Megkaphatja Krausz Ferenc kutatóközpontját a Semmelweis Egyetemet fenntartó alapítvány

2023. november 15. – 11:36

Másolás

Vágólapra másolva

Megkapja a friss Nobel-díjas Krausz Ferenc Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központját a Semmelweis Egyetem, pontosabban az azt fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány – legalábbis egy november 14-én, este 10-kor benyújtott törvényjavaslat szerint.

Az indoklás szerint ezt azért tartja fontosnak a kormány, hogy „2030-ra legyen egy olyan egyetemünk, amely a világ legjobb 100 egyeteme között lesz”, és ezért támogatják, hogy a Nobel-díjas Krausz kutatásai még jobban összekapcsolódjanak a Semmelweis Egyetemmel.

A Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) kutatásainak az a céljuk, hogy a vérplazma molekuláris összetételében bekövetkező legapróbb változások monitorozásával, a legmodernebb ultrarövid impulzusú lézertechnológiával vizsgálják az emberi egészséget. Céljuk, hogy az infravörös molekuláris ujjlenyomat a következő generációs molekuláris diagnosztika egyik sarokköve legyen, új utat nyitva a lakosság egészségének átfogó vizsgálatára.

Krauszt még októberben fogadta Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelitában, miután kiderült, hogy elnyerte a Nobel-díjat. A tárgyaláson ott volt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Csák János kulturális és innovációs miniszter, valamint Palkovics László volt technológiai és innovációs miniszter is. A megbeszélésen a CMF 2030-ig tartó stratégiai céljainak megvalósításához szükséges intézkedésekről volt szó, és Havasi Bertalan akkor azt mondta, hogy ez alapján véglegesíti a kormány azt az előterjesztését, amely a kutatások további kormányzati támogatását célozza.

Ingatlanok ide, kutatói hálózatok oda

Nemcsak Merkely Béla Semmelweis-rektor egyeteme járt jól. A Semjén Zsolt által benyújtott javaslatban szó esik arról is, hogy a győri Széchenyi István Egyetemet működtető alapítvány (aminek Palkovics László az elnöke) megkapja a ZalaZONE Zrt. két ingatlanját is: a Zalaegerszeg külterületén található, 0829/15 helyrajzi számú területet, és az Egervár külterületén található 02030-ast. Ezt a ZalaZONE 2021-ben még azért kapta meg, hogy megépítsenek egy tesztpályát, amin például önvezető autókat is lehet tesztelni.

Ezenkívül megváltoztatják a Magyar Kutatási Hálózat rövidítését, ez mostantól hivatalosan is az egy ideje már használt HUN-REN lesz, és a főtitkárt átnevezik vezérigazgatóra. Emellett a hálózat elnöke – saját javaslatára, „a kutatóintézet- hálózat irányításával kapcsolatos folyamatok egyszerűsítése és gyorsítása érdekében” – új jogköröket kap:

  • kutatóhelyek megalapításáról, átszervezéséről szóló döntések,
  • kutatóhelyek céljainak, feladatainak jóváhagyása,
  • valamennyi kutatóhelyre kiterjedő komplex szervezet- és vállalatirányítási rendszer működtetése.

Erre a javaslat szerint azért van szükség, hogy „2030-ra legyünk Európa legjobb 10, a világ legjobb 25 innovátor országa között”. A hálózat elnöke május óta Gulyás Balázs neurobiológus.

A javaslat kiegészítené a felsőoktatási törvényt a kooperatív doktori képzések fogalmával, aminek „célja a vállalati együttműködésben folytatott doktori tanulmányok ösztönzése, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, valamint a tudásalapú gazdaság megerősítése. A kooperatív doktori képzés a valódi piaci igényekhez igazodó, gyakorlatorientált kutatási témák elindítását ösztönzi”.

Ez röviden annyit jelent, hogy egy „matematikai, természettudományi, műszaki, informatikai, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi vagy művészeti területeken tanuló” doktorandusz az egyetem mellett egy nem felsőoktatási intézménynél is dolgozik, ahol a kutatása eredményeit a gyakorlatban is felhasználhatja. A doktorandusz ezzel szakmai, témavezetői segítséget is kaphat a munkahelyén.

A benyújtók kiemelt céljuknak tartják, hogy minél többen menjenek szakképzésre, és azt, hogy „az okleveles technikusi képzés legyen a felsőoktatás előszobája”. Emiatt bevezetnék, hogy egyes technikumok végzős diákjai önköltséges szerződéssel előre bekerüljenek egyetemekre, ahol egy adott szak néhány tárgyát előre elvégezhetik. Ez „lehetőséget ad arra, hogy az elért teljesítményük alapján a tanulók a szakmaszerzés mellett a továbbtanulás lehetőségével is tudjanak élni”.

Ahogy korábban írtuk, ebben a javaslatcsomagban szerepel az is, hogy jövőre egyetemi státuszt kap a Sárospataki Református Teológiai Akadémia, így februártól Sárospataki Református Hittudományi Egyetem néven működik tovább.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!