Ha Magyar Péternek lenne pártja, egyből a harmadik legerősebbként robbanhatna be a magyar belpolitikába, derült ki a Republikon legfrissebb, márciusi felméréséből. A közvélemény-kutató rendszeres havi mérései során először kérdezett rá, egyelőre csak hipotetikusan, Magyar még nem is létező mozgalmának támogatottságára. Az eredmény még ahhoz képest is meglepő, hogy az elmúlt két hónapban a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit exférjétől volt hangos a közélet.
A Republikon felmérése szerint a teljes népességben Magyar pártját a választók 11 százaléka, a pártválasztók kevésbé népes csoportjának pedig a 15 százaléka támogatná. A nem is létező párt ezzel
lényegében döntetlenre állna a dobogó második helyén a Demokratikus Koalícióval,
amely a teljes népesség körében 12, a pártválasztók körében 16 százalékon, vagyis statisztikai értelemben, a felmérés hibahatárára tekintettel lényegében azonos támogatottsággal áll.
De mielőtt teljesen elvesznénk abban, hogyan állna a pártok versenye, ha Magyar Péternek is lenne már pártja, vegyük át, hogy áll a valós verseny. Februárhoz képest történt pár érdemi változás. A teljes népesség körében statisztikailag releváns mértékben csökkent a Jobbik támogatottsága. Februárban körükben még 3 százalékon állt a párt, márciusban már csak 1 százalékon – ez esetben a felmérés hibahatára ±1 százalék. A többi párt támogatottsága szignifikáns mértékben nem változott, a bizonytalanok aránya 27 százalékra csökkent.
A pártot választani tudó válaszadók a teljes népesség 73 százalékát kitevő csoportjában már több változás is történt:
- szignifikáns mértékben, 9 százalékról 7 százalékra esett a Momentum támogatottsága, ez esetben a mérési hibahatár ±1,9 százalék;
- ebben a körben is szignifikáns mértékben, két százalékponttal 4-ről 2 százalékra esett a Jobbik népszerűsége – a hibahatár ez esetben ±1 százalék.
Minden egyéb változás márciushoz képest statisztikailag irreleváns. A márciusi mérés alapján a Fidesz a teljes népesség körében 26, a pártválasztók körében 36 százalékon áll. A Demokratikus Koalíció 13, illetve 18 százalékon, a Mi Hazánk 6, illetve 8 százalékon, az MKKP és a Momentum 5, illetve 7 százalékon, az MSZP 3, illetve 5 százalékon áll. A felmérés szerint más párt nem lépné át a bejutási küszöböt. A törpepártok közül az LMP áll most a legjobban 2, illetve 3 százalékkal – ez utóbbi még az ez esetben ±1,2 százalékos hibahatárt figyelembe véve is elmarad az öt százalékos bejutási küszöbtől.
Bár ebben a mérésben még nem kérdeztek rá Magyar Péter fiktív pártjának támogatottságára, már ezen is mérhető volt közéleti szereplésének hatása. Februárban még a teljes népesség és a pártválasztók körében is csupán 2-2 százalékpont volt az egyéb, meg nem nevezett pártot támogatók aránya, míg márciusban a teljes népesség 8, a pártválasztók 10 százaléka választotta ezt a lehetőséget.
Nézzük, hogyan alakulna a helyzet, ha Magyar Péternek volna pártja. A hipotetikus mérésben, ahol már a még nem létező alakulatot is megjelölhették a válaszadók, a Fidesz a teljes népesség körében 25, a pártválasztók körében 34 százalékon állna. Bár mindkét érték elmarad a Magyar pártja nélküli mérés adataitól, a különbség hibahatáron belüli, nem szignifikáns. Ugyanez a helyzet a DK--val, amely a teljes népesség körében 13, a pártválasztók körében 16 százalékot ért el a második mérésben, amiben Magyar Péter pártját 11, illetve 15 százalékra mérték. A Mi Hazánk támogatottsága a teljes népesség körében ugyanúgy 6 százalékpont, a pártot választók körében hibahatáron belüli mértékben 8-ról 7 százalékra csökkenne.
Az MKKP, és különösen a Momentum támogatottságát viszont már statisztikailag releváns mértékben befolyásolná, ha Magyar Péternek pártja lenne.
A teljes népesség körében az MKKP támogatottságának csökkenése még hibahatáron belüli, 5 százalékpontról 4 százalékpontra csökkent csupán. A pártválasztók körében viszont 7 százalékról 5 százalékra. Mivel ebben az esetben a mérési hibahatár ±1,6 százalék, a változás szignifikáns. A Momentum támogatottsága pedig a teljes népesség körében is szignifikáns mértékben csökkenne, ha Magyar Péternek már most lenne pártja. A teljes népesség körében 5 százalékról 3 százalékra, a pártválasztók körében 7 százalékról 4 százalékra esne vissza. A Momentum mellett az MSZP támogatottsága is a bejutási küszöb alá esne, de esetükben a változás mértéke statisztikailag irreleváns, mert a hibahatár ebben az esetben ±1,4 százalék.
Magyar Péternek persze még nincs pártja, és új párt alapítására nincs is lehetősége már a júniusi EP-választás előtt. A Republikon azonban abból indult ki, hogy Magyar korábban már bejelentette indulási szándékát, amire akkor volna lehetősége, ha egy már létező pártot venne át. Erre bőven van lehetősége, Magyarországon több száz bejegyzett, jelenleg inaktív párt is van. De ahhoz, hogy el is induljon, jelölteket is kell állítania, és aláírásokat is gyűjtenie. Erre tekintettel Magyar már holnapi, április 6-i demonstrációján bejelentheti, milyen formációval vág neki az EP-választásnak.
A Republikon saját elemzésében még arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt két hónapnak jelentős mozgósító hatása volt:
- február óta hét százalékponttal, mostanra 69 százalékra nőtt a biztos szavazók aránya;
- négy százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik biztosra mondták, hogy nem szavaznának.
Módszertan: A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2024. március 26.
és április 2. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus
szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. A felmérés hibahatára a teljes népességre vetített mintában: +/- 3,2%.
