A halála után Moszkvában elítélt könyvvizsgáló, aki miatt most Rogán Antal feje is fájhat
2025. január 8. – 10:08
Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert korrupcióra hivatkozva szankciós listára tette az Egyesült Államok hétfőn. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) lépése a 13818-as elnöki rendelet alapján történt, amely a Globális Magnitsky Emberi Jogi Számonkérési Törvényt implementálja, és világszerte az emberi jogi visszaélések és a korrupció elkövetőit célozza.
De mi is ez a Globális Magnitsky Emberi Jogi Számonkérési Törvény, amire hivatkozva a Rogánnal szembeni lépést bejelentették?
A későbbi történések előfutára volt
„Ez végleges szembefordulás a Nyugattal és az általa védett jogállamisággal és emberi jogokkal” – így kommentálta még a régi Indexnek 12 éve az orosz parlamentből az egész politikai irányzattal együtt kiszorult liberális Szergej Mitrohin az ítéletet, amelyben négy évvel a vizsgálati fogságban bekövetkezett halála után bűnösnek mondtak ki egy könyvvizsgálót. A férfi az állami korrupcióról akart bizonyítékokat bemutatni.
Mitrohinnak igaza lett, az ítélet valóban mérföldkőnek bizonyult Oroszország és a Nyugat viszonyában: a könyvvizsgáló halála nemcsak az orosz igazságszolgáltatás hatalmi kontrolljának, a veszélyes tanúk intézményesített eltüntetésének és az állami szervezett bűnözésnek lett a szimbóluma, de egy mai napig érvényes amerikai szankciós törvényhez is vezetett 2012-ben, amely a nevét a néhai könyvvizsgálóról, Szergej Magnyitszkijról kapta.
Az orosz ítélet csak egy évvel később született a halott könyvvizsgáló ügyében, de
ezzel vált biztossá, hogy az amerikai szankciós eszköz érvényben marad, látványos jeleként annak, hogy Oroszország amerikai és általában nyugati kapcsolatai más dimenzióba lépnek.
Egy évvel később már jött az Ukrajnához tartozó Krím orosz annexiója, a moszkvai támogatást élvező kelet-ukrajnai szeparatisták háborúja. Ez aztán nyolc év után a Vlagyimir Putyin által indított katonai invázióval teljes értékű háborúvá nőtte ki magát Oroszország és a nyugati integrációt célzó Ukrajna között, Oroszország és a Nyugat pedig végképp ellentétes oldalra kerültek. A Magnyitszkij-lista utólag az új viszony előfutárának bizonyult.
Globálisra nőtt a Magnyitszkij-lista
A 2012-ben hozott Magnyitszkij-törvény tartalma az évek során bővült. Eredetileg ennek alapján az Egyesült Államok szankciós listára tehette azokat, akik az orosz állam képviseletében érintettek voltak a férfi 2009-es halálában, akár az ügyét tárgyaló bíróként, ügyészként, az őrizetet biztosító büntetés-végrehajtási intézmény felelős beosztottjaként, vagy börtönorvosként. Magnyitszkij halálát hivatalosan először hasnyálmirigy-gyulladás okozta, ezt később szívelégtelenségre változtatták az orosz hatóságok.
A szankciók beutazási engedély megtagadását és az országban lévő számlák befagyasztását, pénzügyi tranzakciók letiltását jelentették. A lista az évek során bővült, hét kiegészítése is született, 2016-ban pedig minőségében is szintet lépett: megszületett a Magnyitszkij-törvény egész világra kiterjedő verziója. A Global Magnitsky Act alapján a listára már Magnyitszkij ügyétől függetlenül felkerülhetett minden olyan külföldi állampolgár, aki beosztásánál fogva érintett lehet az adott államban az emberi jogok megsértésében.
Mind az eredeti, mind a globális verzió még Barack Obama idején született, demokrata és republikánus támogatással, a lista azonban Donald Trump alatt is bővült. A Global Magnitsky Act alapján már a republikánus elnök alatt jöttek az első szankciók, így kerültek a listára dominikai, török, szaúdi magas beosztású politikusok – utóbbiak a szaúd-arábiai újságíró, Dzsamál Hasogdzsi halála miatt, akivel az ország isztambuli konzulátusán végeztek a szaúdi titkosszolgálat emberei.
2020-ban már kínai hivatali vezetők is kerültek a listára, az ujgur kisebbséggel szembeni intézményesített elnyomás, megfigyelés és átnevelő táborok működtetése miatt. A szankciós lista bővítése az Egyesült Államok elnökének hatáskörébe tartozik.
A Globális Magnitsky Emberi Jogi Számonkérési Törvény és az úgynevezett 13 818-as rendelet alapján globálisan mindenkit szankcionálhatnak, aki súlyosan sérti az emberi jogokat és korrupciós gyakorlatokat folytat.
2016 után fokozatosan más nyugati országokban is születtek elismerten a Magnyitszkij-törvényt példának tekintő szabályozások. 2020-ban az EU-ban is született ilyen szabályozás, ez lett az európai Magnyitszkij-törvény, amely jogtalan letartóztatások elrendelőitől egészen a népirtással vádolható vezetőkig kiterjedően léptethet életbe az amerikai törvényhez hasonló szankciókat.
Magnyitszkij jelezte a csalást, mégis ő került börtönbe
Szergej Magnyitszkij a brit–amerikai Bill Browder vezette befektetőalap, a Hermitage Capital által megbízott könyvvizsgáló cég könyvelője volt. Ő vette észre 2007-ben azt az 5,4 milliárd rubeles (akkori árfolyamon 158 millió euró) költségvetési csalást, amelyet jelentett is a hatóságoknak. Ez volt addig a legnagyobb, egy ügyhez köthető ilyen típusú bűncselekmény.
Csakhogy Magnyitszkij azt állította, ezt nem a befektetési alap követte el, hanem a sok pénzzel rendelkező, de láthatóan orosz politikai erős emberek védelme nélkül álló alapot kiszemelő rendőrségen belüli szervezett bűnözés. Eszerint a cégek adatait használták fel adócsalásra maguk a rendőrséghez köthető bűnözők.
Magnyitszkijt 2008 végén vették őrizetbe azzal a gyanúval, hogy az adócsalásban – amelyet tehát a hatóságok szerint a Hermitage Capital követett el – ő maga is segítséget nyújtott a befektetési alapnak. Magnyitszkij határozottan állította, hogy bizonyítékai vannak a rendőrséggel szemben. A könyvvizsgáló 11 hónappal később, 37 évesen halt meg a börtönkórházban.
A Hermitage Capital kivonult Oroszországból, ottani vagyona egy részét elveszítette, de egy részét sikerült kimenekíteni. A befektetési alap oroszországi vagyonának egy része oknyomozói anyagok szerint az orosz elnök barátjaként ismert Szergej Roldugin csellóművész nevéhez köthető offshore cégekben kötött ki, amelyek a kiszivárgott Panama-iratokban voltak fellelhetők.
Browder 2009-ben elhagyta Oroszországot, majd önéletrajzi könyvet írt, amely magyarul is megjelent Vörös jelzés: Hogyan lettem Putyin első számú ellensége címen. 2017-ben, három évvel a Krím orosz annexiója után kijelentette, hogy erős szankciók nélkül Putyin további harcokat fog indítani, amit öt évvel később az Ukrajnát ért újabb támadás láthatóan igazolt. Browder kezdeményezésére született meg az amerikai Magnyitszkij-törvény.
