A hazai közvélemény-kutató intézetek a választások előtti utolsó felméréseikben a Fideszt 3-4 százalékponttal gyengébbnek mérték, az ellenzék eredményeinél azonban sokkal nagyobbat tévedtek: 5-11 százalékponttal becsülték erősebbre a hatpárti összefogás támogatottságát, mint amit végül az országos listán elértek.
A közvélemény-kutató intézetek a választások előtt általában kétféle előrejelzést közölnek: megnézik egy párt vagy pártszövetség támogatottságát a teljes lakosság körében, és azok között, akik elmennek szavazni. A választási eredményhez értelemszerűen az utóbbi van közel, itt is leginkább az országos lista eredményét érdemes nézni, ez mutatja a pártok támogatottságát a választók körében (tehát nem a teljes társadalomban).
Vasárnap a 7,5 millió szavazópolgárból 5,2 millióan mentek el szavazni. Az országos listán a Fideszre 2,7 millióan, az Egységben Magyarországért pártszövetségre 1,8 millióan, a Mi Hazánkra közel 318 ezren szavaztak.
Grafikonunkon azt ábrázoltuk, hogy az egyelőre nem hivatalos országos listás eredményekhez képest mennyivel mérték alul vagy felül a pártokat a közvélemény-kutatók a választás előtt publikált utolsó felméréseikben.
Jól látható, hogy általában 3-4 százalékkal mérték alul a kormánypárt támogatottságát, ami bizonyos értelemben meglepetés. A felmérésekben ugyanis általában inkább túl szokták becsülni a kormánypártot, ezt mondta a korábban közvélemény-kutatással foglalkozó Karácsony Gergely is a Telexnek a választások előtt, de ezúttal nem ez történt.
Az ellenzék esetében ennél sokkal nagyobbat tévedtek pozitív irányban a közvélemény-kutatók: 5-11 százalékponttal becsülték túl az Egységben Magyarországért erejét. A Mi Hazánk Mozgalomról az itt szereplő hét közvélemény-kutató egységesen azt jelezte, hogy nem éri el a parlamenti küszöböt: a nemzeti radikális és oltásellenes pártnak általában 3 százalékot mértek, de Toroczkai Lászlóék végül 6,17 százalékkal kerülnek be az Országgyűlésbe.
A Fidesz és a Mi Hazánk esetében a 2-4 százalékpontos tévedés még valamelyest betudható a felmérésekben megadott hibahatárnak (az 1000 fős mintáknál +/-3,5 százalékos hibahatárt szoktak megadni.)
- A Fidesznél most a Závecz, a Medián és az Idea volt a legközelebb az eredményhez, a legrosszabb becslést a Publicus adta.
- A Mi Hazánknál a Závecz és a Medián volt a legközelebb a párt országos listás eredményéhez, a legtávolabb a Nézőpont.
- Az ellenzéknél az országos listás eredményhez képest mindegyik intézet a hibahatáron túl tévedett, egységesen jóval nagyobb támogatottságot jeleztek előre a hatpárti összefogásnak, mint amit az végül elért. A legkisebbet a Medián és a Nézőpont tévedett, a legnagyobbat ezúttal is a Publicus, illetve kisebb mértékben a Republikon és a Závecz (igaz, a Závecz Research a március 23–25. között készült felmérésében annyit azért előre jelzett, hogy a választók 16 százaléka ingadozó).
Kétségtelenül nem volt könnyű feladat megbecsülni a hat párt egyesüléséből létrejött ellenzéki összefogás támogatottságát. A legfőbb kérdés az volt, milyen mértékben adódhatnak össze a korábbi választásokon elért eredményeik. Tudható volt, hogy lesz szavazatveszteség, és a jobboldali és baloldali pártok összeborulását nem jó szemmel néző választók inkább mást választanak, vagy csalódottságukban nem szavaznak. Csak ennek a mértéke volt a kérdés.
Ez a súlyos szavazatveszteség most már látható: míg 2018-ban 2 693 520 országos listás szavazatot kaptak az akkor még külön-külön induló ellenzéki pártok, most az ellenzéki összefogás csak 1 804 588 belföldi listás szavazatot szerzett (a levélszavazatok nélkül, 98,96 százalékos feldolgozottság mellett). 889 ezer listás szavazat veszett el, és erősítette feltehetően vagy a kormánypártot, vagy a Mi Hazánkat.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője a Telex vasárnapi élő választási műsorában kormánypárti győzelemmel számolt, de valószínűtlennek tartotta az újabb kétharmadot. Úgy látta: a 2018-as választáshoz hasonlóan alakulnak a részvételi adatok, és nem lehet szimplán csak összeadni az ellenzéki pártok 2018-as pártlistás eredményeit, mert kérdés, mit lett a Jobbik szavazóival. Szerinte a Jobbik jó pár százalékpontot veszített a szavazataiból, és ezek a Mi Hazánkhoz vándorolhattak. Mráz arról is beszélt, hogy korábbi kutatásaik alapján a Mi Hazánk Mozgalom bejuthat a parlamentbe, ami azt is jelenti, hogy az ellenzék több szavazatot veszített, mint amennyit nyert a közös listával.
A Telex választási műsorában Török Gábor elemző is úgy látta, hogy a Jobbik négy évvel ezelőtti, egykori egymilliós választói bázisa lehet a mérleg nyelve. Török szintén utalt arra, hogy a Jobbik szavazói lemorzsolódtak, és vagy a Mi Hazánkhoz, vagy a Fideszhez pártoltak át nagy számban.
A Fidesz az országos listán 53 százalékot, az ellenzék 35 százalékot ért el. Ilyen nagy különbséget egyik közvélemény-kutató sem jelzett előre. A választások előtt nagy feltűnést keltett, hogy a Medián 50 vs. 40 százalékra mérte a kormánypárt és az ellenzék erőviszonyát. Ekkora különbséget a kormányzati megrendeléseket kapó Nézőpont Intézet sem mért, de ők voltak a másik intézet, amely viszonylag nagyra (49-41) taksálta a különbséget. Négy másik intézetnek annyiban sikerült megközelítenie az eredményt, hogy valamilyen arányú Fidesz győzelmet valószínűsítettek. A Publicus itt sem teljesített jól: fej fej melletti támogatottságot mért a kormánypártnak és az ellenzéknek. Frissítés: cikkünk megjelenése után jelezte a Telexnek a Társadalomkutató nevű közvélemény-kutató, hogy március végi pártpreferencia-kutatásukban ők a Fidesznek 50, az ellenzéknek 40, a Mi Hazánk Mozgalomnak 6 százalékos támogatottságot jeleztek.
Hann Endre, a Medián ügyvezetője még vasárnap kora délután nyilatkozott a Telexnek, amikor még javában zajlott a választás. Hann akkor úgy látta: a Fidesz–KDNP nagyarányú győzelmét mutató Medián-felmérés nem vette el az ellenzéki szavazók kedvét. Szerinte akár ellenkező hatása is lehetett az adataiknak, mert a kormánypártok számára kedvező előrejelzések miatt a kevésbé elkötelezettek otthon maradhatnak, az ellenzéket pedig mozgósíthatja ez. A Medián ügyvezetője ezek alapján azt valószínűsítette, hogy akár szorosabb is lehet az eredmény. Mindenkit meglepett aztán, ami a választás estéjén történt.
