Orbán az orosz–ukrán háborúról: Ez katonai művelet, akkor lesz háború, ha van hadüzenet

Orbán Viktor évente egyszer kormányinfót tart, ahol a kormánytól független újságírók is kérdezhetik. Ez most csütörtökön is így volt. A miniszterelnök legfontosabb állításai:

• Katonai műveletnek nevezte az orosz–ukrán háborút, szerinte háborúról akkor lehet beszélni, ha van hadüzenet, de nem sokkal később mégis véres háborúként hivatkozott az Ukrajnában zajló harcokra. Orbán szerint ő nem alkalmazkodott Putyinhoz akkor, amikor katonai műveletnek nevezte a háborút mellette Pekingben.
• Orbán komoly kérdésnek tartja a szuverenitásvédelmi törvényt és azt, hogy az kire vonatkozik pontosan. Szerinte nem történt még semmi konkrét a kérdésben, így egyelőre félelmekről beszélünk. „Én nem a magam által gerjesztett félelmek árnyékában élek.”
• A miniszterelnök azt mondta, az ő politikai ízlésének határa nagyjából fél évnél van a törvények átírásánál, örül, hogy még az időhatár előtt történt meg a fővárosi választási szabályok módosítása.
• Nincs török–magyar megállapodás a svéd NATO-csatlakozásról. „A két ország egymástól függetlenül hozhat döntést az ügyben, a magyar parlament ehhez ragaszkodik is, ezt ők fogják meghatározni”, mondta.
• „Általában azt akarom mondani, ha magyarok csinálnak valamit, akkor ne kezdődjön úgy, hogy mini: ha már csinálunk valamit, az méretre és minőségben is maximális legyen” – mondta Orbán a Rákosrendezőre tervezett, maxi-Dubajként elhíresült beruházásról.
• Orbán szerint már bármikor létrejöhet a reptér felvásárlásáról szóló tranzakció.
• A miniszterelnök Karsai Dániel ügyéről azt mondta, a dolgok leegyszerűsödtek, mert lesz egy népszavazás a kérdésről, majd ott döntenek. Emberi oldalról azt mondta, hogy Karsaival vannak, együtt éreznek vele, sok erőt kívánnak és imádkoznak is érte.

Bár Orbán korábban katonai műveletnek nevezte az orosz–ukrán háborút a kormányinfón, az utolsó kérdésnél mégis ezt mondta: „Ukrajna háborúban áll. Amit nevezhetünk ugyan katonai műveletnek, de egy véres háború. És véres háborúban nem lehet úgy élni, mint normális időkben”.

Orbán az akkumulátorgyárak kérdésében nem fogadja el azt a hozzáállást, hogy egy adott település polgármestere népszerűségi kérdést csináljon a témából. Szerinte a polgármestereknek joga van nemet mondani, „aki akar nagy beruházást, ott lesz, aki nem akar, ott nem lesz” – mondta.

Orbán arról beszélt, hogy a vendégmunkások esetében a tények egyelőre nem igazolják a félelmeket. Az új „egyenlőtlenség” szerinte az országban észak-déli viszonylatban van, ezért iparberuházásokat most délre kell telepíteni. A szegedi és békési beruházásokkal pedig ki tudják majd használni az ottani munkaerőt, így nem lesz szükség nagyobb arányú külföldi munkaerőre. A mostani vendégmunkásokra vonatkozó szabályokat ígéretesnek nevezte, „Magyarországon mindenki úgy feküdhet le, hogy a munkahelye az övé” – fogalmazott. „Azt, hogy ellakják tőlünk az országot, az minket nem fenyeget.”

A győri helyzetről és Borkai Zsolt polgármesteri indulásáról Orbán azt mondta: „Nem vagyok győri szavazópolgár, de ha lennék, akkor is egy másik lehetőséget keresnék magamnak”.

