Karácsony előtt alaposan belehúztak, másfél óra alatt 22 törvényt fogadtak el a parlamentben

2023. december 12. – 19:50

Karácsony előtt alaposan belehúztak, másfél óra alatt 22 törvényt fogadtak el a parlamentben
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az Alaptörvényt és a választási törvényt átírta, új szuverenitásvédelmi és építészeti törvényt fogadott el az Országgyűlés kormánypárti többsége. Alaposan felpörgették a szavazásokat az év utolsó ülésnapjain. Kedd este 23 törvényről döntött az Országgyűlés: egy kivételével mindent elfogadtak.

Emellett még jó pár másik javaslatot is elfogadott a parlament fideszes többsége a kedd esti ülésen. Ingyenesen magánkézbe adják az állami tulajdonú kastélyokat és kúriákat. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium törvényjavaslata szerint bármely természetes vagy jogi személy kérhet magának egy kastélyt, kúriát, lehet a tulajdonosa vagy a vagyonkezelője. Cserébe vállalnia kell a kastély vagy kúria fenntartását, és 99 évig nem adhatja el az épületet. Az addigi közfeladatokat meg kell tartani, kötelező lesz például a múzeumokat, kerteket nyitva tartani a látogatók előtt.

„A magyar állam ugyan tulajdonosa a műemlék épületeknek, de nem jó gazdája” – ezzel indokolta Lázár János a Telex podcastjában a javaslatot. A jogszabály korábbi tervezetében felsoroltak tizenkét kastélyt, amit ingyenesen magánkézbe adnának, az Országgyűlésnek benyújtott javaslatban viszont már általánosságban fogalmaztak a műemlékekről.

„A törvényjavaslat a nemzeti örökséget nem kisebbíti, hanem gyarapítja. Értékeit megőrzi, de e fontos közcél teljesítésében immár a magántőke részvételét is lehetővé teszi, ösztönzi és szigorúan szabályozza”

áll a javaslatban. A törvény ellen a Momentum országos kastélymentő akciót hirdetett a nyáron, több kastélynál is tüntettek a privatizáció ellen.

A parlament kedd esti döntése után megkapja a Nobel-díjas Krausz Ferenc Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központját a Semmelweis Egyetem, pontosabban az azt fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány. Az indoklás szerint ezt azért tartja fontosnak a kormány, hogy „2030-ra legyen egy olyan egyetemünk, amely a világ legjobb 100 egyeteme között lesz”, és ezért támogatják, hogy a Nobel-díjas Krausz kutatásai még jobban összekapcsolódjanak a Semmelweis Egyetemmel. A törvényalkotási bizottságban Hende Csaba javaslatára bekerült az is a módosítóba, hogy március elsejétől a Semmelweis Egyetemhez kerül két országos intézmény: az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) és az Amerikai úti Idegsebészet.

Megváltoztatják a Magyar Kutatási Hálózat rövidítését is, és mostantól hivatalosan is az egy ideje már használt HUN-REN lesz, a hálózat főtitkárát pedig átnevezik vezérigazgatóra.

A kutatási hálózat elnöke a törvénymódosítás alapján új jogköröket kap: például kutatóhelyeket alapíthat és szervezhet át.

Jövőre egyetemi státuszt kap a Sárospataki Református Teológiai Akadémia, februártól Sárospataki Református Hittudományi Egyetem néven működik tovább az intézmény.

Megszavazták Lázár János javaslatát is, amellyel szigorítják a kiskorúaknak cigarettát eladó trafikosok büntetését. Az első vétség után legalább egymillió forint lesz a büntetés, utána pedig minden újabb eset után legalább az előző 150 százaléka, de legfeljebb 10 millió forint. Az elfogadott javaslat szerint nem pályázhat új trafikengedélyért, aki a megelőző tíz évben lebukott, hogy kiskorúaknak dohányterméket ad el. A módosítóban az is szerepel, hogy a miniszter az eddigieknél több esetben adhat trafikjogot. Például ha egy építkezési beruházás mellett kiépítenek egy falut a munkásoknak, akkor Lázár jelölheti ki, hogy ki üzemeltethet ott dohányboltot.

Iparbiztonsági hozzájárulás fizetésére kötelezik egy most elfogadott törvényjavaslattal a magyarországi atomerőműveket és a vegyi üzemeket egy részét. A hozzájárulás mértéke az előző évi nettó árbevétel 0,042 százaléka, tehát egy 100 milliárdos forgalmú cégnél ez 42 millió forint lesz. A törvény a paksi atomerőműn kívül azokra a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre vonatkozik, amelyek környezetében lakossági riasztó rendszer működik.

A kormány legfeljebb 20 – váltási időszakban 40 – katonát küld az Iszlám Állam elleni nemzetközi hadműveletek segítésére. A kedd este megszavazott határozati javaslat szerint a 2025 végéig tartó megbízatás célja, hogy a magyar katonák részt vegyenek a terrorszervezet elleni koalíciós hadműveletekben. A határozatban az is szerepel, hogy a kormány hosszabb távon kivonná a Magyar Honvédség Iraki Kiképzés-biztosító Kontingensét más feladatok miatt.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!