Kövér hivatala megerősítette: továbbra sincs napirenden a parlamentben a svéd NATO-csatlakozás
2023. október 24. – 15:25
Az Atv arról érdeklődött, hogy az Országgyűlés elnöke, Kövér László összehívja-e ezen a héten a rendkívüli házbizottsági ülést a svéd NATO-csatlakozás zárószavazásának a napirendre vétele miatt, és azt is megkérdezték: mikor kerülhet a magyar parlament napirendjére a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló egyezmény ratifikálása.
A korábbiakhoz képest ez azért még érdekesebb most, mert Recep Tayyip Erdoğan török elnök a török parlament elé terjesztette a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló javaslatát. (A magyar parlamentben ez már megtörtént, nálunk már csak a szavazás lenne hátra.)
„A Svédország NATO csatlakozásáról szóló ratifikáció nem szerepel az Országgyűlés soron következő plenáris ülésének napirendi javaslatában. A további ülések napirendi javaslatáról a Házbizottság hivatott dönteni, konszenzus hiányában pedig az Országgyűlés elnöke” – ezt válaszolta az Országgyűlés Sajtóirodája az Atv-nek, utalva Kövér László hivatalára.
A török mellett már csak a magyar parlament halogatja
Néhány hete Kövér László úgy fogalmazott: Nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavazni. Ezzel Az EU és a demokrácia című oktatóvideóra utalt, ami a Partizánból ismert Gulyás Márton megszólalásával indul. A műsorvezető kijelenti benne, hogy Magyarországon a demokrácia 2010 óta lassan megszűnt.
A svédek NATO-csatlakozásáról Novák Katalin köztársasági elnök is beszélt a Mandinernek adott interjújában, azt mondta, a svéd NATO-csatlakozás szerinte erősítené a védelmi szövetséget, így „jobb mielőbb meghozni” a hozzájáruló döntést.
Ahogy arról a Telexen részletesen beszámoltunk, a magyar kormány egy éve ül „sértettség” miatt a svéd NATO-csatlakozáson, de úgy néz ki, valójában Erdoğanra vártak. Svédország és Finnország tavaly májusban, az orosz–ukrán háború kirobbanása után eldöntötték: hosszú idő után feladják katonai függetlenségüket, csatlakoznak a NATO-hoz.
A tavalyi NATO-csúcstalálkozón még úgy tűnt, hogy hónapok kérdése, és mindkettő – egyébként katonai szempontból erős – ország tagja lehet a szövetségnek. Tavaly júniusban végül kimondták: szabad az út a NATO-ba a svédek és a finnek előtt is.
A döntés véglegesítéséhez az összes tagország – ekkor éppen 30 – parlamentjének jóváhagyására is szükség van. A nyári hónapokban a ratifikálás az Egyesült Államoktól Szlovákiáig majdnem mindenhol megtörtént, 30 országból 28 rövid időn belül jóváhagyta a csatlakozási kérelmet. Ha ezen a többségen múlik, már szeptember végén teljes értékű taggá válhatott volna mindkét skandináv ország. De Magyarország és Törökország valamiért halogatta a döntést. Ebben a cikkben foglaltuk össze, hogy miért.