Orbán azt mondta évekkel ezelőtt, addig nincs baj, amíg a top 10-es leggazdagabb között nincs fideszes: most meg már benne van barátja, Mészáros Lőrinc, és veje, Tiborcz István is közeledik az első tíz felé. „Minden magyar tőketulajdonosnak sok sikert kívánok. A kormány nem tesz különbséget a tőketulajdonos személye alapján”, a törvényeket mindenkinek be kell tartania, mondta.

L. Simon László menesztésről azt mondta Orbán, hogy arról az illetékes miniszter saját hatáskörben döntött.

A miniszterelnök nemrég TikTokon posztolt a kedvenc könyvéről, amiben van egy meleg szerelemi szál is. Orbán kikerülve az erre vonatkozó kérdést csak annyit mondott, hogy rengeteg könyvet lehet Magyarországon vásárolni, amiben meleg emberekről is írnak.

Orbán fizetése bruttó 859 ezer forinttal emelkedhet jövőre, ez egy év alatt megháromszorozódott, erről ő azt mondta, 2010 óta bérfejlesztési programot indítottak, a végére hagyták a politikusokat. Mennyit keres a miniszterelnök, a miniszterek, ezt törvények szabályozzák, mondta.

Hogy sikerült a kormánytagok fizetését saját költségvetésből kigazdálkodni, miközben a pedagógusok fizetését csak uniós pénzből? Orbán szerint brüsszeli forrásból 3 év alatt tudnak bért emelni, ha nem lenne uniós pénz, akkor ez 6 év alatt történne meg.

Arról, hogy miért kormánygéppel repült magáncélú utazásra Olaszországba, azt mondta Orbán, hogy mint miniszterelnök mindig védelem alatt áll, szabályozva van, ezért kell így repülnie. „Más országokhoz hasonlóan minden kérdés szabályozott, ezek szerint járunk el” – ismételte el többször is a miniszterelnök a Telex kérdésére.

A Telex az önkormányzati választásokról is kérdezte Orbánt, hogy fél évvel a választások előtt átírták a budapesti szabályokat. „Nem tekinthető ez a hatalommal való visszaélésnek?” A miniszterelnök azt mondta, az ő politikai ízlésének határa nagyjából fél évnél van a törvények átírásánál, örül, hogy még az időhatár előtt történt meg a választási szabályok módosítása.

Orbán azt mondta Mészáros Lőrincék jachtozásáról, hogy arról csak a tulajdonos tud véleményt mondani, a magyar kormány nem foglalkozik cégek és üzletemberek gazdasági ügyeivel. Orbán szerint az MBH Bankban lévő állami tulajdonrészt el kellene adni, így a jachtot tulajdonoló lízingcég és a kormány között sem lenne semmilyen átfedés.

Felidézve Gulyás Gergely mondatait Mészáros Lőrinc jachtozásról, hozzátette: „A szerénység mindig jól jön”.

A Telex arról kérdezte Orbánt, hogy „komolyan mondta, hogy ez nem háború”? Orbán szerint ő komolyan mondta, hogy Oroszország nem minősítette háborúnak, amit csinál. Ott a törvények szerint mozgósítás van, ha háború van, „örüljünk annak, hogy ez még nem következett be”. Az agresszor mellett ülve sem alkalmazkodott Putyinhoz, „szívesen használom a háború szót legközelebb, ha találkozom vele, és igénye van rá”.

A magyar miniszterelnök minden találkozót ki tud kerülni, ha akar, de itt szándékegyezés volt mindkét részről a találkozóra. Ezt egyébként az orosz fél kezdeményezte, de ha nem tette volna meg, akkor a magyar fél kezdeményezi. „Én nem kényszerek hatására cselekszem”, nem is alkalmazkodik senkihez – mondta Orbán.

A miniszterelnök szerint Karsai Dániel ügyében a dolgok leegyszerűsödtek, mert lesz egy népszavazás a kérdésről, majd ott döntenek. Emberi oldalról azt mondta, hogy Karsaival vannak, együttéreznek vele, sok erőt kívánnak és imádkoznak is érte.

