Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier megosztva kapta a 2023-as fizikai Nobel-díjat „az attoszekundumos fényimpulzusokat generáló kísérleti módszerekért, amelyekkel az anyag elektrondinamikáját lehet tanulmányozni”. Ez a nagyon bonyolultnak tűnő félmondat nagyjából annyit takar, hogy egy szinte elképzelhetetlenül rövid időintervallum alatt lehetséges megvizsgálni az elektronok tulajdonságait és aktivitását. Egy attoszekundum a másodperc milliárdod részének milliárdod része.
Krausz Ferenc móri születésű magyar fizikus, 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n – írja az MTA. 1991-ben a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte meg doktori fokozatát, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.
Krausz Ferenc osztrák állampolgárságot is szerzett, 2003-tól az Osztrák Tudományos Akadémia tagja. 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja. 2022-ben a fizikai Wolf-díj nyertese is volt, ezt is Anne L'Huillier-vel közösen kapta. Korábban megkapta a Gábor Dénes-díjat is.
Már az 1990-es évek elején érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé, amelynek tökéletesítésében Krausz Ferenc is úttörő szerepet vállalt az SZFKI (a mai Wigner FK) lézerfizikus kutatóival szoros együttműködésben.
A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg a 2000-es évek elején.
Ezzel a professzor először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben.
Jelenleg orvosi-diagnosztikai területen kutat, a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására. A csoport azt vizsgálja, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában.
A francia Anne L’Huillier a svédországi Lund Egyetem professzora. Ahogy a Nobel-bizottság kiemeli, L'Huillier 1987-ben, infravörös lézert nemesgázon átküldte tett olyan alapvető felfedezést, amely megalapozta a terület későbbi áttöréseit. A francia-amerikai Pierre Agostini, a Columbusi Ohio Állami Egyetem professzora pedig 2001-ben állított elő és vizsgált egy sor egymást követő fényimpulzust, amelyben minden egyes impulzus mindössze 250 attoszekundumig tartott.
A három díjazott kutató 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztozik. A díjat december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!