Orbán az orosz–ukrán háborúról: Ez katonai művelet, akkor lesz háború, ha van hadüzenet

Orbán Viktor szerint „Brüsszel zsarolása” egy nyilvánosan elismert tény, „ez nem egy hipotézis, ezt ők is elismerik, az Európai Parlament tagjai”. Azt mondta, hogy a parlament tagjai nyomasztják Ursula von der Leyent, hogy zsarolják Magyarországot, mert különben elmozdítják a helyéről.

„Mi így látjuk, hogy Magyarország minden jogállami minőségnek eleget tesz, ha a Bizottságnak konkrét igényei vannak, azokat megvalósítjuk” – fogalmazott.

„Jó nagy szénaboglyát hordott össze itt nekem” – reagált Orbán a Financial Times kérdéseire, amik részben a hetes cikkely eljárásról szóltak. A miniszterelnök szerint ez az eljárás nem fenyegeti Magyarországot, hanem az alatt áll, de most kaptak arról papírt, hogy megfelelő igazságügyi rendszere van az országnak. Aztán arról beszélt, hogy az az uniós módszer, hogy bajuk van a magyarokkal, ezért a magyar gyerekeket büntetik, az távol áll a magyar virtustól, ez hitvány dolog. Magyarország Orbán szerint azt gondolja, az uniós költségvetés úgy jó, ahogy van, a magyarok pénze is benne van ebben, ezért mondják ők mindig, hogy „ez nekünk jár”. Mást nem kérnek.

A februári uniós csúcson két kérdéskört lehet majd szétválasztani: az egyik, hogy adjanak-e pénzt Ukrajnának, vagy sem. Ezzel kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy az unió olyan pénzt akar adni az országnak, ami jelenleg nincs.

„A Bizottság azt mondja, hogy hitelfelvétellel állítsuk elő ezt a pénzt, és a költségvetésen keresztül adjuk oda. A magyar álláspont az, hogy ne adjunk öt évre” – mondta. Szerinte azt is figyelembe kell venni, hogy az USA mekkora részt vállal Ukrajna támogatásából. Problémának tartja azt is, hogy a „magyarok nem akarnak senkivel közös hitelt felvenni”, mert Magyarország a Covid idején felvett helyreállítási alap hiteleiből egy forintot sem kapott.

„Úgy látszik, hogy megtörténhet ilyen egy jogállamban” – reagált a magyar köztévé kérdésére arról, hogy Lengyelországban felmentették a közmédia vezetését, és leállt a legelfogultabbnak tartott tévé adása. Donald Tusk új lengyel kormányfő ugyanis bejelentette, hogy a súlyos szakmai kifogások miatt egyelőre nem biztosítják a közmédia finanszírozását a jövő évi lengyel költségvetésben, szerdán fel is mentették az előző, Lengyelországot két cikluson át vezető Jog és Igazságosság (PiS) kádereiből álló vezetést. „Valami kór rágja a nyugati demokráciák szervezetét, valami történik, ami nincs rendjén. Ha mindez Magyarországon történik meg, akkor talán még a NATO-csapatok is bevonultak volna”, mondta erről Orbán.

A miniszterelnök az M1 kérdésére arról beszélt, hogy a szerdán elfogadott brüsszeli menekültügyi paktum nem jó, „nem áll jól a dolog”. Orbán szerint a csomag kiindulópontja is hibás: „Hosszú órákat töltöttünk azzal, hogy ezt megpróbáljam elmagyarázni a miniszterelnöknek” – mondta. Szerinte egyetlen módon lehet a migrációt megállítani: aki be akar lépni az EU területére, a rá vonatkozó döntés megszületésééig az unión kívül kell várakoznia.

Orbán szerint hároméves bérfejlesztési programot fognak indítani a tanárok és óvónőknél, ha megjönnek a pénzek.

A miniszterelnök az EP-választásokról is beszélt, ami központi témája lesz a 2024-es évnek. Szerinte „Brüsszelben a bürokraták egy burokban élnek, ezért Brüsszel vak, nem látja a valóságos életet: a '24-es választásoknak az a célja, hogy kinyissuk Brüsszel szemét”.

Orbán Viktor 2023-at a nagy küzdelmek éveként értékelte: háború, infláció, terrorfenyegetettség és Brüsszel. „Céljaink világosak voltak: a háborúból kimaradni, a terrorfenyegetettséget távol tartani, a migrációt megfékezni, inflációt letörni, Brüsszellel pedig megegyezni” – mondta.

A miniszterelnök szerint sikerrel jártak az infláció és a migráció kérdésében is. A küzdelmek közé sorolta, hogy a nyugdíjakat és a béreket is sikerült megvédeni. Orbán szerint cél, hogy jövőre inkább megint a családok legyen a középpontban. „24-től azt reméljük, hogy az előrelépésért dolgozhatunk” – mondta.

• Múlt héten történelmi jelentőségű döntés született az Európai Tanács ülésén: az EU vezetői egyhangúlag elfogadták, hogy az Európai Unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, Orbán nem vétózott, inkább kiment a teremből vécére és kávézni. A magyar miniszterelnök viszont vétót emelt az Ukrajna pénzügyi támogatásáról és a hétéves uniós költségvetés felülvizsgálatáról szóló javaslatoknál.
• A parlament kormánypárti többsége elfogadta a szuverenitásvédelminek nevezett törvényt: február 1-jétől egy új hatóság áll fel, a Szuverenitásvédelmi Hivatal lényegében bárkit ellenőrizhet, aki a feltételezések szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti.
• Magyarország és Törökország másfél éve nem hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Svédország a finnekkel együtt tavaly adta be a csatlakozási kérelmét, a magyar kormány azóta különböző okokra hivatkozva halogatja a döntést. Még azt sem tudni, hogy a parlament egyáltalán mikor szavazhat a kérdésről.
• Orbán Viktor idén egyetlen EU-s miniszterelnökként személyesen is találkozott Vlagyimir Putyinnal. A magyar miniszterelnök Pekingbe utazott, ahol az „Egy övezet, egy út” fórumon vett részt, az orosz elnökkel négyszemközt is egyeztettek.
• Ezermilliárdokhoz nyitotta meg az utat az Európai Bizottság a kormánynak: a Bizottság előző héten közzétett véleménye szerint Magyarország orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait, amelyek miatt blokkolták a felzárkóztatási támogatások zömének kifizetését. Ezzel több mint tízmilliárd eurónyi (kb. 3900 milliárd forintnyi) támogatás válik lehívhatóvá.

„Záporozhatnak a kérdések!” – így vezette fel Orbán Viktor a Facebookján, hogy csütörtökön ő tartja az év utolsó kormányinfóját. A miniszterelnök hagyományosan minden évben egyszer kiáll a hazai és külföldi sajtó elé, és két órán át válaszol a kérdésekre. Egyébként viszont messziről elkerüli a független sajtót, interjút tizenhárom éve nem adott a nem baráti sajtónak, állítása szerint azért, mert egy interjú nem bikaviadal, és máshogy is el tud jutni a választókhoz.