Karsai Dánielnél tavaly augusztusban diagnosztizáltak ALS betegséget. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán pert indított azért, hogy méltósággal fejezhesse be az életét. A magyar kormány ellenkérelemben arra kérte a bíróságot, nyilvánítsa elfogadhatatlannak Karsai eutanáziára vonatkozó kérelmét. December 11-én aztán Karsai és testvére a Momentummal együtt nyújtottak be népszavazási kezdeményezést az eutanáziáról.

A magyar egészségügyi rendszer se nem magán, se nem állami, hanem valami „kutyulék”. Elmozdulni félnek a magán felé, mert akkor a biztosításokat is magánosítani kéne, az meg rossz lenne a szegényebbeknek. Szóval az állami egészségügy irányába tudnak elindulni, hogy ne maradjon meg ez a „zagyvalék”. Azt nem akarják, hogy összekeveredjen a kettő, mert a profit a magánszektornál van, a költség meg az államnál. Ennek a leágazása az, hogy kirúgták az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjét. A Magyar Orvosi Kamarának meg hálás, mert kivezették a hálapénzt, „ilyen rendszert felszámolni nagy dolog”.

Orbán szerint nincs olyan szándék, hogy a közeljövőben kétoldalú találkozón vegyen részt Putyin orosz elnökkel.

Orbán arról is beszélt, hogy az Európai Konzervatívokkal (ECR) folytatnak tárgyalásokat az Európa Parlamenti koalíciójukhoz való csatlakozásáról, de az EP-választás előtt már nem lépnek be semelyik pártközösségbe. Kifejtette, hogy az EP-ben jelen lévő pártok jelentős része „egy brancs”, ami rossz irányba viszi az uniót. Az a tervük, hogy a jobboldali koalíciójukkal hatást gyakorolnak majd a jobbközépre.

„Pintér Sándor jól végzi a munkáját” – mondta. Kifejtette, hogy az elégedettség szót nem használná, mert az ő szótárában nem szerepel ez a szó, ha ez „belé költözne”, akkor letenné a lantot. Szerinte elégedettek akkor lehetünk, ha a történelmi hátrányokat leküzdöttük.

Orbán szerint az ő kormánya az adócsökkentésé, de vannak uniós előírások, ezért januártól emelni kell az üzemanyagok jövedéki adóját. Arról, hogy akár kevesebbet is emelhetnének azt mondta, hogy ezek technikai kérdések, a pénzügyminiszter pedig ezt a kombinációt találta a legjobbnak.

Az Európa-rekorder inflációt szerinte az okozta, hogy Magyarország nagyon kitett a külföldi energiahordozóknak. Azon dolgoznak, hogy ezt a kitettséget csökkentsék, ide sorolta a napelemfejlesztéseket. „Öles léptekkel haladunk arra, hogy Magyarország önellátó legyen energiából” – fogalmazott.

Mondta-e Orbán Putyinnak a pekingi találkozójukon, hogy fejezze be ezt a „katonai műveletet”? – kérdezték Orbánt, aki szerint ő azt a kérdést tette fel, hogy Putyin készen áll-e a tárgyalásokra a tűzszünet érdekében? Ő nem szokott ilyen erősen fogalmazni, mint a kérdést feltevő újságíró, főleg nem Putyinnal. Miért nevezte katonai műveletnek háború helyett az orosz–ukrán háborút Pekingben? – kérdezték Orbánt, aki úgy felelt: „azért, mert ez egy katonai művelet. Amennyiben nincs hadüzenet a két ország között. Addig örüljünk, amíg nincs háború. Mert ha háború van, akkor általános mozgósítás van, és azt nem kívánom senkinek” – mondta. „Hol háborúnak, hol katonai műveletnek fogom nevezni, ahogy a tisztelt vendég kívánja.”

