Kinek jó, hogy egyetemi kézbe kerülhet több tucat középiskola?

Hogyan és mikor kezdődött az egész?

Az nem példa nélküli, hogy egyetemek közoktatási intézményeket is működtessenek, ott van például a tanárképzéssel is foglalkozó Eötvös Loránd Tudományegyetem vagy a Debreceni Egyetem gyakorlóiskolája.

Viszont az nem volt megszokott, hogy egy egyetem bejelentkezzen egy középiskola fenntartására. Az elmúlt hetekben többször is beszámoltunk arról, hogy felsőoktatási intézmények átvennének iskolákat az államtól. A folyamatot még az Óbudai Egyetem indította el tavaly, amikor átvette a főváros VI. kerületében lévő Szinyei Merse Pál Gimnáziumot. Ebben az esetben az iskolát addig fenntartó Belső-Pesti Tankerületi Központ nyitott volt az iskola átadására.

Miért pont most van ismét terítéken a téma?

Ennek oka, hogy a fenntartóváltásról szóló kérelmeket minden évben február végéig kell beadnia az iskolákra igényt tartó szervezeteknek a tankerületi központokhoz. Tehát ez az időszak minden évben ilyenkor esedékes, csak most a téma jobban bekerült a köztudatba. Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy az elmúlt években hány kérelem érkezett a tankerületi központokhoz, cikkünk megjelenése után válaszoltak. Ez alapján 2020-ban 24, 2021-ben 34, 2022-ben 16 feladatellátási helyre vonatkozó fenntartóváltási kérelmet bíráltak el.

Hogyan zajlik az iskolák fenntartóváltása?

A fenntartóváltás szabályait a nemzeti köznevelésről szóló törvény tartalmazza. A megszokott eljárás, hogy az adott egyetem szándéknyilatkozatban kezdeményezi az átvételt, elkezdődnek az egyeztetések a jelenlegi fenntartóval, azaz tankerületi központtal.

A Belügyminisztérium válasza szerint a kérelem alapján az illetékes tankerületi központ véleményezési eljárást folytat le. Ez azt jelenti, hogy kikéri például az érintett intézmény alkalmazottainak, az óvoda- vagy iskolaszéknek, a szülői szervezetnek, az iskola diákönkormányzatának a véleményét.

Ki dönt az átvételről?

A kérelmeket ezután felterjesztik az oktatásért felelős miniszter, vagyis Pintér Sándor megbízásából eljáró köznevelésért felelős államtitkárnak, vagyis Maruzsa Zoltánnak.

Ezek után az államtitkár hoz döntést. A Belügyminisztérium válasza szerint az államtitkár figyelembe veszi a beérkezett véleményeket, a szakpolitikai szempontokat, és minden esetben a tanulók érdekeit szem előtt tartva dönt. A döntést minden évben május 31-ig kell meghoznia.

Hány iskola átvételére jelentkeztek be egyetemek?

A PDSZ tudomása szerint idén február végéig hatvan iskola fenntartóváltására érkezett kérelem. A Belügyminisztérium Telexnek küldött válasza szerint péntek délutánig 52 feladatellátási hely fenntartóváltási kérelméről tudnak. Hozzátéve, hogy a feladatellátási helyek száma nem azonos az intézmények számával.

Pontosan melyik iskolák kerülhetnek el az államtól?

Fontos hangsúlyozni, hogy mivel jelenleg folyamatban vannak ezek a tárgyalások, még csak feltételes módban lehet beszélni az átvételről. De például ezekről az iskolákról tudunk:

• A Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, valamint a Vasvári Pál Gimnázium fenntartását az Óbudai Egyetem venné át.
• A békásmegyeri Veres Péter Gimnázium és az annak szomszédságában lévő Zipernowsky Károly Általános Iskola fenntartását az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által fenntartott Milton Friedman Egyetem venné át.

Előfordulhat, hogy ha a diákok és a tantestület nem támogatják a fenntartóváltást, akkor az egyetem visszalép?

Erre már volt példa: miután a Gábor Dénes Egyetem a napokban bejelentkezett a XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnáziumért, több szülő felháborodott. A GDE pénteken visszalépett az átvételi szándékától. „Értékrendünk középpontjában a diákok érdekei állnak, (…) sem a gyermekeket, sem a tanáraikat nem kívánjuk méltatlan helyzetbe hozni, a közelgő választások politikai csatározásainak kereszttűzébe állítani” – írták közleményükben.

Miért akarják az egyetemek átvenni az iskolákat?

Minden egyetem más indokkal magyarázza, miért lenne pozitív minden érintettnek, ha bizonyos iskolákat átvennének az államtól. Például korábban a Szinyei Merse Pál Gimnázium átvételét Molnár András rektorhelyettes azzal indokolta, hogy jobb eszközöket, infrastrukturális hátteret tudnának biztosítani, felújítások jöhetnének az intézményben, de akár drágább tankönyveket is kifizethetnek, sőt, az egyetemen is tarthatnak majd kiegészítő képzéseket.

