Orbán Viktor ma pár órára megint olyan kényelemben érezheti magát, mint 2023-ban

Eddig tartott az országgyűlési képviselők téli szünete, hétfőn 13 órától Orbán Viktor felszólalásával elstartol a parlament tavaszi ülésszaka. A miniszterelnök rövid beszédében nagy eséllyel ismét az aktuális slágertémáival jön elő: Trump-tornádó, béketárgyalások, az USA-ból finanszírozott civil szervezetek megregulázása és az évértékelő beszédében felvillantott osztogatás kedvezmények különböző társadalmi csoportoknak. Orbán felszólalására minden frakció reagálhat pár percben, és utána ismét ő kap szót, hogy kedvére kioszthasson pár „lángost” azoknak a képviselőknek, akik Magyar Péterrel ellentétben ma szemtől szemben kérdezhetik a miniszterelnököt.

A napirend előtti felszólalások után megválasztják a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának egy tagját, valamint a Magyar Nemzeti Bank Felügyelőbizottságának új elnökét és tagjait. Az eskütétel után elfogadja az Országgyűlés a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az ügyészség és a Magyar Nemzeti Bank 2022-es, valamint 2023-as beszámolóját. Ezután két nemzetközi egyezmény kihirdetése következik, majd Dúró Dóra mentelmi ügyében dönt a parlament. Az interpellációk után jön az azonnali kérdések órája, ahol nagy valószínűséggel ismét Orbán Viktorral vitázhatnak az ellenzéki képviselők.

Ártalmatlan ellenfelek

Tavaly tavasz óta az a furcsa helyzet állt elő a magyar belpolitikában, hogy a 2022-es választáson parlamentbe jutó pártok többsége mögött szinte teljesen megszűnt a társadalmi támogatottság, és a legnagyobb ellenzéki erővé nőtt Tisza nincs ott az Országgyűlésben. Ma már gyakorlatilag alig van politikai tétje annak, hogy a Ház falain belül mi történik. Nagy izgalmakra nem érdemes számítani a hétfői ülésnapon sem, legfeljebb olyanra, mint amilyen Kövér László és Gyurcsány Ferenc összeszólalkozása volt tavaly.

A miniszterelnök olyan pártok képviselőivel vitatkozhat a parlamentben, akik a jelenlegi tudásunk szerint semmilyen veszélyt nem jelentenek a Fideszre, és 2026-ban nagy valószínűséggel be sem jutnak az Országgyűlésbe. A parlament így az a tér maradt, ahol a miniszterelnök azt mutathatja a politikai táborának: továbbra is ő képviseli az erőt, senki nem tudja megszorongatni, és több évtizedes rutinnal szereli le az ellenzék támadásait.

Orbán a parlamentben úgy érezheti magát, mintha még 2023 lenne, és nem létezne kegyelmi ügy meg Tisza Párt.

Csakhogy ez már nem a valóság, hiába próbálják ezt mutatni a miniszterelnök Facebook-oldalán, amikor napokon keresztül osztják meg a rövid videókat arról, hogy Orbán miként oktatja ki az ellenzéki képviselőket a parlamenti csörtékben. A közvélemény-kutatási adatok szerint Magyar Péterék tavaly utolérték, sőt, több mérés szerint meg is előzték a kormánypártokat. Ez pedig egy teljesen új politikai helyzetet teremtett.

A Fidesznek stratégiai fontosságú kérdés, hogy ne két nagy tömb legyen versenyben a 2026-os választáson, hanem a centrális erőteret fenntartva az ellenzéki szavazatok több párt között aprózódjanak szét. Ha az ellenzéki választók azt látják, hogy pártjaiknak esélye sincs bejutni a parlamentbe, hamar átmennek a Tiszához. Épp ezért áll a Fidesz érdekében, hogy a kisebb pártok is valahogy életben maradjanak, és el tudjanak indulni a jövő évi választáson.

Az „újraélesztés” egyik eszközeként lehet értelmezni azt a kizárólag Fidesz által támogatott decemberi törvénymódosítást, amellyel kitömték pénzzel a parlamenti pártokat a 2026-os választási kampányra. Eközben a Tisza Párt továbbra sem kap egy forintnyi állami támogatást sem, csak az Európai Parlamentben és a Fővárosi Közgyűlésben jut adófizetői pénzekhez.

A parlamenti frakciók állami támogatását januártól 70-80 százalékkal emelték meg. A 115 fős Fidesz-frakció havi 761 millió forintot kap a működésére, de a 6 fős Párbeszéd is havi 42 millió forintból gazdálkodhat már idén. Az Országgyűlés Hivatala a Telex adatigénylésére január elején elküldte az akkori képviselői létszámmal számolva a frakciók havi támogatási összegeit. Szeptemberben szintén a Hivataltól kapott adatok alapján mutattuk be, hogy mennyiből gazdálkodtak a parlamenti frakciók, így össze is lehet hasonlítani az adatokat:

*A DK-nak szeptemberben még 15 képviselője volt. Decemberben Varju László lemondott, miután jogerősen is elítélték az MTVA-székházban történt dulakodás miatt.

Miről szól majd a tavaszi ülésszak?

A Fidesz a megélhetési kérdések és az állami szolgáltatások működőképessége helyett várhatóan továbbra is olyan szimbolikus ügyekkel szeretne foglalkozni, mint az általuk szuverenitásvédelemnek nevezett gyakorlat, ami a kormánytól függetlenül működő civil szervezetek és független újságok üldözését jelenti.