A miniszterelnök a Fidesz elnökeként azt mondta, hogy márciusig megnevezik a főpolgármester-jelöltjüket. Szerinte Budapesten a legnagyobb erő a Fidesz-KDNP, de lehet, nem fogják elérni az 50 százalékot. Arra a kérdésre, hogy Vitézy Dávid vagy Ferenczi Orsolya az esélyes jelöltek között van-e, Orbán megismételte, hogy márciusban megnevezik a jelöltjüket, a többi „kávéházi legenda”.

Orbán szerint a kormány mindig megadja a tisztességet a köztársasági elnöknek, a magyar kormány így fordul Novák Katalin felé. A köztársasági elnök nem írta alá azt a múlt héten elfogadott törvényt, amely lehetővé tenné, hogy ingyenesen magánkézbe adják az állami tulajdonú kastélyokat. Novák Katalin alkotmánybírósági normakontrollra küldte a törvényt. Lázár János gyávaságot és régi kommunista reflexeket lát Novák Katalin döntése mögött.

„Egymás mellé sodort minket a szél” – mondta Orbán miután Argentínában találkozott az ukrán elnökkel. Azt mondta, hogy elfogadta Zelenszkij felkérését, hogy tárgyaljanak kérdésekről, de ennek feltétele, hogy ezt a két ország külügyminisztere előkészítse. Az EU-csatlakozással kapcsolatos kérdésekről is beszéltek, de az ukrán elnöknek is elmondta, hogy itt először az Európai Tanácsnak kell döntenie, azután lehet erről beszélni.

Óriási verseny zajlik a világon a turizmusért, ez egy jelentős gazdasági ereje Európának, Orbán szerint ennek kulcskérdése a repülőtér, illetve annak megvásárlása.

Azt mondta, hogy nagy verseny van a repülőterek tekintetében, de Magyarország lemaradt Bécshez és Lengyelországhoz képest is. „Ha az állam ebben nem vesz részt, akkor végleg lemarad” – mondta. Szerinte a kormány nem akarja állítani magáról, hogy tudna repülőteret működtetni, ezért van szükség egy partnerre, aki tud is, ez lesz a felvásárlásban társ francia cég. A tranzakcióra bármikor sor kerülhet.

Orbánt arról kérdezték, milyen parancsot adott ki Lázárnak maxi-Dubajról: „Nem vagyok keresztapa, meghagyom ezt másnak” – felelte. „Általában azt akarom mondani, ha magyarok csinálnak valamit, akkor ne kezdődjön úgy, hogy mini: ha már csinálunk valamit, az méretre és minőségben is maximális legyen” – mondta Orbán.

A konkrét beruházásról azt mondta, megkereste őket egy külföldi állam, hogy az általa megjelölt cég egy nagy ingatlanfejlesztést hozna létre egy olyan helyen, ami „a szégyen kategóriába” tartozik (ez Rákosrendező). Ő csak arra jelölte ki Lázár Jánost, hogy tisztázza ezt a kérdést, meg azt is, hogy egyáltalán akarják-e ezt a magyarok és budapestiek. De már nincsenek messze attól, hogy kormányközi szerződést kössenek.

A tanárok béremeléséről azt mondta a miniszterelnök, hogy először Brüsszelből meg kell kapják a levelet, ami biztosítja, hogy az ígért pénzt megkapják. Az a tervük, hogy megindítanak egy hároméves bérfejlesztési programot. A három fejezet: 2024., 2025. és 2026. január 1.

Először egy 32,2 százalékos béremelést szeretnének végrehajtani. A béremelési program végén 800 ezer forintra nőhet a tanárok bére.

Orbán azt mondta, hogy a gyermekvédelmi törvény szigorítása csak azért nem került a parlament elé, mert nem bírnak egyszerre két csatát megvívni, most a szuverenitásvédelem a fő cél.

„Elszánt harcot folytatok a pénzügyminiszterrel” – mondta Orbán a háromgyerekes anyák szja-mentességéről. Mindenképpen szeretné elérni, hogy erről még ebben a ciklusban döntsenek.

