Eötvös Csoport

RSS

Reform helyett az egyetemek politikai megszállása zajlott le a szemünk előtt

Lehet, hogy a magyar egyetemek alapítványi fenntartásba vételével jobban menedzselt felsőoktatási intézményeket akartak létrehozni, de ehelyett kormánypárti politikusokat, kormányközeli üzletembereket, egyházi méltóságokat ültettek a kuratóriumokba, derült ki Polónyi István oktatáskutató előadásából az Eötvös Csoport rendezvényén.

Hogy lesz itt 21. századi közoktatás? Csináljunk mindent fordítva, mint eddig!

Lépjünk túl a tantárgyakon? Hozhassanak újra saját döntéseket az iskolák? Tegyünk róla, hogy jó legyen pedagógusnak lenni? Az Eötvös Csoport előadói szerint nem lehet megúszni a gyökeres változtatásokat a közoktatásban, de máshol már sikerült, nálunk se lenne lehetetlen.

A klímahisztitől az ökoszorongásig: hogyan viselkedünk, ha azt halljuk, hogy klímaváltozás?

A klímaváltozáshoz mindenki viszonyul valamiképpen. A paletta az egész problémakört tagadó szkeptikusoktól a klímanácikig tart. Vagyis vannak, akik gúnyosan csak „klímahisztit” emlegetnek, mások pedig, ha megtudják, hogy nem kerékpárral közlekedünk, gyűlölet villan a szemükben. Az Eötvös Csoport a klímaváltozás és a szükséges egyéni és közösségi viselkedés összetett témájával foglalkozott.

Nem a NER stabil, hanem a hibrid rezsim

A jogállam nem írható le egy rövid definícióval, de mérhető. Az Eötvös Csoport szerdai előadói szerint Magyarországon a liberális demokrácia és a diktatúra között van félúton, és hagyományai szerint ott is maradhat, bárki legyen is hatalmon.

Az idősödés nem egy armageddon

Erőforrás vagy teher az idősödő társadalom? Megengedhetjük-e magunknak egyáltalán a társadalom idősödését? És vajon hogyan hat az idősödés az egészségügyi és idősgondozási kiadásokra? Ezekről beszélt szerdán az Eötvös Csoport.

Politikai korrektség: ideológiai terror vagy civilizációs vívmány?

A Földön már 7,6 milliárd ember él, egyre több interakcióval és egyre egymásra utaltabban. Ez csak akkor működhet, ha a mindennapi életben nem zavarjuk egymást, kevesebb a fizikai agresszió, nem vagyunk mosdatlanok, lehetőleg nem fertőzzük meg egymást. Ha ugyanezt az igényt a beszédre, így a nyilvános megszólalásokra vetítjük, érdemes meggátolni a szöveges agressziót, a verbális mocskolódást és az ártó gondolatok terjesztését is. De akkor miért fanyalog mégis mindenki a „politikai korrektség” fogalmának hallatán?

Miért hajolnak meg önként Orbánnak?

Mi a politikai értelme egy falusi ház mellé felhúzott stadionnak? Miért erősíti az autokratákat, ha diktátorozzák őket? Mit tanulhatnak a mai ellenállók a rendszerváltás előtti Fidesztől? A racionális döntéselmélet szerint autoriter rendszerekben sem kell becsicskulni, erről szólt az Eötvös Csoport legutóbbi vitája.