A kormánypártok múlt heti kihelyezett frakcióülésén Orbán Viktor megnevezte a régi-új ellenséget: a „Soros-hálózatot”, amely a USAID amerikai segélyszervezettől kapott pénzeket az utóbbi években. A Magyar Nemzet információi szerint a miniszterelnök a zárt körű frakcióülésen arra kérte a képviselőket, hogy

hozzanak szigorú törvényeket, és akik részesültek ezekből a pénzekből, azokat tiltsák ki Magyarországról.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője másnap be is jelentette: felkérték a kormányt, hogy nevezzen ki egy kormánybiztost, aki tíz évre visszamenőleg felkutatja, hogy milyen médiafelületek, civil szervezetek és egyéb intézetek kaptak pénzeket az USA-ból. Kocsis úgy fogalmazott: ez egy „gátlástalan beavatkozási kísérlet, amellyel szemben gátlástalanul kell védekezni”, az elkövetők nevét pedig nyilvánosságra kell hozni. A frakcióvezető is utalt törvénymódosításokra, de azok pontos tartalma még nem ismert.

Orbán Viktor az évértékelő beszédében arra utalt, hogy az amerikai Magnyickij-törvény mintájára új törvényt alkotnak, és azzal zárják el a külföldi pénzcsapokat. „A birodalom budapesti lerakatával húsvétra végezhetünk is” – jelentette ki magabiztosan a miniszterelnök szombaton. Emellett két ponton is hozzányúlna a gránitszilárdságú Alaptörvényhez: beleírná, hogy az ember csak férfi vagy nő lehet, és alkotmányos védelmet kaphat a készpénzhez való jog, amit korábban a Mi Hazánk Mozgalom is kezdeményezett.

Megszűnt az LMP-frakció, időközi választás lesz Újpesten

Nem lesz lehetősége vitába szállni a miniszterelnökkel Ungár Péternek és az LMP-frakció más képviselőjének sem. Csárdi Antal októberben jelentette be, hogy kilép a pártból és a parlamenti frakcióból, miután állítása szerint bizonyítékot látott arra, hogy Vitézy Dávid főpolgármester-jelölti kampányáról egyeztetett Rogán Antal, Vitézy Dávid és Ungár Péter. A formális távozással februárig várt, hogy a frakció munkatársainak legyen ideje más munkát keresni. Kilépésével ugyanis a minimális öt fő alá csökkent a frakció létszáma, és a szabályok alapján így megszűnik a képviselőcsoport.

A formális bejelentés után három napja maradt a frakció többi tagjának, hogy vagy pótolják Csárdit egy igazolással, vagy átüljenek egy másik, az LMP-vel közös listán induló párt frakciójába. Miután egyik sem történt meg, múlt héten hivatalosan is megszűnt a frakció, és tagjai független képviselőként folytatják.

A házszabály alapján a 2026-os választásig már nem is lesz lehetőségük más frakcióhoz csatlakozni. Mindez azért is lehet fájó számukra, mert így a maradék megszólalási lehetőségeket, pénzügyi erőforrásokat is elveszítette Ungár pártja. Az LMP-frakció a decemberi törvénymódosítás után havi 37 millió forintos támogatásra volt jogosult. Márciusban már nem kapják meg ezt a pénzt.

A tavaszi ülésszakra 7 főre csökkent a Jobbik frakciója. Jakab Péter és Varga Ferenc után Balassa Péter, a párt korábbi szombathelyi önkormányzati képviselője is bejelentette, hogy távozik a frakcióból, és független képviselőként folytatja. A döntést nem indokolta a korábbi labdarúgó, de a távozása azért meglepő, mert a független képviselőknek jóval kisebb mozgástere van a parlamentben, mint a frakciókban politizálóknak. Nincs lehetőségük például napirend előtt felszólalni, vagy az azonnali kérdések órájában kérdezni Orbán Viktort és más kormánytagokat.

A Fidesz-frakcióban egy új képviselő kezdi meg a munkáját. Hétfőn teszi le az esküjét Csibi Krisztina, aki január közepén meggyőző fölénnyel nyerte meg az időközi országgyűlési választást a dombóvári központú választókerületben (Tolna vármegye 2.). Az időközire azért volt szükség, mert a körzet egyéni képviselője, Potápi Árpád János tavaly októberben váratlanul meghalt. Csibi Potápi évtizedes munkatársa, korábban a magyarság összetartozását jelképező kulturális intézmény, a Magyarság Háza igazgatója volt.

A Fidesznek hamarosan pótolnia kell Varga Mihályt is. A volt pénzügyminiszter tavaly decemberben 35 év után búcsúzott a parlamenti munkától, mert Orbán Viktor döntése értelmében március 1-jétől ő váltja Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank élén. Varga a legutóbbi országgyűlési választáson listáról jutott mandátumhoz, így utódjáról a Fidesz dönthet majd.

Egy másik képviselői szék is biztosan üres lesz még hétfőn. A DK-s Varju László ugyancsak decemberben mondott le a mandátumáról, miután garázdaság, testi sértés és választási csalás miatt jogerősen is elítélték. Az ítélet szerint testi sértést követett el, amikor 2018-ban az MTVA-székházban megszorította az őt leteperő biztonsági őr vádliját. Mivel Varju az angyalföldi-újpesti választókerületben (Budapest 11.) nyert mandátumot, időközi választás lesz március 23-án. A DK ismét őt indítja, a Fidesz a budapesti Fidelitas elnökét, Renge Zsoltot jelölte.

Az országgyűlés ülésének legfontosabb történéseiről percről percre tudósítunk a Telexen hétfő délután.