Orbánt arról is kérdezték, hogy az elmúlt hónapokban több ezer migráns jutott át Magyarországról Szlovákiába, hogy fordulhatott ez elő úgy, hogy délen van egy határzár? Most pedig gyakorlatilag megszűnt ez a jelenség a szlovák–magyar határon.

A miniszterelnök erre azt mondta, van egy határvédelmi rendszerük, ennek az állapota és teljesítménye konstans, állandó. Az igazság az, hogy ezen néha sikerül áttörnie a migránsoknak. A hadsereg nem maradhatott ott, nekik gyakorlatozniuk kell az orosz–ukrán háború miatt. Maradtak a rendőrök, őket vidékről kellett odavezényelni. Ezért kezdtek határvadászok toborzásába. „Ez a zár nem zár légmentesen”, ráadásul „eszi a pénzt is”. Közben a migránsok egyre vadabbak és radikálisabbak, lőnek is. „Próbálunk helyt állni, de néha átjutnak”. Új fejlemény szerinte az is, hogy a horvátok beléptek a schengeni övezetbe, elbontották a határkerítést.

Orbán azt a narratívát is megpengette, hogy néhány szlovákiai párt szerint a magyar rendőrség tétlen volt, azaz szándékosan engedte át az érkezőket Szlovákiába, és Orbán Viktor így akarta befolyásolni a szlovák választásokat. „Azt az időnként olvasható sanda föltételezést, hogy politikai okokból ritkábbá, máskor sűrűbbé tennénk” a migránsáradatot, azt ő visszautasítja.

Orbán komoly kérdésnek tartja a szuverenitásvédelmi törvényt és azt, hogy az kire vonatkozik pontosan. Szerinte nem történt még semmi a kérdésben és félelmekről beszélünk. „Én nem a magam által gerjesztett félelmek árnyékában élek” – mondta a miniszterelnök az előző héten elfogadott szuverenitásvédelmi törvényről.

Felidézte, hogy a „baloldalon több százezer dolláros külföldi behatás” jelent meg, szerinte azon dolgoztak, hogy a jövőben semmilyen kiskapun keresztül ne lehessen külföldi támogatást szerezni egy kampányhoz. „Nem mondom, hogy ez a szabályozás légmentesen, hibátlanul fog működni” – fogalmazott. Azt ígérte, hogy megvitatják majd a tapasztalatokat, de szerinte senki nem várhatja tőlük, hogy „álljanak, mint az ahogy szokott”.

Orbán szerint a V4 minden szempontból Franciaországhoz és Németországhoz is mérhető, az volt a terv, hogy az európai kérdéseket három erőcsoport mérlegelje. Ez menet közben valahol szétesett, de majd tavasszal találkoznak a V4-es miniszterelnökök, megnézik, van-e még értelme ennek a stratégiának.

Orbán az izraeli-palesztin háborúról azt mondta, az unióban markánsan különböző álláspontok vannak erről. Magyarország azt mondja, hogy stratégiai érdeke fűződik ahhoz, hogy Izrael megvédje magát és stabil legyen, és ne kerüljön terrortámadott helyzetbe. „Ezt a felismerést még nem mindenki tette magáévá” szerinte, nagy viták voltak erről, de egyre csak közelednek az álláspontok szerinte.

Orbán arról beszélt, hogy az országok, így Ukrajna szuverenitását is fontosnak tekinti az EU-s és NATO-s kérdésekben, de nem szeretné, hogy Magyarországot belerángassák a háborúba. Szerinte nem érdekünk, hogy egy olyan országgal szövetségben legyünk, amelyik nyílt katonai támadást folytat egy másik országgal.

„Ukrajna NATO-tagsága azt jelenti, hogy másnap reggeltől nekünk kötelező katonákat küldeni. Mi ezt nem akarjuk” – mondta.

