozitív hangulat uralkodott a térfélen. Az egy miniszterelnök-jelölt és minden körzetben egy képviselőjelölt helyzet miatt

a Fidesznek itt egy teljesen más felállásban induló ellenzék ellen kellett harcba mennie, ami nagyban növelte a bizonytalanságot.

Az ország helyzete szintén bizonytalanabb volt, mint négy évvel korábban. A kormány ekkor már második éve küzdött a koronavírus-járvány okozta válsággal, így a gazdasági mutatók messze elmaradtak a korábbiaktól. Ezek mellé jött kevesebb mint két hónappal a választás előtt az orosz–ukrán háború, amire szintén gyorsan kellett jó és határozott választ adni. A közvélemény-kutatók eközben javarészt csak néhány százalékpontos eltéréseket mértek az ellenzéki tábor és a Fidesz között, sőt a 2022-es választás napján a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője is arról beszélt, hogy valószínűtlennek tart egy újabb kétharmadot. A Fidesz viszont a válságok, az összefogott ellenzék és a bizonytalanság mellett is akkora győzelmet aratott, hogy az „a Holdról is látszott”.

2022 óta egyetlen népszerű dolog történt az ellenzéken belül

Az ellenzéki pártok a 2022-ben szenvedett csúfos vereség után 2023 végére sem tudták összeszedni magukat, ehelyett inkább a saját problémáikkal voltak elfoglalva. Sokáig azon vitáztak, hogy mi okozta a hatalmas bukást a választáson, aztán a pártok és vezetőik között kialakult konfliktusokat is kiteregették a nyilvánosság elé. A Fidesz ebben az időszakban nagyon kényelmes helyzetben volt, látványos előnyüket végig megőrizték. Ekkoriban sokáig a Demokratikus Koalíció számított a legerősebb ellenzéki pártnak, de a mérések szerint az ellenzéki térfél pártjai még együttesen sem jelentettek volna veszélyt a Fideszre egy esetleges választáson. Még úgy sem, hogy a Fidesz 2023-ban több százezer szavazót veszített.

Hiába közeledett a júniusi választás, 2024 első hónapjaiban változatlan volt a helyzet. Aztán februárban felfordult minden: berobbant a kegyelmi botrány, ami Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához és Varga Judit közéletből való távozásához vezetett. A lemondások estéjén tűnt fel az akkor csak Varga Judit volt férjeként ismert Magyar Péter, aki közölte: nem akar többé egy olyan rendszer részese lenni, ami „nők szoknyája mögé bújik”. Magyar ezután nem tűnt el, egymás után adta az interjúkat, amikben sorra fogalmazta meg a NER-el kapcsolatos vádjait, kritikáit. Március 15-én be is jelentette, hogy pártot szervez „ami leszámol az elmúlt évtizedek szekértábor-logikájával”.

Magyar nem sokkal később már a június 9-i választásra készült, amihez egy meglévő pártot kerestek. Áprilisban kiválasztották a 2022-ben bejegyzett Tisztelet és Szabadság Pártot, így jött létre a Magyar Péter-féle Tisza Párt, kevesebb mint két hónappal a választások előtt. Eközben már a párt hivatalos bejelentése előtt olyan közvélemény-kutatások érkeztek, amik Magyar Péter leendő pártját már a DK környékére mérték. Mindeközben a Fidesz hatalmas erőforrásokat fordított a frissen induló politikus lejáratására.

A kormánypártok erőfeszítései ellenére nem kellett sok, hogy Magyar és pártja népszerűsége a mérésekben felkússzon a második helyre. Április utolsó napjaiban az Iránytű Intézet (23 százalék) és a Medián (24 százalék) is a Tiszát mérte a másodiknak, miközben a többi ellenzéki párt napról napra veszítette el választóit. Május elején már a kormányhoz közeli Nézőpont (22 százalék) is azt hozta ki, hogy a Fideszt már a Tisza követi népszerűségben. Bár a választás előtt a többi ellenzéki párt igyekezett visszafogottan kezelni Magyar Péter és a Tisza Párt közvélemény-kutatásokon mért eredményeit, ezúttal bejöttek a méréseik, sőt a Tisza sok esetben jobban is zárt.

Június 9-én aztán érkezett a Gulyás Gergely által „nagy mintás kutatásnak” hívott választás, ami a várakozásoknak megfelelően a Fideszt hozta ki győztesnek, de a Tiszának a vártnál is jobb, a többi ellenzéki pártnak pedig sokkal rosszabb eredményt hozott. Az EP-választáson a Fidesz majdnem 45, Magyar Péter közel 30, az MSZP–DK–Párbeszéd mindössze 8 százalékot kapott. Rajtuk kívül még a Mi Hazánk szerzett egy mandátumot 6,7 százalékos eredményével.

A friss Medián-kutatást, ami szerint a teljes szavazókorú népességben 11-ről 5 százalékpontra, a választani tudó biztos szavazók körében pedig 12-ről 4 százalékpontra csökkent a Fidesz és a Tisza Párt közötti különbség, akár igazolhatja is a június 9-i választás eredménye és az utóbbi felmérések pontossága is. 2022 és 2024 között, Magyar megjelenése előtt a teljes népesség és a pártválasztók körében fix volt a Fidesz 15-20 százalékpont körüli előnye a teljes népesség körében a sokáig második helyen álló DK-val szemben. Ez a jelentős lemaradás az első és a második helyezett között most jelentősen lecsökkent. A június 9-i választás alapján pedig úgy néz ki, hogy a közvélemény-kutatók a Tiszát nem mérik felül.

Gulyás azon állítását, miszerint legutóbb 2018-ban álltak ilyen jól, illetve „semmi nem veszélyezteti a Fidesz győzelmét”, gyakorlatilag sem a mérések, sem a június 9-i választási eredmények nem támasztják alá, ahogy a Fideszen belül érkező kritikák sem. Az egyik legerősebb kritika magától Lázár Jánostól érkezett, aki néhány hete beszélt arról, hogy „az utcákat nem lehet átadni” Magyar Péternek.

A miniszter szerint „óriásit tévednek” azok, akik azt gondolják, hogy a Tisza Párt nem tud tovább erősödni, és nem tud majd 106 jelöltet állítani a 2026-os országgyűlési választáson.

Az ilyen kritikákat egészítik ki az olyan pletykák, miszerint Orbán Viktor a kormánypropaganda átalakítását tervezi. A VSquare hírlevele szerint a változtatásra épp a Tisza és Magyar Péter előretörése miatt lehet szükség. „Orbán úgy véli, hogy az EP-választáson nem tudták sikeresen megszólítani a választókat, ezért változtatásra van szükség” – nyilatkozta egy kormányközeli forrás.

Fontos viszont, hogy a 2026-os választásokig több mint másfél év van hátra, ami politikai szempontból rengeteg idő. A kérdés az, hogy Magyar Péter és pártja tudja-e tartani ezt a népszerűségi szintet, illetve a következő időszakban még tovább erősödik-e. Ahogy az is elképzelhető, hogy a Fidesz tud új szavazókat maga mellé állítani, és újra elhúznak majd a népszerűségi versenyben. Annyi viszont egészen biztos, hogy hasonló helyzettel még nem kellett szembenézniük a kormánypártoknak, így valószínűleg nem veszik félvállról azt, amit a kutatásokban látnak.