Gyakran felmerülő érv a módszertani megújulás, tartalmi megújulás, infrastrukturális megújulás, illetve a tanórán kívüli foglalkozások és az iskolán kívüli lehetőségek megfelelő kihasználása. Az egyetemek indoklásában mindig szerepelni szokott, hogy az iskolai képzésen nem változtatnának, és nem szólnának bele szakmai kérdésekbe.

Fizetősek lesznek azok az iskolák, amiket átvesznek az államtól?

Ez nem törvényszerű. De például a Tamási Áron Általános Iskola és Gimnáziumban a 2025/2026-os tanévtől az új tanulóknak havi 100-150 ezer forintos tandíjat kellett volna fizetniük, ha a GDE valóban átveszi az iskolát.

Kik és miért tiltakoznak a fenntartóváltások ellen?

A PDSZ ellenez minden olyan óvoda- és iskolaátadást, amely azzal jár, hogy szűkül az állami közfeladatok ellátása. A szakszervezet szerint, ha az iskolák kikerülnek az állami fenntartásból, azzal megszűnik az intézmény kötelező felvételi körzete, vagyis nem fogják felvenni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyerekeket. Ez pedig növelni fogja a szegregáció mértékét. Illetve azt is problémásnak tartják, hogy ezzel megnyílik a lehetősége a közvagyon magánvagyonná alakításának.

Nem csak a szakszervezet, politikusok is tiltakoztak az átvételek ellen. A XII. kerületben Pokorni Zoltán polgármester szerint hiba volt, hogy a tankerület és az egyetem a gimnáziumi felvételik lezárása után, szűk döntési határidővel tette közzé a váltás hírét.

Fonti Krisztina alpolgármester, akit a Fidesz Pokorni Zoltán polgármester utódjaként indít a választáson, bejelentette: miután tárgyaltak a Német Nemzetiségi Önkormányzattal, ők is nemet mondtak a fenntartóváltásra.

Mi köze ennek az egészhez az egyetemi modellváltáshoz?

Az elmúlt években több mint húsz állami felsőoktatási intézmény alakult át alapítványi fenntartásúvá. A modellváltás azt jelenti, hogy az egyetem kikerül a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, az alapítói, fenntartói jogok egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek át. Az intézmények tehát szabadabban gazdálkodhatnak a vagyonukkal, magasabb fizetéseket adhatnak, együttműködéseket létesíthetnek cégekkel, a kormány szerint ezzel javíthatják a versenyképességüket. Viszont egyben azt is jelenti, hogy kevésbé tudnak autonóm módon működni.

Molnár András, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese szerint a modellváltás óta az egyetemnek nagyobb lett a mozgástere, a bér, az infrastruktúra és a fejlődés is dinamikusabbá vált. Szerinte ahogy az állam elkezdte csökkenteni a szerepvállalását a felsőoktatásban, úgy ezt a közoktatásra is ki akarja terjeszteni.

Emiatt sokan attól tartanak, hogy ugyanaz a folyamat játszódhat le a középiskolák esetében is, mint az egyetemeknél, és így az iskolák működtetése is jobban összefonódhatna a politikával. Mint a 24.hu cikke alapján megírtuk: például a Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium átvételéért bejelentkező Gábor Dénes Egyetemet fenntartó alapítványt Fauszt András vezeti, aki Palkovics László egykori innovációs miniszter régi barátjának és üzlettársának, Fauszt Zoltánnak a testvére. Fauszt Zoltán és Palkovics 2000-től 2014-ig voltak üzlettársak volt az Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-ben. Később Palkovics államtitkár és miniszter lett, Fausztot pedig 2019 márciusában a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagjának nevezte ki Orbán Viktor.

Fauszték cégbirodalma az elmúlt években tízmilliárdos megbízásokat kapott a közoktatásban és a felsőoktatásban használt szoftverekért, például az eKrétáért és a Neptunért. Legutóbb, tavaly ősszel a Klebelsberg Központ által kiírt laptopbeszerzésben nyertek el egy nettó 2 milliárd forintos megbízást. A szerződést Fauszt András vezérigazgató és Hajnal Gabriella, az állami iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ elnöke írta alá. Hajnal Gabriella a mai napig a Gábor Dénes Egyetem által kinézett iskolában tanít óraadóként matematikát, korábban pedig 17 évig igazgatóként vezette az intézményt.

Mindenesetre a Belügyminisztérium Telexnek küldött válasza szerint a mostani folyamatnak nincs köze az egyetemi modellváltáshoz. Válaszukban azt írták:

„Modellváltást botorság emlegetni: az állami fenntartású köznevelési intézmények feladatellátási helyeinek száma 5031 – az ismert fenntartóváltási kérelmek ennek 1,02 százalékát érintik, melyekről döntés nem történt.”