A BBC Putyinról kérdezte Orbánt, arról, hogy az orosz elnök egy demilitarizált semleges Ukrajnát akar látni. Miben ért egyet Putyinnal, és miben nem? – kérdezték a miniszterelnököt.

Orbán szerint a kérdés két lépéssel előrébb áll, mint ahogy ő áll. Arra nem akar válaszolni, hogy milyen békemegállapodást kell kötni a háború után, mert szerinte a BBC erről beszélt. A helyes sorrend a következő szerinte: először tűzszünet kell, és adunk magunknak időt, hogy megbeszéljük, milyen béketárgyalások lesznek, és mik lesznek azoknak a főbb keretei. „Magyarország csak idáig megy el: legyen tűzszünet minél hamarabb” – mondta. Ha az európaiak nem kezdenek tárgyalásokba, akkor „a végén az oroszok az amerikaiakkal fognak megegyezni Európa feje fölött”. A miniszterelnök szerint ezt a veszélyt a krími válságnál sikerült elkerülni, „ez nagy bravúr volt”, ez volt a minszki megállapodás.

A BBC újságírója szerint Orbán nem válaszolt a kérdésére: mi az ő jövőképe arról, hogy semleges zónát akar a keleti határain, vagy egy szövetséges NAO-tagot? Orbán úgy felelt, „Magyarországnak más országra vonatkozóan nincs víziója, csak magára”.

Nincs török–magyar megállapodás. A két ország egymástól függetlenül hozhat döntést az ügyben, a magyar parlament ehhez ragaszkodik is, ezt ők fogják meghatározni – indokolta Orbán, hogy Magyarország miért hátráltatja a svédek NATO-csatlakozását Törökországgal együtt.

A magyar parlamentnek nincs gusztusa a döntéshez

– mondta. Felidézte, hogy miután a magyar parlament jóváhagyta a finnek csatlakozását, az ország valamiért beperelte az EU-ban Magyarországot.

Orbán egy külföldi újságírónak megpróbálta elmagyarázni, hogy Ukrajna miért van olyan messze az EU-tól, mint Makó Jeruzsálemtől. Szerinte a tagsághoz valami realisztikusnak kellene történnie. „Azonnali gyors döntésekkel kell őket támogatni, nem egy tagsággal, ami nagyon szép ajánlat, de távolba mutató ígéret”.

Orbánt arról is kérdezték, hogy a múlt heti Európai Tanács ülésén, amikor az EU vezetői egyhangúlag elfogadták, hogy az Európai Unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, a huszonhétből csak huszonhat állam- és kormányfő volt jelen a teremben, mert ő a döntő pillanatban elhagyta a termet, kávézni ment, és vécére. Közben viszont blokkolta Ukrajna pénzügyi segélyét. Azt kérdezték tőle, miért nem akkor vonult ki a teremből, amikor a pénzügyi segélyről volt szó?

„Kivonulni a német kancellár és a francia elnök tud, a magyar miniszterelnök kimenni tud. Maradjunk abban, hogy kimentem. Valóban lehetővé tettem, hogy Magyarország fenntartsa az álláspontját, ne értsen egyet a meghozandó döntéssel, de a döntés megszülessen” – válaszolt Orbán, aki szerint egyébként a német kancellár javaslatára ment ki a teremből. A miniszterelnök szerint Ukrajnát a magyar parlament döntése nélkül nem lehet felvenni az unióba, de közben itt van 26 ország, aki mást várt tőle a csúcson. „Ilyenkor nem lehet mit csinálni, megoldást kell találni. Nem az a veszély fenyeget, hogy rossz döntés születik, az volt a kérdés, hogy a magyarokat belekényszerítik ebbe a rossz döntésbe. Azt a megoldást kellett megtalálnom, hogy Magyarország ne vegyen részt egy rossz döntésben”. Orbán szerint Magyarországnak nem az a célja, hogy blokkoljanak, hanem hogy jó döntések szülessenek Brüsszelben.