Lázár János gyávaságot és régi kommunista reflexeket lát Novák Katalin döntése mögött

2023. december 21. – 05:24

Másolás

Vágólapra másolva

A köztársasági elnök nem írta alá azt a múlt héten elfogadott törvényt, amely lehetővé tenné, hogy ingyenesen magánkézbe adják az állami tulajdonú kastélyokat. Novák Katalin alkotmánybírósági normakontrollra küldte a törvényt. A Sándor-palota szerint a koncepció támogatható, a törvény rendelkezései azonban anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy „ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna”.

„Ha jóhiszeműen értelmezem a lépést, akkor sem értem a célját. A Sándor-palota jogászai azt mondják: úgy változtassunk, hogy ne változtassunk semmit. A törvény lényege pontosan az, hogy változtatni kell az eddigi gyakorlaton” – reagált a döntésre a törvényjavaslatot benyújtó Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője, Lázár János. A miniszter szerint a magántőkét nem megdönteni kell, hanem bevonni az épített örökség megóvásába, a kastélyok felújításába és fenntartható működtetésébe.

„Ha rosszhiszeműen értelmezem, akkor viszont értem a mai döntést: gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte. Remélem, tévedek, és az elnök jogászai csupán nem olvasták a törvényt, vagy nem értik annak lényegét”

– áll Lázár Facebook-bejegyzésében.

A miniszter állítása szerint abban viszont biztos, hogy történelmi örökségünk, kastélyaink jobb sorsra érdemesek: ehhez viszont változásra és bátorságra van szükség. „Megtisztelő Elnök asszony kitüntető figyelme, hiszen az alkotmányos normakontroll intézményét szinte csak az ÉKM-es jogszabályoknak tartja fönn” – szúrt oda még egyet a köztársasági elnöknek.

Júliusban a szintén Lázár Jánoshoz köthető állami beruházásokról szóló törvényt sem írta alá elsőre Novák, hanem továbbküldte az Alkotmánybíróságnak, amely meg is állapította, hogy Alaptörvény-ellenes a jogszabály. Végül az Országgyűlés októberben megszavazta a beruházási törvény új, némileg átdolgozott verzióját, amit már a köztársasági elnök is aláírt, így hatályba tud lépni.

Lázárnak azért is fájhat, hogy Novák megakasztotta a kastélytörvény kihirdetését, mert a hétvégén már arról beszélt, a kormány előtt az az előterjesztés, amely az új jogszabály alapján elindítaná a kastély-örökbefogadási programot. Az épületegyüttesek egy részét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re bíznák, az állami vállalat feladata lenne a kastélyok későbbi hasznosítása. Az épületek egy másik részét továbbra is az állam működtetné a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezetésével. A kastélyok egy részét pedig a kormány felajánlaná nagy magyar vállalatoknak, az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más, nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak, hogy fogadják örökbe.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium múlt héten megszavazott és most az Alkotmánybíróságnak továbbküldött törvényjavaslata szerint bármely természetes vagy jogi személy kérhet magának egy kastélyt, kúriát, lehet a tulajdonosa vagy a vagyonkezelője. Cserébe vállalnia kell a kastély vagy kúria fenntartását, és 99 évig nem adhatja el az épületet. Az addigi közfeladatokat meg kell tartani, kötelező lesz például a múzeumokat, kerteket nyitva tartani a látogatók előtt.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!